Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-11-06 / 45. szám
T^rimovorí .i?**«?* 1929. november 6. Független Budapest 3 Az új fővárosi törvényjavaslatot november közepén a képviselőház elé viszi a belügyminiszter. Befejeződtek a tárgyalások a főváros képviselőivel. — A Községi Polgári Pártot és a Keresztény Községi Pártot kielégítik a javaslaton történt változtatások. A fővárosi törvény tervezete ügyében Scitovszky Béla belügyminiszternek a fővárosi pártokkal való tanácskozásai befejeződtek. Hétfőn volt az utolsó ankét ebben az ügyben, amelyen a főváros részéről Ripka főpolgármester, az Egységes Községi Párt részéről Kozma Jenő és Bódy Tivadar és a Keresztény - Községi Párt részéről Wolff Károly. Ernszt Sándor és Petrovácz Gyula jelentek meg. A baloldal nem vett részt a tárgyaláson, minthogy a szociáldemokraták — mint ismeretes — kijelentették, hogy a miniszter tervezete még csak arra sem alkalmas, hogy a tárgyalások alapjául szolgáljon, a demokratákat pedig erre a tanácskozásokra nem hívták meg. A hétfői tárgyaláson a javaslat egyes részleteit vitatták meg alaposan, különösen pedig az üzemi részt. A miniszter több tekintetben honorálta a megVAS-U. 16. ZENITH MŰHELY Telefon: József 393—73. jelentek kívánságait és mint értesülünk, teljes megegyezés jött létre a javaslat tekintetében. A fővárosi pártok megjelent képviselői mindenképen kielégítőknek találták azokat a változtatásokat. melyeket a belügyminiszter a javaslaton eszközölt, mert — szerintük — azok az intézkedések, amelyek a főváros autonómiáját csorbították, a módosítások folytán eltűntek a javaslatból. A belügyminisztériumban a tanácskozás befejezése után nyomban hozzáfogtak a javaslat újra- szövegezéséhez. Most lázas tempóban folyik ez a munka, mert, mint értesülünk, a belügyminiszter a módosított javaslatot a legközelebbi minisztertanács elé terjeszti, és azután, november közepe táján már a törvény- hozás elé akarja vinni. A főváros baloldali pártjai, természetesen, nem látják igen rózsás színben a javaslatot. Kétségtelen, hogy a parlamenti tárgyalások során nagy erővel fekszenek bele a javaslat elleni küzdelembe, amelynek eredménye remélhetőleg a főváros önkormányzatának teljes szabadsága lesz. A „Független Budapest“ 25 éves jubileuma. Ünnepi számmal tesszük emlékezetessé a negyedszázados évfordulót. Jelentős eseményt közlünk tisztelt olvasóinkkal. Karácsonykor lesz husznöt esztendeje, hogy a Független Budapest hóditó kőrútjára elindult. Egyetlen célunk volt: meghódítani Budapestet Budapestnek, a várost a lakosságnak, a lakosságot a városnak. Bele akartuk vinni a főváros népébe Budapest szeretetét, a város vezetőségébe a főváros népének szeretetét. A milliós város népének leikébe bele akartuk plántálni a ,^lokálpatriotizmusnak azt a kultuszát, amely elő-. Mnozdítja a főváros nagyságát és világvárosi fejlődését és ajnely lakosságának jólétével, gazdagságával és megelégedettségével az egész ország boldogulásának legerősebb és leghatalmasabb biztosítéka. Negyedszázad óta kitáró hűséggel és meg nem alkuvással szolgáljuk ezt a nagy célt. Elsők voltunk — úttörők — a komoly kommunális újságírás terén, járatlan utakon kellett át- i, törnünk és ma már ott tartunk, hogy Budapest népe egybeforrott a főváros szeretetében és Budapest milliós lakossága — polgárai, munkásai egyaránt, osztály-, párt- és felekezeti különbség nélkül — felemelt fővel vallják magukat Budapest polgárainak. A Független Budapest 25 éves