Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1929-01-16 / 3. szám

Függeilen Budapest 1929 január Jő­Az esélyek. Az alpolgármester választás esélyei egészen nyíl­tak. Minthogy a szavazás titkos, nem lehet tudni, hogy a párthatározatokat mennyire fogják respektálni a városatyák, akik a két favorit-jelölt. Szabó Imre és Bérezel közt választanak. Az egységes párt egysé­gesen áll Szabó Imre mellett, de azért nincs kizárva, hogy"Bérezel'innen is kaphat egy-két szavazatot. Ugyancsak Szabó mellett szavaznak az összes demokraták is (mégpedig úgy az egyesültek, mint a nem egyesültek), valamint- a Wolff-párt Csilléry- csopoiiia A tanács tagjai, illetve a tisztviselő tagok — leg­alább 25 szavazat — Berczelé, aki megkapja a Wolff- párt szavazatainak túlnyomó többségét is. Való­színű, hogy más pártok egyes tagjai is Bérezel mellé állnak s így a szocialisták szavazatai most nagy súllyal esnek a latba. Kétségtelen, hogy nagyon érdekes és izgalmas lesz a szerdai választás. És az is bizonyos, hogy a két posszibilis jelölt bármelyikében is kitűnő al­polgármestert kap Budapest. A belügyminiszter súlyos kritikája a főváros 1924-25. és 26. évi gazdá kodásáról. a ziirÓNzámatláNolir&i. vonatkozó leirat — !*iok kérilés Ón noíí kifogni* az aeíkkori evek k'íbzcS íb 11« o<l;’a *i’a« ab I Nmeinken. A városházán nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy a minisztériumokban boszorkányos gyorsasággal in­tézzék el a város ügyeit és türelemmel várják meg a jóváhagyásokat, melyek legtöbbször olyan időben érkeznek ie, mikor már mindenki megfeledkezett az egész kérdésről. Hasonló eset történt most' is, ami­kor több mint másfél év múltán jutott eszébe a mi­niszternek, hogy elérkezett az ideje a régi fővárosi zárószámadás jóváhagyásának. Még 1927. áprilisában tárgyalta a közgyűlés az 1924.. 1925. és az 1926. évi zárószámadásokat, melyek annak rendje és módja szerint a belügyminiszter elé kerültek. Ez idő óta kényelmesen volt ideje a mi­niszternek áttanulmányozni az iratokat s úgy lát­szik, élt is ezzel a jogával, mert a mostani, elkésve érkezett leiratában alapos kritikát mond a zárószámadásokkal kap­csolatban a főváros gazdálkodásáról és számos ügyben igazoló jelentéstételre szólítja fel a taná­csot. A fenntartott hitelekről. A belügyminisztériumi leirat, amely nem keve­sebb, mint 14 sűrűn gépelt oldalra terjed, mindenek­előtt kifogásolja és helyteleníti, hogy a főváros fenn­tartott hitelekkel operál s fel nem használt költség- vetési hiteleit úgy kezeli, mintha azok kiutalványo­zott összegek lennének. Megállapítja a miniszter, hogy a fenntartott hitelek nagyrészét később elejtik, tehát semmi szükség nincs azok fenntartására. De azt a következtetést is levonja ebből, hogy igen sok költségvetési hitelösszeget annak idején nem kö­rültekintő reálitással állapítottak meg s hogy a költ­ségvetés végrehajtásánál gyakran ötletszerűleg jár­nak el. Sok ilyen fenntartott hitellel később el sem számol­nak s milliárdokra mennek azok az összegek, me­lyeket kellő megokolás nélkül visznek át a követ­kező évre. Kifogásolja a miniszter azt, a főváros anyagi érdekei szempontjából káros körülményt, hogy a város bevételei nem folytak be az előző években