Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1928-04-25 / 17. szám

2 Független Budapest 1928. április 25. 10-10 évre szerződtetik Márkus Jenőt és Kakujayt a Beszkárthoz. Folkasházy csak novemberben mond !e az alpolgármesteri állásról. — Márkus Jenő Folkus- liázy helyettese a Beszkártnál. — Kakujay műszaki igazgató lesz és lemond városatyai man­dátumáról. Folkasházy Lajos alpolgármestert néhány héttel ezelőtt választotta vezérigazgatónak a Beszkárt igaz­gatósága. Folkusházynak novem­ber közepéig kell átvennie új hiva­talát, de úgy volt, hogy már előbb lemond az alpolgármesteri székről s a Beszkártnál elintézésre váró sok fontos és halaszthatatlan pro­blémára tekintettel, még a nylár ele­jén átveszi a villamos vasutak Foikushazy Lajos vezérigazgatását. Közben ez a terv megváltozott, amennyiben Sipőcz Jenő alpolgármester Amerikából való hazatérése után arra fkérte Folkusházyt. maradjon meg a város­házán mindaddig, míg az 1929. évi költségvetést a közgyűlés le nem tárgyalja. Folkasházy erre vonat­kozóan készségét fejezte ki s miután november l-je előtt a költségvetés tárgyalása nem fejezhető be, valószínűnek látszik, hogy az alpolgármes-ter köz­vetlenül a villamosvasúti szerződés által megjelölt határidőben, november közepén veszi át a Beszkárt igazgatását. Ezen a héten különben megoldódnak a villamos vasút vezetőségének egyéb vajúdó személyi kérdé­sei is. A múlt hét végén Szabó Imre dr. tiszti fő­ügyész bevonásával megállapították ár. Márkus Je­nőnek, az új helyettes vezérigazgatónak és Kakujay Károlynak, az új igazgatónak szerződtetési feltéte­leit. A Beszkárt igazgatósága pénteken ül össze s a javaslatok alapján megköti a két új igazgató szer­ződését. Értesülésünk szerint úgy Márkus, mint Kakujay 10—10 éves szerző­dést kapnak, de, hogy milyen feltételekkel, azt csak a pénteki igazgatósági ülés után hozzák nyilvánosságra. Az új igazgatók kinevezésük után azonnal elfoglalják állá­sukat. Beszéltünk Kakujay Károllyal, aki a küszöbön álló ■szerződtetés ügyéről a következőket mondotta:- Én is csak most értesültem arról, hogy a Beszkárt pénteki igazgatósági ülése foglalkozik szerződtetési ügyemmel. E pillanatban semmi ér­demlegeset nem mondhatok, ezzel kapcsolatban azt sem tudom, milyen resszort vezetése lesz a feladatom. Ennek eldöntése a vezérigazgató disz- krécionális joga, s maid csak a szerződés meg­kötése után nyer elintézést. Azok a hírek, melyek szerint a Beszkárt-nál mint igazgató az autóbusz­ügyeket irányítanám, illetve az autóbuszüzem be­olvasztását készíteném elő. nem egyebek kombiná­cióknál. Az sincs még eldöntve, vájjon csakugyan sor kerül-e belátható időn belli! az autóbusz- üzemnek a Beszkárt-ba való beolvasztásába. Amint kinevezésem megtörténik, azonnal lemon­dok bizottsági tagságomról. Kakujay Károlyt, mint ismeretes, a XT. választó- kerületben a demokratikus blokk listáján választot­ták meg. Ö volt ebben a kerületben a blokk lista­vezetője. Utóda Herczeg Béla mérnök, gépgyári igazgató lesz. «BaBSaBgSasaaOTHMBMHSHKSI BBBSBBBglIHBBaBWRgi „Sosem volt elemem a politika, természetemnél fogva esztétikus vagyok“ — mond.ia Rakovszky Iván, a közmunkatanács úi elnöke, Budapest most époly rohamos fejlődés előtt áll, mint volt a 70-es években. — Rakovszky Iván nyilatkozik a közeljövő nagy munkáiról. 314.384 választó lesz az 1929-iki választói névjegyzékben. A kihagyottak és mellözöttek a közigazgatási bíró­sághoz fellebbezhetnek. Mull heti számunkban áttekinthető táblázat kísé- i etében jelentettük, hogy befejeződött a jövő évi vá­lasztói névjegyzék elsőfokú kiigazítása. A táblázat kicsinyes volt, mert az V. kerület három körzetéből csak elkésve érkeztek be az adatok. Most^ már ezek a számadatok is befutottak a vá­rosházára^ és így teljesen világos és hiteles kép áll rendelkezésre az új névjegyzék számadatait illetően. Az V. választó kerületben a következőkép oszlottak meg a választói listán történt változások: Körzet Választók eddigi száma Újat felvettek Kihagytak Mellőztek 1 . . 2 . . 