Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-10-31 / 44. szám
4 Független Budapest 1928. október 31. Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul !£B«Xy.^3.»!!::SohínvVlo. Még folyik a harc a népjóléti miniszter és a főváros között az ápolási díjak ügyében. Szabó Imre t. főügyész kimutatja, hogy a népjóléti miniszter álláspontja törvénytelen, és hogy a főváros teljes eredménnyel indíthat pert a kilenc és félmillió pengős elmaradt betegápolási díjakért. A Független Bade,pest sok cikkben foglalkozott azokkal a harcokkal, melyek a kórházi ápolási díjak körül folynak. A népjóléti miniszter álláspontja ebben a kérdésben még mindig változatlan s nincs is remény megegyezésre, bár most már a kormánypárt és a Wolff-párt is közbelépett a differenciák eliminálása érdekében. Jelentettük, hogy a főváros most már nem fog a tiltakozások és feliratküldések eredménytelen eszközére szorítkozni, hanem erélyesebb lépést tesz és a közigazgatási bíróságnál keres orvoslást sérelmeire. A pénzügyi bizottságban több felszólaló ezt a radikális intézkedést meg is sürgette s követelte, hogy a tanács ezt a végső eszközt használja fel több mint tizedfél millió pengős követelésének behajtására. Közben más oldalról felvetették azt az aggodalmaskodást, hogy a fővárosnak nem áll jogában bíróság útján érvényesíteni igényét s azt is kétségbevonták, vájjon csakugyan alapos-e a fővárosnak az a követelése, hogy magasabb ápolási díjat akar szedni, mint amennyit a népjóléti miniszter megállapít. A tanács — hogy ezeket a kétségeket eloszlassa s követendő eljárására nézve megfelelő útbaigazítással rendelkezzék — felhívta Szabó Imre tiszti főügyészt, mondjon jogi véleményt ez ügyben. Szabó Imre tiszti főügyész most készült el írásos véleményével. A jelentés több gépelt oldalra terjed, hivatkozik mindazokra a törvényekre, amelyek a kórházi költségvetésről s a közegészségügy rendezéséről szólnak. A tiszti főügyész megállapítja, hogy az 1876. évi XIV. t.-c. 61. §-a, az 1898. évi XXI. t.-c. 14. §-a, valamint több belügyminiszteri rendelet úgy intézkedik, hogy a kórházi költségvetésben megállapított ápolási díjnak fedeznie kell az intézet össÁís igazgatási és fenntartási kiadásait, beleértve az intézet berendezésének es felszerelésének elhasználását is. Ezekből a rendelkezésekből okszerűén következik, hogy a népjóléti miniszter az ápolási díjakat nem állapíthatja meg úgy, hogy ezek a költségek az ápolási díjban fedezetet ne találjanak. Amennyiben a miniszter — a törvényes szabályok ellenére — a közkórházuk összes igazgatási és fenntartási kiadásait nem fedező mértékben állapítaná meg az ápolási díjat, ez az intézkedés törvénytelen. Ezek alapján leszögezi a tiszti főügyész, hogy a törvényt sértő miniszteri intézkedés ellen a közigazgatási bíróság hatáskörének kiterjeszkedéséről szóló 1907. évi LX. t.-c. a közigazgatási bíróság előtt eljárást enged. Ezek után valószínű, hogyha az utolsó megegyezési kísérletek eredményre nem vezetnek, a főváros mégis a közigazgatási bíróságnál keres jogorvoslatot a népjóléti miniszter ellen. Akármelyik eljárásra kerül a sor, kétségktelen, hogy a főváros megkapja jogos követelését s ez esetben a 9-5 millió pengő felhasználásával azonnal hozzáfognak az új központi kórház építéséhez. íimiin -mir m titiiíi wmmmmmmmmmmmmmmmmm. Dr. Szabó Imre. Farm-kolóniákat a közüzemi munkásoknak! A Független Budapest részére írta: Ereky Károly. A székesfőváros nagy közüzemeinél ugyanazok a szociális problémák kezdenek mutatkozni, mint amelyek az angol-szász népek nagyvállalatainál már évtizedekkel ezelőtt mutatkoztak. Szociálpolitikai okokból nem lehet elbocsátani a munkásokat és az alkalmazottakat olyan mértékben, mint azt a kalkulációk és a tarifa leszállítás kívánná. Fia például a Beszkárt le akarná számtani a tarifát és egyidejűleg egész vonalon végre akarná Ereky^Károiy hajtani a takarékossági princípiumot, akkor a személyzeti kiadásokat kellene csökkenteni. Jelenleg a Beszkárt körülbelül 60 millió pengős bruttó bevételből több mint^ 30 millió pengőt fizet ki évenként személyzeti kiadásokra, ha az összes jóléti intézményeket és a nyugdíjakat is, amint egészen logikus, a személyzeti kiadásokhoz számítjuk. A Beszkárt-nál tehát ma az a helyzet, hogyha a drágasággal arányosan le akarják vonni azt a konzekvenciát, hogy a munkabéreket emelni kell, akkor le kell vonni azt a konzekvenciát is, hogy a drágaság miatt a tarifát is emelni kell. Ezek a dilemmák az angol-szász népek nagy- vállalatainál már évtizedekkel előbb megvoltak és ott úgy kerestek megoldást ebben a nehéz kérdésben, hogy a munkásokat igyekeztek letelepíteni apró, úgynevezett homeerofting farmokba. Ezzel