Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1928-10-10 / 41. szám

4 Független Budapest 1928. október 10. | Gallérokat csak á Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul {i%ai»ln».‘u“al'.«!!::Ä',V 5« 20. A fővárosban a kereskedelmi és ipari üzemeknek a száma nem emelkedik, hanem csökken és a meg­maradt létszám nem tud több kereseti adót fizetni, mint amennyit eddig fizet. Ha semmi más nem bizonyítaná ennek az állításomnak a helyességét, úgy kétségbevönhatatlanul igazolja ezt az évröl-évre igen nagy arányban emelkedő száma az adóvégre­hajtásoknak, amelyek egyedül eredményezik azt, hogy a kereseti adóbevétel eddigelé nem csökkent. A forgalmi adónál sem várok emelkedést, hanem csökkenést. Az utolsó öt hónap során a fővárosban a forgalmi adóbevétel minden hónapban lényegesen csökkent. Az 1927. évben a bevétel 4-8 millió pengő körül mozgott havonkint, az 1928. évben pedig 4-4 körül. Ez természetes folyománya annak, hogy a vásárló erő megromlásával a forgalom végeredmény­ben kell, hogy csökkenjen. Ugyanily vagy legalább hasonló arányú csökke­nést várok a fogyasztási adóknál is, és ha megtörté­nik, hogy a törvényhozás eltörli a borfogyasztási adót, amit a mezőgazdasági érdekeltségek szem­pontjából indokoltnak tartok, és ha megtörténik, hogy a húsfogyasztási adót a főváros törli el, úgy ennél a tételnél egymagában 12—13 milliós csökke­néssel állunk szemben. A kérdés tehát nehéz és a biidzsévita során sokat kell tárgyalnunk a lelett, hogy vájjon reális-e a költségvetés, és hogy annak kilátásba helyezett deíicitmentessége biz­tosítottnak látszik-e. Ugyancsak nagy vita kell, hogy legyen azon kér­dés körül, hogy vájjon az üzemeknek azon hozama, amely a költségvetésben ki van mutatva, kielégítő-e, és hogy nem kell-e az üzemek nagyobb jövedelme­zőségéről gondoskodni, tekintve, hogy az adóbevétel a legközelebbi időkben a főváros szükségletét nem fogja fedezni. Én az üzemek hozamát távolról sem tartom ki­elégítőnek. Az üzemek bruttó bevétele állandóan emelkedik. Emelkedik a villamosáram-fogyasztás, a gázfogyasz­tás és a Beszkárt. forgalma is. Emelkedő forgalom mellett a jövedelemnek is emelkednie kellene és a községi háztartásnak innen kellene lényeges bevéte­lekhez jutnia. A kérdés nem az, hogy emeljük-e vagy csökkent- siik-e a menetdíjat, az élektromosürcim árát, vagy sem, hanem az, hogy mi a, szociálisabb, az üzemi szolgáltatások árának leszállítása és ezzel kapcsolat­ban az adóbevételek emelése, avagy fenntartása az üzemi szolgáltatások egységárának és csökkentése az elviselhetetlen adóterhcknek. Ezért az üzemek szolgáltatásának lényeges foko­zását tartom szükségesnek, természetesen nem az egységárak emelésével, hanem az üzemek gazdálko­dásának teljes reformjával, mert képtelenség, hogy az összes fővárosi üzemek, beleszámítva a nagyokat és a kicsinyeket egyaránt, mindössze 10 milliót fizes­senek a befektetések kamatszolgáltatásának fedezé­sére és 5 milliót szolgáltassanak be mint felesleget, megjegyezvén, hogy ezt az 5 milliót is csaknem kizárólagosan az Elektromosmüvek szolgáltatják. Szerettem volna, ha a polgármester expozéja nem marad meg szorosan a fővárosi költségvetés kereté­ben, hanem azon túlmenve, foglalkozik a fővárosi lakosság helyzetével is. Nem kell bizonyítani, hogy a