Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1929-01-16 / 3. szám

Várospolitikai és közgazdasági lap. Megjelenik minden heten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő. Fél évre 12 pengő. Egyes szám ára 50 fillér. ■HNHBK Főszerkesztő: B. VJRAGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPFAY GYULA dr. B0P93i»nra^is33fóMom&sfansagvmsvs&Km~ i' *«i inwh»imiimwiíwaiíwhiii mwnTiW Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon: József 31*5—82. Postatakarékpénztári csekkszám.a : 45.476. Hogy ki lesz a három jelölt közül Budapest új alpolgármes­tere, azt ebben a pillanatban nem tudjuk. De akárki lesz is, megnyugvással fogjuk tudomá­sul venni, mert a jelöltek mindegyike olyan kvalitású, hogy örömmel üdvözölnénk akái mind a hármat is az alpolgármesteri székben, — ha három alpolgármestert kellene válasz­tania a szerdai közgyűlésnek, nem pedig egyet. Szabó Imre dr. a legkiválóbb jogászok egyike, éles judiciumú, energikus, nagy kon­cepciójú, és ismeri a városi vezetés összes problémáit, noha a város közigazgatásának csak közvetve volt részese. Egyénisége és te­hetsége predesztinálják a város vezetésére és nincs senki sem, aki ne lenne meggyőződve arról, — ellenfeleit is beleértve, — hogy Buda­pest vezetése kiváló kezekbe jut, ha ő lesz Eolkusházy utóda. Bérezel Jenő dr. a tanács­nak az a tagja, aki otthon van a közgyűlés min­den szakában és eddigi működésével is bebizo­nyította, hogy tud nagyot és szépet alkotni. Elsőrendű munkaerő és puritán gondolkozáséi, nagy koncepciójú munkavezető. És végezetül: Csupor József, aki önzetlen munkával töltött el egy emberéletet a városházán s mindig, min­denütt kitűnően állta meg a helyét. Három je­lölt: nehéz köztük a választás. A kijelölő választmány döntése elütötte a többi pályázót attól, hogy részt vehessen a választási küzdelemben, holott nem egy tagja van a tanácsnak a ki maradottak közt, akit szí­vesen láttunk volna a jelöltek közt. Most ők kiestek az alpolgármesterjelöltek közül, de alighanem még ebben az esztendőben meg lesz a lehetősége annak, hogy ők is jelöltekként szerepelhessenek és hisszük, hogy még ebben az évben lesz is alpolgármester a most ki­maradt tanácstagok egyikéből-másikából. Mikor Eolkusházy elment, sopánkodásokat hallottunk: hogy így meg így, milyen kár, ne­hezen lehet majd pótolni. A siránkozók azt akarták bizonyítani, hogy Folkusházy nélkül nincs városháza, hogy a tehetség és erős kéz, amely most átment a Beszkárthoz, nagyon fog hiányozni. A közel jövő megmutatja majd, hogy akad még Budapesten erő, amely pótolni tudja Folkusházyt. A három jelölt mindegyike megnyugtató példája annak, hogy nem kell kétségbeesni: vannak még férfiak Budapesten. Nem kell a régi közmondásszerű vigasztaló- dáshoz fordulni, amely azt mondja, hogy akinek az Isten hivatalt ad, annak észt is ad hozzá. A szerdai közgyűlés új alpolgármesterénél nem lesz szükségünk erre; az ész, a tehetség meg­van már s csak a hivatal lesz más, nagyobb, amelyben az eddigi, szükebb keretek közé szo­rított tehetség erősebb szárnyaláshoz jut. A város polgársága nyugalommal néz a vá­lasztás elé. Ezúttal nem arról van szó, hogy olyan alpolgármestert kap Budapest, aki hosszú hivataloskodásával jut ehhez a díszes pozíció­hoz, ezúttal nem arról van szó, hogy végső állomásként adják az alpolgármesterséget egy megrokkant, szürke hivatalnoknak: most tény­leges vezetőt választ Budapest közgyűlése, nem pedig nyugdíjba készülő hivatalnokot. A harc Szabó Imre és Bérezel Jenő közt fog el­dőlni: két tetterős, vezetésre hivatott energia közt, egyikük sem száraz hivatalnok, hanem az élettel szoros kontaktusban lévő, alkotó mun­kás. Akármelyikük lesz is alpolgármester, Budapest mérlege határozott pluszt log fel­mutatni. Ez a választás, bármilyen izgalmakat vált is ki a városházán, nem a politika küzdelme, ha­nem a személyi érdemeké és képességeké. Az új alpolgármester ezúttal nem egyik, vagy má­sik párt exponense lesz a város vezetésében, hanem az egész polgárságé. Mind a két, illetve mind a három jelölt felül áll és felül állt min­dig a pártpolitikán és ennél a választásnál két­ségtelen, hogy Budapest végre olyan alpolgár­mestert kap. akiben nincs semmiféle elfogult­ság, sem jobbra, sem pedig balra. Az új al­polgármester mindnyájunké lesz, Budapesté és akárhogy dőljön is el a szavazás eredménye, egy bizonyos: Budapest új alpolgármestere egész ember lesz, nem pedig politikus, akit az elfogultság és pártérdek emelt ebbe a díszes pozícióba. A választás küszöbén állunk és szerda es­Az alpolgármesterválasztás izgalmai után most már — a jövő héten — ciz elöljáróválasztásra kerül a sor. Eleinte úgy volt, hogy a szerdai közgyűlésen választják meg az egyik elöljárót is, de a főpolgár­mester a nagy izgalmakra való tekintettel az elöl­járói állás betöltését elhalasztotta. A pártok éppen ezért még nem is foglaltak állást a jelöltek kérdésében s csak a hét végén várható valamilyen párthatározat a tekintetben, hogy kik üljenek be a három elöljárói székbe. A jelek szerint nagy változás nem várható szemclvi tekintetben, mert még mindig Spannberger, Muzsikó, Guth, Holtz- spach és Tatár nevei vannak forgalomban. Az első közgyűlés'-1 'yennherger Alajost választják meg egyhangúlag, a második állás minden valószínűség szerint^ Mu­zsikó Istváné s csak a harmadik állásért várható nagyobb harc a behelyettesített Guth Ferenc és a többi aspiráns között. Badál Ede megürült állását illetően még nem tör­tént döntés. Értesülésünk szerint a főpolgármester a negyedik elöljárói állásra téré már tudjuk, kit választott meg a főváros törvényhatósági bizottsága. Mi már most is bi­zalommal és szeretettel üdvözöljük az új alpol­gármestert, akit nem a politika és a gyűlölet hoz, hanem az érdem és a személyi képesség, mert tudjuk, hogy a jelöltek mindegyikének a salus rei publicae van zászlajára írva, az egész főváros minden polgárának boldogulása. Ezzel, a meggyőződéssel nézünk a választás elé, amelyből, akárhogy döntenek is a golyók, egy derék, kitűnő ember kerül ki győztesként, olyan, aki méltó arra, hogy vezesse Budapest munkáját. nem is írja ki a választást, hanem behelyettesí­tés útján oldja meg a kérdést. Állítólag Bucsánszky Bertalan főjegyzőt helyette­sítik be erre az állásra, bár Bucsánszky ezúttal nem szerepel a pályázók között. Mégis, mint legidősebb főjegyzőt igyekeznek megfelelően elhelyezni. Ezzel az értesüléssel szemben mi úgy tudjuk, hogy a főpolgármester véglegesen szakított a be­helyettesítés rendszerével és a negyedik elöljárói állás betöltését is a közgyűlésnek tartja fenn. A pályázatot a negyedik elöljárói állásra a jövő héten írja ki a főpolgármester Rövidesen tehát két főjegyzői állás is megüre­sedik s az új rend értelmében most már közgyűlési választás útján történik a tanácsiégyzöknek főjegy­zőkké