Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-12-19 / 51-52. szám
2 Függeilen Budapest \ 928. december j 9. tendövel ezelőtt kezdtem foglalkozni. Először tájékozódnom, orientálódnom kellett a kormányzatomra bízott összes ügyágazatokban. Tájékozódásom során rájöttem arra, hogy a fővárossal is feltétlenül tennem kell valamit és pedig sürgősen. Nem én sürgettem a fővárosi reformot, hanem a fővárosi állapotok sürgették nálam, mert olyan tapasztalatokra jöttem rá az idők során, hogy itt van az utolsó huszonnégy óra, itt tenni kell valamit. — Azonnal hozzá is láttam a reformtervezetek előkészítéséhez és ezek a tervezetek túlnyomó nagyrészben el is készültek. Még egy rész van hátra, amely nagyobb statisztikai adatgyűjtést igényel. Ez a munka folyik és befejezéshez közeledik. Ezekben a körülményekben kell keresni a késedelem okait. De, ha 1872. óta a reform nem volt sürgős, nem tudom megérteni, miért volna annyira sürgető ez az egy-két hét, vagy hónap, ha a huszonnegyedik órában vagyunk is. Itt csak egy szerencsétlenség történt: gyorsan múlt az idő és közben sok más teendő is akadt. Az időt nem én igazgatom. Én el akartam kerülni a mandátumhosszabbítást, a helyzet azonban úgy alakult, hogy terminusra nem tudtam elkészülni. Nem szándékosság volt az az én részemről. Már is kijelenthetem, hogy a jövő év elején feltétlenül beterjesztem a reformot és megnyugtathatok mindenkit abban a tekintetben is, hogy a jövő esztendőben a községi választásokat meg lehet tartani Budapesten. Egy éven belül választás lesz — ezt garantálom ... —- Sokat gondolkodtam a dolgon: meg hosszabbítsuk-e a lejáró mandátumokat, vagy pedig tartsuk meg az időközi választási kai. Végül is alapos megfontolás után úgy határoztam, hogy a választást nem lehet megtartani, mert ez nem volna helyes eljárás. Az 1872. évi törvény teljesen elavult és feltétlen újítási igényel, viszont az 1924. évi törvény csak átmeneti intézkedés és csak részleges törvény, amely semmiféle vonatkozásban sem rendezi magát a tulajdonképeni adminisztrációt. Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter nyilatkozik a Talbot-fronton bekövetkezett békehangulatról. Aliiii ji'ik a a főváron a DmtáiifYiií Villamossági It.-T. közöíí.- línníítyiii líiini^/ieia uh lilái centrálé föl «illatairól. Fóváru*i és orKzág-o* értírkok ö*»%eeK.vez;teté*e. Az utóbbi időben komoly forrásból származó hírek terjedtek el bizonyos tárgyalásokról, amelyek a Talbot-centrálé körül felmerült ellentétek kiküszöbölését célozzák. Immár másfél esztendős harc folyik a főváros és a kormány között a dunántúli villamos- centrálé áramának igénybevétele, vagyis a fővárosnak a Talbot-centráléba való bekapcsolódása ügyében. Hónapokon keresztül a legmerevebb ellenállás volt tapasztalható a főváros részéről, amelynek szakértői hiteles adatok felsorakoztatásával küzdőnek a drágább áram igénybevételének kötelezővé tétele ellen. A tárgyalások egy ízben megszakadtak, majd közös szakbizottságot küldtek ki, amelynek felada- tava tettek, hogy kölcsönösen győzzék meg egymást ,?ltSak-meg vegre: hol az igazság? Az igazságot tálán máig sem tudták megállapítani, de felülkerekedett a jobb belátás és most — úgy latszik — béke készül a Talbot-fronton. Minthogy ez a kérdés a főváros közönségét a mindennapi villany áramszolgál tatás szempontjából és az aram, araPak esetleges emelkedése szempontjából is közelről érinti, beszéltünk Herrmann Miksa kereskedelmi miniszterrel, aki a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A villamoscentrálé felépítése és rentabilitásának biztosítása országos érdek, tehát fővárosi érdek is, mert az egyetemes érdektől nem lehet elválasztani a partikuláris érdekeket. A centrálé létesítését az az elgondolás érlelte meg, hogy olcsó, gyenge minőségű és nem szállítható szenet kell felhasználni villamosáram fejlesztésére. Azzal, hogy ezt a szenet a helyszínén — Bánhidán — használják fel, jelentékeny megtakarítást érünk el, s ha első időben, érthető okokból, drágulás fog is bekövetkezni, néhány esztendő múltán a modernebb berendezkedés révén tényleges olcsóbbodást fogunk elérni. Ebben a tekintetben tehát aggodalomra egyáltalán nincsen ok. — A centrálénak három feladata lesz: 1. ellátni a fővárost villamosárammal; 2. kielégíteni a Budapest—Hegyeshalom vonalon az elektrifikált vasutak igényeit; 3. áramhoz juttatni a környéki gócpontokat. — Az elgondolás országos jelentőségű és én örülök annak, hogy a főváros részéről megértéssel találkozom. A legutóbbi időben folytatott tárgyalások alakulásából, úgy látom, joggal következtethetek arra, hogy sikerül végleges megállapodást létesíteni a főváros illetékes szerveivel. Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter nyilatkozatából megállapíthatjuk, hogy a Talbot-fronton bekövetkezett békehangulat tartósnak ígérkezik és az új esztendőben már alá is írják a szerződést. A szerződést a fővárosi Elektromosművek käti meg a Dunántúli Villamossági R.-T.-gal. A szerződés feltételeinek megállapítására és a megállapodás végleges megszövegezésére egy egész esztendő áll rendelkezésre, mert hiszen a bánhidai centrálé csak 1930-ban készül el. A közgyűlés szerepe a főváros alkotásaiban. Irta. Krcky liároly. Végleges intézkedéseket akarok tehát: nem lehet még három évre elodázni az új törvény megalkotását, másrészről pedig nem volna értelme időközi választást tartani akkor, amidőn a jövő esztendőben a reformtörvény alapján amúgy is újból választani kell. Scitovszky Béla belügyminiszter nyilatkozata minden részletében megvilágítja a fővárosi törvény körül támadt új helyzetet. A belügyminiszteri nyilatkozat szerint fontos és korszakalkotó jelentőségű lesz Budapestre nézve az 1929. esztendő. Budapest, V., Fáik Miksa-utca 18—20. sz. Telefon: L. 921-55. Padló- és faburkolatok. Beton-, terazzo-, mozaik-, keramit-, metlahi-, fayence-burkolatok. Telefon: J. 368-21. Telefon: J. 368-21. HAMBACH UTÓDA papírnagykereskedése és papírneműgyára Budapest, Vili., Tisza Kálmán tér 1. Mindennemű irodaszerek nagy raktára. Üzleti könyvek, kő- és könyvnyomdái munkák készítése. Csomagoló papírok és papírzacskók gyári árban. A közgyűlés jelenlegi csatározása az autótaxi-ügy körül teljesen meddő harc, mert a Tanács kiadta az engedélyeket és az ellen fellebbezésnek helye nincs. Hogy az engedély kiadása után milyen féltéi eleket szab még a főváros a megírandó szerződésben az engedményeseknek, azt a pártvezérek egy pártközi konferencián megbeszélhetnék, úgy, hogy a közgyűlés szerepe ebben a dologban nem egyéb, mint apellálás és hangulatkeltés. Igazán nem szándékom lekicsinyelni vagy lekritizálni a közgyűlésnek ezt az autótaxi-kérdésben mutatkozó fellángolását, azonban érdekes, hogy a nagy fővárosi alkotások meg- szii.elésénél mindig ugyanaz a csatazaj hallható. Kezdjük csak elölről. 