Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-10-10 / 41. szám
1928. október jo. Független Budapest 3 A polgármesteri expozé. — Nyilatkozatok a polgármester költségvetési expozéjáról. — A költségvetés tárgyalását nemsokára megkezdi a közgyűlés is. A pénzügyi bizottságban hangzott el Sipöcz polgármester nagy expozéja, amely kiterjeszkedik a költségvetés minden részletére. Mielőtt a pártoknak a költségvetéssel szemben való álláspontjával foglalkoznánk, megkértük a pártok egyes kiemelkedő vezérférfiait, nyilatkozzanak magáról a polgármesteri expozéról. A beérkezett válaszokat az alábbiakban ismertetjük; Bánóczy László dr.: A szociáldemokrata párt községi frakciója energikus bírálat kíséretében visszautasítja a főváros 1929. évi költségvetését, mert a legteljesebb mértékben elégedetlen azzal, hogy a főváros tanácsa miképen kíván gondoskodni a bevételekről és a legteljesebb mértékben elégedetlen azzal is, hogy mire kívánják fordítani a főváros bevételeit. Legégetőbb szociális, egészségügyi és kulturális célokra nem jut elegendő, mert fölösleges és nem sürgős célokra igen jelentős összegeket irányoznak elő. A legszomorúbb a helyzetben az, hogy a többségi pártok, a kereszténypárt és a községi polgári párt teljesen érzéketlenül áll ezzel az egyáltalán nem vitatható ténnyel szemben. Becsey Antal: Az 1929. évi költségvetés tárgyalását a régi szokáshoz híven, a polgármester expozéja nyitotta meg. A tárgyalásnak ez az első akkordja kétségtelenül erősen optimista, ami természetesen mindazok eilőtt, akik Sipöcz Jenő egyéniségét és várospolitikájának irányelveit ismerik. Elvégre igaza is van abban, ha szavai a bizakodást hirdetik, még akkor is, ha ez a bizakodás a tények által kellően megalapozva nincsen. A pesszimizmus ragadós és nagyon alkalmas arra, hogy a tömeghangulatból pánikot váltson ki. Viszont a törvényhatóság kötelessége, hogy a bizakodó megállapításokat a reálpolitika szemüvegén át megvizsgálva az optimizmust a valóságok tulajára szállítsa le. A jövő évi költségvetés deficit mentes. — tehát nincs semmi baj — ez a polgármesteri expozé alaptónusa. Megengedem, hogy ha a deficitmemesség ügye csak mint számtani művelet eredménye lenne elbírálandó, akkor nincs deficit. Ám, ha az ember a számoszlopok mögött álló Becsey Antal. életet és annak gazdaságú" vonatkozásait mérlegeli, úgy teljesen más kép bontakozik ki előttünk. Mielőtt ezekre a szempontokra rámutatok, nem hagyhatom szó nélkül azt a gyakorlatot, amelyet a tanács .a költségvetés összeállításánál követ. Ez pedig abból áll, hogy a tanács felhívja az ügyosztályokat, állítsák össze a maguk budgetális igényeit. .Mi sem természetesebb, minthogy egyes ügyosztályok egymással versenyre kelve, annyira felfokozott és a lehetőségeket annyira figyelmen kívül hagyó igény- bejelentésekkel állnak elő, amelyek a polgármester nyilatkozata szerint ötven milliót meghaladó deficitet eredményeztek volna. Erre azután megindult az igények tanácsi fúrása-faragása; és megindult az időelőtti vaklárma a városi gazdálkodás csődjéről, nyugtalanítva a közterhek alatt roskadozó polgárság közhangulatát. Éppen fordítva kellene eljárni. Állapítsa meg először a tanács a pénzügyi kereteket, amelyek között az ügyosztályok alkotásvágya és — nem egyszer — azok csapongó.[ fantáziája mozoghat. Ezzel a limine elejét vehetné a túlzásoknak és megkímélhetné a pénzügyi ügyosztályt és tanácsot a sokszor a személyeskedésig menő áldatlan vitáktól. A deficitmentesség elbírálásánál mindenekelőtt az 1927. évi zárszámadás tanulságaiból kell kiindulnánk. A zárszámadás tényleges eredménye 160 millió pengős bevétel keretében 2S millió felesleget mutat ki, az előző évi 12 6 és az 1924. évi 23 millió felesleggel szemben. Ez pedig annyit jelent, hogy költségvetésünk keretei egyre veszítenek rugalmasságukból. Tudnivaló az is, hogy míg az adóbevételeknél 1926- ban 10-4 millió többlet jelentkezett az előirányzattal szemben, addig 1927-ben ez a többlet 92,000 pengőre zsugorodott össze. Ez viszont azt jelenti, hogy a gazdasági élet teherbíró képessége elérte azt a határt, amelyet túllépni nem lehet a költségvetés egyensúlyának veszélyeztetése nélkül. Az 1929. évi költségelőirányzat a költségvetés kereteit (rendes és rendkívüli tételek) 214 millióra emeli fel. A keret tehát 12 millióval