Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-06-26 / 26. szám
Egyes szám ára 50 fillér HUSZONNEGYEDIK évfolyam. 1929. június 26. 26. szám. Várospolitikai és közgazdasági lap. megjelenik minden héten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő. Fél évre 12 pengő. Egyes szám ára 60 fillér. Itt a szünet, szétoszlik a közgyűlés: a városatyák megkezdik a nyári pihenést. A világ négy tája megtelik a pesti városháza nyaralóival és hónapokig csendesek, néptelenek lesznek a régi kaszárnyaépület hatalmas folyosói és még csendesebb az Újvárosháza nagyterme, a főváros parlamentjének otthona. Munka után édes a pihenés. Csakis így, ebben a kapcsolatban eszmélünk arra, hogy a törvényhatóság dolgozott is. Egyéb motívumok, nagy eredmények nem emlékeztetnek erre. Véget ért egy esztendő munkája és a munka végén megkérdezik egymástól a pihenni térök: mi is volt az a munka, amelyben annyira elfáradtak, hogy most hónapokig kell új erőt gyűjteni az új munkához? Igen, meg kell kérdezniük: mennyi terhet vettek le a polgárság görnyedő hátáról? Mennyivel csökkent az elviselhetetlenül sok adó, illeték és egyéb sarc, amelyet a pesti dolgozó rabszolga véréből sajtolnak ki évről-évre, hónapról-hónapra, nap- ról-napra? Meg kell kérdezniük: kevesebb lett-e a tüdővész és emberi lakásokban lakik-e minden ember Pesten? Kérdezniük kell: örül-e az életnek az, aki Budapesten él, megszünt-e már az öngyilkossági járvány, amelynek kórokozó bacillusait az állam és a főváros laboratóriumaiban tenyésztik ki, megszünt-e a munkanélküliség és elkövetett-e mindent a törvényhatóság, .mindent, ami elkövethető, hogy szebb, jobb, vagy legalább is tűrhetőbb legyen az élet a mi agyondícsért, idegenforgalomért lihegő városunkban? Az amerikai embert arról lehet megismerni, hogy mosolyog, New-York, Chicago, Detroit, Los Angeles és San-Francisco, vagyis az egész nagy amerikai köztársaság mosolyt termel. Talán stereotíp ez az állandó mosoly, talán már bántó is: de mégis ott ül az arcokon, mégis kellemes, mégis a fiatalság, a frisseség, a szabadság intő jele: jelvény, amelyet az amerikai ember az arcán visel a gomblyukja helyett. A budapesti ember arcán is felismerhetni, hogy budapesti, hogy magyar: a gond redői, a meg- alázottság, a kétségbeesett élet-halálharc szenvedésének fájdalmas nyomai a mi jelvényeink, ezeket viseljük gomblyuk-arcunkon. — Hát persze: Trianon, — mondják egyszerűen és ezzel el van intézve a kérdés. Ez a legegyszerűbb. Azok, akik felelősek, nagyon köny- nyen oldják meg a felelősség kérdését: szinte szerencse, hogy itt a trianoni gazság, rá lehet kenni minden hibát, minden bűnt. Trianon az oka mindennek, a rettenetes terheknek, a magángazdálkodás szörnyű lezüllésének, a tüdővésznek, földalatti barlanglakásnak, öngyilkosságnak és munkanélküliségnek: a trianoni jelvényt viseli fájdalmas arcán minden magyar, a trianoni átok kényszeríti a dunai hidak karfájára az embereket. Itt a szünet. Megérdemelt pihenője előtt utoljára ül össze a törvényhatósági bizottság és aztán szétoszlik a végzett munka nyugodt öntudatával. Nagy lelkierőről tesz bizonyságot ez a nyugalom, olyanról, amelyet nem mindenki ért meg, ha kissé körülnéz a milliós lakosságú városban. Ha valaki csak a közgyűlést és a városházát nézi, bizonyára elégedetten kiált fel: „Milyen rend és nyugalom lehet ebben a városban, milyen megelégedettség és milyen komoly, mentő munka!