Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-02-15 / 7. szám
Független Budapest 5 1928. február 15. Gi iyÓMtkáfi, iá műm N INCS NÉPSZERŰBB EMBER Magyarországon, mint az új hercegprímás, Scrédi Jusztinán. Minden legkisebb lépését is legnagyobb szeretettel kíséri az egész ország és nincs talán senki sem Magyarországon, aki — bármilyen vallásé legyen is — ne a legnagyobb tisztelettel és szimpátiával emlékeznék meg arról a gyönyörű karrierről, amelyet a falusi cserepesmester fia futott meg egészen fiatalon. Mindent megírtak már a lapok a bíboroshercegprímásról s most kiderült az is, hogy Serédi Jusztinján nemcsak kiváló főpap, nemcsak elsőrendű jogtudós, hanem egyszersmind feltaláló is, akinek többek közt van egy olyan találmánya, amely a zivatarokat és viharokat távolról jelzi. Amikor ezt a hírt Folkusházy olvasta, megkönnyebbülten sóhajtott fel. Mint a Városházi rádió értesül, nyomban kihallgatásra jelentkezett a herceg- prímásnál, hogy megkérje, engedje át találmányát -egy esztendei használatra. A nemesszívü herceg- prímás— természetesen — nem tudta megtagadni a kérés teljesítését és most Folkusházy titokban fog felszereltetni a közgyűlési teremben és a tanácsteremben egy-egy ilyen viharjelző készüléket. Amikor tehát Folkusházy fel fog kelni az elnöki székből és átadja az elnöklést Buzáthnak vagy Sipőcznek, ez azt íogja jelenteni, hogy vihar közeleg. Ilyenkor Sipöcz vagy Buzáth fog elnökölni, mert nekik viszont van egy viharcsillapító találmányuk. Ezt a találmányt úgy hívják, hogy — népszerűség. * * * E ' RDEMES KOLLÉGÁNKRÓL, Dacsó Emilről, a legrégibb és legkitűnőbb városházi újságírók egyikéről szol a nóta. Az történt, hogy Páll József hírlapíró kollégánk, aki most „Lexikon a pestiekről“ címen nagyobbszabású munkát szerkeszt, felkereste Dacsót is, hogy mondja el életrajzát és ennek az életrajznak nyomán lett aktuálissá Dacsó Emil életrajza, amelyet — megelőzve a lexikont, de Páll kollégánknak készségesen felajánlva — most szívesen ismertetünk meg a nyilvánossággal. Dacsó Emil talán született. Még a múlt században. Összes iskoláit kitűnő eredménnyel abszolválta és azután tisztviselő tett a Magyar Általános Kőszénbányánál, holott már bölcsőjénél megjósolták a bölcsek, hogy Dacsó újságírónak született. Az öreg Dacsó-papa azonban nem találta reális foglalkozásnak az újságírói mesterséget és örült, amikor-a fia elhatározta, hogy vezérigazgatója lesz a MÁK.-nak. A fiatal tisztviselő gyorsan emelkedett a pályáján és nem sokára a vállalat titkára lett. Akkor még nem tudták, hogy talán szén is van, ezt csak egy ember tudta: Dacsó Emil, aki sokszor nézte gyermekkorában a régi, elhagyott bányaromokat és arról álmodozott, hogy meg kellene próbálkozni a régi bányák megvizsgálásával. Addig addig beszélt erről a MÁK.-nál, amíg a vezetőség rászánta magát a próbafúrásokra, aminek eredménye az lett, hogy Tata a széntermelés leghatalmasabb középpontja,lett. Az eredmény tehát, hogy Tata adta Dacsót a világnak, viszont Dacsó a világot adta Tatának. Szobrot állíthatnának neki, ragyogó fekete kőszén- szobrot, az egyik kezében toll lenne, amellyel Dacsó odaírnia a fekete szülőföldre: „Tatám!“-. . De mint a költő mondja: „Tatám, az álmok nem hazudnak!