Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1928-12-19 / 51-52. szám

2 Függeilen Budapest \ 928. december j 9. tendövel ezelőtt kezdtem foglalkozni. Először tájékozódnom, orientálódnom kellett a kormány­zatomra bízott összes ügyágazatokban. Tájéko­zódásom során rájöttem arra, hogy a fővárossal is feltétlenül tennem kell vala­mit és pedig sürgősen. Nem én sürgettem a fővárosi reformot, hanem a fővárosi állapotok sürgették nálam, mert olyan tapasztalatokra jöttem rá az idők során, hogy itt van az utolsó huszonnégy óra, itt tenni kell valamit. — Azonnal hozzá is láttam a reformterveze­tek előkészítéséhez és ezek a tervezetek túl­nyomó nagyrészben el is készültek. Még egy rész van hátra, amely nagyobb statisztikai adat­gyűjtést igényel. Ez a munka folyik és befejezés­hez közeledik. Ezekben a körülményekben kell keresni a késedelem okait. De, ha 1872. óta a reform nem volt sürgős, nem tudom megérteni, miért volna annyira sür­gető ez az egy-két hét, vagy hónap, ha a huszonnegyedik órában vagyunk is. Itt csak egy szerencsétlenség történt: gyorsan múlt az idő és közben sok más teendő is akadt. Az időt nem én igazgatom. Én el akartam kerülni a mandátumhosszabbítást, a helyzet azonban úgy alakult, hogy terminusra nem tudtam el­készülni. Nem szándékosság volt az az én részemről. Már is kijelenthetem, hogy a jövő év elején fel­tétlenül beterjesztem a reformot és megnyugtat­hatok mindenkit abban a tekintetben is, hogy a jövő esztendőben a községi választásokat meg lehet tartani Budapesten. Egy éven belül választás lesz — ezt garan­tálom ... —- Sokat gondolkodtam a dolgon: meg hosszabbítsuk-e a lejáró mandátumokat, vagy pedig tartsuk meg az időközi választási kai. Végül is alapos megfontolás után úgy határoz­tam, hogy a választást nem lehet megtartani, mert ez nem volna helyes eljárás. Az 1872. évi törvény teljesen elavult és feltétlen újítási igé­nyel, viszont az 1924. évi törvény csak átmeneti intézkedés és csak részleges törvény, amely semmiféle vonatkozásban sem rendezi magát a tulajdonképeni adminisztrációt. Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter nyilatkozik a Talbot-fronton bekövetkezett békehangulatról. Aliiii ji'ik a a főváron a DmtáiifYiií Villamossági It.-T. közöíí.- línníítyiii líiini^/ieia uh lilái centrálé föl «illatairól. Fóváru*i és orKzág-o* értírkok ö*»%eeK.vez;teté*e. Az utóbbi időben komoly forrásból származó hírek terjedtek el bizonyos tárgyalásokról, amelyek a Talbot-centrálé körül felmerült ellentétek kiküszöbö­lését célozzák. Immár másfél esztendős harc folyik a főváros és a kormány között a dunántúli villamos- centrálé áramának igénybevétele, vagyis a főváros­nak a Talbot-centráléba való bekapcsolódása ügyé­ben. Hónapokon keresztül a legmerevebb ellenállás volt tapasztalható a főváros részéről, amelynek szak­értői hiteles adatok felsorakoztatásával küzdőnek a drágább áram igénybevételének kötelezővé tétele ellen. A tárgyalások egy ízben megszakadtak, majd közös szakbizottságot küldtek ki, amelynek felada- tava tettek, hogy kölcsönösen győzzék meg egymást ,?ltSak-meg vegre: hol az igazság? Az igazsá­got tálán máig sem tudták megállapítani, de felülkerekedett a jobb belátás és most — úgy latszik — béke készül a Talbot-fronton. Minthogy ez a kérdés a főváros közönségét a min­dennapi villany áramszolgál tatás szempontjából és az aram, araPak esetleges emelkedése szempontjából is közelről érinti, beszéltünk Herrmann Miksa kereskedelmi miniszterrel, aki a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A villamoscentrálé felépítése és rentabili­tásának biztosítása országos érdek, tehát fő­városi érdek is, mert az egyetemes érdektől nem lehet