kellő mértékben. Különösen 1924-ben és 1925-ben volt nagy a bevételi hátralékok összege. Ebben a két évben több mint 312 milliárd korona volt a bevételi hátralék MEINL MJTERMÉSŰ TEA QUEEN S BLEND A legnemesebb aranylevelű fajták (Golden tips) keveréke. A legfinomabb Darjeeling erőteljes ízével. Gyönyörű sötét felöntés. — Kb. 1/4 angol font P 4 40 s a következő évben, 1926-ban csak kevéssel maradt a be nem hajtott követelés a fenti összeg mögött. A bevételek késedelmesen történt befizetése, illetve behajtása különösen a pénz értékének csökkenése idején a főváros jelentős károsodását okozta. Ezért a^ miniszter jelentést kér arra nézve, hogy a hátra­lékok behajtására miért nem történt idejében gon­doskodás. Hol maradtak a hasznos beruházások. Nagyon érdekes a leiratnak az a része, melyben a miniszter kifogásolja, hogy a főváros 1924—26. között kedvező vagyoni viszonyai közepette je­lentékeny összegű zárszámadási feleslegei mel­lett is sok hasznos és szükséges beruházási ter­vet elejtett. Különösen helytelen volt az — mondja a miniszter — a korona devalvációja idején, amikor a főváros beruházási programmjának erőteljes fokozása, de legalább is a költségvetési terv szerint való keresztül­vitele nemcsak az általános gazdasági érdek, hanem a főváros vagyonának az értékromlástól való meg­óvása érdekében is kívánatos lett volna. A főváros ugyanis ezekben az években több olyan hasznos be­ruházást mellőzött, amelyek különben költségvetési fedezettel rendelkeztek. így többek között elmaradt több óvoda építése, a dunaparti idénypiacon fedett árusítóhelyek létesítése és több ingatlan vétele. A miniszter most igazolásra szólítja fel a tanácsot, miért nem liaVntmp végre ezeket a beruházásokat. De kíváncsi a belügyminiszter arra is, miből fe­dezték 1924-ben a balatonkenesei üdülőtelep építésé­nél felmerült 314 milliárdos hiteltúllépést, és milyen részvényeket vásárolt a főváros 1924-ben közel 3 mil­liárdért. Tudni akarja a miniszter, miért kellett 243 millió póthitelt megszavazni a tűzőrségnek. A pénz­lebélyegzés idején az alkalmazottak 2'5 millió ko­rona előleget kaptak, ami még a legutóbbi zárszá­madásban is hátralékként szerepel. Kérdi: mi az oka, hogy ezt a tartozást mindezidáig nem egyenlí­tették ki. Rossz és régi a leltár. A főváros vagyonleltárát illetően megállapítja a miniszter, hogy az adatok nem felelnek meg a tényleges értéknek. A főváros vagyonának leltári becslését utoljára 1909-ben végezték, tehát 20 éve nem történt újabb leltározás. Az ingó- és ingatlanvagyonok arany- és papírkorona-értékben szerepelnek, a szerint, mikor jutottak a főváros birtokába s természetes, hogy ez teljesen irreális adatokat eredményez. Ezért a miniszter nyomatékosan felhívja a tanácsot, hogy a mai viszonyoknak megfelelő reális lel­tárt készíttessen és évröl-évre mutassa ki a gyarapodást vagy csökkenési. Valami az üzemekről. Rátér ezután a leirat az üzemi zárszámadások bírálatára s megdöbbenéssel tapasztalja, hogy az önálló üzemek kis része járul csak hozzá anyagilag a községi háztartás terheifiez, míg a legtöbben, nagy nyereségeik ellenére sem' juttatnak semmit sem a községi alapnak. De még azok az üzemek sem telje­sítik kötelességüket, melyeket