fővárosi lakosság gazdasági helyzete rossz. Ennek a helyzetnek a feljavítására eddigelé semmi sem történt. A statisztika csak azt mutatja ki, hogy hány fog- laíkozásnélküli munkás van, de arra nincs sta­tisztika, hogy hány foglalkozásnélküli középosz­tálybeli járkál közöttünk. A központi melegvízellátás gázkészülékekkel a legkényelmesebb és legtakarékosabb Prof. JUNKERS ÖNMŰKÖDŐ ÁTFOLYÓ VÍZMELEGÍTŐI (autogeizer) ilyen célra a legmegbízhatóbb és a legmegfelelőbb legelsőrendű minőségű ké­szülékek. Minden szerelőnél kaphatók. Gyár: JUNKERS & C°- DESSAU f elvilágosítással szolgál a vezérképviselet : Ungár László, Budapest, VII., Damjanich u. 26 b. Telefon : József 419-72. I Arról sincs statisztika, hogy az ügyvédeket és orvosokat helyzetük a kétségbeesés felé sodorja. A kereskedelem és ipar, kezdve a tőzsdén és végezve az utolsó szatócsnál, olyan, amely a sürgős közbelépést múlhatatlánná teszi. Hogy ebbe az akcióba miként kapcsolódik bele a főváros, arról sze­rettem volna egy pár szót hallani. Sajnos, nem hal­lottam. A vita során ezt pótolni kell. Pakots József: Budapest székesfőváros ez évi költségvetése igen kiábrándítóan hatott re ám. A nagy fejlődő Buda­pest kozmikus eleven életét egyál­talán nem tükrözteti vissza az az expozé, amelyet Sipöcz polgár- mester úr a főváros pénzügyi bizott­ságának első költségvetési tárgya­lásán elmondott. Ne feledjük el, hogy Budapest Csonkamagyar or - szágnak népesség szempontjából egyhetedét jelenti és ha a város gazdasági, szociális és kulturális keresztmetszetét tekintem;-, akkor súlyban, jelentőségben, színvonalban és hivatásában olyan fölötte áll az ország vitalitásában megnyilat­kozó átlagnak, hagy a főváros törvényhatóságának és a város vezetőinek fokozottabb feladatok és erő­feszítések megoldását kell célul kitűzniük. A polgár- mesteri expozé mint vigasztaló momentumot emelte ki, hogy a költségvetés megállapításánál sikerült a pénzügyi egyensúlyt megteremteni, 221 millió ki­adással szemben 214 millió és egynéhányszáz pengő bevétel mutatkozik, vagyis a költségvetés deficit- mentes. Pakots József. Ez a pénzügytechnikai művelet, amelybe olyan megelégedetten mutat rá a polgármester úr, legfel­jebb arra utal, hogy a pénzügyi ügyosztály piros és kék ceruzája sok esetben kegyetlenül törölte azokat az életszükségleti tételeket, amelyek nélkül Budapest nem fejlőd­hetik, szociális, kulturális és gazdasági vonat­kozásban nem épülhet ki. A főváros közgyűlésén majd alkalmunk lesz ki­mutatni, hogy a költségvetés boszorkányos szám­műveletei hogyan homályO'SÍtiák el a legfontosabb feladatok időszerűségét és hogyan hangsúlyoznak egyes jelentéktelenebb problémákat, a jelenté­kenyebbek rovására, nem tudni mi okból, milyen bölcs gazdasági vagy szociális elgondolásból. Min­den esetre kiváncsiak volnánk arra, hogy az ügy­osztályok által készített költségvetési előirányza­tok, amelyek mellett a büdzsé első nyers mérlege 50 milliós deficitet tüntetett fel, milyen tervek és alkotások létesítését hozták javaslatba. A pénzügyi ügyosztály sülyesztőjében elmerült ezen tervek ad­hatnak csak felvilágosítást arról, hogy mi történt közben a kulisszák mögött, hogy miért kellett dolgozni a pénzügyi tanácsnok úr vörös és kék ceruzájának és miért helyezkedett a tanács a megszorításoknak