Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-04-25 / 17. szám
XXI11. évfolyam. 1928. április 25.________ _________________17. szám. Vá rospolitikai és közgazdasági lap. Megjelenik minden héten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő. Fél évre 12 pengő. Egyes szám ára 60 fillér. Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon: József 3U5—82. Postatakarékpénztári csekkszámla: 45.476. Mi az igazság? Irta dr. POSTA SÁNDOR főv. biz. tag a Dolgozó Polgárok Pártjának elnöke. Senki sem kérdezte, hogy a községi takarék dolgában mi a Dolgozó Polgárok Pártjának álláspontja. A javaslat körül lefolyt harcokban valószínűleg nem is érdekelte a harcos feleket, van-e valami észrevétele a Dolgozói Polgárok Pártjának. Nem lehet ennek más oka, mint az, hogy a harc elején és közben quantité negli- gable-nak tekintődött.' Az obstrukció kimondásának és leszerelésének föltételeit is tőle függetlenül tárgyalták le és fogadták el. És mégis a szavazásnál, amelynek eredménye senki előtt vitás nem volt és nem lehetett, a Dolgozó Polgárok Párt jóinak három igenje olyan jazz-bandkíséretet kapott, hogy még a nagysikerű zenebona szerzői is megirigyelhették volna. Ez még nem volna hiba, hiszen még a városi politikában is úgy szép az élet, ha zajlik. De hiba az, hogy a Dolgozó Polgárok Pártját ismét nem kérdezték meg, hanem egész egyszerűen és komor sajtóasszisztenciával bekönyvelték az Egységes községi pártba. Ez már hiba! Mert nem igaz! Egyenesen megdöbbentő következtetés, hogy mert Latinák Jenő, Virágh Géza, Posta Sándor igennel szavaztak, tehát beléptek a Ripka-pártba. Hiszen e mellett a logika mellett akkor az következik, hogy az a baloldal, amely abbanhagyta az obstrnkciót, belépett az Egységes községi pártba, vagy ha jobban tetszik, a demokrata párt belépett a Wolff-pártba, a szociáldemokrata párt belépett a Ripka-pártba. Mert hiszen az obstrukció föladása egyet jelentett a javaslat átengedésével! Ne méltóztassék tehát senkinek következtetni azt sem, hogy a Dolgozó Polgárok Pártja önállóságát föladta, pártkereteit lerombolta, megszűnt, elnyelte az Egységes Községi Párt. Nem is volt ebben a sajtóban közreadott következtetésben logika, inkább bizonyos, eddig tapasztalt nemtörődömségnek a kényszerű magyarázata. Es ehhez volna is néhány szavunk! Méltóz- tatott-e egyetlen egyszer is gondolni arra, hogy a Dolgozó Polgárok Pártja nem csupán azt a néhány bizottsági tagot jelenti, akik bent a közgyűlés termében és egy-egy bizottságban szünet nélkül hallatlan erőfeszítéssel harcolnak a pesti polgár kenyeréért, minden segítség, minden támogatás nélkül! Ezek a kevesek azoknak a nevében küzdenek, akiknek nem a napi politika, hanem a mindennapi kenyér kell, azokért, akiket nem az érdekel, kik és háinyan ellenőriznek, igazgatnak és felügyelnek, hanem az, hogy van-e, lesz-e munka, kereset. És ezek sokan vannak, olyan sokan, hogy könnyelműség egyet is az érettük harcolókból quantité negligable- nak tekinteni, és bölcs dolog nekik segítő kezet nyújtani. Éhező, rongyos hadsereggel, fölszerelés, hadianyag híjával, rendezett, jól fölszerelt hadsereget megverni nem lehet, és a pesti polgár nyomorából nem lehet semmiféle politikai lovagpáncélt fényesre subickolni, s az alabár- dokat köszörülni, mert annak kenyeret, munkát, lakást és sok más egyéb fölszerelést kell szerezni. A Dolgozó Polgárok Pártja ezután is csak azt a darab kenyeret akarja megszerezni a pesti polgárnak, ami ma hiányzik, és ebben a harcában önállóan, függetlenül és szabadon határozza meg magatartását, válogatja meg a cél szerint az eszközeit, sajnálattal nélkülöz és örömmel elfogad minden őszinte és becsületes segítséget. Nem tart azonban őszintének oly segítséget, amelynek az a föltétele, hogy önállóságát, függetlenségét, szabad elhatározását föladva, bármely pártba beolvadjon, mert semmiféle párt- politikai önállóságot nem támogatott eddig, és nem fog támogatni ezentúl sem. A Dolgozó Polgárok Pártja abban a háborúban, amelybe a pesti polgár a megélhetéssel szemben kényszerült, nem azt tűzte ki célul, A parlament múlt heti üléseinek egyikén a belügyi tárca költségvetését tárgyalták. Más években sok fővárosi vonatkozású kérdés kerül a Ház asztalára, a belügyi költségvetéssel kapcsolatban, most csak egy-két jelentéktelen felszólalás hangzott el s a belügyminiszter is csak egy mondattal érintette a legaktuálisabb kérdést, a fővárosi törvényjavaslat sorsát. Kijelentette a belügyminiszter, hogy szeretné még ebben az évben a parlament elé vinni a fővárosi törvényjavaslatot, de nem tudja, sor keriil-e erre az őszi ülésszak folyamán. A parlament legközelebbi munkarendjén a vármegyei javaslat szerepel, de nem bizonyos, hogy az rövid időn belül tető alá is kerül-e, Ép ezért a korCsütörtökön jár le az Egyesült Fővárosi Takarék- pénztár