Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-03-21 / 12. szám
2 Független Budapest 1928. március 2f. A kormány nem sokat törődik ugyan azzal, hogy a főváros a vita hevében erős kifejezéseket használt, azonban a miniszteri bizottság súlyt helyez arra, hogy a vádnak ez a kérdése tisztáztassék. Sokkal lényegesebb a főváros és a kormány szempontjából az a kérdés, hogy a bánhidai centrálé iuiképen kapesoltassék hozzá a főváros elektromos müvéhez. A szangvinikus fővárosi bizottsági tagok erre egyszerűen azt mondják, hogy a fővárosnak semmi köze ahhoz, hogy mit csinál a bánhidai centrálé, és ha a kormány Bánhidán épít egy áram- telepet, akkor gondoskodjék arról az állam, függetlenül a fővárostól. Erre a téves felfogásra szükségesnek tartom leszögezni azt a tényt, hogy sehol a világon nem építenek nagy elektromos centrálét úgy, hogy az új centrálét a régi, meglévő hálózatba azonnal be ne kapcsolnák. Országos érdek tehát, hogy a főváros elektromos művei a bánhidai elektromos teleppel összeköttessenek. Minden országban az elektromos áramellátás fejlesztésének az az alapja, hogy a már meglévő nagy centráléhoz tartalékképen kapcsolják az új energia- termelő központot és azután erős propagandával igyekeznek az áramot eladni. A német elektromos müvek trösztjének vezérigazgatója, dr. ing. G. Siegel azt írja az elektromos áram eladásáról szóló 400 oldalas könyvében, hogy az elektromos centrálék- nak feltétlen össze kell kötve lenniök és az új cent- ráléknak az életbiztonságát a régi centrálék fogyasztóival kell alátámasztani. Siegel híve annak a rendszernek, hogy külön vállalkozók építsenek centrálé- kat, de azért a vezetékhálózatokat egymással összekapcsolják és a telepeket kölcsönösen támogassák. Ezzel szemben az angol szakemberek tovább mennek egy lépéssel és ők a magánmegegyezés helyett az állami kényszerösszeköttetésnek a hívei, ennek a következménye az, hogy Angliában a kormány 35 millió angol font tőkével jelenleg hozzáfogott az elektromosművek megváltásához, illetve az elektromos energiatermelés államosításához. A szangvinikus városatyáknak tehát az a válaszuk, hogyha akár a német, akár az angol rendszer szerint akarják megszervezni Magyarország elektromos. energiaellátását, mindegyik esetben szükséges az, hogy Budapest és Bánhida elektromos müvei egymással összekapcsoltassanak. Azt semmi körülmények között sem lehet megtenni, hogy a bánhidai centrálénak ne siessen segítségére a főváros, és ha a főváros autonómiája véletlenül^ mégis arra az álláspontra helyezkednék, hogy a bánhidai centráléval semmiféle közösséget nem akarna vállalni, akkor természetes dolog, hogy a kormány kényszerülne a iö\áros és Bánhida jogviszonyát törvényhozásilag szabályozni. Ez nem azt jelenti, hogy a kormány egy törvényt hozna, amelyik a bánhidai és a budapesti erőcentrálé összekapcsolását előírná, hanem általánosságban hozna^ egy törvényt, amely szerint a nagy centrálék egymással az ország területén összekötendők és az összekötés feltételeit a felek meghallgatásával az országos villamossági főfelügyelőség állapítaná meg. Remélhetőleg ez az eset nem fog bekövetkezni, mert hiszen a külföldi példák teljesen meggyőzik a fővárost arról, hogy a kormány nem tehet másként, minthogy a bánhidai centrálénak Budapesten is biztosítson fogyasztókat, tehát logikusan a fővárosnak meg kell egyeznie magánjogi alapon minél előbb a kormánnyal. Én a magam részéről mindent elkövetek, mint az előkészítő bizottságnak a tagja, hogy a kormány és a főváros között minél gyorsabban és minél kielégítőbben megállapodás történjék és ezen megállapodás minél előbb a közgyűlés elé terjesztessék. Veszedelmeket látok abban, hogy ez a szerződés késik, mert ez természetszerűleg maga után vonja az elektromos energia törvényének olyformán való megszövegezését, amelyik azután végeredményben a megállapodást mintegy tárgytalanná teszi. Ma a fővárosnak még kezében van a helyzet kulcsa és egy megfelelő szerződés megkötésével meghosz- szabbíthatja néhány esztendővel az elektromos centrálénak jelenlegi önállóságát. Hangsúlyozom, hogy csak néhány esztendőre, mert az