elválasztani a partikuláris érdekeket. A centrálé létesítését az az elgondolás érlelte meg, hogy olcsó, gyenge minőségű és nem szál­lítható szenet kell felhasználni villamosáram fejlesztésére. Azzal, hogy ezt a szenet a hely­színén — Bánhidán — használják fel, jelentékeny megtakarítást érünk el, s ha első időben, érthető okokból, drágulás fog is bekövetkezni, néhány esztendő múltán a modernebb berendezkedés révén tényleges olcsóbbodást fogunk elérni. Ebben a tekintetben tehát aggodalomra egy­általán nincsen ok. — A centrálénak három feladata lesz: 1. ellátni a fővárost villamosárammal; 2. kielégíteni a Budapest—Hegyeshalom vo­nalon az elektrifikált vasutak igényeit; 3. áramhoz juttatni a környéki gócpontokat. — Az elgondolás országos jelentőségű és én örülök annak, hogy a főváros részéről meg­értéssel találkozom. A legutóbbi időben folyta­tott tárgyalások alakulásából, úgy látom, joggal következtethetek arra, hogy sikerül vég­leges megállapodást létesíteni a főváros illeté­kes szerveivel. Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter nyilatko­zatából megállapíthatjuk, hogy a Talbot-fronton bekövetkezett békehangulat tartósnak ígérkezik és az új esztendőben már alá is írják a szerződést. A szerződést a fővárosi Elektromosművek käti meg a Dunántúli Villamossági R.-T.-gal. A szerződés feltételeinek megállapítására és a megállapodás vég­leges megszövegezésére egy egész esztendő áll ren­delkezésre, mert hiszen a bánhidai centrálé csak 1930-ban készül el. A közgyűlés szerepe a főváros alkotásaiban. Irta. Krcky liároly. Végleges intézkedéseket akarok tehát: nem lehet még három évre elodázni az új törvény megalkotását, másrészről pedig nem volna értelme időközi választást tartani akkor, amidőn a jövő esztendőben a reformtörvény alapján amúgy is újból választani kell. Scitovszky Béla belügyminiszter nyilatkozata min­den részletében megvilágítja a fővárosi törvény körül támadt új helyzetet. A belügyminiszteri nyilatkozat szerint fontos és korszakalkotó jelentőségű lesz Budapestre nézve az 1929. esztendő. Budapest, V., Fáik Miksa-utca 18—20. sz. Telefon: L. 921-55. Padló- és faburkolatok. Beton-, terazzo-, mozaik-, keramit-, metlahi-, fayence-burkolatok. Telefon: J. 368-21. Telefon: J. 368-21. HAMBACH UTÓDA papírnagykereskedése és papírneműgyára Budapest, Vili., Tisza Kálmán tér 1. Mindennemű irodaszerek nagy raktára. Üzleti könyvek, kő- és könyvnyomdái munkák készítése. Csomagoló papírok és papírzacskók gyári árban. A közgyűlés jelenlegi csa­tározása az autótaxi-ügy kö­rül teljesen meddő harc, mert a Tanács kiadta az engedé­lyeket és az ellen fellebbe­zésnek helye nincs. Hogy az engedély kiadása után milyen féltéi eleket szab még a fő­város a megírandó szerző­désben az engedményesek­nek, azt a pártvezérek egy pártközi konferencián meg­beszélhetnék, úgy, hogy a közgyűlés szerepe ebben a dologban nem egyéb, mint apellálás és hangulatkeltés. Igazán nem szándékom le­kicsinyelni vagy lekritizálni a közgyűlésnek ezt az autótaxi-kérdésben mutatkozó fellángolását, azon­ban érdekes, hogy a nagy fővárosi alkotások meg- szii.elésénél mindig ugyanaz a csatazaj hallható. Kezdjük csak elölről. 