Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-06-13 / 24. szám
4 Független Budapest 1928 június 13. I Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul Si!:;SohlnVVIo. I A nyaralás és ami utána következik. Tej cs csukamájolaj a szegény pesti gyermekeknek. A főváros, főleg a legutóbbi esztendőkben s itt főleg azóta, amióta Purébl Győző tanácsnok áll a tanügyi ügyosztály élén, el- ismerésr érnél tó módon fejlesztette s fejleszti még egyre a gyermeknyaraltatási. Az eredmény szerri- mellátható s az ügyosztály minden nyaraltatási akció lezárultával pontos jelentést is tár a nyilvánosság elé azokról az örvendetes kilogrammokról, melyekkel Purébi Győző. a nyaraltátás néhány hete a gyermekek testsúlyát növelte. Most az ügyosztály egyébről tesz jelentést. Ideiktatjuk szószerinti szövegében ezt az új, sőt legújabb jelentést. így szói: „Általános tapasztalat, hogy a nyár altatásban részesített szegény tanulók kondíciója a téli hónapokban ismét leromlik, s régi kívánság, hogy a apigi; r lA/yv 1 nyaralás üdvös hatását állandósítsuk. Az országos tej propaganda bizottság az 1927/2S. tanévben tej-, táplálási kísérletet végzett a gyermekeken, amelynek kiváló eredménye volt. javaslatunk szerint a vérszegény, avagy súlyos betegségből felépült szegény tanulók részére a téli hónapokban tejet szolgáltatnánk ki, hasonlóan az iskolanővérek eddigi akciójához, amely 209 gyermeket látott el naponta félliter tejjel, ezenfelül 1000 tanulót csukamájolaj adagolásával igyekeznénk ellenállóbbá tenni a betegségekkel szemben." Jajszó ez, amit itt hallunk s ha azt akarjuk, hogy j a gyermeknyaraltatásra esztendőnkint kiadott és j szívesen adott sok pénz ne legyen kidobott pénz, I halljuk és szívleljük meg ezt a jajszót, és necsak nyáron legyen gondunk a szegény gyerekekre, Tűntem a lehetőség szerint az egész esztendőben. A kultuszminiszter Jóvoltából végre levegőhöz és napfényhez jutnak a sápadt, vérszegény pesti gyerekek. A kultuszminiszter rendeletet intézett a fővároshoz, amelyben játékterek sürgős létesítését rendelte el. — A főváros területének legkülönbözőbb pontjain létesülnek az új játszóterek. Egész sereg interpelláció és felszólalás hangzott már el a közgyűlésen és más bizottságokban is a parkok szigorú elzárása miatt. A kőfalak közé szorított pesti gyerekek nem tudnak friss levegőhöz, szabad mozgáshoz jutni, mert a főváros a parkokat úgy kezeli, mint valami szentélyt, amelyet el kell zárni mindenki elől. A pesti parkokban nem a padok vannak szorosan egymás mellett, hanem a tilalmi táblák, melyek drákói büntetések terhe mellett óvják a közönséget a fűrelépéstől s minden fordulónál a vastag bottal felfegyverzett parkőr, a pesti gyerekek réme, aki fenyegetően lép fel, amint egy gyerek a fűre mer hágni. Nem is csoda és nem is lehet megdöbbenni ilyen körülmények közt a tiszti főorvos jelentésén, mely megállapítja, hogy Budapesten minden második gyermek vérszegény. Megszív- lelés nélkül hangzottak el azok az interpellációk, amelyek a játszóterek berendezését követelték. Most azután váratlan fordulat következett be ebben a fontos ügyben. Gróf Klcbelsberg Kunó kultuszminiszter a múlt héten leiratot intézett a polgármesterhez s abban rámutat az e téren uralkodó tarthatatlan viszonyokra s utasította a főváros vezetőségét, hogy a gyermekjátszóterek berendezéséről haladéktalanul gondoskodjék. A kultuszminiszter