Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-12-22 / 51-52. szám
6 Függeilen Budapest 1927. december 22. A TALBOT-CENTRÁLÉ SORSA. Irta KREKV KÁROLY. Az elektromos centrálék az egész földkerekségen olyan hagy jelentőségre tettek szert, hogy minden ku.túrországban törvényhozás szabályozza az elektromos energiatermelés és szétosztás üzleti szervezetét. Angliai tartózkodásom alatt éppen olyan cégekkel álltam összeköttetésben, amelyek több millió lóerőnek megfelelő elektromos centrálékat fejlesztettek az angol-száz faj uralta földterületeken és így alkalmam volt látni, hogy mi történik ezen a téren. Az angol kor- erekv károlv. mány előtt ott fekszik most egy tervezet arról, hogy miképen lehetne 35 mililó angol font tőkével Nagy- Britannia területén az elektromos energia előállítását szabályozni az állam felügyelete és vezetése alatt. Ugyancsak az ír kormány is épít egy magyar mérnöknek, Szilágyi Lajos., a Siemens-Schlickert londoni vezérigazgatójának tervei szerint, egy 200,000 lóerős elektromos centrálét a Chanon-folyó vízesésnél. Az elektromos energiafogyasztás a nyugateurópai államokban fejenként és évenként átlag 600 kilowatt órát tesz, de vannak országok, ahol a közönség által fogyasztott elektromos energia fejévenként meghaladja a 900 kilowatt órát is. Ezzel szemben Magyarországon a fejévenkénti elektromos fogyasztás csak 60 kilowatt óra és Budapesten sem sokkal több a 120 kilowatt óránál. Ilyen körülmények között természetes, hogy nálunk Magyarországon is kötelessége a kormánynak, hogy foglalkozzék az elektromos energia termelése és szétosztása országos szervezésével, valamint gondoskodnia kell arról is, hogy megfelelő tőke megszervezésével az elektromos centrálé hálózata Magyarországon is kiépüljön. Jel'emző a magyar viszonyokra,, hogy a kormány ehhez a rendkívül nagyfontosságú kérdéshez olyan aggodalommal nyúl hozzá, hogy szinte meglepő. A helyett, hogy a magyar kormány egy energia-törvényt hozott volna, amelyik energia-törvényben határozottan szabályozta volna az áramtermelés, valamint szétosztás problémáját: egy 80—90 ezer lóerős centrálé megépítésével kezdte meg korszakalkotó munkásságát és. ennek a centrálénak a fennállását nem úgy akarta biztosítani, mint ahogy azt a külföldi á.lamokban teszik, hogy t. i. az áram eladásáról megfelelő kereskedelmi organizáció révén gondoskodni kívánt volna, hanem, minden kereskedelmi koncepciótól elzárkózva, a fővárossal akart egyszerűen szerződni, hogy az vegyen át körülbelül 100 millió kilowatt órát és ezáltal biztosítsa ‘a centrálé folytonos működését. Mikor Angliából haza érkeztem, a kereskedelemügyi miniszter úr kitüntetett azzal, hogy a Talbot- féle műszaki bizottság tagjává kinevezett. Az első információs ülésen, amelyiken az új tagokat informálta a tényállásról a bizottság elnöksége, azonnal felszólaltam és hangsúlyoztam, hogy nem helyes megoldás az, ha a kormány az új centrálé kereskedelmi megorganizálása helyett a fővárosnak akarja eladni az áramot, mert éppen az volna az új centrálé megépítésében az örvendetes újítás Magyarországon, hogy ezen új ceniráléval kapcsolatban egy olyan árameladó kereskedelmi szerv keletkeznék, amilyen hiányzik Magyar- országon. Hivatkoztam arra., hogy az angol kolóniákon mindenütt, ahol felállították az állami elektromos centrálékat, a velük kapcsolatos kereskedelmi propaganda vállalatok olyan nagy akciót fejtenek ki, hogy az elektromos áram felhasználása évröl-évre megduplázódik sőt megtöbbszöröződik. Hivatkoztam arra, hogy a 300,000 lakosságú Tasmania angol kolónián az első centrálét 90.000 lóerővel építették meg néhány esztendeje és a propaganda akció következtében tavaly már egy új. 500,000 lóerős centrálét kényszerültek építeni. A Talbot-féle műszaki bizottság ülésén hangsúlyoztam tehát azt,, hogy a magyar kormánynak, ha egy ilyen elektromos centrálét épít, akkor a külföldről nemcsak az áramtermelési szervezetet kell behoznia, hanem importálnia kell egyidejűleg a vele kapcsolatos áramértékesítő propaganda szervezetet is. A második szempont, amelyet a Talbot-bizottság ezen ülésén kifejtettem, az volt, hogy mindaddig, amíg a kormány nem határoz a felett, hogy