Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-06-26 / 26. szám
2 Függeilen Budapest 1929. június 26. értékű vagyontárgyaknak, a kötelezettségeket azonban nem teljesítette, mert az adósságokat, csak részben, 3%% erejéig valorizálta. A 33 milliós kötvénytartozás után egy fillért sem fizet a főváros. Ez azonban már nem a mi dolgunk, nem tartozik ránk s nem. is vitatjuk, helyes-e vagy helytelen-e a városnak ez az eljárása. — Az egész kérdésben nekünk az a feladatunk, hogy a Nova r.-t.-ot igaztalanul ért vádakat a leghatározottabban visszautasítsuk és a tendenciózus kijelentéseket hiteles adatainkkal megcáfoljuk. Visszatérve tehát az ügy azon részére, hogy mi alkotta a megváltás tárgyát, l'e kell szögeznünk, hogy a Közúti vasút a legcsekélyebb beruházásait is csak a főváros és a kormány előzetes jóváhagyása után hajthatta végre. Amint egy-egy létesítmény elkészült, azonnal kiszállt egy vegyes műszaki bizottság, amely kontrollálta, megállapította és jegyzőkönyvileg leltárba foglalta az új létesítményeket. Ebben a bizottságban részt- vettek: a kormány kiküldöttje, a főváros/Tanácsá- nak és különböző bizottságainak tagjai, /a Máv., a posta, a közmunkatanács és az államépítészeti hivatal képviselői. Ezek a jegyzőkönyvek esetről- esetre vaskos köteteket tettek ki és a legcsekélyebb értékű szerszámot is a leltárban foglalták. Itt tehát semmit sem lehetett elvonni a háramlás elől. Amikor a főváros a vasutakat megváltotta, az utolsó darabig birtokába jutott azoknak az értékeknek és létesítményeknek, amelyek a leltárban szerepeltek és az építési, beruházási tőkéből keletkeztek. Hogyan keletkezett a NOVA 1 — A szerződés azonban kimondta, hogy nem lehetnek a megváltás tárgyai azok a létesítmények, amelyek a tartalékalapból származnak. A vasútvállalat ugyanis jövedelmének egy részét és tartalékalapjait másirányú beruházásokra fordította és ugyancsak értékekbe fektette azokat az összegeket is, amelyeket az alaptőke emelése során mint felpénzeket szedett be részvényesektől. A tőkeemelések szintén fővárosi és kormányhatósági jóváhagyástól voltak függővé téve, de a felettes hatóságoknak csak a tulajdonképeni részvénytőke hovafordítását volt joguk ellenőrizni. A részvénytársaság, hogy nagyszabású terveit keresztülvihesse, a kibocsátandó részvények értékén felül ugyanolyan értékű felpénzt is szedett be a részvényesektől. Ezek a felpénzek 70 millió aranykoronát tettek ki, ebből vásárolta a vállalat nagy telekkomplexurnáit stb. Amikor azután a Közúti vasút megváltása megtörtént, ebből a 70 milliós értékből teremtődött a Nova r.-t., amely többek között a Hév.-nél, a földalatti és a Bur-vasútnál vállalt nagyobb érdekeltségeket. A megváltási szerződésben részletesen fel van sorolva, melyek azok a megváltás tárgyát nem képező ingatlanok, amelyeket a társaság nem a beruházó tőkéből szerzett. Ezek többek között a Lipót-körút 22. alatti igazgatósági épület, a Csókautca 3—5., a Hideigkúti-út 4., a Jászberényi-út 23., MMBMNMMHHMMBWMIRMMNM a Dembinszki-utca 43., az Üllői-út 111., a Teleputca 24., a Remete-utca 25., a Tűzoltó-utca 86., az Angol-utca 3., a Hajtsár-út 32., a Zugló-utca 21. számú épületek, a Szépilonai laktanya, ugyanott egy nagyobb telek, a Váci-út 195—201., a Thököly- út 100—104. és 106., a Soroksári-úí 37., az újpesti Perc-utca 5. és Szent Gellért-utca 6. számú ingatlanok.