leiratában hivatkozik a külföldi példákra és megállapítja, hogy a külföldnek ez a jó példája nálunk kevés utánzásra talál, holott a háborús és az azt követő forradalmi viszonyok sanyarú- ság.i fi lytán a magyar városoknak egyébként is gyengén táplált gyermekifjúsága van leginkább ráutalva arra, hogy a helyi hatóságok részéről intézményes védelemben részesüljön. Nálunk a városi parkok és sétányok egyenesen elzárják a kedvezőtlen lakásban élő gyermekeket a szabad mozgástól és a „tilos“ táblák egész sora akadályozza a testet és lelket felvidító játékban. A gyermek egészséges fejlődésének alapfeltétele a táplálkozás mellett elsősorban a szabadban való mozgás, amelyről a helyi hatóságoknak kell gondoskodniok gyermekvédelmi kötelezettségük alapján. Úgy mosunk, hogy azokat rövid időig ' hideg Persil.oldatban nyomkodjuk. A ttzinck felelevenítésére az öblítő vizbo hev.6 ecetet öntünk. Ezután a miniszter a következőket mondja: A gyermekvédelem magasztos céljait csak úgy látom elérhetőnek, ha a gyermekjátszóterek intézményes megszervezését a városok polgár- mesterei, illetve a főváros vezetősége vállalják. Ennek megvalósítása végett felkérem a polgár- mester urat, hogy amennyiben a főváros ezideig még a gyermeklétszámnak megfelelő játszótérrel nem rendelkeznék, ilyen játszóterek létesítése iránt sürgősen intézkedjék. A meglevő parkok, ligetek vagy sétányok könnyen elkeríthető része jelölendő ki e célra, ahol a 12 éven aluli gyermekifjúság pedagógiailag képzett egyének felügyelete mellett önként választott játékkal, pormentes levegőn gondtalanul szórakozhatik. Ha ilyen területek nem állnak rendelkezésre, átmenetileg a város be nem épített üres telkei is felhasználhatók e célra. A leirat az alábbiakkal végződik: — Abban az erős meggyőződésben, hogy polgármester úr e magasztos cél tudatában a gyermekjátszóterek létesítésének gondolatát teljes egészében magáévá teszi, és ezt minden lehető módon mielőbb megvalósítja, felkérem polgármester urat és a főváros megértő vezetőségét, hogy a város 12 éven aluli gyermekifjúságának számbavétele mellett, a játszóterek sürgős kijelölése iránt . intézkedni szíveskedjék. A gyermekvédelem nagy fontosságára vaió tekintettel felkérem polgármester urat arra is, hogy ezirányban tett intézkedéseiről a 12 éven aluli gyermeklétszám feltüntetése -mellett, a már rendelkezésre bocsátott játékterekről és azok felszereléséről mielőbb tájékoztatni szíveskedjék, mert az ország valamennyi városának gyermekjátszótereit kataszterbe kívánom felvenni. Tájékoztatásul közlöm azt is, hogy ott, ahol annak szüksége indokolt, vagy a város ezt kérelmezi, a játékterekhez szükséges játszóeszközök, labda, hinta stb. kiutalásával a gyermekifjúságnak szabadtéri mozgását a magám részéről készséggel fogom támogatni. A fenti leirat leérkezése után a polgármester azonnal intézkedett, hogy a közoktatásügyi ügyosztály megfelelő előterjesztést készítsen. Az meg is történt s a csütörtöki tanácsülés határozatot is hozott több játszótér berendezésére, valamint az isko- lásgyermekek részére játszódélutánok rendszeresítése ügyében. Játszótereket létesítenek a Fehérsas-téren, a Gel- lért-hegyen, a Városmajorban, a Városligetben, a Népligetben, a Múzeumkertben, a Klauzál-tércn, az Almássy-téren, a Haller-utcai vásártéren, a Eerenc- tércn, a Mária Terézia-Séren, a Rákóczi-téren, a Kálvária-téren, a