története egybeesik a főváros utolsó negyedszázadának változatokban bővelkedő történetével. Dicsőséges, ragyogó fejezetei vannak e periódusnak, de fájdalom és szomorúság is vegyült bele. És a Független Budapest osztályosa volt a nagy küzdelmeknek, a nagy sikereknek és dicsőséges eredményeknek ;és a küzdők táborában volt akkor is, amikor a nagy világégés és szomorú következményei beláthatatlan veszedelmet zúdítottak a fővárosnak már száz sebből vérző lakosságára. Ott álltunk büszke daccal, leküzdhetetlen akarattal és elhatározással a meg nem alkuvás páncélvértezetével: a dolgozó társadalmi rétegek hűséges és önzetlen szolgálatában és védelmében. Huszonöt év! Egy egész emberöltő! Megállunk itt egy pillanatra, mélyen meghajtjuk feAz úr: Az benne volt a kongresszusi részvételi díjban, valami csekélység! A hölgy: De én nem kongresszuson voltam. Taxit hozattam és áthurcolkodtam egy olcsóbb szállodába... hát monsieur! nappal még csak hagyján, de éjjel! Az úr: Hát az igaz! Éjjel egy kicsit zajos a város!... A hölgy: Zajos? Itt is van zaj... de, hogy is mondjam csak... a moszkitók! Az úr: De asszonyom, a moszkitók Velencében vannak!... A hölgy: Oui monsieur, de a budapestiek jobban csípnek!... egész éjjel nem aludtam ... reggel az első utam egy coiffeurhöz volt, hajat mosattam... brr! most is az orromban van az a rossz cigarettaszag, ami az újjaiból áradt!.,. Ki akartam menni a folyópartra... fölszállok egy tramra, lökdösnek, leszakad a kabátgombom... a kalauznak átadok egy papírpénzt, visszaadja, mutogatom, hogy nincs más, dadogok, erre azt mondja: „Kein bankié, madam!... Taxira szállók, és mivel mindenképen a folyóhoz akarok jutni, és félek a kiejtésemtől, fölírom a soífőrnek: Danube!... Int, hogy érti... megyünk, megyünk őrült hosszú ideig, végül egy kormos, füstös gyárépület előtt megáll: „Voila, madam!“ Folyó sehol, nézem az épületet: Ganz-Danubius ... Ismét én hibáztam ... Az úr: Az egy nagy gyár, én összeköttetésben állok vele... A hölgy: Most már én is tudom, de nem voltam rá kiváncsi... Végre kijutottam a folyóhoz ... természetesen hallatlanul sokat fizettem a taxinak ... Az úr: Taxinak bizony nem fizettünk, és minket kalauzoltak... , : A hölgy: Kongresszus!... Nem mondom, a vízpart nagyon szép, sokat gyönyörködtem benne... aztán elindultam bevásárolni... Az úr: Sajnos, erre nem jutott idom, egesz napunk le volt * foglalva... Tudja, madame, fogadás, bankett, tea, borkóstolás, előadás, beszédek.. . igazán nem volt egy perc időm a vásárlásra, pedig szívesen vittem volna valamit a boynak. A hölgy: Elindultam ... kerestem azt a speciális ruhadarabot, amit már itt Párizsban is láttam képeslapokon... azt mondták, itteni specialitás... a nevét is megtanultam: gatthya! Remek ötletem volt vele egy szoknyakreációhoz... de ahol ezt kértem, mosolyogtak, és párizsi kombinékat mutogattak... Végül is vettem egy valódi hímzést: ä la roumaine... Az úr: Az is specialitás... szép lehet... A hölgy: Este, minthogy az Operában előadás nem volt, a portás tanácsára egy specialitást néztem meg a cinemában, a „Rapsodie hongrois“-t, azt hiszem, Liszt írta ... érdekes volt... különösen a kávéházi fox-trott a katonatiszti kosztümökben ... nálunk nem divat... egyik szomszédom észrevette, hogy idegen vagyok és büszkén mondogatta: „Ja Madam, das haben wir Deutschen gemacht!... Prachtkerl der Willy Fritsch!... nicht war?...