1865-ben. amikor Pest szabad kir. várost össze­kötötték Üjpesttel lóvasútiak akkor ennél az első nagyszabású közlekedésügyi problémánál olyan csatározások folytak a közgyűlésen, hogy az ma szinte nevetséges. A szász kancellároknak kellett kényszeríteni az akkori jó sváb polgártársakat, hogy a lóvasutat elfogadják és a közgyűlésen az ellenzék kiadta a jelszót, hogy a lóvonat el fogja tiporni a kacsákat és a libákat az utcákon, bizony­talanná teszi a csöndesen ballagó pest: polgár nyu­godt életét, megzavarja az utcai padkán ülő pipázó esti beszélgetéseket és a közgyűlés egyhangú hatá­rozattal kimondta azt. hogy felsőbb nyomásra meg­engedi ugyan ezt a szerencsétlen vállalkozást, de amennyiben ez a társaság megbukna, úgy a vas­síneket és az egyéb felépítményeket saját költségén tartozik elhordani az utca kövezetéről. így szüle­tett meg a közgyűlés csatazajában és viharos ellen­zése között a lóvasút. Mikor aztán két évtized alatt a lóvasút már bele- melegedett a községi életbe és az öreg Jelűnek bácsi jóbarátai bent ültek a közgyűlésen, akkor egyszerre csak a nyolcvanas években felbukkant a hír, hogy villamos vasutal kell építeni Budapesten. Tett erre csatazaj a közgyűlésen. A rendesen nagypipájú és kevés dohánvú város­atyák kiadták a jelszót, hogy ..Éljen Kossuth, nem kell vasút!" Órák hosszat beszéltek arról, hogy a mos vasutat építeni Budapesten. Ha az a bolond angliánus és amerikánus épít villamos vasutat, az az ő dolga, de a lóra termett magyar nemzetnek lóvasút kell. Hihetetlen obstrukciók és csatározások között mégis elhatározta végre a közgyűlés többsége panama-vádakkal agyonterhelten, a villamos vasút engedélyezését és minden kis korcsmában arról beszéltek, hogy el van adva a magyar haza. A közlekedési eszközök bevezetése, majd refor­málása körül folyó csatazaj nem volt szórványos jelenség, megnyilatkozott az egyéb nagy kérdések tárgyalásánál is. Mikor a gázgyár kapta az első koncessziót, akkor is hihetetlen csatározások foly­tak a gázgyár megalapítói ellen. A közgyűlés min­dig olyan volt, mint egy vulkán,, amikor a gázgyár­ról volt szó és éveken keresztül nem lehetett mást hallani a közgyűlési csatározásokban, mint a gáz­gyár ellenségeinek kiabálását. Ki ne emlékeznék arra. hogy a háború előtti közgyűlésen örökösen személyes csatározások folytak, amelyek mögött mindig valamelyik nagy érdekeltség állott, és köz­ben azok. akik alkotni akartak és tényleg alkottak is, szomorúan látták, hegy minden alkotásnál, min dig megvádolták őket azzal, hogy eladták a hazát és a fővárost és most utólag látjuk, hogy ezek a hazaárulóknak nevezett polgármesterek, ta­nácsnokok és neves pártvezérek tették gazdaggá és világvárossá Budapestet. Mi ebből a morál? Ha próféta _ akarnék lenni, akkor azt mondanám, hogy meg kell változtatni az emberek természetét, át kell nevelni az embereket, hogy okosabbak legyenek és jobban átlássák az ese­ményeket. Mintán azonban nem vagyok próféta, hanem olyan közönséges halandó vagyok, mint többi közgyűlési tagtársaim, megállapítom, hogy minden nagy alkotásnál edierülhetetlen, hogy az epi- gonok lármázzanak és kiabáljanak, mert ők nem azért lármáznak és kiabálnak, mintha igazuk volna, hanem akarva, akaratlanul résztvesznek az érde­keltségek harcában és miután abszolút igazság lim­esen a földön, az előremenetel és haladás tempója attól függ, hogy az alkotó erőnek meg van-e az át­ütő ereje arra, hogy az érdekeltségek csatazaja és ellenállások dacára keresztül tudja vinni akaratát. Előre látom már, hogy egy egész sereg ügy van a levegőben, amelyek kisebb-nagyobb csatazajt fognak kiváltani a közgyűlés termében, de miután a tapasztalat azt mutatja, hogy a nagy alkotások ilyen csatazajjal járnak, azt szeretném, ha minél több viharos közgyűlése lenne a székesfővárosnak, megkoronázva nagyszabású közgazdasági alkotéi­mag.var lótenyésztés érdekében nem szabad villa- sokkal. Mielőtt máshol vásárol, saját érdekében tekintse meg új helyiségében WIMTBC réz-, vasbútorgyár készítményeit. Ágybetétek, Sr'SB V%k\CK kárpitos áruk, ágynemű és paplanok gyári árban. Budapest, VII , Dohány-U. 1., Károly körút melleit. Telefon : J. 424-12. Ereky Károly.

Next

/
Thumbnails
Contents