Tisza Kálmán-téren, a Mátyástéren, a Ludovika Akadémia előtti kertben, a Templom-téren, a Rottcnbiller-kertbcn, a Statisztikái Hivatal előtti parkban, a Hűvösvölgyben, a .lókai- téren, a Szabadság-téren, a Hunyadi János-téren, a Nádorkertben, a Normafánál, Akvinkumnál és még más helyeken. Ezenkívül az iskolásgyermekek részére úgynevezett játékos foglalkoztató délutánokat rendeznek, amelyeket a tanrendbe beillesztve minden héten egyszer-kélszcr tartanak. Ezeket a játékdélutánokat bekapcsoják a napközi otthonok működésébe. Külön tanfolyamat tartanak a játékdélutánok vezetői részére. Ezeket a tanfolyamokat Hodászy Miklós testnevelési igazgató vezeti. A polgári iskolákban testnevelési tanárok vezetik a játékdélutánokat, akik külön óradíjazásban részesülnek. Minden iskola udvarát berendezik ilyen játékdélután,ok tartására, mert sokszor az iskolákban töltik el a gyermekek a játékidőt. Legtöbbször azonban a parkokban és a kijelölt tereken fognak a gyermekek játszani. Az órákat mindenkor délután 3—5-ig tartják. Megállapították az ilyen délutánok programmját, mely következőleg alakul: I. sorakozás, kivonulás a játéktérre; 2. sorbontás és rendgyakorlat; 3. ima (Hiszekegy); 4. könnyed énekesjátékok.; 5. köralakítás, mese; 6. dal; 7. torna; S. szórakoztató játékok; 9. levezető gyakorlat; 10 ima; 11. bevonulás. Ezt a játékosfoglalkoztatási menetet óratervnek kell tekinteni és mindenütt egységesen kell keresztülvinni. Az imánál ügyelni fognak, hogy a gyermekek a játékok iránti érdeklődésükben ne feledkezzenek meg az áhítatról s ne hadarják az imádságot. Zsellériskolák. 53 polgári iskola közül csak 23-nak van saját otthona, a többi — ágyrajáró. Budapest székesfővárosnak vannak úgynevezett zsellériskolái is. Maga a közoktatásügyi ügyosztály mondja el a jövő esztendőre szánt költségelőirányzatában a következőket; Budapestnek ma ötvenhárom polgári iskolája van, ezek közül 23 polgári fiúiskola és 30 polgári leányiskola. A polgári iskolák közül 26-nak a székesfőváros tulajdonában álló saját épülete van (értsük meg: 53 közül 26-nak, tehát alig felének!), 24 elemi iskolákban, 3 pedig bérházakban kapott helyet. A hivatalos jelentés itt elhallgat olyan nem érdektelen részletet, hogy például az egyik bérházban elhelyezett polgári iskola a jól ismert Leirer Lőrinc bérházában „nyert elhelyezést“ mindaddig, mígi Leirer uram nem gondolt egyet és felmondott a fővárosnak, úgy hogy az iskola az utcán „nyert elhelyezést.“ Jó, hogy Leirernek a felmondás csak februárban jutott eszébe, úgy hogy a kiköltözés májusban, a tanév vége felé volt esedékes. Juthatott volna jobbkor is eszébe. Ettől és minden Leirer töl függetlenül azonban méltó-e a fővároshoz, hogy 53 iskolája közül csak 26-nak legyen saját portája, a többi zsellér- vagy ágyrajáró iskola legyen. NAULTaz európai úrvezető means His s-nengeres automobilja. REIMAN Vörösmarty-tér 3. Bárdos Nándor ingatlan- és jelzálogkölcsön iroda., városi bérházak, villák és telkek adás-vétele Budapest, I., Logody-utca 73. (Bejárat: Mátrai-u. 9.) Telefon : Krisztina 507—24. Standard-billentyűzettel világszerte legjobban bevált irodában, otthon és úton egyaránt legalkalmasabb Felhívásra díjmentesen, vételkényszer nélkül bemutatja Budapesten és vidéken 18 havi részletfizetésre is kapható. Remington írógép Rt. Budapest, VI., Andrássy-út 12. szám. Telefon : Teréz 218—09, Lipót 975—20.