a centrálé hol lesz megépítve, különféle cégérdekeltségek konkur- renciája lehetetlenné teszi azt, hogy ez a kérdés nyugvó pontra jusson. A Talbot-bizottságnak a teoretikus vitája, hogy az elektromos áram 3-4 vagy 3-5 fillérbe kerül-e: teljesen másodrendű kérdés, mert a konkurrencia mindig ki fog mutatni néhány tizeddel olcsóbb elektromos áramot és ebben a kérdésben a műszaki emberek között végleges megegyezés soha' nem lesz, mert a háttérben nagy anyagi és üzleti érdekek állnak. Én azt javasoltam, hogy a kormány a fővárostól függetlenül építtesse meg a ceiuráiét ott, ahol a Talhot-iéle bizottság javaslata jónak találja és fogjon hozzá az ország elektromos energia ellöállításának törvényes szabályozásához. Ez történt november közepén és azóta az események teljesen igazat adtak a Talbot-bizottság első ii.ésén történt felszólalásomnak és ma már a kormány döntött abban, hogy a Talbot- féle centrálét Bánhidán megépítik és — egyelőre a fővárostól függetlenül — a financirozásra vonatkozó összes szerződéseket a magyar és angol vállalkozókkal megköti. Az a kérdés merül fel ezek után, hogy Quid nunc? Mi lesz most? A Talbot-bizottság legutóbbi ülése után, mikor a kereskedelemügyi miniszter úr kijelentette, hogy a centrálé Bánhidára kerül, akkor a jelenlevő bizottsági tagtársaimnak rögtön megmondottam,, hogy — véleményem szerint — mi a Talbot-centrálénak az új tényállása. A szénkonkurrencia befejezett dolog előtt áll, amelyón változtatni nem lehet. Az elektromos centrá é Bánhidán épül meg, tehát most már a helyzet a következő: A kormány épít egy centrálét egy meglévő költségvetés szerint és ezt a centrálét üzembe fogja helyezni minden mellékkörüménytől függetlenül. Már most vagy az fog történni, hogy a kormány küMödi mintára felállít egy.. kereskedelmi orßanuzdciöt az elektromos áram eladására, vagy pedig a főváros át fogja venni a centrálé üzemvitelét, mert végre; is azzal, hogy egy olyan centrálét vesz birtokába, amelyik az országos energia ellátásának első láncszeme, új hatáskört kap és egy olyan új üzemnek jut a birtokába, amelyikről soha még csak nőni'is álmodhatott, hogy a kezébe fog kerülni. Amelyik monopóliumért külföldön a kormány ósj a: nagy kapitalista vál alatok versenyeznek, azt a mono- polisztikus országos áramtermelő és/ elosztó üzletet a magyar kormány a fővárosnak tálcán kínálja fel és. én attól félek, hogy most már, miután a szénkonkurrencia ki van kapcsolva a további agitációból, a főváros összes pártjai két kézzel fognak kapni ez után a hatalmas monopolisztikus vállalkozás után és a főváros veszi kezébe az elektromos energia ellátását. A Közgazdasági életben — mint azt az én tapasztalataimon keresztül látom — minden vállalat tökéletesen épp oly jó lehet az állam és közigazgatás kezében, mint a magánosok kezében. A földkerekségén rendkívül sok példa van arra, hogy állami és közigazgatási vállalatok nagyszerűen működnek és felveszik a versenyt minden magánvállalkozással, tehát mikor azt mondom,, hogy attól félek, hogy a Nagy karácsonyi bunda-és köpenyoccasie szenzációs árakkal női konfekció nagy áruházában BUDAPEST, VII., RÁKÓCZI-ÚT 22. Veiourköpenjr szőrmegallér és kézelő ....................... p Ri pszköpeny végig bélelve, szőrmézve ................... p Po sztóköpeny legdivatosabb fazon, szőrmézve _ p El egáns téli köpeny divatkülönl., am. opossum garnitúra _ P Fé k. Brabanter bunda tartós minőség, selyem brokát bélés ... P Seal-Rasé bunda tartós minőség, selyem béléssel ... p Óriási választék valódi perzsia, 5665135190200Seal elektrik bunda igen jó minőség, crepe de Chine bél. 260Coboly kanin bunda A Af|_ Crepe de Chiné béléssel ____ P Nu trieftte ounda non Crepe de Chine béléssel .. ........ ... P dfcOW““ Ka rakul bunda Opossum gallérral, crepe de Chine bél. P Petschaniki Hormota b. TAfl divatkülönlegesség, hímzett béléssel ... P # W"“ Val. Perzsaláb bunda 480hímzett béléssel........................................... p 80 0 vakond, mormota és egyéb nemes szőrmékből készült bundákban. főváros veszi át a Talbot-centrálét, akkor csak annak az aggodalmamnak akarok kifejezést adni, hogy a főváros elektromos centráléja nincsen ellátva kereskedelmi propaganda osztállyal, A budapesti elektromos* centrálé nem azért fejlődött naggyá, mert egy kereskedelmi propaganda osztály az áram eladását reklámmal, dobszóval és nagyszerű organizációval elősegítette volna, hanem mert a közönség a külföld mintájára akart áramot kapni és utána járt, hogy kapjon áramot. Én attól félek, hogy ez a rendszer megmarad és hiányzani fog ez a propaganda osztály, akkor Magyarországon az elektromos áramtermelés nem fog arra a nívóm emelkedni, ahol a nyugat európai államokban és a tengerentúli országokban áll, hanem csigalassúságban, bürokratikus módon fog fej.ődni. Remélem azonban, hogy akár a főváros, akár a kormány fogja vezetni az új centrálét, az áram eladására a propaganda osztályt külföldi mintára fel fogják állítani. A főváros elmúlt évi építkezései és új építkezések. SMty tanácsnok beszámol a „Független Budapestnek“ az elmúlt évi munkájáról és az új év terveiről. A városi építkezések jelentékeny részei befejezést nyert elkészültek a fürdők, a kislakásos bér házak, a munkúslak1 anyáik, de azért még a jövő esztendőben is nagyszabású munkák várnak végrehajtásra. Solty Lajos tanácsnok, az építkezési ügyosztály vezetője, aki nagy erőfeszítéssel igyekszik ügyosztálya munkabírását a régi nívón tartani, legutóbb előterjesztést tett a polgármesternek a műszaki ügy- osztá.y létszámának szaporítása és a műszaki adminisztráció reformja érdekében. Ez az előterjesztés most van végrehajtás alatt. A középítkezési ügyek állásáról és a közeljövő tervekről Solty Lajos tanácsnok mondotta a Független Budapest — Emelékezetes év marad a fővárosi műszaki karra s főleg annak magasépítéssel foglalkozó részére az 1927. év. Már az év elején sokat beszéltek a Széchmyi-strand- fürdő építési programmjáról, amely később természetszerűleg nagyobb mérvű hiteltúllépéssé zsugorodott össze. Megkezdődtek az építkezés beszüntetésével a különféle vizsgálatok!,. kihallgatások, számítások. Ezt követték 'a Deliért-hullámfürdő és szálloda eme- letátépitési építési munkáknál jelentkezett hiteltúllépések megvizsgálása. Megállapítást nyert, hogy az építkezések nem kellő előkészítése s ennek folyományaként építkezés közben szükségessé vált tervmódosítások, pótmunkák és pótegységárak idézték elő a nagyfokú hiteltú'Ilépé- ieket. Ezek a körülmények nagymértékben hátráltatták az építkezéseket, mindamellett sikerült úgy a Széchenyi-strandfürdőt, mint a Qellért-hullámfürdőt a közönségnek használatra átadni, amely mindkét fürdőt Budapest újabb díszének mondotta. A középítési ügyosztály befejezte az 1926. évi kislakás építkezések leszámolását felhasználva a rendelkezésre álló Inteleket, elvégezte a középületek fenntartási munkát. lebonyolította az úgynevezett banképítkezéseket, vagyis a bankok által épített kislakásos bérházak építési munkáinak irányítását és ellenőrizte az erre kirendelt ötös bizottság és külső ellenőrző szakértők hathatós támogatásával. Előkészítette a jövő évi kislakások, bérházépítkezések tervpályázatát és egy népfürdő terveit. Az elektromos művek Hengermalom-úti bérházépítkezésének élüenőrzósén kiviil épített több különféle kisebb épületet és toldalékot. Elkezdte a Diana-úti iskola, tüzörségi, kertészeti és köztisztasági épületek építését. Közben átszerveződött a ügyosztály-rendszer tekintetében, dolgozik a köz/gazgiatás egyszerűsítése érdekében, de sajnos, még mindig > küzd a létszámhiánnyal. Létszámemelés helyett elbocsátották egy elhunyt kartársunkat és két nyugdíjba vonult érdemes munkatársunkat, Mhályik István műszaki főtanácsost és Ivántsó István műszaki tanácsost. Mindezek dacára, bízva a majdnem valamennyi illetékes tényező részéről tapasztalt és a jövőre nézve kilátásba liclyezott jóakaratú támogatásban, bizalommal, friss erővel és munkakedvvel tekintünk az elkövetkező új munkaév elé. a következőkéit munkatársának: SOLTV LAJOS. n BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ■ A Szent Gellért Szállója a gyógyfürdővel közvetlen kapcsolatban. ELSŐRANGÚ CSALÁDI SZÁLLÓ! A szálló vendégei a győgytényezők használatánál 25’/o engedményben nszesülnek. — Díjtalan autóközlekedés a szálló és az Apponyi-ter között. k Az épülő Budapest.