haladja meg az 1928. évi előirányzatot és 55 millióval az 1927-es zárószámadás eredményeit. A legnagyobb emelkedés a bevételek között a községi közszolgáltatásoknál mutatkozik, amelyekre az 1928. évi előirányzattal szemben kereken 17 milliós többlet vétetett számításba. A községi közszolgáltatások a * maguk 110 milliós előirányzatával a legnagyobb bevételi forrást képviselik; s mint ilyenek a költségvetés realitásának alapját és sajnos, a jelen esetben leginkább sebezhető — Achilles-sarkát is képezik. A közszolgáltatások között első helyen áll a községi adópótiék, amely az engedélyezett legnagyobb 50%-os kulcs alapulvételével 28 millióval' irányozta- tott elő; és ebben a házculó pótlékára felvett 25 milliós bevétel játsza a döntő szerepet. Kétségtelen, hogy ez a házadópótlék már a novemberi 10%-os törvényes házbéremelkedés alapján számíttatott; pedig ma már tudott dolog, hogy ez a házbéremelkedés elmarad. Ez egymagában körülbelül 2-5 milliós csökkenést jelent az előirányzattal szemben. De vannak egyéb ilynemű kilátásaink is még. A hírek szerint a kormány oly módon kívánja rekompenzálni a háztulajdonosokat az elmaradt házbéremelésért, hogy a 20%-os házbéradót mérsékelni fogja. Minden százalékos mérséklés a főváros házadópótlékában körülbelül 1-2 millió pengő kiesést jelent; a békebeli 16%-os házadóra való visszatérés esetén tehát a pótlékban legalább további 5 milliós deficit áll elő. Ezzel kapcsolatban természetesen redukálódni fog a házbérjövedelem 3, illetve 1-5%-ában megállapított házbérkrajcár és szemétfuvarozási illeték; és csökkenni fognak a városi házak bérjövedelmei is. Nem túlzás, ha a házadópótlékban stíl. előálló hiányt kereken 10 millió pengőre értékeljük. De fenyegetnek egyéb ily bevételi csökkenések is. Ott van a fogyasztási adók tételében szereplő bor- félék adóidnak 6 milliós bevételi előirányzata. Ma már bizonyosra vehető, hogy a kormányzat nem fog elzárkózhatni a termelők abbeli sürgető kívánsága elől, hogy ez az adó jelentékenyen redukáltassék. finnek az adónak 59% mérséklése újabb 3 milliós hiányt okozhat az előirányzatban. Azok, akik gazdasági kilátásainkat óvatosabban ítélik meg, joggal tartanak attól is, hogy a forgalmi adó részesedés, általános kereseti adó, ingatlan vagyonátruházási illeték címleteinél! előirányzott 7 millió pengős többjövedelem is nagyobb részében aligha fog befolyni. Mindent egybevetve nyilvánvaló, hogy a deficitmentességet hirdető optimizmusra a fenyegető jelek 12—15 milliós deficit tényével cáfolnak rá már eddig is. Ezt a veszedelmet pedig csak kétféle módon lehet elhárítani. Az egyik mód: az üzemekben rejlő gazdasági erők intenzívebb kihasználása a községi háztartáshoz vailló hozzájárulás érdekében. A másik: a kiadások gyökeres revíziója és a kényszerűség határáig való csökkentése. Glücksth^fi Samu tír.: A polgármester expozéja szakszerű munka, amely kiterjed a költségvetés minden fontosabb részletére és végig vezet a tanácsi Programm minden nevezetesebb tételén. Az expozé nem mozog népszerű szólamokban és nem ambicionálja azt, hogy széles rétegek lelküle- tét és kedélyét megmozgassa. Egyszóval: a felelősség tudata által sugallt merőben objektív és se jobbra, se balra nem kacsintó munkának minősíteni az expozét. Megérdemelné, hogy ugyanolyan objektív és szakszerű érvekkel dolgozzon az ellenvélemény is. Kapcsolatban vele csak azt a kérdést vizsgálom, hogy vájjon mindenben elfogadom-e a polgármester pénzügyi politikáját? Sajnos, nem tudok olyan optimista lenni. Deficitméri tesnek mondja a költségvetést. Én változatlan kiadások mellett nem bízom a bevételi tételeknek azon eredményességében, amelyet a büdzsé feltüntet és tartok attól, hogy a zárszámadás deficitet fog felmutatni. A költségvetésbe állított pótadó tétele meg van máris döntve a kormány azon elhatározásával, hogy a házbéreknek novemberre tervbevett 10%-os emelése elmarad. Ez a rendelkezés legalább is 3 milliós kevesbletet jelent a pótadóknál. További, ennél is nagyobb csökkenést jelent a házadó kulcsának leszállítása. A kereseti adónál sem látom biztosítva a költség- vetésbe állított többletet, mert a kereső közönség helyzetét annyira leromlottnak tartom, hogy az adóbevételnek inkább csökkenését, mint emelkedését várom. HAAS is SOMOGYI RTBUDAPEST'S-FRANGEPAN-U -7 Bánóczy László dr.