való előlépése. Az egész jegyzői karban nagy az izgalom, mindenki pályázni fog s a tisztviselők nagyon félnek, hogy az új rendet arra fogják felhasználni, hogy protekciós tisztviselők jussanak előbbre az érdemesek rovására. Különö­sen a rangsorban elől levő tanácsjegvzők aggodal­maskodnak, — de reméljük — alaptalanul. Ki lesz az új alpolgármester? \ kijelölő *ála*2rt9iaáa»>' iilówMiok titkai. — liomSmtsieiőU ón kal- lABaBiiriósk ia vál asztal* eredaBséasyéa*«?!. Az alpolgármesteri jelölést akkora izgalmak előz­ték meg, amelyek még a személyi harcokhoz nagyon is hozzászokott budapesti városházán is ritkaság- számba mennek. Ezúttal is úgy látszott, hogy csu­pán személyek harca lesz az alpolgármesterválasz­tás, mégis, utóbb úgy alakult a helyzet, hogy ez­úttal a személyi küzdelmen kivid egy másik ellentét is merült fel, mert a harc ezúttal a tanács harca is az ügyészség éléről távozó főügyész elien. A város­háza tisztviselői kara, az adminisztratív tanácsnokok és főtisztviselők ugyanis sérelmet láttak abban, hogy „kívülről“ hoztak jelöltet s a küzdelem ezúttal nem a tanács két vagy több tagja közt folyik le, hanem a tanács és egy „idegen“ közt. Az „idegen“ — szerin­tük — Szabó Imre dr. Éppen ezért az adminisztrációs ügyosztályok és a tanács többi tagjai nagy agitációba fogtak és Csupor tanácsnokot mindenáron visszalépésre akarják bírni, hogy a főügyésszel szemben ne két, hanem csak egy tanácstag legyen a jelölt, mert a tisztviselő szavazatok megoszlása Szabó Imre dr. malmára hajtanák a vizet. Csupor József dr. azonban a visszalépésre semmi körülmények között sem hajlandó. Hogy született mei a hármas jelölés. A kijelölő választmány multheti ülésén nagy volt a harci készülődés. Az Egységes Községi Polgári Párt amelynek Szabó Imre a jelöltje, a hármas jelölés meliett volt, mivel nem akarta, hogy a szavazatok nagyon megoszoljanak, ami veszélyt jelenthetett volna esetleg Szabó Imrére nézve. Mert, ha^ nagyon megoszlanak a szavazatok, akkor esetleg már keve­sebb szavazat is elég lett volna a győzelemhez s ha egy párt — mondjuk — teljes egészében valamelyik ellenjelöltre szavaz, úgy már baj lehet belőle. A de­mokraták, illetve képviselőjük a választmányban, Baracs Marcell, az összes pályázókat akarta jelöl­tetni, míg Wolff Károly hajlandó volt ugyan ezúttal kivételesen az összes pályázók jelölésébe belemenni, de csak azzal a megszorítással, hogy ez ne szolgál­hasson precedensük Mivel a baloldal ezt a megszo­rítást nem akarta akceptálni, nem jött létre a kom­promisszum és így született meg a hármas jelölés. Az egyes pártok három-három jelöltje a követ­kező volt: Egységes polgári párt: Szabó, Csupor, Bérezel. Keresztény községi párt: Borvendég, Liber, Bér­ezel, Szociáldemokrata párt: Szabó, Liber, Borvendég. Érdekes, hogy a jelölés előtt megkérdezték Sipocz Jenő polgármestert, van-e valami kíván­sága a jelölésre vonatkozólag, mire Sipőcz kijelen­tette, hogy csak egy óhaja van: Borvendég tanács­nok jelöltetése. A Wolff-párt fel is vette első helyre a tanácsnokot, de mint ismeretes, még sem sikerült n liórmn iplnlt Fn7.á hp.illttntlli. ftégy új elöljárót választ a közgyűlés. Sosx; lK‘licI.yeííewtéxi, Legmodernebb gyógy­intézet sebészi és bel- betegek részére Dr.PAJOR-SANAÍORIUM Sí szív- ÉS ÉKlíIáTEí; I IKMÜK TT.J OSZTÁLY Idegbetegek, üdülők gyógy­helye, vízgyógyintézet, nap- és léqfiirdők.

Next

/
Thumbnails
Contents