Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-11-06 / 45. szám
2 1929. november 6. Független Budapest ' - Si ...— No vember közepén: elöljáróválasztás. A Jelöltek. — Négy új kerület: négy új elöljáró. — Milyen névre keresztelik az új kerületeket. A múlt heti közgyűlésen megtörtént Rupp László elöljáró nyugdíjaztatása és a megüresedett állás betöltése iránt már is intézkedett a főpolgármester. November 16-án jár le a meghirdetett pályázat, úgyhogy november végén a közgyűlés alkalmasint meg is választhatja az új elöljárót. A jelek szerint ennek a törvényhatósági bizottságnak ez lesz az utolsó választási tevékenysége, mert nincs kilátás arja, hogy rövid időn belül újabb főtisztviselői állás ürüljön meg. Csupor tanácsnok távozása is lekerült a napirenáröl, az egyik kerületi elöljáróságnál is elsimultak a bonyodalmuk s így érthető ha nagy érdeklődés kíséri a mostani közgyűlés választási „hattyúdalát“. Az üresedésben levő elöljárói állásért felvonul az egész főjegyzői gárda, de mint értesülünk, 3—4 jelölt között kerül eldöntésre a komoly harc. A kerületekből elsősorban a most odakerült új elöljáró-helyettes, Márkus József, továbbá Tatár Béla és Holtzspach Ödön tekintenek nagy bizalommal a választás kimenetele elé, míg a központból Gömöry Albert főjegyző fekszik nagy erővel a küzdelembe. Igazán nehéz megjósolni, hogy a négy érdemes pályázó közül ki lesz a győztes. A lemaradottaknak vigasztalásul szolgálhat, hogy az új fővárosi törvény életbelépése után alkalom kínálkozik majd a sérelem orvoslására. Véglegesen elhatározták ugyanis, — amint a Független Budapest már korábban megírta — hogy a kerületek számát néggyel szaporítják, az I., II., VI. és VII. közigazgatási kerületek ketté osztása révén. Ez négy új elöljárói állást jelent, ami mindeneseire jó előmeneteli alkalmid fog szolgálni az előlépésben megrekedt fogalmazói liarnak. Most már arról folynak a megbeszélések, hogyan nevezzék el az új kerületeket. A két budai kerület elnevezésére már történtek figyelemreméltó indítványok és ezek alapján valószínű, hogy Szent Imre . és Szent Gellert városrészeknek fogják elnevezni a. két budai kerületet. A kerületek mikénti szétválasztására a városháza elnöki ügyosztályán készül javaslat. Természetesen ez részletes megvitatás tárgya lesz. A felállítandó négy uj kerületben rövidesen megépítik az elöljárósági székházakat is. Ezzel azután ismét aktuálissá válik a mostani VII. kerületi elöljárósági épület felépítése és alkalmasint ezt a székházat a rég tervezett helyen, a dobutcai telken építik fel. Ez ugyanis a legt- alkalmasabb ingatlan erre a célra, mert a VII. kerület szétválasztása után is központi fekvésű marad. Hogy az új elöljárósági épületek építési költségeit miből fogja fedezni a főváros, az csak később dől el. Lehet, hogy a felveendő úrjobb beruházási kölcsönből hasítanak ki erre a célra néhány milliót, de az sincs kizárva, hogy megfontolás alá veszik a tanács előtt fekvő különböző vállalkozói ajánlatokat, amelyek esetleg alkalmasak a probléma megoldására, anélkül, hogy a fővárost újabb .-megterhelés érné. Méftúságos urak lesznek az összes tanácsnokok. Fájdalomdíj a megszűnő tanács nagyságos tagjainak. Akármint alakul is az új fővárosi törvény sorsa, bizonyos, hogy egy éven belül, de lehet, hogy már egy fél évben belül is megtörténik a tisztújtíás a városházán. A mai tanács tagjainak jelentős része lesz kénytelen ennek folytán megválni pozíciójától, mert a tanácstagok között többen életkor és szolgálati idő tekintetében elérkeztek a kötelező nyugdíjaztatáshoz és nem valószínű, hogy ezeket az idős főtisztviselőket minden kiválóságuk és hozzáértésük dacára is, — újból megválasztanák. Jól tudják ezt a körülményt az érdekelt tanácsnokok is, akik már nem is nagyon kívánkoznak vissza az aktivitásba, főként azért nem, mert nem tudnák beleélni magukat az új állapotokba, a tanácsi testület megszűnésébe, a tanácsnoki állás, illetve hatáskör ledegradálásába. A távozás előtt álló tanácsnoki kartól méltó keretek közt fog búcsút venni a városháza. Tapétázást, szobafestést, mázolást Keiben REITZER FERENC