energiatermelés olyan fontos probléma, hogy azt feltétlen az államnak kell a kezébe venni előbb vagy utóbb. Az új energiatörvény a fővárostól függetlenül szabályozni fogja az elektromos energiatermelés problémáját és rövid néhány év múlva az állam fennhatósága alá fog jutni az elektromos energiatermelés és szétosztás valószínűleg . hasonló konstrukcióval, mint ahogy a magyar vasutak is az állam birtokába és kezelésébe jutottak. Annál inkább is be fog ez következni, mert a nyugateurópai országokban is állandó a törekvés ennek a célnak az elérésére és legutóbb Luxemburg hajtotta végre a villamos energiatermelés államosítását. Az Egyesült Fővárosi Takarékpénztár ügye a közgyűlés előtt. A közgyűlés megszavazza a fúziót. — Milyen feltételek mellett történik az átvétel. — Személyi kérdések tömege vár elintézésre az átvétel után. Szerdán dől el az Egyesült Fővárosi Takarék- pénztár fúziójának ügye. A közgyűlés ma délután tárgyalja ennek a nagy tranzakciónak kérdését s bár a baloldal élesen szembehelyezkedik a főváros tervével, mégis egészen bizonyos, hogy a többség magáévá teszi a fúzióra vonatkozó tanácsi előterjesztést. A pénzügyi bizottságban már eldőlt ez a kérdés, mert a jobboldal a Ripka-párttal együtt nagy többséggel szavazta le a demokraták és a szocialisták ellentétes álláspontját. Nyilvánvaló, hogy a közgyűlés sem dönthet máskép. Városházi körökben sokat tárgyaltak arról, milyen terheket s milyen előnyöket jelent ez a tranzakció a fővárosra nézve. Megállapították, hogy a fúzió anyagi tehertétele, mintegy 2 milliós pengős átháríthatutlun készpénz- kiadásban nyilvánul meg, amivel szemben előnyként csak az intézet 320,000 pengős vagyona és a Községi Takarékpénztár felállításának lehetősége jelentkezik. A kormány az Egyesült Fővárosi megmentése érdekében biztosította a fővárost, hogy ha a részvénytömeget átveszi hozzájárul a Községi Takarékpénztár megvalósításához. Nem fog tehát megismétlődni az a 22 év előtti precedens, hogy a kormány az utolsó pillanatban egyszerűen megtagadta az intézet alapszabályainak jóváhagyását. Amint a közgyűlés ma megszavazza a fúzióra vonatkozó előterjesztést, a tanács azonnal intézkedik az Egyesüli Fővárosi Takarékpénztár részvényeinek megszerzése iránt. Az ehhez szükséges tökét a Vásárpénztár fogja folyósítani. Az előterjesztés szerint a pénzintézet részvényeinek 82-54%-át veszi át a főváros, a részvényeket lebélyegzi s összevonja, kunz jözséf és társ! királyi kiváltságos nagykereskedők BuJapast, V., Diák rer nc-utca és Bácsi-ut;a sarok. Telefon : 216-63. Vászon és asztalnemű. Szállodai és kórházi fehérnemű. ___ ______ mi nek következtében az intézet jelenlegi 1,293,150 pengős alaptőkéje 431,050 pengőre fog összezsugorodni. Ezt követőleg azonnal megalakítják az új községi intézetet, amelynek alaptőkéje 3,600,000 pengő lesz. Egy- egy részvény névértékét 100 pengőben állapítják meg. A Pénzintézeti Központ a fúzió zavartalan létrejötte érdekében tekintélyes terheket vállalt magára. Mindenekelőtt átveszi az Egyesült Fővárosaihoz tartozó 12 vállalat részvényeit 910,538 pengős áron. Átveszi ezeknek a vállalatoknak 2,528,959 pengőt kitevő követeléseit, továbbá 2 millió pengő átalány- összegért az intézet debreceni kereskedelmi és ipari vállalatának közel 4 milliós követelését. Miután ennek a követelésnek csak egy része fog befolyni, a Pénzintézeti Központ csak 2 milliót hajlandó azért áldozni. Az Egyesült Fővárosi Takarékpénztár 10,739,752 pengővel tartozik a Pénzintézeti Központnak. Ebbői az összegből a Pénzintézeti Központ 1,143,000 pengőt minden feltétel nélkül elenged, úgy hogy a fenti összegek levonása után követelése az Egyesült Fővárosival szemben 4,157,253 pengőre csökken. Még ez az összeg is kevesebb lesz azáltal, hogy a Pénzintézeti Központ kész saját számlájára átvenni az Egyesült Fővárosinál gyűjtött 1,299,326 pengői kitevő takarékbetéteket. Végül is a Pénzintézeti Központ tiszta követelése a fenti elszámolások alapján 2,857,927 pengő marad, amelynek megfizetésére nézve 1930. március végéig moratóriumot ad az Egyesült Fővárosi jogutódjának a Községi Takarékpénztárnak. A