7,560 366 124 65 . . 13,317 989 217 57 3 . . . . 5,713 533 477 214 Ezek szerint összesen felvettek 18,650, kihagytak 6,753 választót és mellőzték 3,129 választó felvételét. Miután a múlt évi névjegyzékben 302,487 választó szerepelt, a most kihagyottak bevonásával a választók száma 11,897 fővel fog szaporodni, úgy, hogy az 1929. évi névjegyzékben összesen 314,381 választó szerepel. A központi választmány néhány napon beliii ösz- szeiil, amikor is bejelentik az összeírás eredményét. A kihagyottak és a mellözöttek a törvényes határ­időn belül élhetnek fellebbezési jogaikkal. Május 3i-ig az egész eljárás befejeződik, úgy, hogy június l-'-e a jövő évi névjegyzék jogerőssé válik. A Baross Szövetség szerint a galíciaiak strómanjai áru* sítanak az utcán. A sérelmes rendelet szigorú végrehajtását követeli a Baross-Szövetsév. Az utcai árusítási engedélyek revíziója még minr dig izgalomban tartja az érdekelteket, akik mindent elkövetnek a reájuk nézve sérelmes intézkedések visszavonása érdekében. Mint a Független Budapest megírta, az árusok akciója folytán Rakovszky Iván volt belügyminiszter, a közmunkatanács új elnöke a napokban fog­lalta el hivatalát s ez alkalomból a követ­kező nyilatkozatot tette a „Független Bu­dapest" munkatársa előtt: — A Közmunkatanács nagy múltra tekinthet vissza. Mindjárt működésének első évtizedében nagy és maradandó alkotásokkal írta bele a Közmunkatanács nevét a főváros történetébe. Tagadhatatlan azonban, hogy a tanács működésében később bizonyos ellany- hulás mutatkozott és a nagyszabású tervek megvaló­sításával szemben a tanács munkájában felülkereke­dett az adminisztrációs tevékenység. Nézetem szerint azonban ez nem a Közmunkatanács és általában nem emberek hibája volt, de a körülmények voltak alkal­matlanok nagyobb koncepciók megvalósítására. Most érzésem szerint, elérkezett az ideje annak, hogy a Közmunkatanács tevékenységében ismét a régi nagy tradíciók érvényesüljenek és a Közmunkatanács a székesfőváros képének kialakításában, az építési tevékenység irányításában és vezetésében nagysza­bású terveket valósítson meg. A háború és a háború utáni évek eseményei következtében Budapest is­mét elmaradt a többi európai világváros mögött és miként a 70-es évek folyamán, most ismét roham­léptekkel kell behozni ezt az elmaradottságot. Az építési tevékenység ugyanolyan lendülettel indult aieg, mint a 70-es években és nemcsak a székes- főváros lakossága és vezetősége, de az egész ország és annak kormánya is újból lelkes szeretettel karolja ftd a főváros szépítésének és fejlesztésének problé­máját, úgy, hogy a nagy kérdések megoldásához el­kerülhetetlenül szükséges támogatás lehetősége adva van.-— Az utóbbi időben sok támadás érte az intéz­ményt, amelyek a Közmunkatanács megszüntetését szokták követelni. A Közmunkatanácsra szükség van azért, hogy Budapest külső képének kialakítása körül forgó kérdések -a főváros egyéb adminisztracionális és politikai kérdéseitől függetlenül, önállóan, teljes objektivitással^ öltöztessenek el. E mellett a székes- főváros fejlődése országos ügy lévén, elkerülhetetlen ezen a^ téren a kormány és az országos hatóságok nagymértékű támogatása. A Közmunkatanács sze­repe, hogy ezt a támogatást az életbe átvigye és összekapcsoló idegszál legyen a kormány és autonó­mia között. — Programmomról szólva, mindenekelőtt a székesfőváros szabályozási ter­veinek es építési szabályzatának alapos áttanul­mányozásával akarok foglalkozni. Nem elég az efféle terveket a mai nap viszonyainak megfelelően megalkotni, de úgy kell azokat átalakí­tani, hogy a messze lövendő várható fejlődésének is megfeleljenek. A részletekre né'zve foglalkozom majd a Tabán rendezésének kérdésével. Tipikusan magyar dolog, hogy valamit lerombolunk, mielőtt a helyébe való éjntkezés biztosítva lenne. A Tabán végleges rendezésének megoldása a háború miatt késett. Ez a késedelem ma már indokolatlan és a Közmunkatanács legfontosabb feladata, hogy ehhez a problémához teljes energiával fogjon hozzá. Szükségesnek