erre a rideg állás­pontjára. Teljes tisztelet a főváros magisztrátusa iránt, mégis az a véleményem, hogy nem ők azok a böl­csek, akik minden kétséget kizáróan legjobban tud­ják megállapítani, hogy ennek a városnak mire van szüksége, és fölöttük a főváros törvényhatósági bizottsága, kell hogy verdiktet mondjon és amit a tanács elhibázott, jóvá tegye. Csak nyersen végig­futva azon az expozén, amit a polgármester úr elő­terjesztett, az az impresszióm, hogy egyes tervek, programmpontok azért emeltettek ki a többiek töme­géből, mert az utóbbi hónapok során a közvéle­mény fokozottabban foglalkozott e témakörökkel. Ilyen például az útépítés problémája. Kétségtelen, hogy ezt a kérdést is végre radikáli­san kell megoldani, azonban legalább is különös, hogy mikor a főpolgármester úr és polgármester úr személyes tapasztalatok gyűjtése céljából autón né­zik meg Budapest utcáit és megállapítják az orvo­solni valókat, ugyanakkor nem néznek el a főváros rozoga elemi iskoláiba és nem szereznek személyes tapasztalatokat a zsúfolt osztályokról, a váltakozó tanításról. Vájjon mi az oka annak, hogy a kultúrpolitikai reszort és annak igényei iránt olyan vehemens ide­genkedés mutatkozik, amíg más problémákat, ame­lyek talán nem is egyenrangúak, annyira favorizál a tanács. Micsoda szociálpolitikai érzékről tesz tanúbizonyságot a kórházépítésekre beállított három millió törlése, mikor ez a kérdés is már évtizedek óta várja teljes rendezését. Budapest lakosságának szörnyű teherviselése mel­lett egyenesen vakmerőség az az álláspont, amelyet a tanács képviselni merészel, mikor ismét a közüzemi szolgáltatások árának leszállítása ellen foglalt állást. Ne vádolják meg a várospolitikai tényezők a tör­vényhatósági bizottságnak azokat a tagjait, akik a lakosság terheinek megkönnyítéséi követelik és egyúttal hasznos szociálpolitikai, kulturális és gaz­dasági alkotásokat szorgalmaznak, hogy „a nép­szerűség" politikáját űzik, mert ezzel csak rossz­hiszeműségükéi dokumentálják. Az ügyosztálynak 50 milliós előirányzati többlete igazolja, hogy azoknak van igazuk, akik nem nyug­szanak bele a kérdések pénzügytechnikai elintézé­sébe, hanem követelik a legutóbbi évek során köz­gyűlési határozatok formájában kifejezésre juttatott újítások megteremlésél. LROTFÜNAT A LEGJOBB KERITÉSANyAG. KöllERICHM™ BUDAP ES T.IY.FEREHC-JÓZSEF RfiHP. Z1. Végül még egy különös és rejtélyes jelenségre kell rámutatnom, a város vezetősége nagyon kímé­letes magatartási tanúsít azokkal a városi közüze­mekkel szemben, amelyek a főváros lakosságának iiiléreiből monstruózus tőkéket halmoznak össze és egyáltalán nem szorgalmazza e közüzemek nagyobb összegű hozzájárulását a főváros büdzséjének be­vételi rovatához. Mindezek a kérdések és talányok szembe fognak kerülni a közgyűlés költségvetési vitájában és hi­szem, hogy megfelelő korrekciókkal alkalmas lesz a jövő év büdzséje arra, hogy a legégetőbb felada­tok a közönség érdekében megoldódjanak. & SZÉKESFŐVÁROSI KÖZMUNKÁK TANÁCSA rendeletének megfddóea FÜSTMENTES a a tüzelés NAGÍSZÉN­MEGTTOtom SZdCSfeKNÖlL-GSU NYEREGRDSlflsOH Gyártja: és Ili lUI OIiMT 70. Egyéb gyártmányok: Gőzgépek, gőzkazánok, téglagyári, jéggyári berendezések, olaj- és borsajtók. Költségvetéssel díjtalanul szolgálunk.

Next

/
Thumbnails
Contents