Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1929-01-30 / 5. szám

1929. Január 30. Független Budapest 5 51 A MÚLT HETI közgyűlés végén történt az alábbi kis eset, amelyet elmondunk itt mindenek oku­lására. A városatyák kivonultak szép lassan a közgyűlési teremből, elmentek a tanács tagjai is és a szolgák leoltották már a villanyt is, amikor Sipőcz polgár- mester is útnak eredt, hogy hűséges titkárjával, Szlovák Palival együtt elhagyja a viharok termét. Pajzs Ödön kollégánk tréfásan jegyezte meg: — Hogyan, a főváros első polgára utolsónak nagyja cl a termet? Sipőcz polgármester mosolyogva válaszolt: — A jó kapitány utolsónak hagyja el a hajót. Mire Pajzs tréfásan megjegyezte: — Aliért? Már süllyed a hajó? Sipőcz: — Már tíz. év óta. Amikor Amerikát jártam, az óceánon, az Olympic és a Majestic fedélzetén sokkal nyugodtabban ültem, mint itt, ebben a teremben. Us a szelídlelkü polgármester vidáman felkaca­gott ... Eddig a történet, amelyből megtudjuk, hogy a pol­gármester az óceán viharjait lenézi, mire sem tartja a közgyűlési viharokhoz képest. De mi azt hisszük, van más oka is annak, hogy Sipőcz jobban érzi magát az óceánjáró gőzösön, mint az új városháza termé­ben: ott nem ő a felelős, ott más vezeti a hajót, míg itt ö a kapitány is, a kormányos is, a felelős is. Az óceánon elsőnek hagyhatná el a süllyedő hajót (ám­bár olyan udvarias, hogy ott is maga elé engedne mindenkit), nem úgy, mint a városházán, ahol kény­telen mindaddig a fedélzeten maradni, amíg egyszer le nem sodorja majd egy hullám, amely nem tudni. mikor önti el a hányt-vetett hajót, — Budapestet. * * # P LÉBÁNOST VÁLASZTOTT a múlt héten Buda­pest közgyűlése, azaz csak választott volna, ha a sors bele nem szól a választásba. Megtörtént az a ritka eset, hogy a két jelölt teljesen egyenlő számú szavazatot kapott, és így az ügyrend értelmében sorshúzásnak kellett volna döntenie abban, hogy kettőjük közül ki legyen a — nem megválasztott, hanem /«választott. Az ügyrend ezt írja elő, de ügyrend tervez, Wolff Károly végez. Rácz Vilmos harsogó hangja kimondta az új szálló igét, hogy „kalapból nem lehet plébánost választani“ és Wolff Károly ezúttal meghallotta ezt a hangot, amelyet egyébként nem szokott meg­hallani. Meghallotta és elkapta, aztán nyomban tovább adta és néhány perc múlva a Wolff-párt egy­hangúlag zúgta: „Kalapból nem lehet plébánost választani!“ Ezen az alapon aztán az ügyrend parancsoló rendelkezése semmivé foszlott és elhatá­rozták, hogy a két jelölt közt újabb szavazás lesz a következő közgyűlésen. Nekünk itt más a véleményünk, teljesen más, mint az egyesült Rácz Vilmos—Wolff-pártnak. A mi véle­ményünk az, hogy - a plébánosválasztást igenis, Istenre kell bízni. Felsőbb rendelkezés hozta úgy, hogy teljesen egyenlő szavazatot kapott a két jelölt és ennek a rendelkezésnek kellett volna érvé­nyesülnie tovább is, ha kalapból választanak plébá­nost, úgy ahogy ezt az ügyrend előírja. A Úristenre kellett volna bízni a választást, mert így akármelyik jelölt lesz a győztes a következő szavazásnál, a kisebbségben maradt jelölt nem fog megnyugodni abban, amit az emberek végeztek. ❖ * * U .I ELÖLJÁRÓJA VAN a fővárosnak: Muzsikó István, aki nemsokára elhagyja a városházát, hogy átvegye az egyik kerület vezetését. Muzsikót mindenki szereti a városházán, a legnépszerűbb fő­jegyzők közé tartozott s most, hogy nemsokára el­megy új, díszesebb állásába, folyosóról folyosóra, szobáról szobára futott az új jelszó: ,,Nem élhetek Muzsikó-szó nélkül!" Elmegy a városházáról a „muzsikó-szó“ és átkerül az egyik elöljárói épületbe, amely ezentúl vidámabb lesz, kedvesebb, mert ott fog szólni a „muzsikó-szó“, amely nélkül színtele­nebb, üresebb lesz a városháza, amelynek nemcsak „muzsikó-szó“-ja volt, hanem legszorgalmasabb „muzsik“~ja is az új elöljáró. * * * S AS REPÜL a TORONYRA, felszáll a páva a városházára, ünnepre készül Budapest: a köz­gyűlés elé kerül a Trianon revíziójára vonatkozó indítvány. A magyar főváros lesz az első, mint ahogy az illik is, amely hivatalosan fogja követelni a reví­ziót és bizonyos, hogy a főváros példája viharként fogja magával sodorni a többi törvényhatóságot és a „trianoni páva“ felszáll a megyeházára is, mint ahogy azt az ősi népdal és nyomában Ady Endre gyönyörű verse is mondja. Végre egy párton lesz a közgyűlés, nem lesznek pártok, nem lesznek intrikák. A revízió nem politika, a revízióban mindenki találkozik: egy test, egy lélek lesz az egész törvényhatóság. Megjelenik a gyász­ruhás asszony, Trianon a közgyűlésen, karjában hozza kisdedét, a Revíziót és a közgyűlés mint egy ember fogja elkiáltani a „Vitám et sanguinem“-et. * * * S ZÓDY SZILÁRD R. szobrász, művész, tanárképző főiskolai szobrász-tanár Tel.: J. 2-71. Műterem : Mária Terézia-tér 8. ADDRESSOGRAPH címír'ógép Idilli 9 fw O O Sr-1 amerikai sokszorosító 9 8 V3 tf'ii fr* affi és házinyomdagépek Képviselet: Aeüdressogr. & Mult. Co. V., Gróf Tisza István-utca 22. Telefon: T. 230-86. új rendszerű fényképészeti sokszoro­sító és másoló eljárás. Minden ere­deti képről, rajzról, okmányról, könyvBaprói élefihű és eredetinek megfelelő másolatokat készít, va­lamint a készüléket és a szükséges berendezést szállítja : ALEXANDER B. és TÁRSA Váci-utca 58. földszint. —- Telefon : József 422-42. Kopornoky István papirnemű gyára Készít irodaberendezési cikkeket, úgymint: gyorsfűző­ket, okmánygyüjtőket, számla- és iratrendezőket, irományfede­leket, irat- es kartotékdobozokat, vezérlapokat, előrendezőket minden nagyságban. — Budapest, VI., Hajós-utca 25. Iroda- bejárat Gróf Zichy Jenő-utca 21. Telefon: Teréz 134—19. C«ak pipereszappant használjon!

Next

/
Thumbnails
Contents