tartom, hogy a Gellérthegy Buda­pest centrális parkjává fejlesztessék ki. Az óbudai és Boráros-téri hidak építéséi annál na­gyobb szívósággal fogom szorgalmazni, mert csak a két Dunapart mentül tökéletesebb összekapcsolásá­val lesz elérhető az az ideális állapot, hogy a Duna jobbpartján legyen a székesfőváros lakónegyede, míg a balpart maradjon meg az üzleti és ipari élet céljaira. A külső Lipótvárosban folyó rohamos épít­kezésekkel kapcsolatban a legrövidebb idő alatt kí­vánok ennek a résznek végleges rendezésével fog­lalkozni, nehogy az a régi szerencsétlen sakktábla­rendszer alapján véglegesen és helyrehozhatatlanul felépüljön. Rövidesen az Erzsébet-sugárúttal és az Andrássy-út meghosszabbításának kérdése is napi­rendre keríti. Ezeknek a város belső részén múlhat- lanul szükségként mutatkozó városképi feladatoknak a megoldásához csak bátorság kell. Kitűnő tervek vannak, amelyek meg is valósíthatók és ezek az égető kérdések eddig csak azért nem nyertek meg­oldást, mert mindig habozó akarattal nyúltak hozzá­juk. Meg kell emlékeznem a Közmunkatanács hatás­körének kibővítéséről is. A székesfőváros szempont­jából különösen szükséges, hogy a környező köz­ségek építési ügye a Közmunkatanács hatáskörébe vonassák. A Közmunkatanácsnak jelenleg (lágyrész­ben csak palliativ munkásságába pozitív teremtő tar­talmat akarok önteni. Bár a politika gyakran kény- szerített küzdelmekre, nekem nem elemem a harc, diszpozíció szerint az esztétikus alakítások vonza­nak valójában és ha uj feladatkörömben eredménye­ket fogok elérni, többre becsülöm minden politikai sikernél. Az Ernst-Múzeum Aukciói XXXVIII. BUDAPEST, VI., NAGYMEZŐ-UTCA 8. Kiállítás; cKülönféle fjagy a tédód 6ó /, valamint Aukció: Április főúri és más maqánöirtododöól szár­Április 22 - 29-ig mazó festményeit, műtárgyáé, ezüstöd, 30-tól délelőtt 9-től délután 5-ig porcé liánod, szőnyeged és őútorod. naponként délután 7-4-től a főváros hajlandóságot mutat a rendelet egyes pontjainak visszavonására. Erről értesülést szereztek' a kereskedelmi érde­keltségek is, amelyek nyomban ellenakciót indítot­tak és a szigorú revíziós rendeletnek további fenn­tartását követelik. A Baross-Szövet ség beadványt intézett a főváros tanácsához s ebben foglalkozik a kérdéssel. A Szö­vetség nagy ürömének ad kifejezést és teljes el­ismeréssel van a tanács iránt az új rendelettel kap­csolatosan. de aggodalommal említi meg azokat a híreket, amelyek a rendelkezések állítólagos vissza­vonásáról szólnak. A Baross-Szövetség szerint a tanács rendelete senkit sem károsít, senki jogait nem sérelmezi, különösen nem a rokkantakét, akik közül — a Baross-Szövetség megállapítása szerint csak nagyon kevesen foglalkoznak utcai árusítás­sal. Azt mondja beadványában a Baross-Szövetség. hogy a budapesti utcai árusok kevés kivétellel csupa galíciai bevándoroltak s azok a néhányan, akik nem Galíciából származnak, a galiciaik strómanjai, Ezeknél a szempontoknál fogva a Szövetség szük­ségtelennek tartja a rendelet visszavonását és kéri a tanácsot, hogy azt a legteljesebb szigorúsággal hajtsa végre és tartsa be. Mi. természetesen, a legnagyobb mértékben el­ítéljük a Baross-Szövetség beadványának úgy a hangját, mint a tartalmát. Mert az kétségtelen, hogy senkinek sem árt az, ha éjtszaka is vehet valaki narancsot, vagy luftballont az utcán, ellenben ren­geteg szegény embert foszt meg kenyerétől az a szomorú mentalitás, amely a Baross-Szövetségct ebben a beadványban jellemzi. AUEE IGNÁC papirosáruk, Üzleti könyvek gyára, vonaloző intézet, könyvnyomda BUDAPEST, Vili., MÁRIA TERÉZIA-TÉR 15. SZ. Telefon: József 386—02. a, "Wirosligetben Thermálfürdők, külön szénsavas, iszap-, fényfürdők és egyéb gyógytényezők. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS Szent Béliért Szállója a gyógyfürdővel közvetlen kapcsolatban. ELSŐRANGÚ CSALÁDI SZÁLLÓ! A szálló vendégei a gyógytényezők használatánál 25’/o engedményben részesülnek. — Díjtalan autóközlekedés a szálló és az Apponyi-tér között.

Next

/
Thumbnails
Contents