ÉS FIAI R T. festőipari, festőiparművészeti és tapétázó vállalat végez. Budapest, VII., Rózsa-utca 32. Telefon : József 311-81. és 444—73. Nem anyagi, hanem erkölcsi jutalmazásban lesz részük, amennyiben a tanács minden tagja, akár hivatalból, akár pedig kormányfőtanácsossá történő kinevezése útján kapja meg a „méltóságos" címet és ezzel az elismerést sok évtizedes közhasznú munkásságáért. Az idős tanácsnokok amúgy is sokszor kényelmetlen helyzetben vannak, mert a tanácsüléseken két külön tábort alkotnak a „méltőságös“ és a „tekintetes“ tanácsnokok. Ezt a kényes és visszás helyzetet fogják most orvosolni azáltal, hogy a kormány megfelelő módon a jelenlegi tanács minden' tagját a méltóságos címhez juttatja. Különben is akció indult meg oly irányban, hogy az új fővárosi törvényben a tanácsnoki állást olyan fizetési osztályba sorozzák, amely után hivatalból jár a méltóságos cím. Elvégre egy tanácsnoknak -a munkaköre, hatásköre és hatalma lényegesen nagyobb egy ezredesénél, vagy esetleg egy miniszteri tanácsosénál és mégis az ezredes, illetve a miniszteri tanácsos rangban felettük áll. A jelenlegi tanácsnokok közül hatan még nem „méltóságos“ urak. A legtakarékosabb, de egyben a legméltóbb elismerés lesz számukra, ha érdemes munkájukért ezen a módon jutalmazzák. Úgy értesülünk. hogy legfelsőbb helyen is már kedvező elintézést nyert az erre vonatkozó előterjesztés, amelynek eredménye nem fog Sokáig késni. Én O. M.T. K. VÉDJEGYŰ PALACKTEJBEN AZ ERŐ KUNZ JÖZSEF ÉS TÁRSA királyi kiváltságos nagykereskedők Budapest, IV. kerület, Szervita-tér 4. Telefon: Aut. 827— 09. Vászon- és asztalnemű. Szállodai és kórházi fehérnemű. 970 méter mélységből 74° melegen tör elő ama radioaktív hőforrás, amely a Széchenyi Gyógyfürdőt táplálja. Csúz, ízületi gyulladás, ischias ellen páratlan hatású. HEDAG a legtökéletesebb kézi tíízoltúkészülék. Minden tüzet, így villamostüzekét is veszély nélkül olt. Oltási kárt nem okoz, az emberi szervezetre nem ártalmas, abszolút fagyálló. Magyar gyártmány. Gyártási hely: vadásztöltény, gyutacs és FEMÁRUGYÁR R.-T., BUDAPEST Egyedárusító: KROPSCH GÜNTHER, BUDAPEST, VIII., SCITOVSZKV-TÉR 2. SZ. Tel.: J. 406-39. Spányi Ernő oki. mérnök mélyépítő-, kövező- és bitumenépítő vállalata Budapest, IV. kerület, Városház-utca 14. szám. Telefon : Aut. 866—96. ■ Dipl. Ing. Architekt- UnQfllV ÍRlűII oki. építészmérnök- ■ i Baumeister IVUoHLY UUUn építőmester m m Budapest, II., Keleti Károly-utca 15/B. Telefon : Automata 570-41. S Magyar Vasbeton Építési Vállalat KEMÉNY és TISZA Budapest, V., Mária Valériautca 19. Telefon: Aut. 825-42. Mindennemű vasvázas betonmunka, vízmedence, víztorony magas építkezés építése. Trois jours á Bmlapesi... Irta: Posta Sándor. Párizsban a Café de la paix terraszán ketten beszélgetnek. Az úr: Asszonyom! Boldog vagyok, hogy ismét találkoztam Önnel! Valóban nem reméltem, hogy két év után átrándulok Ncw-Yorkból újra Párizsba és Ön az első, akit a régi kávéházban meglátok... és^ milyen ragyogó színben... mit csinált azóta, drága asszonyom?... A hölgy: Monsieur, maga a régi udvarias lovag, aki elfeledteti az emberrel, hogy az amerikai cipőnek olyan vastag a talpa... a színem, azt hiszem, tényleg jól sikerült... pedig oly fáradt vagyok, hogy teljes két órát kellett a szalonban töltenem, míg az arcomat valamennyire rendbe hozták... tegnap érkeztem meg ... Az úr: Utazott asszonyom? ... A hölgy: Eltalálta kedves... bár soha eszembe se jutott volna!... nem is értem, mi ütött hozzám, hogy az én drága Párizsömból kimozdultam!... Az úr: Asszonyom! Úgy értsem, hogy jobban tettem volna én is, ha odaát maradok a Szabadságszobor tövében?... A hölgy: Monsieur, ön Párizsba jött!... én pedig egy keleteurópai utat tettem! Az úr: En úgy érzem, hogy mindegy hova utazom, csak utazhassam... az utazás a legszebb dolog a világon... A hölgy: Igen, igen... tudom... látni, tapasztalni tanulni, változatosság stb..,. De menjen el monsieur egyszer Budapestre, akkor majd máskép gondol maga is az utazás nagyszerűségeire!... Az úr: Budapestre asszonyom? Oda pláne szívesen mennék... hiszen az a