Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1928-02-15 / 7. szám

XXIII. évfolyam. 1928. február 15 7. szám. Várospolitikai és közgazdasági lap. megjelenik minden héten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő. Fél évre 12 pengő. Egyes szám ára 60 fillér. Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V/Il., Szövetség-utca 22. Telefon: József 3k5—82. Postatakarékpénztári csekkszámla: 45.476. A fogyasztási adok, amelyeket a főváros törvényhatósági bizottsága egyhangúlag törölt el, megmaradnak. A belügy­miniszter nem engedi meg, hogy a főváros be­szüntesse ennek az adónak a kivetését, a kor­mány ragaszkodik a fogyasztási adóhoz. Ra­gaszkodik még akkor is, amikor a főváros tör­vényhatósági bizottsága pártkülönbség nélkül, sőt a kormány fővárosi pártjának élénk közre­működése mellett, mintáz autonómia képviselője vetette el a fogyasztási" adókat. Felesleges lenne megmagyarázni, mennyire elavult, mennyire antiszociális és milyen igaz­ságtalan ez az adózási fajta, nem szólva arról, hogy külső megjelenési formája is szégyenletes. A városi vámőrségek, amelyek a város határain és a pályaudvarokon beleütik az orrukat a pol­gárság csomagjaiba és megállítják úgy a bel­földi utast, mint a látogatóba jött^külföldit, egy régi, letűnt, idejét múlt korszak szomorú kép­viselői, olyanok, mintha valahonnon a közép­korból maradtak volna itt szégyenszemre, hogy megakadályozzák a huszadik század beköltö­zését a magyar fővárosba. Mert hiába élünk a huszadik század második negyedében: Buda­pestre nem költözhetik be a huszadik század, amíg vámőrök állják el Budapest kapuit. Kétségtelen, hogy a főváros önrendelkezési jogának súlyos sérelmét jelenti a belügyminisz­ternek ez az elhatározása. A törvényhatóság egyhangú akaratának semmibevétele megdöb­bentheti mindazokat, akik szent és sérthetetlen ideálként tekintenek a törvényhatóságnak erre az önrendelkezési jogára. Bizonyos, hogy a fő­város közgyűlése nem is fog szó nélkül elsik- lani a költségvetés ilyen módon való megkorri- gálása mellett és megtalálja majd azt a reme- diumot, amellyel ezt a sérelmet reparálhatja. De akármilyen lesz is ez a reparáció, nem te­remthet végleges megnyugvást, mert véglegesen csakis olyan intézkedés vethet véget a hasonló természetű támadásoknak, amelyek az autonó­mia megvédését intézményesén biztosítják. Ezeknek a biztosítékoknak a megteremtését az új fővárosi törvénytől várja a magyar fővá­ros. Most készül az új törvény és az a belügy­minisztérium készíti, amely most újból tanúsá­got tett arról, h ogy quantité negligeableíiek tartja az autonómia akaratát. Nem kell nagy fan­tázia, sem pedig elszánt és mindenáron való ellenzékieskedés ahhoz, hogy megjósoljuk, hogy a kormány nem fog nagy súlyt vetni ebben a készülő törvényjavaslatban az önkormányzat kiépítése és intézményes biztosítására. A kor­mánynak nem kell az autonómia, de annál in­kább kell a fővárosnak, amely a maga, életét akarja élni. A vármegyei törvényjavaslat sorsa megmu­tatta, hogy az önrendelkezési joghoz ragaszko­dik az ország. Az autonómiák nem hajlandók megsemmisülni és ezer esztendő tapasztalatai beszélnek arról, milyen döntően fontos saerep jutott az alkotmány megmaradásában a tör­vényhatóságok önrendelkezési jogának. Erről a jogról nem mondhat le a főváros, de nem ■mondhat íe az ország sem. A főváros