elérték azt, hogy a munkások családtagjai odahaza^ a kis kertjükben élelmiszert produkálhattak sa.ját házimunkájuk révén maguknak és ekképen a fizetésüket egyéb életszükségleteik fedezésére fordíthatták. A háború előtti időben ez a telepítő mozgalom még csak kezdetleges volt, mert az ipar hihetetlen nagy felvevőképességet mutatott a munkapiacon. A háború utáni időben azonban, amikor az ipari konca, ni ráció é' az üzemek racionalizálása révén a munkások százezrei, sőt az Amerikai Egyesült Államokban _ a munkások milliói maradtak állás nélkül, a telepitő mozgalom óriási méreteket öltött. Hogy egy példát említsek, az apró villamoscentrálék megszűnésével tízezer számra maradlak munka nélkül a villamoscentrálék korábbi alkalmazottai. Mikor Kaliforniában üzembe helyezték az egymilliós helyközi áUER IGMAC papirosáruk, Üzleti könyvek gyára, vonalozó intézet, könyvnyomda BUDAPEST, VIII., MÁRIA TERÉZIA-TÉR 15. SZ. _____ Telefon : József 386 - 02. ce ntrálét és több ezer apró centrálé megszűnt a kisvárosokban, akkor ezeket a munka nélkül maradt tömegeket letelepítették apró farmokba és ezen apró farmokat igazi amerikai nagyszerűséggel ú'gy megorganizálták a termelés és a kereskedelem szempontjából, hogy ezek az apró farmok az Északamerikai Egyesült-Államok legjelentősebb tényezői lettek. A háború óta ötmillió farmot létesítettek az Északa-merikai Egyesült Államokban a munkanélküliek számára és ezen apró, ideálisan megszervezett Jármok köz- gazdasági eredménye ma az, hogy az Északamerikai Egyesült Államok évenként ezermillió dollár értékű tojást és baromfit produkálnak, 600 ezer vágón almával árasztják el évenként a világpiacot és egész Északamerika élelmezését függetlenné tették a világ többi piacától és ma már ott tartanak, hogy az Unió lesz rövidesen a világi legnagyobb mezőgazdasági export állama. Ezen telepítéssel kapcsolatban a nagyvállalatok egyidejűleg a homeerofting mozgalmat is támogatták, amelynek jelentősége — mint előbb említve volt — abbaTi áll, hogy a gyári munkás a saját házában lakhatik és annak a háztartásnak az összes költségeit a család munkája fedezi. Látva az angolszász népeknél a munkások letelepítésének nagyszerű sikereit, nekem az az érzésem, hogy Budapest székesfőváros nagy közüzemeinek is gondoskodniok kellene arról, hogy alkalmazottaik tiszta, szép, egészséges kolóniákon legyenek letelepítve. A dolgot egy példával világítom meg: az angol nagyvállalatok munkásai arra törekszenek, hogy minden munkáscsaládnak legyen önálló kis háza kerttel körülvéve és az angol nagyvállalkozók ezt a mozgalmat teljes erővel támogatták. A kezemben levő adatok szerint Cardiff walesi város környékén az egyik ilyen mintatelepen a munkáscsalád kap egy öt helyiségből álló épületet, 25 éves amortizációra heti 20 pengős fizetés ellenében és ezen heti 20 pengőt a kertjéből termelheti ki, amelyik úgy van bekerítve egyidejűleg az ő házával és úgy van fölszerelve, hogy az évi 1,000 pengő tiszta hasznot játszva kitermelheti. Miután Magyarországon ezt a munkáskolonizációt a privát nagyvállalatok nem vezették be, azt hiszem a székesfőváros nagy közüzemei óriási érdemeket szereznének akkor, ha angol mintára a munkások letelepítéséhez hozzáfognának. Legalkalmasabbnak tartanám, ha a Beszkárt kezdené meg ezt a munkásleteleipítést. A Beszkárt kalauzai és cgyóbb alkalmazottai kannak évenként néhány száz pengő lakbért, amelyik tőkésítve nem adna lehetőséget arra, hogy részükre lakást építsen, semmi akadálya nincsen azonban annak, hogy angol mintára apró farmokat építsen XXI próba meggyőzi Önt, hogy a DERBY MUNKARUHA utolérhetetlen áriban és minőségben ! Kérjen ajánlatot! „DERBY“MUNKARUHAÜZEM: Budapest, VII., Síp-utca 16-18. sz. Telefon: lózsef 365-48 Wesselényl-utca sarok, egy perc a Rákóczi úttól, autóbusz megállóhely. Tulajdonos SACHS CIPÓT. a Gutmann J. és Társa cégnek 30 évig volt főnöke. számukra és ebben letelepítse őket és alkalmat adjon nekik arra, hogy családtagjaik kerti munkájával megkereshessék azt a differenciát, amelyik a lakásépítéshez szükséges. Platthy György fővárosi bizottsági tag és a Beszkárt igazgatósági tagja állandóan hangsúlyozza azt, hogy a Beszkárt alkalmazottai számára lakást kell építeni, de tagtársamnak ezt a nemes intenciótól áthatott javaslatát mindaddig nem tudjuk a megvalósulás stádiumába hozni, míg a homecroft mintájára nem oldjuk meg a kérdést. REMINGTON PORTABLE ÍRÓGÉP AZ EREDMENVES MUNKA ALAPFELTÉTELE: A CSENDES IRODA. A 6-OS MODELLÉ) REMINGTON NOISELESS ÍRÓGÉP TELJESEN NÉMA. Díjtalanul és vételkötelezettség nélkül bemutatja a Remington írógép Rt. Budapest, VI. kér., Andrássy-út 12. szám. Telefon: Aut. 218—09, Aut. 212—85.