“ Csak aztán, amikor beletekint az új és újabb statisztikai kiadványokba és nem undorodik attól, hogy belenézzen a város tömeglakásos, fertőzött, desperátus életébe is, akkor merül fel benne a kérdés: nem Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. túlzott-e az a nyugodt öntudat, amellyel most pihenni tér ennek a városnak a vezetősége!... Nem vonjuk kétségbe a jóakaratot: igaz, mindenkiben megvan a jószándék és a maga módja szerint dolgozott is mindenki, hogy segítsen. De mit ér ez? Mit ér, ha nincs egységes vezetés, amely a sok jószándék elfecsérelt munkáját diadalmas egységbe kovácsolná össze? Mennyi részletmunka folyt, mennyi mindent terveitek az ügyosztályok és mi mindennel foglalkoztak a bizottságok, meg a közgyűlés! Igen: dolgoztak a városházán, dolgoztak s a vége a TWWÍIWKMW—« »«SMMIN A múlt heti közgyűlés kiemelkedő szenzációja volt az az izgalmas felszólalás, amely egy különben jelentéktelennek tetsző tárgy körül keletkezett. Napirenden szerepelt a Beszkárt és Nova egy régebbi telekcserélésí szerződése, amelyet a belügyminiszter a közgyűlés elé utasított. Ezt az alkalmat használta fel Gál Jenő, hogy a főváros és a régi Közúti vasút megváltási ügyeinek rendezetlen kérdéseit taglalja. Többórás felszólalásában Gál Jenő az adatok nagy halmazát sorakoztatta fel annak bizonytására, hogy a Közúti vasút vagyontárgyainak átháramlásá- nál nagyarányú károsodás érte a fővárost, mert a meglévő vagyon tekintélyes részét elvonták háramlás elől és az elrejtett, kiszakított óriási értékekből alakították meg a mai hatalmas Nova közlekedési és ipari részvénytársaságot. Kijlentette Gál, hogy a Beszkárt és a főváros között még mindig nincs érvényes szerződés és e miatt a vállalat és a főváros közötti viszony teljesen rendezetlen. Nagy feltűnést keltett beszédének az a része is, melyben névszerint aposztrofálta a Nova vezetőségének egyes tagjait, akik szerinte hatalmas értékű ingatlanokat kaptak a felszámoláskor a Közúti vasúttól, majd ezeket a telkeket kevéssel utóbb tekintélyes összegekért eladták. Sipőcz Jenő polgármester kimerítően válaszolt Gál Jenő felszólalására és adatait igyekezett minden tekintetben megdönteni. Kijelentette, hogy a főváros vezetőségét semmiféle mulasztás nem terheli és megállapította, hogy a Beszkárt és a főváros közt — A közgyűlésen elhangzott felszólalás valósággal megdöbbentett bennünket, nem a felsorakoztatott adatok miatt, hanem azzal a tudatos félremagyarázásával a dolgoknak, amellyel a való tények ismeretében igyekezett tendenciózus beállítást adni közismert tényeknek. A bizottsági tag úr, aki a közúti vasút megváltásának történetét jól ismeri, minden bizonnyal nem ok nélkül szánta rá magát erre a felszólalásra. Annál1 furcsább és érthetetlenebb ez a ténykedése, mert mint elsőrendű jogásznak és a dolgok alapos ismerőjének tudnia kellett s bizonyára tudja is, hogy a közúti vasút megváltásánál egyetlen fillérnyi értéket sem lehetett elvonni a háramlás elöl, miután mindazon vagyontárgyak és értékek, amelyek a háramlás tárgyául szolgáltak, nemcsak szerződésileg voltak lefektetve, de azonfelül eset- ről-esetre szakbizottsági foglalta leltárba a háram- lásra kerülő értékeket és úgy a leltárt, mint az erre vonatkozó jegyzőkönyvet 'a belügyminiszter minden alkalommal jóváhagyásával látta cl. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon: József 3^5—82. Postatakarékpénztári csekkszámla : 45.476. nagy munkának az, hogy nem változott semmi sem, maradt minden a régiben: a nagy munkának semmi látszata. Nem is lesz. Amíg nem változik meg a rendszer, addig hiába ész, erő és akarat. Addig sorbaállnak az emberek a hidak karfáinál és társasvonatok indulnak a kis sikkasztókkal meg a vagyonbukott, tönkrement, világgá bujdosó pesti exisztenciákkal, akik ma magukrahagyatva csak azon a problémán töprengenek, hogy. a halált válasszák-e, vagy a bűnt. Mert harmadik megoldás egyelőre nincsen. a kétségbevont szerződés csakugyan létrejött és a közgyűlés még 1922-ben megállapította a Beszkárt alapítási tervezetét. A Beszkárt és a törvényhatóság között függő kérdés nincs, mert a szerződés csak a kormánnyal való viszonyát illetően van függőben. Visszautasította azokat a gyanúsításokat, mintha a közúti vasút megváltásánál a fővárost károsodás érte volna és a háramlüsi vagyon egyrészét elvonták volna. A polgármester részletesen ismertette az erre vonatkozó szerződési pontokat és tiltakozott áz ellen, hogy a megváltási szerződést hatálytalanítsák és ezt a fontos kérdéskomplexumot új tárgyalás végett a közgyűlés elé utasítsák. Indítványára a vitát provokáló tárgyat levették a napirendről, azzal, hogy kellően előkészítve későbbi időpontban újra napirondre tűzik és addig is egy pártközi bizottság megvizsgálhatja a megváltási iratokat. Úgy várospolitikai, mint közgazdasági körökben élénk szóbeszéd tárgya volt ez az ügy, mert kétségkívül nagyjelentőségű érdekek húzódnak meg a kérdés mögött. A Független Budapest érdekesnek és szükségesnek tartotta, hogy ebben az ügyben a legközelebbről érintett felet a Nova közlekedési és ipari részvénytársaságot kérdezze meg. A. vállalat vezetősége részéről a részvénytársaság egyik illusztris vezetője a következőkben ismertette a Nova álláspontját és a valóságnak megfelelő tényezőket: Érte-e kár a fővárost? — A dolgok világos megismerésében tudni kell azt, hogy az 1895-ben kötött szerződés 5-ik. paragrafusa félre nem érthető módon intézkedik arról, milyen értékek és vagyontárgyak alkotják a megváltás tárgyát. E szerint a megváltás tárgya mindazok az értékek, melyeket a vasútvállalat az építési tökéből szerzett és amelyeket — mint élőbb említettem — esetről-esetr'e leltárba kellett foglalni. A szerződés tudvalévőén 1948-ig állapította meg a társaság koncesszióját, amikor a háram'lást képező összes vagyontárgyak teljesen ingyen mentek volna át a főváros tulajdonába. A szerződés biztosította a fővárosnak azt. a jogot, hogy 1923-ban éljen a megváltással s ezt a jogot__ a főváros fel is használta. Ennek ellenében a főváros köteles volt a még tödeszte.tlen részvény- és kötvénytartozást átvállalni. Ez 45 millió aranykorona részvény és 33 millió aranykorona kötvénytartozásból állt. Ffogy a főváros milyen jó üzletet csinált ezzel a megváltással, azt a későbbi iáök mutatták. Birtokába jutott felbecsülhetetlen Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részéire Dr. PAJOR-SANATORIUM BUDAPEST, Vili. Idegbetegek, üdülők gyógy- VAS-UTGA17. sz. helye, vfagyógyintézet, napSZIV. És ÉRBETEG TTJ OSZTÄLT éS légfürdiik. A NOVA válaszol Gál Jenőnek. Nem érte kár a fővárost a Közúti megváltásánál. — A NOVA visszautasítja a vádakat. — Hogyan keletkezett a NOVA? — Az „ajándéktefikek“ ügye. A NOVA egyik vezetője részletesen lelet Gál Jenőnek a közgyűlésen elhangzott támadására. Hit mondanak a NOVA-nál ?