“ Nem hiába jósolták meg a bölcsek, hogy Dacsó újságírónak született és nem hiába vetette ki kártyán a helybeli cigányasszony, hogy Dacsó Emiiké nagy közéleti s_zerepet fog betötleni egykor. A végzet és a tehetség sorsa ellen nem lehet hadakozni. Egy napon Dacsó Emil letette a tollat a MÁK. íróasztalára és átadta a főtitkári állást Vida Jenőnek, hogy engedelmeskedjék a csillagok parancsának, amelyek őt újságírónak jelölték ki. Újságíró lett. Ha ott marad a bányavállalatnál, amelynek most Vida Jenő a vezérigazgatója, úgy most ő van Vida helyén: ő lenne felsőházi tag, kőszénbánya vezérigazgató, GyOSZ.-elnök, hitközségi elnökjelölt stb.... De az ő lelke nemes sugallatára hallgatott s így most egyszerű főszerkesztő és milliárdos, akinek a Magyar Általános Kőszénből nincs egyebe, mint néhány száz részvénye. De Dacsó előtt még hosszú út áll. Reméljük, hogy igaza volt a jövendölésnek, amely hosszú életet jósolt Dacsó kollégánknak és hisszük, hogy ez az életrajz még sok, sok kiegészítésre szorul. Csupa kellemes és szép adatra, amelyek azt fogják igazolni, hogy Dacsó Emilnek volt igaza és nem Vida Jenőnek. * * * N AGYON RITKA a városatya a főváros bizottsági ülésein, ha nincs valami pikantéria a tárgy- sorozaton. Amikor csak közérdekű kérdéseket tárgyalnak a bizottságok, üres a tárgyalóterem és Folkusházy Diogenesként jár-kel a lámpással, hogy embert keressen. Unalmasak a közérdekű kérdések, nincs bennük izgalom, nincs Vonzóerő: mért strapába magát a városatya? Ebben a tekintetben nagyon hasonlít a főváros parlamentje az országos képviselőházi színpadhoz, amelynek termében alig- alig lézeng egy-egy eltévedt ritter, amikor országos fontosságú kérdések vannak napirenden s legutóbb egy napilapban láttunk egy fényképet, amelyen Rúd miniszter szónokol a parlamentben — teljesen üres ház mellett. A főváros sem lehet más, mint az ország, a főváros képviselőit sem nagyon érdekli a komoly munka. * * * A NNÁL IZZÓBB VOLT A HANGULAT a Beszkárt- iigy tárgyalásánál. Bezzeg megtelt a bizottsági terem! A táblát is kitehették volna, hogy „minden jegy elkelt“, utolsó szálig felvonult mindenki, aki csak felvonulhatott. Még a betegek is eljöttek, mert hiszen pikáns témáról volt szó, személyi ügyekről és ezek mindig érdekesek. És van dolga a csengőnek, mint a legutóbbi ülés mutatta, amikor az elnöki csengő szíve beleszakadt a munkába és új csengőt kellett hozatni. Ilyenkor felszakadnak a szenvedélyek, kipirulnak az arcok és „dolgozik“ a városatya, mert most igazán érdemes dolgozni. Hiszen személyi és pártérdekekről van szó, nem pedig közügyről ! A város vezetősége most arra gondol, hogy okulva a legutóbbi csengetyü-eseten — harangot öntet az ilyen ülésekre. Meg. akarják bízni Hajdú Marcellt a harang elkészítésével, mivel ő, mint Hajdú bizonyára szakértő ebben. 1111 tll 11111111111111111111111111111111111111111111|!11111111111111111111111 i 1111111111 i 11 i11111 = Alapíttatott 1893. Telefon: József 423-24. § i Ifi, HÁ3ER SÁNDOR | = PALA-, CSERÉP-, KÁTRÁNYLEMEZ-, FACEMENTFEDÉS1 = = ÉS TETŐZETJÓKARBANTARTÁSI VÁLLALAT E BUDAPEST, VII., ICSKÁLY-ilTCA 7. | HiiiiiiimiiimiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiimiiimiiiiiiimimimiiiiimiiiimimmiiiiiiiiE RIDEL BERTALAN és FIA ácsmesterek és vállalkozók Ipartelep : III., SZÉPVOLGY-UTCA 13. Telefonszám : 142-26 Elvállal minden e szakmába vágó ácsmunkákat, favázas épületek tervezését és kivitelét, legnagyobb fesztávú fedélszék szerkezetek, gyárépületek, malmok, raktárak, műhelyek, hordozható faházak, kerítések, épületasztalosmunkák, fapadozat (parkette munkák, úgyszintén becsléseket és expertiseket.
