Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1928-10-10 / 41. szám

2 Független Budapest 1928. okfóber 1 ö. Mi a Községi Takarékpénztár igazi hivatása? Irta Ereky Károly. Sipőcz Jenő polgármester úr a költségvetésről tartott expozéjában felemlítette a Községi Takarékpénztár szer­vezési problémáját, mint egyik legközelebbi program- mot, de a kérdést hirtelené­ben aktuálissá tette az a fel­szólalás is, amelyik éppen a költségvetés első pénzügyi tárgyalásán hangzott el a szocialisták részéről, akik egy újságcikk alapján meginter­pellálták a tanácsot, hogy milyen kapcsolatban van a Községi Takarékpénztár a Halász-üggyel. Mikor e soro­kat írom, még nem ismerjük a polgármester úr jelentését a Községi Takarék­pénztár és Halász-ügy kapcsolatáról, de ezen inci­denstől függetlenül leszögezem, hogy mi, mikor a Községi Takarékpénztárt a mai formájában meg­alapítottuk és éjjel-nappali ülésben exponáltuk ma­gunkat azért, hogy a Községi Takarékpénztár létesül­jön, akkor egy pillanatig sem gondoltunk arra, hogy ez a Községi Takarékpénztár Halász-féle ügyekkel még csak érfintkezésbe is jöhessen. A mi alapgondolatunk az volt, hogy létesüljön egy olyan Községi Takarékpénztár, amelyik olcsó hitellel ellátja a székesfőváros iparral és kereske­delemmel foglalkozó polgárait és másodsorban azo­kat a vidéki termelőket és kereskedőket, akik Buda­pest ellátásban aktív részt vesznek. Olyan hatalmas munkát ró ezeknek az igényeknek kielégítése a Községi Takarékpénztárra, megfelelő vezetés mellett, hogy nincs szüksége arra, hogy bár­milyen kockázatos bankügyekkel foglalkozzék. Én végtelenül örültem a magam részéről annak, mikor hallottam, hogy a Községi Takarékpénztárnak — szemben a többi magyar pénzintézettel — semmiféle részvényt vagy árucikket saját számlájára vennie vagy eladnia nem szabad, mert csak ez az ideális Községi Takarékpénztár. Remélem, hogy a polgármester úr jelentése meg fog bennünket nyugtatni ebben az irányban, mert igazán semmi értelme sem volna annak, hogy a Községi Takarékpénztár egyszerű bankrészvénytársaság le­gyen: a többi budapesti banknak csupán egy kon- kurrens vállalata. Az én ideálom az, hogy Magyarországon nemcsak az angol jegybanknak a működését és szervezetét kell utánoznunk, hanem az egész angol hitelszerve­zetet. Elhibázott dolognak tartom azt, hogy a mi jegybankunk az angol hitelrendszerből csupán azt hozta át a jegybankszervezetből, ami Angliában azért kitűnő, mert ott a hitelszervezet teljesen különbözik a kontinentális, de különösen a német hitelrendszer­től. Merném állítani, hogy Magyarország jelenlegi közgazdasági katasztrófájának egyik legfőbb oka az, hogy az angpl jegybankpolitikát átültettük a nélkül, hogy az egész hitelszervezetet átültettük volna. A nyugateurópai kisebb államok: Svédország, Dánia, Hollandia stb. nem vezették be az angol jegybank­szervezetet az országukba, mert bankrendszerük sem egyezik meg az angolokéval, ugyanis Angliában az a pénzintézet, amelyik a közönség megtakarított pénzét betétként, vagy folyószámlán gyüjtheti, az a pénzintézet semmiféle részvényt vágy árut saját számlájára nem vásárolhat. Szinte hihetetlenül hangzik itt nálunk, Magyar- országon, hogy a nagy angol bankok, amelyek a világ legnagyobb cégei, amelyeknek az évi betét­állománya egyenkint 15 usqe, 20 ezermillió pengő és fióküzleteinek száma megközelíti a kétezret, azoknak a nagy