- Ami azokat a kijelentéseket illeti, hogy a meg,váltás elől állítólagosán elvont telkekből a társaság vezetői nagyobb komplexumokat kaptak, arra vonatkozóan a következő tényállás felel meg a valóságnak: A NOVA vezetőinek telekvásárlásai. — A Közúti vasút igazgatói szerződtetésük alkalmával oly értelmű írásbeli megállapodást kötöttek, hogy a társaság felszámolása esetén kielégítésre van igényük. Ezeket a szerződéses megállapodásokat annak idején báró Ullmann Adolf, Weisz Eúlöp, Bódy Tivadar és Sándor* Pál írták alá. Gondolatban sem szabad tehát olyan gyanúsítást megkockáztatni, hogy ezek a szerződési megállapodások jogosulatlan cselekedetek lettek volna. Amikor a közúti vasút megváltása megtörtént, a vállalat három igazgatója e szerződések értelmében csakugyan kapott kisebb-nagyobb telekrészeket a társaság privát vagyonából, tehát nem azokból az értékekből, amelyek a megváltás tárgyául szolgáltak és így ez a főváros érdekeit semmiben sem érinti. Piaci árusok - contra őstermelők. Memorandumba foglalták a csarnoki és piaci árusok a kívánságaikat. A vásárcsarnoki és piaci árusok és az őstermelők harca még mindig áll. Ezúttal az Egyesült Csarnoki-, Piaci és Vásári Kereskedők Országos Ipartársulata indított újabb nagyarányú mozgalmat a piaci árusok érdekeinek védelmében. Több kívánságot terjesztettek memorandumukban a főváros tanácsa elé és ezekkel a követelésekkel a közélelmezési bizottság legközelebbi ülése foglalkozik érdemileg. A csarnoki, piaci és vásári árusok érdekképviselete mindenekelőtt az őstermelők megszorítását követeli. Memorandumában arra kéri a fővárost hogy új őstermelői igazolványokat adjon ki az élelmiszerek forgalombahozatalával foglalkozó termelőknek s ezeken az igazolványokon ne csak az illető neve és lakhelye szerepeljen, hanem tüntessék fel azt is, hogy az őstermelő milyen nagyságú föld tulajdonosa és azon a területen mit termel. Ezzel azokat a visszaéléseket akarják meggátolni, amelyeket egyes őstermelők azzal követnek el, hogy ámbár egészen kis földterületük van, amin alig termelnek valamit, a saját termésüket többszörösen meghaladó élelmicikkeket hoznak forgalomba, amit természetesen más termelőktől vásárolnak össze. Kérik továbbá, hogy a hatóságok végre erélyesen akadályozzák meg az élelmiszerekkel folytatott házalást, amit szintén az őstermelők űznek. A hetipiacok kérdésének rendezését is feltétlenül szükségesnek tartják a csarnoki és piaci kereskedők, jelenleg kerületenkint más és más napon tartják a hetipiacokat, ami sok zavart okoz. Az árusok az egységes hetipiacok bevezetését kérik, mégpedig olyanformán, hogy hetenhint kétszer, kedden és pénteken tartsák a főváros miniden kerületében a hetipiacokat. A csarnokok nyitása és a piaci árusítás kezdete ügyében az az álláspontjuk, hogy nyáron reggel 5 órakor, télen 6 órakor kezdődhessék az árusítás és egyfolytában este 8-ig tartson. A vidékieket azonban csak délelőtt 11 óráig engedjék a piacokon és a csarnokokban árusítani. Vasárnap egyes cikkek árusítása teljesen meg van tiltva, más cikkeké pedig különböző időpontokhoz van kötve. Az árusok azt kérik, hogy vasárnap minden élelmicikket a piacokon és a csarnokokban