részvénytöbbségének átvételére adott meghosszabbított opció. A főváros, illetve a Vásárpénztár — mire e sorok megjelennek — már élt is jogával s a közgyűlés határozata alapján megvásárolta a pénzintézet részvényeinek 82-54%-nyi állagát. A részvények átvétele mintegy 400,000 pengőbe került, most azonban sor kerül az alaptőke felemelésére, miután a Községi Takarékpénztár alaptőkéjét 3,600,000 pengőben állapították meg. A fúzióról szóló közgyűlési határozatot máris felterjesztették a belügyminiszterhez, ahonnan néhány napon belül megérkezik a jóváhagyás. Ezt be sem várva, a főváros minden intézkedést megtett a tranzakció további sírna lebonyolítására. Az Egyesült Fővárosi Takarékpénztár május hó 1-én tartja közgyűlését, melyen a részvényeket lebélyegzik, a régi igazgatóságnak megadják a felmentvényt, egyúttal intézkednek a pénzintézet nevének megváltoztatásáról és az alaptőke előbb említett felemeléséről. Az új pénzintézet „Budapest Székesfővárosi Községi Takarék- pénztár R.-T.“ név alatt lesz cégjegyezve. Az igazgatóság tagjainak száma 14 lesz, ezek közül 11-re a pártok delegálnak tagokat. A Wolff-párt 4, a községi polgári párt 3, a demokraták és a szocialisták 2—2 tagsági helyre kaptak ígéretet. Három tagsági hely illeti meg a székesfőváros tanácsát. A pártok kívülálló bizalmiembereket delegálnak az igazgatóságba. Tekintve, hogy a közgyűlésen általános helyeslés közben kimondták, hogy a Községi Takarék igazgatósági tagjai nem részesülhetnek díjazásban, hogy nagyszerű lövészárkokat ásson és remek kavernákat készítsen, hanem azt, hogy legyen elegendő .„prof-unt“. Az is valami. Nem sok, csak éppen annyi, ami nélkül lövészárkot, kavernát állni nem lehet, — legfeljebb csak barrikádot! Quod Deus aver tat! mány egy évvel meghosszabbítja a vidéki törvény- hatóságok működésének idejét. Várospolitikai körökben vegyes érzelmekkel fogadták a miniszter kijelentését, mert most újra az a bizonytalanság uralkodik a törvényjavaslat sorsát illetően, ami ezelőtt. A belügyimnisztértől fontos, kétségbe nem vonható kijelentést vártak, hiszen ettől függ, lesz-e idén időközi-, vagy általános községi választás. Valószínűnek tartják\ hogy ha ebben az évben a fővárosi törvény nem is születik meg, akkor sem tartják meg december végén a lejáró mandátumok pótlására az időközi választást, hanem a belügyminiszter a kisorsolt mandátumokat meghosszabbítja az új törvény jogerőre emelkedéséig, illetve a törvényhatósági bizottság feloszlatásáig. Akkor azután egyszerre ejtik meg az új létszámú közgyűlés megválasztását. ez a határozat erősen megtizedelte az igazgatójelöltek számát. Önzetlenül, ingyen, nem nagyon szeretnek dolgozni még igazgatói pozícióban sem az emberek. Annál nagyobb harc folyik az elnöki, alelnöki, vezérigazgatói és a többi fizetéses tisztségekért. Bár a személyi kérdéseket a közgyűlés összeülé- séig okvetlenül el kell intézni, még máig sem sikerült megegyezni a Községi Takarékpénztár vezetőségének személyi kérdésében. Sok név van forgalomban, de legerősebben tartja magát a Buzáth-féle kombináció. Vezérigazgatónak egy kiváló bankembert szándékoznak alkalmazni. Május első felében a Vásárpénztár is megtartja közgyűlését, amelyen felszámolják a bankosztályt. Az intézet működési körét újra szabályozzák és visszafejlesztik régi, eredeti feladatkörébe. Nincs még elintézve a Községi Takarékpénztár, illetve a két fuzionáló intézet tisztviselőkarának ügye sem. Arról van szó, hogy az alkalmazottak jelentéktelen részét elbocsátják, de, hogy kik kapják meg felmondólevelüket, az még nincs eldöntve. Az elbocsátandók között lesz egy-két igazgató is. Amint a belügyminiszter a fúziós határozatot jóváhagyja, a Községi Takarékpénztár szervezeti szabályzata kerül a közgyűlés elé. Az sincs kizárva, hogy a szervezeti szabályzat tárgyalásakor a részvénytársasági forma mellőzése mellett foglalnak állást s úgy határoznak, hogy a Községi 1 akar ékpénztár, mint egyszerű üzem fog működni. Ennek azonban előfeltétele, hogy a fővárosnak meg kell szereznie a részvények hiányzó 17%-át. Előreláthatólag a Községi Takarékpénztár ez év július hó 1-én kezdi meg rendes működését. INHWMMMfllifMNMIIMlSlMNMHWIVMMnMMMHMMII A belügyminiszter nem tudja, mikor lesz készen az új fővárosi törvény tervezete. Bizonytalanság a decemberben lejáró mandátumok terve körül. '•WTOMMttl A heteken ét tartó harc eredménye: Megalakul a „Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár R.-T.“ A főváros 400,000 pengőért már megvette a részvénytöbbséget. — Küzdelem az elnöki, vezérigazgatói és egyéb jól dotált állásokért. Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PA JOR-SANATORIUM BUDAPEST, Vili. VAS-UTCA 17. sz. Magánklinikái osztályon teljés ellátási dij napi 12 pengő. Idegbetegek, üdülők gyógyhelye, vízgyógyintézet, nap- és légfürdők.
