Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-04-10 / 15. szám
1929. április 10. Független Budapest mdiO Sí N EM LESZ propeller a Dunán, — azt olvassuk —■ „a Lánchídfői a Bomba-térig és vissza“ — mint a régi sanszon mondta •—• nem lesz vízi közlekedés, eltűnik a büszke propeller-kapitány, Sipulusz egyik legmulatságosabb figurája, és viharvert tengerészek nem kutatják többé beárnyékolt szemmel a láthatárt az Árpád-utca fölött, hogy vájjon nem fenyeget-e vihar. Elmúlik megint egy szín, elvész egy régi, kedves hangulat, amelynek emlékére — ha lehetne — obeliszket kellene állítani a Duna közepén azzal a bizonyos ligeti „Fűit“ felírással. És nem indul többé a szigeti hajó sem, amelyhez annyi romantika fűződik, amelynek fedélzetén olyan jól meg lehetett bújnia holdas és holdnélküli estéken két embernek, akik még gyönyörködni tudnak a hullámok csobogásában, a hold bujkálásában, egy elrejtett szigeti pad poézisében és főképen, legfőképen a virágok és szívek fakadásában. Dehát ilyenek kevesen vannak és napról-napra még kevesebben lesznek. Éppen ezen a héten írta Paul Moriac, hogy a szerelem kihal és a francia írónak erről a gyászbeszédéről még Budapesten is vezércikket írtak. Ha igaza van Moriac-nak, és ha ennek az igazságnak Budapesten is érvényesülnie kell, akkor ebben részes lesz az is, hogy nincs többé propeller és nincs szigeti hajó. A kihalófélben lévő utolsó szerelmeseknek hiányozni fog ez a füstös, lármás és nem is egészen higiénikus romantika, de annál kevésbbé fog hiányozni a Dunapart lakóinak, akik megkönnyebbülten sóhajtottak fel, amikor megtudták, hogy a M. F. T. R. nem hajlandó vállalni a további deficitet. És mivel így szépen elhagytuk a romantikát és átléptünk a prózai realitások terére, nézzük, mi lesz az úgynevezett helyi hajózás további sorsa. Mert ne tessék azt hinni, hogy a propellerek odakerülnek a múzeumba, az utolsó konflis és omnibusz mellé. Nem. A propeller, mint azt látnoki szemmel már most megjósoljuk, tovább is járni fog és legfeljebb az a kérdés, ki fog ezentúl ráfizetni a dunai közlekedésre. Ki? Hát ki?... A válasz egyszerű és természetes. Az, aki mindig ráfizet, az, aki ilyenkor a legbiztosabb „pali“. Ez pedig nem más, mint Budapest székesfőváros közönsége. A M. F. T. R.-nak nem is kell új jelszót kitalálnia, megvan az már régen. „Az összes közlekedési vállalatok egyesítése a főváros tulajdonában“ —- így hangzik a régi jelszó, amely most majd új tartalmat kap azzal, hogy a fővárosnak meg kellene vennie a dunai helyi hajókat. — Tessék régi hajókat venni, — fogja kiáltani a handlé a városházudvarban, és lehet, hogy nem is eredménytelenül. Közvetítők egész bizonyosan akadnak majd, akik meg fogják magyarázni, hogy milyen nagy érdeke a fővárosnak a régi hajópark megvétele. Hát majd meglátjuk. Valami lesz. Hogy mi, az még nem bizonyos. De az az egy bizonyos, hogy a M. F. T. R. nem fogja se múzeumba tenni a hajót, sem pedig eltüzelni, hanem járatni akarja őket tovább is Pest és Buda közt a „Lánchídtól a Bomba-térig“ és vissza. A kérdés — amely nem is kérdés — csak az, hogy ki fizesse a deficitet... A BELÜGYMINISZTER nagyon haragszik a fővárosi üzemek miatt, a belügyminiszter nagyon szigorú. Csak ha már rágondol is ezekre az üzemekre, úgy összehúzza homlokán a redőket, hogy egész árkok támadnak rajta. És igaza is van, mert nem tűrhető, hogy a főváros üzemei konkurrenciát csináljanak a mindennapi adófizetésért verejtékező iparnak és kereskedelemnek. Ennélfogva a