“ Az úr: A fő, hogy tetszett!... A hölgy: De nem tetszik, monsieur, drága, hogy csak a parfőm és kombiné1 francia, a kultúra pedig német! A Briand csináljon amit akar, én azonban jól akarom magam érezni... és nem láttam sehol egy térképet, amin eligazodhattam volna... e miatt nem ülhettem villamosra, nem mehettem sehova kirándulni, mert végtére arra, hogy reggeltől estig taxin járjak ott, elég pénzem nem volt... nem lát- tam egy tolmácsot... Az úr: Pedig a banketteken remek francia beszédeket hallottam... igaz, hogy nem igen tudom, mit mondtak... A hölgy: És ha ebédeltem! a végén, dacára, hogy két ember szolgált ki nagynehezen, mégis öten tartották a markukat... Csomagoltam és el ... haza ... előbb a hotelből lejövet tizenöt ember a tenyerével fölfelé... Én pihenni és látni akartam... három napot szántam a néznivalókra, és kifáradtam egy évre ... másnap utaztam haza ... Az úr: Sajnálom, drága asszonyom! Velem kellett volna jönnie! A hölgy: No, igen, kongresszusra!... nem... talán... egyszer... ha kipihentem magam, és új izgalmakra lesz szükségem... Az úr: Helyes, asszonyom, akkor együtt megyünk, de csak kongresszusra! jünket a főváros nagyszerű polgársága előtt, amely szeretetével és bizalmával erőt és bátorítást adott nekünk negyedszázados küzdelmünk lefolytatásához. És megyünk tovább ... Tovább az igazság, a szabadság és demokrácia útján, olvasóink szeretetétől és bizalmától kísérve, végső célúnk: a szabad és gazdag, boldog és megelégedett világvárossá fejlődött Nagy-Budapest, Nagy-Magyarország büszkén dobogó szíve felé. __ _ ___ A F üggetlen Budapest fennállásának 25-ik évi fordulóját jubileumi ünnepi szám kiadásával tesszük emlékezetessé. Ez a jubileumi ünnepi szám karácsonykor fog megjelenni és értékes, előkelő és gazdag tartalmával mindenképen méltó lesz a laphoz és annak dicsőséges 25 éves múltjához. Kövezés, út, csatornaépítés, beton- és lapburkolás. Tervezés, díjtalan költségvetés! GR AVIESER t i. It K V építési vállalat Budapest, V., Tükör-utca 5. szám. Telefon: Aut. 120—45. SÁNDOR M. FÉR ENC „Ideál“ paplangyára Budapest, IV., Kamermayer Károly-utca 1 szám. Állami, városi és közintézmények szállítója. RAU JÓZSEF ANTAL, TETŐFEDŐ VÁLLALATA Budapest, III., Kiskorona-utca 60. Elvállal mindennemű tetőfedési munkákat ú. m. pala- cserép- és eternit-fedések szakszerű kivitelét Aritól parkett vállalkozó, VIUlL. fiIliCli asztalos mester llii(Ui|H^t. I.. Bors-utca 24. ssz. Telefon: Automata 507—34. DELMAR BÉLA obi. mérnök, építőmester Budapest, VI., Benczur-utca 17. Telefon: 263—40. BRUNDL JANOS udvari szállító, egészségügyi műszaki berendezések gyára Budapest, VII., Péterffy Sándor-u. 34. Telefon: J. 315—19. Központi fűtés, melegvíz készítés, vízvezeték, csatornázás, gázderítő-telepek, városok vízmüvei, városok csatornái. Központi fűtés- és egészségügyi berendezések Keszler Jenő és fivére Budapest, VI., Andrássy-út 67. Telefon: Automata 151—13. Ifátím* fyoéfávÓŐbáxfo. i törted a J/a./■ STEINER ZSIGMOND ÉS TÁRSA magy. kir. szab. egyenruha, sapka- és csákógyár. Katonai felszerelési cikkek nagykereskedése. Levente, cserkész-, sport- és tüzoltófelszerelések BUDAPEST, VI., HAJÓS UTCA 15. SZÁM. Alapíttatott 1903-ban. Telefon : Automata 205—46. MOLNÁR JÁNOS építési vállalkozó ácstelepe és asztalosmühelye Budapest, VI., Hungária-körút 118. Telefon: Lipót 903—18. Redner Jenő építőmester építési vállalkozó Budapest, IX., Dandár-u. 17.1.5. Tel.: Józseí 394-32 H ERCEG és VERHOVINA festő, mázoló és bútorfényező BUDAPEST, V., VISEGRÁDl-U. 12. Telefon: Aut. 270-86.