a közgyűlés hozzá­járulása kötelez. így például az 1926. évi költség- vetésben a közgyűlés több mint 282 milliárd hozzá­járulásra kötelezte az üzemeket, amivel szemben az intézmények csak 191 milliárdoi fizettek be. Fel­tűnt a miniszternek, hogy a Beszkárt 62 milliárdos bevételéből egy fillért sem fizetett, míg a többi nagyüzemek bevételükhöz képest csak elenyésző összeget. .Icfcntést kér a miniszter arról, mi akadálya volt annak, hogy az üzemek, különösen a Beszkárt a követelt hozzájárulás összegét megtagadják. Kíváncsi arra is, hogy a Fővárosi Hirdető Vállalat milyen alapon tett félre az 1924. évi 1,527 milliós nyeresé­géből 1,460 milliót a tartalékalapra? Kérdi, miért nem elektrifikálta az elektromosművek a kültelkek Spolarich a főváros legelőkelőbb helyén BUDAPEST, IV. KÉR., FERENCIEK-TERE 7. ♦ ♦ Margitszigeti palotája étterem, kávéház, bar, zene, tánc. KÁVÉHÁZ JÓZSEF-KÖRÚT 37-39. SZ. Esfénhiní cigányzene ! kőolajvilágítását, holott erre 9 milliárd költségvetési hitel állt rendelkezésre. Felhívta a tanácsot _ ter­jessze fel a két üzem igazgatóinak szerződéseit, vagy a tantiémekre vonatkozó határozatokat, hogy mennyi jutalék jár a közművek vezetőinek.^ A háborús élelmezési akció zárószámadását egy elszámolásban terjesztették fel az 1916—1926. évről, de a miniszter ezt az együttes zárószámadást el­bírálásra alkalmasnak nem találta. Határozni csak akkor fog, ha az akció végleg megszűnik. Felhívta azonban a miniszter a fővárost, hogy az akció mi­előbbi likvidálása iránt haladéktalanul intézkedjék. AÜEE IGNÁC papirosáruk, üzleti könyvek gyára, vonalozó intézet, könyvnyomda BUDAPEST, VIII., MÁRIA TERÉZIA-TÉR 15. SZ. Telefon József 386 0'. Nedves falak szárazzá tételére kizárólag KOLLARIT folyékony szigetelő anyagot használjon, mert ma ez a legolcsóbb és legjobban bevált szigetelő anyag. — Midegen lesz használva. Gyártja : EGYESÜLT ÚJPESTI VEGYÉSZETI GYÁRAK KOLLÁR MIKLÓS ÚJPEST, VIOLA-UTCA 30-32. Telefon: 913 43, L 920 -56. Parafakőgyár R.-í. ezelőtt: Kleiner és Bokmayer Budapest, Vili. kerület, Főherceg Sandor-tér 4. ■ Telefon: József 301 — 14 vagy József 301—16 Készít sajtolt parafa parketta padlóburkolatokat. Teljesen zajtalan járású, láb meleg, vízálló padló HUNGÁRIA GUMMIPADLÓ Izleses, tartós, hytienikusi Színben, minőségben elsőrangú: Készül sima és márványozott, gyönyörű színekben, folyóméte­renként és kockákban. Gyártja „HUNGÁRIA“ Guttapercha és Gumroiárugvár Rt.BUD FpsT NAoYIETENY. Séf fér Antal tornaszerek- és sporteszközök gyára BUDAPEST, IV., Kammerraayer Károly-utca 3 , IV., Kecskeméti-u. Í4. Telefon: Aut. 891-31, Aut 896-94. GYÁRT ÉS SZÁLLÍT: Svéd- és más rendszerű tornaszereket, elemi-, közép- és főiskoláknak, hadsereg, tornaegye-öle­tek, ortopédiai, intézetek, szanatóriumok és ma­gánlakások részére. mérnök, központi fűtési szellőztetési, vízve­zetéki és csatornázási berendezési vállalata Budapest, VIES., Gólya-utca 22. Telefon : József 431-72. EDD OLT Tisztviselőknek nagy kedvezmény tisztít szárazon kosztümöket, öltönyöket, felöltőket, fest minta szerint mindenféle ruhaneműt. Telefonhívásra minden tételért elküldünk! Gyár: VII., Thököly-út 33. Telefon: ]. 394-41 és]. 446-72.

Next

/
Thumbnails
Contents