Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-12-05 / 49. szám
Megjelenik minden heten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő. Fél évre 12 pengő. Egyes szám ára 50 fillér. Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon: József 3tl5—82. Postatakarékpénztári csekkszám,a : 45.476. Két nyilatkozat hangzott el a legutóbbi napokban. Az egyik a Fürdőváros Egyesület vasárnapi gyűlésén, amikor Vass József népjóléti miniszter, József Ferenc királyi herceg és Korányi professzor beszéltek arról, mit lehetne tenni, hogy Budapest népe könnyebben jusson a fürdés lehetőségéhez, a másik megnyilatkozás pedig. Sándy műegyetemi professzor ajkáról röppent világgá, aki azt mondta, hogy Budapest népe még nem érett meg a fürdőszobára,- kár itt fürdőszobákat építeni. A két megnyilvánulás nem nagyon fedi egymást. Hogy a kettő közül melyiknek van igaza, arról felesleges volna vitatkozni, hiszen a huszadik században és Köz ép-Európáiban élünk miiuU annyian, kivéve a megnyilatkozó műegyetemi professzort, aki valahol a középkorban rekedt meg, amit ezen a nyilatkozaton kívül az a krisztinakörúti telefonpalota is bizonyít, amely a professzor úr főműveként rémítgeti a jóízlésű embereket.- Ez a várszerű, erődítésjellegű épület, amelynek megtervezésére az egykori kereskedelmi miniszter sógora, Sándy professzor kapott — minden külön protekció nélkül — megbízást, nemcsak az építész ízléséről és gondolkozásáról beszél, hanem az emberéről is, és tessék elhinni, logikus dolog, hogy ennek az épületnek a tervezője nem találja szükségesnek Budapesten a fürdőszobát. A telefon a modern idők lelke, a huszadik század emberének nagyszerű diadala s mindenütt a világon a legmodernebb homlokzatú, a legújabb művészeti eredményeket hangsúlyozó, a kornak megfelelő stílusú paloták épülnek a telefon dicsőítéséfe, kivéve Budapestet, ahol középkori bástyafalak csipkés oromzatára futnak össze a telefondrótok. (Mellesleg, zárjel közt, megjegyezzük még azt is, hogy valakinek felelnie kell azért, amiért az összes szabályok és erre vonatkozó rendelkezések súlyos megsértésével ennek a telefonpalotának kerítéses udvara az első övezethez tartozó Krisztina-körútra nyílik és rút, sőt még ennél is rútabb kerítés ékteleníti el a körutat, holott a szabályrendelet ezt tiltja, ki engedte meg ezt, ki viseli ezért a törvéhysértésért a felelősséget?!) Aki ezt a palotát építette, annak nem kell a fürdőszoba. New-Yorkban nincs olyan utcaseprő, akinek a lakásában ne lenne telefon és fürdőszoba, és mi nem is mondunk véleményt erről a nyilatkozatról, hanem Vass József népjóléti miniszter úrhoz utasítjuk azt, aki megfelelő választ akar kapni erre a megállapításra. Reméljük, hogy a professzor úr nyilatkozata nem kerül bele a külföldi sajtóba, mert különben nagyon szégyelltünk kellene magunkat és az a bizonyos, sokszor hangoztatott kultúr- fölény, amelyet állandóan hangoztatunk, és amelyért annyit dolgozunk, komoly veszedelemben forogna. Reméljük, hogy sem Scotus Viator, sem Benes nem veszi tudomásul, hogy Budapest még nem érett meg a fürdőszobára, mert a kultúra legelső fokmérője az elhasznált szappan mennyisége és Sándy, budapesti műegyetemi professzor szerint Budapest még nem érett meg a szappanra. Nem célja ennek a cikknek, hogy különböző konzekvenciákat vonjunk le a professzor úr kultúraellenes nyilatkozatából, vagy hogy kivételesen mégis szappant használjunk és megmossuk vele a professzor úr fejét. Örülünk, hogy a véletlen úgy hozta, hogy erre a megnyilatkozásra a vasárnapi gyűlés / indirekte megadta a feleletet és rehabilitálta Budapestet az inzultussal szemben, amellyel 'néhány nappal megelőzően illették. A vasárnapi gyűlésen megállapították, hogy „Budapest-fürdőváros“ nem ad alkalmat arra sem, hogy a pesti ember megftirödhessék, amiről különben mi már nem egyszer írtunk. Tudjuk, hogy a jövő évi költségvetésből elsősorban az új fürdőket törölték és alig egy-két kerületi fürdő fog épülni a jövő esztendőben, ha ugyan épül és nem törlik még ezeket is utólag. „A nép százezreire kell gondolni“, mondták vasárnap a Fürdőváros Egyesület gyűlésén és fürdőt, fürdőt, minél több fürdési lehetőséget követeltek a főváros lakossága számára, mert a fürdésnél, a szappannál kezdődik a kultúra és az egészség. Igen, fürdőket. Fürdőket, hogy megtisztuljon De különben sem lehet már szó a javaslat közeli beterjesztéséről, mert hiszen a belügyminiszter a tervezetet még mindig nem ismertette a községi pártok vezetőivel. A javaslat egyelőre csak nagy vonásokban készült el, az egyes. fontosabb rendelkezések elvi szempontból tisztázottak ugyan, de a végleges szövegezés munkáját még nem kezdték meg. Ilyen körülmények között a legjobb esetben is csak két-liárom hét múlva kap a javaslat olyan formát, hogy azt a pártvezérekkel ismertetni lehessen. De kitolja a fővárosi törvényjavaslat napirendre tűzésének időpontját a kénviselőház tiii ülésszakéinak bevezetése is. A