Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-01-16 / 3. szám
6 Függeflen Budapest 1929. január 16. Szempontok a 8 osztályú népiskola tantervének az elkészítéséhez. Irta: i>a*. Ozoray Frigyes főigazgató. A XIX. század második felében a népiskola Európaszerte az állami kormányzat oly eszközévé vált, amelyikkel az állam bizonyos célok megvalósítására törekszik. A népiskola célja röviden: hasznos állampolgárokat nevelni. Ebből a célkitűzésből folynak a népiskola összes feladatai. Minden fokú és mindennemű iskolának, így a népiskolának is az első és főfeladata, hogy a tanulónak segítségére legyen, módot és alkalmat nyújtson az állami közösség körében valamely pálya, hivatás megválasztásában s annak lehető jó betöltésében. Az iskola, s így a népiskola második feladata, hogy a tanulóban megvesse annak az erkölcsi felfogásnak az alapját, mely szerint hivatását ne csupán mint létfenntartási eszközt tekintse, hanem hogy meglegyen benne annak a tudata, hogy a maga munkájával elősegíti a nemzeti közösség fenntartását. A harmadik feladat elősegíti a nemzeti közösség erkölcsi és kulturális emelkedését, ezzel államának a kultúr- és jogállamok sorában való méltó elhelyezkedését az emberiség nagy céljainak, feladatainak a megoldásán. Ez a három feladat a valóságban szorosan összefügg. Minden emberi közösségnek aránytalanul több fizikai, mint szellemi munkásra van szüksége, miért is a népiskola tantervében igen nagy súlyt kell helyezni a gyakorlati ismeretek, kézi tevékenységek hatékony fejlesztésére is. Ezért minden 8 osztályú népiskolának célszerű munkahelyekkel, kerttel, iskolakonyhával, varrószobával, egy kis laboratóriummal, sőt műhellyel kellene felszerelve lennie. Ez a gyakorlati irányú nevelés, oktatás nem egy bizonyos pálya Vagy hivatás munkafolyamatainak, anyagának, szerszámainak a megismertetéséből áll, amint a szellemi pályákra való előkészítő oktatás S( m a jövő pálya betöltéséhez szükséges ismeretek egyszerű közlése. Aki már az iskolai foglalkozások kapcsán hozzászokik a becsületes munkamódszerekhez, az alapossághoz, akiben gyökeret ver a körültekintés s feltámad a munkakedv, az ezeknek a tulajdonságoknak a birtokában jövő pályáján minden kézitevékenység keretében alkalmazni, értékesíteni is fogja csak úgy, mint aki a latin nyelvben vagy számtanban megszerzett logikus gondolkodási képességet, lelkiismeretességet és igazságszeretet beleviszi^ minden ténykedésébe akkor is, ha nem lesz filológus vagy matematikus. A 8 osztályú népiskola tantervének a megállapításánál a követtkező főszempontnak kell uralkodnia: 1. Csak azt szabad a tantervbe felvenni, ami a tanuló érdeklődését felkeltheti és lekötheti. 2. Csak az lehet a tanterv anyaga, ami a nemzeti közösség kultúrmunkájában jelentős szerepet játszik, ami képes ezt a munkát előbbre vinni és magasabb fokra emelni. Amaz jelenti a tanterv formális, emez materiális elvét. A szellemi táplálék azonban ezt az érdeklődést csak az esetben kelti fel, ha úgy anyagát, mint formáját tekintve, alkalmazkodik a gyermek megfelelő életkorához, A tantervnek a normális gyermek feljő- dési fokozataihoz kell alkalmazkodnia. Az iskolás kor előtt két fejlődési fokot különböztethetünk meg. A második fejlődési fokba harmadik életévének a betöltésével lép kb. akkor, amikor öntudata kezd kialakulni. A harmadik fejlődési fok, amelyik a 7. és 8. életévekre esik és átmeneti jellegű. A negyedik fejlődési fok a 9—10 életévekre esik. Ebben a korban a gyermek már huzamosabban tud időzni valamelyik érzéki benyomás vagy képzet mellett, állandóbb, figyelmesebb. Tisztán a mechanikus emlékezet uralma alatt áll. Az ötödik fok a 11. és 12. életévekre terjed ki. Fellép a változtató reprodukció alakja is, amelyik a képzetek esetleges, külső, mechanikus kapcsolatán kívül a logikai, tartalmi viszonyokra helyezi a súlyt. A hatodik fejlődési fok a 13—14 éves életkor. Ebben a korban az értelem még erősebben megnyilatkozik, a fogalomalkotás könnyebb és biztosabb. Azok a szempontok, amelyek a fejlődési fokokból a tantervet illetőleg figyelembe veendők, a következők: 1. A tanterv anyagának pontosan meg kell felelnie a gyermek mindenkori fejlődési fokának. 