1865-ben. amikor Pest szabad kir. várost összekötötték Üjpesttel lóvasútiak akkor ennél az első nagyszabású közlekedésügyi problémánál olyan csatározások folytak a közgyűlésen, hogy az ma szinte nevetséges. A szász kancellároknak kellett kényszeríteni az akkori jó sváb polgártársakat, hogy a lóvasutat elfogadják és a közgyűlésen az ellenzék kiadta a jelszót, hogy a lóvonat el fogja tiporni a kacsákat és a libákat az utcákon, bizonytalanná teszi a csöndesen ballagó pest: polgár nyugodt életét, megzavarja az utcai padkán ülő pipázó esti beszélgetéseket és a közgyűlés egyhangú határozattal kimondta azt. hogy felsőbb nyomásra megengedi ugyan ezt a szerencsétlen vállalkozást, de amennyiben ez a társaság megbukna, úgy a vassíneket és az egyéb felépítményeket saját költségén tartozik elhordani az utca kövezetéről. így született meg a közgyűlés csatazajában és viharos ellenzése között a lóvasút. Mikor aztán két évtized alatt a lóvasút már bele- melegedett a községi életbe és az öreg Jelűnek bácsi jóbarátai bent ültek a közgyűlésen, akkor egyszerre csak a nyolcvanas években felbukkant a hír, hogy villamos vasutal kell építeni Budapesten. Tett erre csatazaj a közgyűlésen. A rendesen nagypipájú és kevés dohánvú városatyák kiadták a jelszót, hogy ..Éljen Kossuth, nem kell vasút!" Órák hosszat beszéltek arról, hogy a mos vasutat építeni Budapesten. Ha az a bolond angliánus és amerikánus épít villamos vasutat, az az ő dolga, de a lóra termett magyar nemzetnek lóvasút kell. Hihetetlen obstrukciók és csatározások között mégis elhatározta végre a közgyűlés többsége panama-vádakkal agyonterhelten, a villamos vasút engedélyezését és minden kis korcsmában arról beszéltek, hogy el van adva a magyar haza. A közlekedési eszközök bevezetése, majd reformálása körül folyó csatazaj nem volt szórványos jelenség, megnyilatkozott az egyéb nagy kérdések tárgyalásánál is. Mikor a gázgyár kapta az első koncessziót, akkor is hihetetlen csatározások folytak a gázgyár megalapítói ellen. A közgyűlés mindig olyan volt, mint egy vulkán,, amikor a gázgyárról volt szó és éveken keresztül nem lehetett mást hallani a közgyűlési csatározásokban, mint a gázgyár ellenségeinek kiabálását. Ki ne emlékeznék arra. hogy a háború előtti közgyűlésen örökösen személyes csatározások folytak, amelyek mögött mindig valamelyik nagy érdekeltség állott, és közben azok. akik alkotni akartak és tényleg alkottak is, szomorúan látták, hegy minden alkotásnál, min dig megvádolták őket azzal, hogy eladták a hazát és a fővárost és most utólag látjuk, hogy ezek a hazaárulóknak nevezett polgármesterek, tanácsnokok és neves pártvezérek tették gazdaggá és világvárossá Budapestet. Mi ebből a morál? Ha próféta _ akarnék lenni, akkor azt mondanám, hogy meg kell változtatni az emberek természetét, át kell nevelni az embereket, hogy okosabbak legyenek és jobban átlássák az eseményeket. Mintán azonban nem vagyok próféta, hanem olyan közönséges halandó vagyok, mint többi közgyűlési tagtársaim, megállapítom, hogy minden nagy alkotásnál edierülhetetlen, hogy az epi- gonok lármázzanak és kiabáljanak, mert ők nem azért lármáznak és kiabálnak, mintha igazuk volna, hanem akarva, akaratlanul résztvesznek az érdekeltségek harcában és miután abszolút igazság limesen a földön, az előremenetel és haladás tempója attól függ, hogy az alkotó erőnek meg van-e az átütő ereje arra, hogy az érdekeltségek csatazaja és ellenállások dacára keresztül tudja vinni akaratát. Előre látom már, hogy egy egész sereg ügy van a levegőben, amelyek kisebb-nagyobb csatazajt fognak kiváltani a közgyűlés termében, de miután a tapasztalat azt mutatja, hogy a nagy alkotások ilyen csatazajjal járnak, azt szeretném, ha minél több viharos közgyűlése lenne a székesfővárosnak, megkoronázva nagyszabású közgazdasági alkotéimag.var lótenyésztés érdekében nem szabad villa- sokkal. Mielőtt máshol vásárol, saját érdekében tekintse meg új helyiségében WIMTBC réz-, vasbútorgyár készítményeit. Ágybetétek, Sr'SB V%k\CK kárpitos áruk, ágynemű és paplanok gyári árban. Budapest, VII , Dohány-U. 1., Károly körút melleit. Telefon : J. 424-12. Ereky Károly.