önrendel­kezési joga nemcsak a főváros ügye, hanem az egész országé, az ország alkotmányos életéé. Még akkor is, ha a fővárosnak az országgyűlés­ben helyet foglaló képviselői könnyelműen fel­adnák az autonómia megvédését, még akkor is lesznek majd olyan, a fővárostól távol álló haza­fiak, akik alkotmányos kötelességüknek fogják tartani az autonómiáért való harcot. Reméljük azonban, hogy ebben a küzdelemben — ha szük­ség lesz rá — -a főváros képviselői fognak ve­zetni, azok a képviselők, akik —- akár kormány­pártiak voltak, akár ellenzékiek — egyforma el­szántsággal és egyforma buzgalommal keltek ki a fogyasztási adók ellen, amelyeket a főváros törölt a költségvetésből, de a belügyminiszter ismét beleírt abba. Még nincs előttünk az új fővárosi törvényter­vezet, de ismerjük a vármegyei javaslatot, azt, amelyet visszavont a kormány. A vármegyei javaslat eddigi sorsa azzal a reménységgel biz­tat, hogy az új fővárosi javaslatban kénytelen lesz a kormányzat az autonómia védelmére is kiterjeszkedni. Ez a reménykedésünk azon alap­szik, hogy a kormány, nolens-volens, belátta, hogy az autonómiák kérdése a magyar alkot­mány egyik sine qua nonja és alig ha akarja megismételni azt a kellemetlenséget, amely a vármegyei javaslatnál érte. De alapszik ez a reménységünk azon a megismerésen is, hogy a főváros összes vártjai egyhangú akarattal ra­gaszkodnak az önkormányzathoz, ezt az egy­hangú akaratot pedig nem lehet kiáltó szónak venni, amely elhangzik a pusztában anélkül, hogy visszhangja lenne ... wmmmmmumm—lw ato—mm. Öt úi ügyosztályt állítanak fel és megszervezik a harmadik alpolgármesteri állást. Három jogi és két új műszaki ügyosztály. — Reorganizálják az egész városházi közigazgatást. Röviddel ezelőtt a Független Budapest adott első­nek hírt arról, hogy a polgármester utasítására az elnöki ügyosztály tervezetet dolgozott ki az egész városházi adminisztráció átcsoportosításéiról s ezzel kapcsolatosan az ügyosztály szaporításáról és a harmadik alpolgármesteri állás megszervezéséről. A terjedelmes előterjesztéstervezetet kinyomat­ták, de az nyilvánosságra nem került, hanem csak kefelevonatokban küldték meg tanulmányozás és hozzászólás végett a tanácsnokoknak. Szigorú utasítás kötelezte a tanácsnokokat, hogy a tervezetet a legbizalmasabban kezeljék s tar­talmáról senkinek közlést ne tegyenek. A részletekről nem is szivárgott ki semmi, csu­pán azt sikerült megtudnunk, hogy az ügyosztályok szaporítása, elsősorban az összevont ügyosztályok szétválasztása alkotja a javaslat gerincét. Azóta az összes tanácsnokok alaposan átolvasták az elnöki ügyosztáy tervezetét s a maguk részéről ügyosztályonkint megtették a szükséges észrevéte­leket. Egyes ügyosztályvezető tanácsnokok már el is juttatták a polgármesterhez az ügyosztályaikra vo­natkozó válasziratokat, de néhány napon belül már az egész válaszanyag a polgármester asztalán lesz. Beavatott helyen nyert értesüléseink szerint az egész tanács egyhangúlag a régi állapotok visszaállítása mellett foglalt állást, mert az ügy osztály összevonás néhány éves fenn­állása mindenkit meggyőzött ennek a helyzetnek a tarthatatlanságáról. Ez a rövid kísérletezés is óriási károkat okozott a fővárosnak, nemcsak anyagilag, a munkaképes erők nyugdíjazása folytán, hanem az adminisztráció rendes folyását is úton-útfélen aka­dályozta. A tanács nemcsak a