város... A hölgy: Jó, jó!... még Párizsnál is szebb, a hegyek, a Danube, a hidak... most jut az eszembe, tulajdonképen maga az oka, monsieur, hogy pihenésre ezt az utat választottam ... Az úr: De drága asszonyom!... az Kelet-Európá- nak. legkedvesebb, le>gelőzékenyebb városa!... Pompás hotelek, remek konyha, borok!... mert azt megérti ugye, asszonyom, hogy a jó bort mi „száraz“ amerikaiak tudjuk, csak igazán értékelni... no és a nők? nem olyanok, mint Ön, drága asszonyom, de hiszen tudja, hogy niss Európa, aki majdnem lepipálta miss Amerikát, magyar, pedig a nőinkre, azt hiszem, joggal vagyunk büszkék?... Es az a hallatlan olcsóság!... szavamra mondom, asszonyom, alig, költöttem el pár dollárt!... asszonyom, én azt a budapesti kongresszust sohasem fogom elfelejteni!... ! A hölgy: Ez az, mon eher ami! Maga is, meg René is, — persze, maga nem' ismeri Renét, —- nem fontos, szóval maguk annyit beszéltek arról, hogy a Capital de la Roumanie milyen szép, milyen nagyszerű ... Az úr: De asszonyom!... nem Románia fővárosa ... A hölgy: Jó, jó, tudom már... Autriche... vagy az Vienne... azt hiszem, de az nem fontos... szóval annyit beszéltek nekem arról, milyen csodás hely, hogy'fogadták magukat, ettek, ittak, szórakoztak egész nap, és folyton ünnepelték magukat, és hogy jóformán semmibe sem kerül... szóval becsomagoltam, karomra vettem Mimit... persze, monsieur, maga a Mimit sem ismeri... az én drágaságom, egy chinois pinics... és el Keletre! De hála Istennek, itthon vagyok!... Az úr: Asszonyom, mi történt? Én és kongresszusi társaim el voltunk ragadtatva, Ön pedig, úgy veszem észre, nem szívesen emlékszik a kirándulására... de hát miért? ... A hölgy: Várjon, monsieur ... elmondom ... tehát fine a Vienne egész jól ment a dolog. Viszont onnan nem hálókocsin utaztam, nekem csak frankom van és nem dollárom, az is kevés... meg maguk azt mondták, a vidék csodás... két pár glaszékesztyüm lett egy félóra alatt sötétszürke a piszoktól, levetettem... de a mosdóban se tiszta víz, se törülköző, sőt még... szóval az sincs!,., a douane... órák hosszat várok... föltúrják a frissen kikészített holmimat, a fehérneműm tele van daktiloszkópiai fölvételekkel. Igaz, hogy miután a föltúrt holmit alig tudom visszaerőlteíni a táskámba, egy udvarias vámtiszt azt mondja: „ah, madame, francia, ó, kérem rendben van, passiert!“... Végre utazom... jön a kalauz, szigorúan mutogat a térdemre, a fejét csóválja, integet... húzogatom a szoknyámat, de az még szigorúbban csóválgatja a fejét, végül mikor megkérdem: „est-ce-que desirez vous Monsieur quelque cohse?“ „kein Hund Madame, Hund hinaus! ...“, az útitársaim nagynehezem megértetik velem, hogy a kalauz azt követeli tőlem, hogy a Mimit, akivel Párizstól minden baj nélkül jöt'tem idáig, át kell vinnem a poggyászkocsiba ... kétségbeesetten magyarázom, hogy a Mimi egy kicsi öleb, eddig is velem utazott, de a szigorú kalauz csak egyre azt hajtogatja: „Madam Hund ist Hund! Hund beisst!“ Le akarok szállni a vonatról, hogy visszaforduljak, mikor egy, úgy látszik, magasabb rangú vasúti megengedi, hogy csak utazzam a Mimivel, ha a többi utasoknak nincs ellenére... Szegény Mimikéin, mit álltam ki érte. Az úr: Az igaz, hogy én otthon hagytam a foxi- mat!... A hölgy: No, látja!... megérkezem... füst, korom, por. Az úr: Hát az itt is akad... persze ez Párizs!... A hölgy: Úgy van ... ezért nem kell annyi kilométert utaznom... szólok a hordárnak: „oui les bagages!..azt mondja: „nix bagázs! tréger!“ „Eh bien! taxi!“ „Ja! ja“ mondja... mennék a taxihoz, de útközben újból vámvizsgálat... a táskáimat újra ki kell nyitnom, a holmimat megint fölforgatják, ismét rátérdelek a táskákra, hogy bezárhassam, végre visz a taxi a hotelbe... számítgatom, menynyit is kell adnom a taxinak, nem elég... tartja a markát... még adok pénzt,., úgy látszik, nem elég, mert dühösen eldudál. A hotel a folyóparton van... Az úr: Mit szól, asszonyom, a csodás látványhoz? A királyi várpalota, a Gellért-hegy, a Halász- bástya ... /I hölgy: Igen, igen... de én praktikus asszony vagyok, és legelőször a szobaárat néztem meg!...