belügyminiszter előveszi a seprőt és nagy seprést rendez a városházán. Az államnak is vannak üzemei, sőt nagyon is vannak. B. Virágh Géza megdöbbentő adatokat sorolt fel a közgyűlésen, amelyek leplezetlenül "mutatták meg, milyen eszközökkel dolgozik az állami üzem- konkurrencia, és hogyan veszi el a munkát a nyomdáktól, bútoriparosoktól, könyvkötőktől és az iparnak úgyszólván minden egyes fajtájától az állami vállalkozás, a fegyencmunka. Scitovszky belügyminiszter rendet akar teremteni az Élelmiszerüzem portáján belül. Nem szabad fiókot nyitni csak kormányengedéllyel, és az üzleti forgalomba is bele akar szólni. Szép elgondolás, amelynek nyomán nagyszerű üzleti fellendülés várna a főváros üzemeire. Az állami vegyeskereskedésben mindent árulnak, mégpedig mélyen leszállított áron. Azt ajánljuk a belügyminiszter úrnak: vonja egyszer ráncba a homlokát és nézzen úgy körüli az állam portáján. Vegye kezébe a seprőt — mert ebben igaza van, seperni kell — és nézze meg, hol van a legsürgősebb szükség erre a seprőre. És ha meglátta, akkor egész bizonyosan — nem a városháza előtt fog seperni. De nem fogja meglátni. Mert ma is igazság a biblia régi bölcs mondása, hogy „más szemében a szálkát is, holott a maga szemében gerenda vagyon“... * ❖ * M EGVOLT a nagy találkozás: Ripka Ferenc Rómában járt és találkozott a fasiszta diktatúra vezéreivel. Francesco Ripka ottjárt Mussolini Benő városában és bizonyára tapasztalatokban gazdagabban tér meg Budapestre, aminthogy innen elutazott. Ripka is feltartotta a kezét Rómában. Nemcsak azért, mert ez a fasiszta üdvözlés, hanem azért is, mert megadta magát a fasizmusnak, amit kézfelemeléssel jelez. Amikor most visszatért Pestre, már mint öreg fasisztát fogjuk viszontlátni Ripkát, aki új eszméket, új reformokat hozott Budapestre Rómából az örök városból. Megvan tehát a kapcsolat a két város, Budapest és Róma közt. Most már azt szeretnők, ha ez a kapcsolat arra is kiterjedne, hogy ezentúl minden út Budapestre is vezet. Vájjon el fogjuk-e érni valaha ezt az álmot? ... GANZ-DANUBIUS it r »Ai» b: nt X. KEK., KOKAVYAI-IT 31. SZÁM. Benzin-, petróleum- és szívógázmotorok, kompresszornélküli Dieselmotorok, szivattyúk, útépítőgépek, vasszerkezetek, kazánok. Vezérképviselet: Hazai Gépkereskedelmi Rt. Kudapest, V., Vilmos császár-út 76. 970 méter mélységből 74° melegen tör elő ama radioaktív hőforrás, amely a Széchenyi Gyógyfürdőt táplálja. Csúz, ízületi gyulladás, ischias ellen páratlan hatású. A LÉGZŐSZERVEK BÁNTALMAINÁL ASTHMA EMPHISEMA esetén biztos gyógyulást nyújt a Szent Gellert Gyógyfürdő legtökéletesebb berendezésű inhalatóriuma és pneumatikus kamrája. IMI ila re I y úri- és női-cipészmester vállalkozó Kndapcst, VII., IVesselényi-utca 30. sz. Összerakható könyvszekrények rekeszenként minden irányban nagyobbíthatók és pótolhatók. PRAKTIKUS ÉS OLCSÓ LINGEL KÁROLY ÉS FIAI Első Magyar Faáru- és bútorgyár! Budapest, VII., Rózsa-utca 4—6. szám. Kérjük 120 szobából álló állandó kiállításunk megtekintését. A lárma a nemzeti vagyont csökkenti! Állapítja meg dr. Max Madhouse a Vale-egyetem hírneves professzora. Az Ön lármás irodája magánvagyonát pusztítja. A 6-os modellű Remington Noiselles írógép csendet varázsol az irodájába. Országszerte díjtalanul bemutatja a REMINGTON ÍRÓGÉP R.-T. BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT 12. Telefon: 218—09. és 212—85. KAMARA. mozgóképszínház Frics&y vezetésével 30 tagú zenekar! Dohány-utcA 42. Telefon; jözsei 440-2V. Elsőr műsor /