törvényhozás alsóháza most új házszabályait tárgyalja, amelyeknek megszavazása után berekesztik az ülésszakot. Az ülésszak berekesztése után, minthogy a karácsonyi ünnepek közelednek, elnapolják a házat. Január közepén ül ismét össze a képviselőház, amely az új ülésszak kezdetén újra választja alelnökeit és bizottságait. Csak mindezek után terjeszti be a kormány a maga javaslatait, amelyek közt a fővárosi törvényjavaslat a legutolsó helyen szerepel. Az első javaslat, amelyet a képviselőház az új ülésszakban tárgyalás alá vesz, a vármegyei reform lesz, ezt követi a sajtónovella. Bethlennek nem sürgős a fővárosi reform. Bethlen István gróf miniszterelnök ugyanis a fővárosi reform megalkotását nem tartja különösebben sürgős törvényhozási feladatnak. A miniszterelnök — mint a Független Budapest szerkesztője előtt a legilletékesebb helyen kijelentették — ma a legsürgősebben megoldandó problémának a vidéki törvényhatóságok újjászervezését tartja, ami valóban halaszthatatlan, tekintettel arra a körülményre, hogy az ország egyes vidékein tíz és tizenkét, sőt 15 esztendős törvényhatóságok működnek. Ugyancsak a miniszterelnök sürgeti a sajtónovella tárgyalását is, Vass József népjóléti miniszter viszont a fürdőtörvényt sietteti. Amikorra ezek a javaslatok a test és fürdőket, hogy megtisztuljon a lélek. Fürdőket mindenhol és mindenhová, fürdőket a közéletbe, az állami és a városi közéletbe, fürdőt, minél több fürdőt, mert nagyon sok a lemosni való. Üj, tiszta, ragyogó Budapestet akarunk, egészségeset és panamamenteset és fürdőket kérünk ehhez, fürdőket nemcsak a lakásokba és a Dunára, hanem mindenhová, ahol még középkori a test és a lélek, ahová még nem hatott el az új idők vize, amely elmos mindent, ami régi, ami ócska, ami rossz. Fürösszük meg Budapestet, ne féljünk a szappantól, mert sok a lemosni valónk, akármint vélekedik is erről Sándy professzor úr. nmammmmmtmmmmmummmmtmmaL Ezek az információink, amelyek a kormányhoz közelálló helyről származnak, tehát teljesen hitelesek, — azt jelentik, hogy a fővárosi reform legkorábban közvetlenül a nyári szünet előtt kerülhet sorra. Ismerve azonban a rendszerint bekövetkező késedelmek elkerülhetetlenségét, aligha csalódunk, ha megállapítjuk, hogy a fővárosi reform parlamenti tárgyalása 1929. őszére marad. Minthogy pedig az új törvény alapján új választói névjegyzéket kell készíteni. csak 1930. májusában lehet választás Budapesten. Másfél évig nem lesz „izgalom“ a fővárosban. A fővárosi reform alapelvei. Ami az új fővárosi reform tartalmát illeti, a Független Budapest munkatársa rendesen jól informált helyről a következő érdekes információkat kapta: — A fővárosi reform két részből áll. Az egyik rész a politikai vonatkozású rendelkezéseket tartalmazza, vagyis az új törvényhatósági bizottság közgyűléséről és bizottságairól, a községi választójogról és a választási eljárásról intézkedik. Kezdetben nagy megrökönyödést -váltott ki az a hír, hogy az új közgyűlés tagjainak létszáma lényegesen kisebb lesz, mint a jelenlegi törvényhatósági bizottságé. Különböző verziókról beszéltek az érdekeltek, egyesek már tudni vélték, hogy a közgyűlés mindössze SO, esetleg 120 tagból fog állani. A legutóbbi időben teljes csend következett be ezen a viharos területen. A Független Budapest munkatársának értesülése szerint ez a csend annak az illetékes helyről származó közlésnek a következménye, amely szerint Szcitovszky Béla belügyminiszter elejtette a törvényhatósági bizottság megszükítésének tervét. Csak 1930. májusában lehet választás Budapesten, mert a fővárosi reform a parlamenti programmban az utolsó helyre került. Az új fővárosi törvény nem változtatja meg a törvényhatósági bizottság jelenlegi összetételét, de eddigi hatáskörét a kisközgyíílés veszi át. — A képviselőház új ülésszakának bevezetése hónapokkal tolja ki a reform megalkotását. — Az adminisztráció reformja. A fővárosi reform megalkotásának időpontja ismét eltolódott. Scitovszky Béla belügyminiszter többízben tett ígéretei alapján még ebben a hónapban, — amint a belügyminiszter a képviselőházban kijelentette, — legkésőbb december 15-éig esedékes volna az új fővárosi törvényjavaslat beterjesztése. Erre azonban aligha kerülhet sor, mert a képviselőhöz ebben az évben már nem tart egyetlen olyan ülést sem, amelyen a fővárosi reform beterjeszthető volna. 1 tető alá kerülnek, — ami legkorábban március végére várható — a költségvetés előz meg minden nuh javaslatot. A kormánynak legkésőbb áprilisban feltétlenül elő kell vennie a kötségvetést, mert különben annyira kifogy az időből, hogy esetleg az exlex bekövetkezése fenyegetheti a kormányzatot amit Bethlen miniszterelnök minden körülményei' között el akar kerülni. A költségvetés után jöhet csak a fővárosi törvény. Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJOR-SANATORIUM KKS SZÍV- ÉS ÉRBETEGEKNEK IJJ OSZTÁLY idegbetegek, üdülők gyógyhelye, vízgyógyintézet, nap- és légfürdők.