közgazdasági, a jog­ügyi, a közjótékonysági és a magánépítési ügyosz­tályok önállósága mellett foglalt állást, hanem szükségesnek tartja, legalább még egy műszaki ügyosztály felállítását. Ennek működési körét még nem határozták meg, de valószínű hogy az új műszaki ügyosztályban az összes gépé­szeti ügyeket fogják egyesíteni. Ilyenformán a mai 12 ügyosztályon kívül még öt ügyosztály felállításáról lesz szó s ezek közül 3 jogi, 2 pedig műszaki természetű. Nem történt még megállapodás a harmadik alpolgármesteri állás minősítése felől. Egyesek adminisztratív állássá kívánják szervezni az új alpolgármesterséget, a. műszaki kar azonban magának vindikálja ezt a pozíciót. Néhány héten belül elkészül az ügyosztályok vá­lasza alapján a végleges tervezet és azután a polgár- mester pártértekezletek és a bizottságok elé ter­jeszti a nagyfontosságú javaslatot. Az a terv, hogy a közgyűlés útiján a főváros felterjeszti a belügy­miniszterhez az adminisztráció átszervezéséről szóló javaslatot és azt kéri, hogy az új fővárosi törvény­ben az ott előadottak figyelembevételével történjék intézkedés a városháza közigazgatási rendjéről. IWfflMW A belügyminiszter nem engedi meg a fogyasztási adók eltörlését. A pártok az autonómia sérelmét látják ebben az intézkedésben. — Általában véve a kormány meg van elégedve a főváros költségvetésével. Scitovszky Béla belügyminiszter a tanács sürgető közbelépésére a múlt hét végén jóváhagyta a fővá­ros idei költségvetését. Ezzel egyidejűleg terjedel­mes leiratot is intézett a belügyminiszter a főváros­hoz s közölte, hogy a költségvetést illetően több változtatást eszközölt. A módosítások nem érték váratlanul ,a főváros vezetőségiét, mert a miniszter olyan irányú változtatásokat hajtott végre, ame­lyekre a főváros vezetősége el volt készülve, így többek között megtagadta a miniszter a jóváhagyást a fogyasz­tási adók eltörléséhez. A Független Budapest már hetekkel előbb jelentette, hogy a kormány nem engedélyezi a fogyasztási adók és a vámok megszüntetését, mert a pénzügy­miniszter gazdasági okokból ragaszkodik ezek fenn­tartásához. Hogy híradásunk komoly értesülésen alapult, azt most igazolta ti belügyminiszteri leirat, amely elrendeli a húsfogyasztási adók és a vámok további szedéséi. A főváros vezetősége megelégedéssel vette tudo­másul a miniszter intézkedését, mert az adók fenntartásával hozzájut több mint öt­millió pengő olyan bevételhez, amely a költségve­tésben nem szerepel s így túlzott takarékosság nél­kül is biztosítva van a fedezet sok mindenféle célra, viszont az autonómia körüli skrupulusok nem na­gyon izgatják a főváros vezetőségét. A belügyminiszter intézkedése egyedül a párto­kat érintette kellemetlenül, de — mint már emlí­tettük — nem váratlanul. A fogyasztási adó eltörlésére vonatkozó határo­zatot a közgyűlés egyhangúlag hozta meg, ennek folytán felelősséggel tartoznak a pártok ezért a kudarcért a főváros közönségének. Értesülésünk szerint akció indul a miniszter intézkedése ellen, és az autonómia sérelmének fögják minősíteni azt az eljárást, hogy a kormány egyetlen tollvonással Legmodernebb gyógy­intézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJOR-SANATORIUM SÄ Magánklinikai osztályon teljes ellátási díj napi 12 pengő. Idegbetegek, üdülők gyógy­helye, vízgyógyintézet, nap- és légfürdők.

Next

/
Thumbnails
Contents