reggel 9-ig árusíthassanak. Sérelmezik továbbá, hogy a csarnokok és nyílt piacok környékén óriási módon elszaporodtak a különböző élelmiszer árusító üzemek, zöldség- és gyümölcsárusító boltok, amelyek veszedelmes kon- kurrenciát támasztanak a piaci és csarnoki kereskedelemnek. A hangzatos reklámokkal űzött üzleti kereskedelemnek úgy akarnak gátat vetni, hogy a csarnokok és piacok közelében tiltsa meg a főváros az élelmiszerek, gyümölcs- és zöldségfélék árusítását. Kérik, hogy mindenütt, ahol vásárcsarnok vagy nyílt piac van, 200 méter körzetben szüntessék meg az élelmiszerboltok működését. A vásári kereskedőknek is van egy fontos követelésük az idegen konkurrencia letörésére. A hetipiacokon nagyon sok vidéki iparcikkárus jelenik meg, akiik a vevők nagyrészét elvonják. A kereskedők ezeknek teljes kitiltását követelik, az országos vásárokon, vagy búcsúkon pedig elsősorban a helybeli kereskedőknek kérnek helyfoglalási engedélyt. A piacokon és a csarnokokban szombaton délután 3 óra helyett 5 óráig akarják az iparcikkeket árusítani. A főváros nemrégen nagyobb arányú hitelakciót kezdeményezett a csarnoki és a piaci árusok felsegítésére. Az akció azonban nem érte el a kívánt eredményt, mert egy-egy árus maximálisan 500 pengő hitelt kaphatott mindössze. Ezzel a kis összeggel nem sokra mehettek a kereskedők. Most benyújtott memorandumukban a hitelkeretnek legalább 1,000 pengőre való ki- terjesztését kérik, valamint azt, hogy ne csak az állandó csarnoki és piaci árusoknak juttasson a főváros kölcsönt, hanem azoknak is, akik naponta fizetik a helypénzeket. KUNZ JÓZSEF és TÁRSA királyi kiváltságos nagykereskedők Budapest, IV. kerti let, Szervita-tér 4. Telefon: Aut. 827— 09. Vászon- és asztalnemű. Szállodai és kórházi fehérnemű. rrromurnri/ vasöntöde és gépgyár IholVbnbK r^-r-8zámközponti fűtés, bádogos munkák FARKAS IZOR Vili., NAP-UTCA 10. TELEFON: ]. 336-51. FEKETE ODON mérnök vízművek, vízvezetékek, csatornázások, központi fűtések, szellőztetések és légszeszberendezések tervezése és kivitele Budapest, II., Zsigmond-u. 1. Telefon: Aut. 514-80. GRASSELLY ÁRPÁD 1900. óta fennálló speciális üvegfedél vízmentesítési vállalata. Szerződéses városi szállító. Budapest, VIII. kér., Illés-utca 22. sz. II. 4. K özponti fűtések vízvezetéki berendezések, ornamentikaai bádogos Alapítva 1885. munkák Fried Zsigmond »„Sr Budapest, Vili., Baross-utca 76. Telefon: 324-84. Scheiber Miklós okleveles gépészmérnök központi fűtés, vízvezeték és egészségügyi berendezések Budapest, VII., Vörösmarty-u. 19. Telefon : J. 352-92. BRUNDL JANOS udvari szállító, egészségügyi műszaki berendezések gyára Budapest, VII., Péterffy Sándor-u. 34. Telefon: J. 315—19. Központi fűtés, melegvíz készítés, vízvezeték, csatornázás, gázöerítő-telepek, városok vízmüvei, városok csatornái. KÖZPONTI FUTESEK és egészségügyi berendezések vállalata SZEPESSY SÁNDOR utóda SZEPESSY GYULA oki. mérnök, Budapest, VII., Abonyi-u. 25. Telefon: J. 380-30. TOLLÁR LAJOS épület- és díszműbádogos, gáz-, vízvezeték-, fürdőberendezés és csatornázási-vállalat Budapest, VI., Aradi-utca 29. Telefon : L. 983-32. la. kivitelben, laqolcsóbb árban SZÁNTOK? Bory és Walther építési vállalkozók Telefon : L. 964—14. Rákospalota, Földvári-utca 60. sz. s