2. A szellemi fejlődési folyamat három fázist mutat. Először a képzelő erő az uralkodó, azután a mechanikus emlékezés, s végül a gondolkodás lép előtérbe. Ezeket a megállapításokat a tanterv anyagának a kiválasztásánál a legnagyobb mértékben figyelembe kell venni. A 8 osztályú népiskola felsőbb osztályaiban tehát a tanterv formális elvének az érvény rejut'tatá'sa céljából a tanítás anyagának olyannak kell lennie, amelyik módot és alkalmat nyújt a gondolkodás mennél hatékonyabb kifejlesztésére. Melyik ez az anyag? A 8 osztályú népiskola tantervének is két forrásból kell anyagát merítenie. Az emberi életre vonatkozó ismeretek alkotják a történeti, humanisztikus tárgyakat, a természet megismerésére irányuló anyagot a természettudományi tárgyak nyújtják. Természetesnek és logikusnak vélem, ha a népiskola két felső osztálya különös gondot fog fordítani a kézi tevékenység oktatására. A fiziológia tanítása szerint az agy fejlődése és a kéz tevékenysége között szoros kapcsolat áll fenn. Stanley Hall, a gyermektanulmányozás legkiválóbb , amerikai képviselője kimutatta, hogy ez a kapcsolat 8—13 éves korban nyilatkozik meg a legerősebben. Az agy munkaképessége, a gondolkozás ereje ugyanis azoknak a sejteknek a számától függ, amelyeket j sikerült a működésre való képességig kifejleszteni. A másik fontos pedagógiai értéke az akarat izmo- sítása, a jellem fejlesztése. Hogy e tekintetben nevelésünk nem tud kielégítő eredményeket felmutatni, annak az az oka, hogy a tudást elválasztja a cselekvéstől. Napjainkban szinte mesterségesen túlnagy intelligenciát fejlesztünk tanítványainkban, nem formálunk tetterős egyéniségeket, akiknek cselekvését az erkölcsös jellem irányítja. A kézimunkaoktatás a tanító és tanuló viszonyát közvetlenebbé, melegebbé, bensőbbé teszi. A kézimunkaoktatás igen alkalmas eszköz, továbbá a szociális érzék kiváltására, mert reászoktathatja a tanulókat a közös feladatok, problémák megoldására, a kölcsönös segély nyújtására, egymás támogatására. A kézimunkának külön iskolaműhelyekben kell folynia, fel kell ölelnie a famunkán kívül a fémmunkát. Módot és lehetőségeket kell találni, hogy a tanulókat hozzászoktassuk a szép mozdulatokhoz s megvessük a rajzoktatással kapcsolatosan a művészi alkotások iránti érdeklődését s előkészítsük őket a múzeumok, képtárak látogatására. Rá kell szoktatni a tanulókat összefüggő hosszabb olvasmányok által a könyv megszeretésére s a magyar irodalom legnagyobb képviselőjének szemelvények útján történő megismertetésére. A történelem a 7. és 8. osztályokban nem lehet más, mint világtörténelem, kultúrtörténeti és gazdasági vonatkozással. Különösen kiemelendő itt az egyes nemzetek munkamegosztása s ezzel kapcsolatosan annak tudatossá tétele, mivel járulunk mi hozzá az emberiség életének szebbé, gazdagabbá tételéhez, hogyan illeszkedünk be az emberiség történetébe. Rá kell szoktatni a tanulókat útleírások, nagy fölfedezésekről szóló könyvek olvasására. A 8 osztályú népiskola tantervében a 7. és 8. osztályokban különösen fontos szerepük lesz a természettudományi tárgyaknak. Amíg a fővárosi tanulókat az egyes természetrajzi gyűjtemények, múzeumok látogatásával igyekszünk a természet dolgainak