angol bankoknak semmiféle részvény- vagyonúk és semmiféle áruiizleteik nincsenek. Angliában szigorúan szét van választva a pénzinté­zetek tevékenysége. Az a pénzintézet, amelyik a közönség pénzét betétre elfogadja, az nem reszkíroz­hatja a közönség pénzét semmiféle vállalkozásban, viszont vannak úgynevezett beruházó bankok, ame­lyek pedig betétet nem gyűjthetnek, hanem kizáró­lag részvények és kötvények kibocsátásával foglal­koznak. Az előbb említett nyugateurópai kisebb államok­ban fejenkint és lakosonkint 250 pengő hitelt ad a jegybank a közgazdasági életnek, amíg nálunk - angol mintára — csak 50 pengőt és ennek folytán közgazdasági életünk pusztulásnak van kitéve pénz­hiány miatt. A Községi Takarékpénztár megalapításánál engem az a gondolat vezetett, hogy ha már a jegybankunk nincsen az ország közgazdasági viszonyához viszo­nyítva jól megalapítva és nem teljesíti azt a nagy közgazdasági hivatást, amelyiket tulajdonképen tel­jesíteni kellene, a Községi Takarékpénztár révén segítsünk leg­alább Budapest iparosain és kereskedőin. Meg vagyok róla győződve, hogyha a Községi Takarékpénztárt, mint a székesfőváros intézményét, beleszervezzük az angol hitelrendszerbe és szigorúan ragaszkodunk az angolok által előírt hitelnyújtási feltételekhez, akkor nagyon olcsó pénzt fogunk Angliából behozhatni a budapesti ipar és kereskede­lem részére és letörhetjük azt a magas kamatlábat, amelynek semmi, de semmi létjogosultsága nincsen. Ha a jegybank egyoldalúlag Angliát követi a jegy­bankpolitikában, de nem követi ugyanazt a politikát a hitelpolitikában, akkor én egy ideális szervezetnek tartom a Községi Takarékpénztárt arra, hogy helyre­billentsük a mi hitelpolitikánk hibáit és bűneit és megfelelő üzemellenőrzéssel olcsó angol hitelt bizto­síthassunk a budapesti iparnak és kereskedelemnek. Ereky Károly. A tanács sértő módon mellőzi a munkaügyi bizottság határozatait 10 százalékos munkabéremelést kérnek az üzemi munkások, de egyelőre még nincs fedezet a béremelésre. Legutóbbi számunkban írtunk a fővárosi tisztvise­lők fizetésjavítási akciójáról. Azóta a főváros köz­üzemeinek muhkásai is hasonló kéréssel álltak elő és érdekeltségeik útján nagyobbarányú béremelést követelnek. Ezen a héten a munkaügyi bizottság már össze is ül s tárgyalás alá veszi a memorandumot. A főváros üzemeit kellemetlenül érinti az új bér- követelés, mert az idei költségvetésben erre már nincs fedezet, sőt a jövő évi előirányzatot is a mai munkabérek alapján állították össze. Az üzemek vezetősége ezért nagy dilemma előtt áll, mert a bér­emelés megtagadását sem merik javasolni szociális ókokból, másrészt költségvetésük felborulásától fél­jek, ha a munkásoknak nagyobb fizetési adnak. A tanács megbízta Krencsey Géza műszaki főtaná­csost, hogy készítse elő sürgősen a kimutatást arról, hogy az egyes üzemeknél és a főváros háztartásá­ban milyen terhet jelent egy 10%-os béremelés. Ez 'd kimutatás 2—3 napon belül elkészül s ennek alap­ján tárgyalja majd a munkaügyi bizottság a bér­emelési előterjesztést. Egyes üzemek vezeteti kijelentették, hogy a munkások fizetését csak úgy emelhetik, ha a közgyűlés hozzájárul szolgaitatásaik árának ará­nyos emeléséhez. Erről persze szó sem lehet, mert a közgyűlés semmi­féle drágításhoz hozzá nem járul, sőt a mai egység­áruk mérséklését követeli. A helyzeten majd úgy segítenek, hogy az üzemek kevesebbet fognak