Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-12-19 / 51-52. szám
XXIII. évfolyam. 1928. december 19. 51—52. szám. Várospolitikai és közgazdasági lap. Megjelenik minden heten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő. Fél évre 12 pengő. Egyes szám ára 60 fillér. Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon: József 345—82. Postatakarékpénztári csekkszám.a : 45.476. Budapesti karácsony. Irta: 8&a*. BSsgsikia B<Vr«kBtK\ főpolgármester. leletre méltó célok után törekesznek; ha a különböző fegyvernemek harcosai egymásban nem ellenséget, hanem egymás kiegészítését látják; ha a legkülönbözőbb életpályák és politikai hit- | vallások emberei számára is van egy közös, nagy hívó szózat, mely őket a legszentebb célok védelmére egyesíteni tudja: az az igaz békesség, a jóakaratéi emberek békessége, akik együtt tudják Isten dícséretét hirdetni. Budapest jövőjét is ez a karácsonyi ihletés mentheti meg: az igaz békesség, minden fejlesztő erő felszabadulása és megbecsülése.-----,nnr1Tft. .mi 11 Né gy miniszter hat törvényjavaslatot hoz 1929-ben fővárosi problémák megoldásáról. Fővárosi reform. autó- és közlekedési törvény, energiatörvény, fiinlöt ör vé«>■ és a SnizaítÓBnenfesség- kuriátoxasa. — korszakos aIkoíá<«ok e!»»zt(‘iiíírj(!‘ lesz az ii.j év a Hns«Bapesti (öa** é iiy liaíó^áü él<»félM‘U. Az áhitat hangjait mindig jobban elnémítja a technikai fejlődés zaja, a gazdasági élet kínáló és kereső lármája, a hatalomért való tülekedés hangos jelszavai. Évszázadokkal ezelőtt ünnepnapokon csendes áhitat feküdt városokon és falvakon, sőt a hétköznapok estje is az áhitat szent ihletét sugallta. Az áhitat leoldja az emberről a munkában viselt ruhát és a munkában viselt lelkiiletet. Az ! anyaghoz és röghöz kötött ember, ki munkája közben meghajlítja derekát és a föld felé néz, az áhitat idején felemeli fejét, nem a földre néz, hanem a magasságba és lelke is felrepül a földi porból a tisztább magasságok felé. Ez a tiszta felemelkedés, mely a földi élet korlátái, ellentétei, harcai és gyűlölködése fölé emeli az embert, éppen olyan szükséges, mint a munka, mellyel megszerzi a kenyeret. Az ilyen felemelkedés nélkül könnyen eltéveszti célját az élet, mert nem láthat be a röghöz kötött lélek nagyobb, szélesebb köröket, nem láthat távolabbi utakat, nem láthatja a jövőt, és így a jelen nem dolgozhatik a jövő számára. Az áhitat legtisztább és legmélyebb napjai közelednek. A felemelkedésnek, a földi dolgoktól az ég felé fordulásnak nagy ünnepe: Karácsony. Ünnep, melynek fényét nem csökkenti a hitetlenség, mert minden egészséges emberi szív érzi, hogy szüksége van ennek a napnak áhítatára, érzi, hogy ennek a napnak öröme az egész emberiséget egyetemlegesen és minden egyes tagjában külön-külön megáldja. Az angyalok karácsonyi üdvözlete dicsőséget hirdet a mennyben Istennek és békességet a földön a jóakaraté embereknek. Dicsőséget a nagy összefogó Erőnek, a nagy Igazságnak, a végtelen Jóságnak, az örök Gondviselésnek. És az embereknek pedig azt hirdeti, amire az embereknek legnagyobb szüksége van, ami minden emberi munka védelme és fejlesztője, ami nélkül nem állhatnak meg az intézmények, nem élhet a család, nem fejlődhetik kultúra: a békességet a jóindulatú embereknek. Budapest karácsonya is úgy lesz áldott, ha J megadja a dicsőséget Istennek és keresi a békességet a jóindulatú emberek számára. De ez a békesség lehet látszólagos és lehet igazi békesség. Ha ellentmondás nélkül uralkodó csend van, ha a békesség a kényszer hatása alatt keletkezett bénultság, az nem igazi Á Független Budapest munkatársa az új esztendő küszöbén érdeklődött az egyes minisztériumokban aziránt, hogy a jövő évben milyen fővárosi vonatkozású törvényjavaslatok kerülnek tető alá. Mint alább közölt információnkból, kitűnik, az 1929. esztendő rendkívül termékenynek Ígérkezik a fővárost érintő törvényalkotásokban. Az első helyen Scitovszky Béla belügyminiszternek a tóvárosi reformról készülő törvényjavaslatát