mennél nagyobb szeretetére ránevelni, vidéken erre elsősorban az iskolával kapcsolatos kerteknek kell szolgálniok. Tulajdonképen minden iskolának, falusinak, városinak egyformán iskolakerttel kell ellátva lennie. A természetrajzzal, természettannal és vegytannal szorosan kell kapcsolódniok a gazdaságtan, háztartástan körében nyújtandó gyakorlati ismereteknek. Megfontolandónak tartom itt, hogy ne tanítsunk-e a 7. és & osztályban egyszerű könyvelést? A számtant és mértani teljesen a gyakorlati foglalkozások, hogy úgy mondjuk, a mindennapi élet szolgálatába kellene állítani. A tanterv legyen egységes és összefüggő, a helyett, hogy szétforgácsolt és össze nem függő ismerettömegeket nyújt. Arra törekedjék, hogy az emberi természet életéről egy egységes képet nyújtson nagy összefüggő csoportokban, amelyek szükségképen egymásból folynak. Ezt az egységet biztosítandó, ne legyen a 7. és 8. osztályokban szaktanítás, hanem egy tanító kezében legyen letéve az értelmi és erkölcsi nevelés munkája. Az anyag fölhalmozása helyett törekedjék egyszerűségre, mert csak ez biztosítja az anyag alapos földolgozását. Óvakodjék a gyermek szellemi fölfogó képességét meghaladó anyag nyújtásától. Teremtsen átmenetet a továbbképző iskolához. A tanterv ne csak a gyermek értelmi intellektuális lelki tevékenységének a fejlesztését célozza, hanem a kedélyéletet is hozza mozgásba, mert hiszen ez a művészi és erkölcsi fejlődésének egyik főpillére. A világ értelemszerű felfogása mindig felszínes lesz, ha nem hatol be a lelkiélet mélységébe. A tantervnek az otthoni, a környezeti viszonyokból kell kiindulni, aztán mindig szélesebb körökre terjednie, előbb a nemzeti közösség nagy kultúr- javaival, s végül az emberiség egyetemes céljaival, feladatával kell foglalkoztatnia a tanulót. Végül a tanterv engedjen a helyi követelményeknek, szokásoknak, viszonyoknak, gazdasági és kulturális tényezőknek mennél tágabb teret, érvényesülést De tartsa szem előtt, hogy az a munka, amelyet itt végez, az az élet, amelyet itt folytat, a nagy nemzeti közösség munkájának és életének a kiegészítője s ezzel közvetve az egész emberiség munkájának, életének és bár parányi, de igen fontos része, kiegészítője. Ha ezt sikerül tudatossá tenni, akkor meg van valósítva a népiskola célja, s a nevelőoktatás végső feladata: az erkölcsös, jellemes személyiség kialakítása. Sándor-féle Bordás Tégla-födém (szabadalmazásra beje’entve ) A legújabb magyar találmány ! A legjobb és legolcsóbb síkfödém . Kiz!Pr?tőis:0S SÁNDOR és LAKNER fi SlffiÄ’. BUDAPEST, VI., Izabella-utca 69. szám. Telefon: Lipát 988-59. ANTAL BARNABÁS műbútor és épületasztalos famegmunkálő üzeme Budapest, (ZUGLÓ) VII., Répási-utca 6, HORVÁTH FERENC Új takaréktűzhelyek, redőnyök és mindennemű javításom kát a legjutányosabb árban készítek. BUDAPEST, IX., TOMPA-UTCA 2. Alapítva 1911. Kopornoky Bstván papirnemű gyára Készít irodaberendezési cikkeket, úgymint: gyorsfűzőket, okmánygyüjtőket, számla- és iratrendezőket, irományfedeleket. irat- es kartotékdobozokat, vezérlapokat, előrendezrket minden nagyságban. — Budapest, VI., Hajós-utca 25. Iroda- bejárat Gróf Zichy ]enő-utca 21. Telefon: Teréz 134—19. pfPPípfWf udvari fénykéI I pész MŰINTÉZETE IV. KERÜLET, SEMMEL WEIS-UTCA 2. SZÁM Felsenfeld Rudolf bélyegző- és pecsétbélyeggyár véső- és dombornyomó- műterem Budapest, V., Bálvány-utca 16-18. Telefon: 103-94. SUGÁRY IMRE FŐZELÉK- ÉS HALKONZERVGYÁRA BUDAPEST, VI., SZEGEDI-ÖT 18. TELEFON: LIPÓT 916-99. Megérkezett az új HUPMOBILE Hat- és nyolchengeres tipusai raktáron. Vezérképviselet: löiber Testvérek Kocsigyár rt. Budapest, VIII., ]ózsef-u. 41. Telefon : 324-64. -------------------Dr. O zoray Frigyes.