tarta­lékolni s így teremtik elő a béremelések fedezetét. Annyi tény, hogy egy 10%-os munkabéremelés is több milliós többkiadást jelent a fővárosnak. Ez elöl azonban kitérni nem lehet s a fővárosnak inkább kevesebb haszonnal kell megelégednie, de munkásai és alkalmazottai megélhetését biztosítania kell. A munkaügyi bizottság e héten tartandó ülésén külön­ben erélyesen fel fog lépni a tanács ellen, mert tűr­hetetlennek tartja, hogy a tanács a bizottság határozatait nem respektálja. Ez év májusában megtörtént, hogy a munkaügyi bizottság 10% béremelést javasolt, de a tanács csak 5%-ot engedélyezett. Miután ez többször megismét­lődött, a bizottság nem hajlandó komédiát játszani. A legközelebbi bizottsági ülésen kijelentik, hogy ha a tanács a munkaügyi bizottság javaslatait követke­zetesen elveti s a maga tetszése szerint hoz határo­BUDAPEST­svAbhegyi SZANATÓRIUM AZ IDEÁLIS ŐSZI GYÓGYHELY. Európa egyik legszebb, legmodernebb szana­tóriuma belbetegek, idegbetegek és üdülök részére. Központi fűtés, meleg-hideg víz minden szobában, 34 lakosztály, külön elő- és fürdőszobával. Minden szobában külön loggia. Városi telefon, rádió, optikai jelzőberendezés, stb. A Svábhegy Buda­pest centrumától 20. percnyire, 430—480 m magasan fekszik, elragadó szépségű kilátással, kb. 100 km gondozott séta- » és kocsiutak. PORTALAN LEVEGŐJE, CSENDJE ÉS NYU­GALMA IDEÁLIS GYÓGYÍTÓJA A BETEG TESTNEK ÉS FÁRADT LÉLEKNEK. NAPIDÍJ: (az új főépületben) beleértve ötszöri diétás étkezést, fűtést, vízkúrákat 22 PENGŐTŐL. MEINL U JTERMÉ SŰ TEA QUEEN S BLEND A legnemesebb aranylevelű fajták (Golden tips) keveréke. A legfinomabb Darjeeling erőteljes ízével. Gyönyörű sötét felöntés. — Kb. 1/4 angol font P 4 40 zatot, úgy többé a tagok nem vesznek részt az ülése­ken. Bíznak azonban abban, hogy erre nem fog sor kerülni s a tanács a bizottság javaslatainak meg­felelő döntéseket fog hozni a munkaügyi kérdé­sekben. a főváros legelőkelőbb helyén Spolarich BUDAPEST, IV. KÉR., FERENCIEK-TERE 7. • ♦ Margitszigeti palotája étterem, kávéház, bar, zene, tánc. ♦ ♦ KÁVFHÁ7 1ÓZSEF-KÖRÚT 37-39. SZ. * ■* ® ““ I* ** Esfénhinf cigányzene I AVER IGNÁC papirosáruk, üzleti könyvek gyára, vonalozó intézet, könyvnyomda BUDAPEST, VIII., MÁRIA TERÉZIA-TÉR 15. SZ. Telefon: József 386—02. B ACZO ANDOR oki. mérnök, vas- és vasbetontervező Budapest, VIII., Bérkocsis-u. 17. Műterem Telefon: József 361-15, József 344-19. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS Szent Gellert Szállója a gyógyfürdővel közvetlen kapcsolatban. ELSŐRANGÚ CSALÁDI SZÁLLÓ! A szálló vendégei a gyógytényezők használatánál 25’/o engedményben részesülnek. — Díjtalan autóközlekedés a szálló és az Apponyi-tér között. 970 méter mélységből 74° melegen tör elő ama radioaktív hőforrás, amely a Széchenyi Gyógyfürdőt táplálja. Csúz, izületi gyulladás, ischias ellen páratlan hatású. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁSVÁNYVÍZ-ÜZEME HARMATVIZ a Hungária-gyógyforrás szénsavval telített vize. Kapható mindenütt! Telefon: AUT. 530 — 03. F? f W I udvari fényké­i \ LJ L - L. i 1 pész mű intézete IV. KERÜLET, SEMMEL WEIS-UTCA 2. SZÁM JEVOJL seltolíij legyen minden meníőszehrényben. Fertőzéstől megvéd és gyorsan gyógyít. M. kir. népjóléti és munkaügyi M. kir kereskedelemügyi miniszter 72,455/1924. sz. miniszter 92,062/XX 1925. sz. körrendelet. rendelet

Next

/
Thumbnails
Contents