nyugdíjalapért és a tisztviselők esetleges követeléseiért nem vállal felelősségei a Pénzintézeti Központ. Ezen feltételek mellett veszi át a főváros az Egyesült Fővárosi Takarékpénztár részvény többségét. A tranzakciónak legkésőbb június 30-ig kell létrejönnie, de valószínű, hogy sokkal előbb sikerül ezt a nagyszabású pénzügyi műveletet lebonyolítani. Amint ez megtörténik, a Vásár pénztár bankosztályát beolvasztják a Községi Takarékpénztárba. Nagy gondot okoz a fővárosnak a pénzintézettel kapcsolatos személyzeti kérdések mikénti elintézése. Nem tagadják, hogy egész sereg tisztviselőt készülnek elbocsátani, sőt lesznek az elbocsátottak között föiisztviselŐk és igazgatók is. Ezek egy része nem Teherautópótkocsik Teherautókarosszériák Autóbuszok Gyártja: NAY és RÓNA gép- és szállítóeszközgyár Budapest, X, Kápolna-tér 27 29 Telefon : József 395 80. csak felmondással járó fizetést, hanem végkielégítést s szerződés szerinti kártérítést is követel. Meg kell tehát állapítani, hogy hány tisztviselő elbocsátásáról lesz szó s ezek jogos igényeinek kielégítése milyen áldozatokat jelent. Egyidejűleg az új vezetőségről is gondoskodni kell, mert ha 2—3 hónapon belül a Községi Takarékpénztár megszületik, a szervezési munkákhoz már most hozzá kell fogni. A személyi kérdéseket a legrövidebb időn belül tehát tisztázni kell. Három új katholikus templomra adott telket a főváros. A külvárosokban épülnek az új templomok. — Kul- túrházakra nem ad telket a főváros. A különböző egyházközségek több új templom építését vették tervbe. A templomok részére szükséges telkeket a főváros bocsátja az egyházak rendelkezésére s már a múlt évben is több telket adományozott a külső városrészekben létesítendő templomok számára. Most újra három katholikus templom építéséhez kérnek telket a fővárostól s az illetékes bizottságok a szükséges területek ajándékozásához már hozzá is járultak. Az egyik templom a Fóthi-úton a Ferdinánd-tér felé eső oldalon épül. A főváros kikötötte, hogy ezen a forgalmas és exponált részen mielőbb olyan templomot és plébániát kell építeni, mely a városnak díszéül is szolgál s ezért az építési terveket annak idején városrendezési és szépészeti szempontból a főváros felülvizsgálja. A templomot záros határidőn belül kell felépíteni. A másik templom az Üllői-út és az Ecsery-út sarkán épül. Itt 950 négyszögölnyi' területet ajándékozott a főváros az egyházközségnek. A templomot az Üllői-útra megállapított előkert-vonalra helyezik el. Az Angyalföldön a Tömöry-utca és Babér-utca sarkán jelöltek ki egy harmadik katholikus templom számára telket a Krausz-Mayer-féle telektömbből. Ennek nagysága 1,100 négyszögöl. A most kijelölt telkeket természetesen a főváros tulajdonaként telekkönyvezik el. Nagy vita folyik azonban a meglevő templomok telkei körül, mert nincs tisztázva, hogy a telkek tulajdonjoga a fővárost ilieti-e meg, mint kegyurat, vagy pedig az egyes egyházközségek nevére irassék-e. Ebben a tekintetben a közgyűlésnek kell döntenie, ha a nagy jogi vita odakerül. Az egyes egyházközségek kultúrházának céljára is kérnek telkeket a fővárostól. így a Ferdinánd-téri templom mellett 1,045 négyszögöl területen, az Üllői-úton építendő templom mellett 700 négyszögölön akarnak kultúrházat létesíteni és a fővárostól kérik az ehhez szükséges telket. Ezeket a kéréseket azonban a főváros egyelőre nem teljesíti, mert attól tart, hogyha az egyes kérelmeknek helyt ad, úgy a 30-nál több budapesti katholikus egyházközség mind hasonló kérelemmel fog a fővároshoz fordulni s akkor, az egyenlő elbánás alapján, legalább 30,000 négyszögölnyi területet kellene ingyen szétosztani. Ezt pedig a tanács nein tartja teljesíthetőnek. A kultúrházak részére való telekadományozások ilyen körülmények között egyelőre függőben maradnak. éttermei és polgári vendéglője a „Szent Gellért“ szállóban Külön szobák és termek bankettek, esküvők házi bálok és mulatságok céljára. Délutáni tea Jazz-band mellett. Este az étteremben elsőrendű cigányzene. Diétás konyha betegek részére. GUNDEL NYÁRI VENDÉGLŐJE az ÁLLATKERT MELLETT a főváros legkedveltebb kerthelyisége. \