kell megemlíteni. A fővárosi reform félévszázados követelményeknek tesz eleget és előreláthatóan évtizedekre szóló korszakalkotó munka lesz, új mérföldkő a modern Budapest kommunális politikájában. A fővárosi reformban új ügyrendet kap a székesfőváros törvényhatósági bizottsága. Fz az új ügyrend a képviselőházi házszabályok alapján készül és főként a fegyelmi jogkörben fog szigorú rendelkezéseket tartalmazni, a rendbontó tendenciáik letörésére. Ugyancsak Scitovszky Béla belügyminiszter készíti a másik fővárosi vonatkozású törvényt is: az autóközlekedés szabályozásáról szóló javaslatot, amely kiegészítője lesz Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter legnagyobbrészt szintén fővárosi vonatkozású tör- ványjavaslatának: az autótörvénynek. Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter már a leig|- közelebbi jövőben a képviselőház elé terjeszti az energia gazdaságosabb felhasználásáról szóló törvényt is, amelyet a Talbot-centráléval hoznak összefüggésbe.' Vass József népjóléti miniszter a fürdőtörvényt forszírozza, amely a Ház előtt fekszik már, csak az új ülésszakban ismét be kell terjeszteni. A fürdőtörvény országos jelentőségű ugyan, de Budapest speciális fürdőügyi fejlődése szempontjából fővárosi törvényalkotásnak is tekinthető. Wekerle Sándor pénzügyminiszter a házadómentességröl készít törvényjavaslatot, amely Budapest terjeszkedésének és építkezési fejlődésének is irányt akar szabni. Négy miniszter tehát hat törvényjavaslatot hoz az új esztendőben — fővárosi problémák megoldásáról. képviselőház elé fogja terjeszteni és ezzel fogja dokumentálni, hogy a fővárosi reformot valóban sürgősen tető alá akarja hozni és a mandátumhosszabbítás csak rövid időre szóló átmeneti intézkedés lesz. Minthogy a reform beterjesztése elmaradt, az új esztendő beköszöntése alkalmából a Független Budapest munkatársa megkérdezte Scitovszky Béla belügyminisztert: mi az oka az ú'jabb késedelemnek? Scitovszky Béla belügyminiszter békesség. Mert a külső látszat felszíne alatt szenvedő békétlenség lappang és a jogaiktól megfosztott erők lassankint elsorvadnak.- De ha a békesség alapja a megértés; ha azok, akik különböző utakon járnak, meg vannak győződve arról, hogy a másfelé haladók is tisza következő nyilatkozatban ismertette a fővárosi reformmal kapcsolatos terveit és az előállott új helyzetet a Független Budapest munkatársával: Az ülésszak bezárása lehetetlenné tette i számomra, hogy a fővárosi reformot a Ház elé vigyem. Ezt már csak az új ülésszakban tehetem meg. Az új ülésszak január közepén kezdődik, röviddel azután sor kerülhet a reform beterjesztésére. Azokra a támadásokra, amelyek szerint az^ új fővárosi törvényjavaslat beterjesztése körüli állandó, tudatos késlekedés tapasztalható, Scitovszky belügyminiszter a következőkben felelt: — A főváros kérdéseivel körülbelül egy eszLegmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr.PAJOR-SANATORIUM SZÍV. És ÉHBETEGEKNBK TJ.J OSZTÁLY BUDAPEST, Vili. Idegbetegek, üdülők gyógy- VAS-UTCA17.SZ. helye, »ízgyógyintézet, napés légfürdők. Scitovszky Béla belügyminiszter bejelenti, hogy feltétlenül választás lesz az új esztendőben, amely korszakalkotó törvényalkotásokat hoz a fővárosi autonómia életeben. A iM'Süg'yiaibiiíiiyilafkoxaf» a Fiiftsetleii ■ImlaiMíwtiieR a f'ö- vúroNi B'efonnról. «a kéttctlrlcm okaii'ól és a* iij lielyxetrol. — .ianieái itaa a lláx elé S«1 ax iij föváí*«si törvényjavaslat. A képviselőház e héten befejezi a házszabály- revízió tárgyalását és ezzel bezárja első ülésszakát. Bekövetkezett tehát a karácsony a nélkül, hogy Scitovszky Béla belügyminiszter a törvényhozás elé terjesztette volna a fővárosi reformot. A belügyminiszter, amikor az 1928. december 31-én lejáró mandátumok meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatát a községi pártok vezetőivel megismertette, azzal nyugtatta meg az aggodalmaskodókat, hogy a fővárosi reformot legkésőbb karácsonyig a Dr Kipka Ferenc, főpolgármester.
