Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-12-07 / 49. szám
XXII. évfolyam. 1927. december 7. 49. szám, Várospolitikai és közgazdasági lap. Megjelenik minden héten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Egész évre 24 pengő. Fél évre 12 pengő. Egyes szám ára 60 fillér. Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Telefon: József 31*5—82. Postatakarékpénztári csekkszámla: 45.476. Váratlanul, meglepetésszerűen érkezik az a hír, hogy az új fővárosi törvény messzebbre esett, mint azt csak elgondolni is tudtuk. Ezelőtt egy évvel úgy tudtuk, hogy ennek az évnek a végén már új választások lesznek, tavasszal és nyáron azonban már azt hallottuk, hogy csak a jövő év tavaszán oszlatják fel a közgyűlést, mert a törvény csak a tél végére lesz törvénnyé. Ősszel már tudtuk, hogy a nyár elejéig el kell halasztani a választásokat, most pedig kiderült, hogy 1929. előtt nem lesz törvénnyé az új fővárosi törvénytervezet. Hogy mi lesz a javaslat további sorsa, ki tudhatja. Reméljük, hogy abból a javaslatból, amely most készül, nem lesz sohasem törvény, mert a most készülő javaslatot már ismerjük. Ismerjük testvéréről, a vármegyei javaslatról, amely úgy össze van nőve a másik testvérrel, a fővárosi törvénnyel, mint a sziámi ikrek. A vármegyei törvényjavaslat azonban beteg, súlyos kór rágódik rajta s alighanem ki fog múlni rövidesen, ami aztán magával hozza azt, hogy ikertestvére, a fővárosi javaslat sem lesz hosszú élfítű. Fővárosi törvényre szükség van. A most érvényben lévő tö/vény elavult, kiöregedett. A törvény az eleven életet szabályozza s maga a a törvény is életet él: születik, virágzik, fejlődik, öregszik s a végén meghal. A mai fővárosi törvény már régen kiöregedett, talán meg is halt már. csak nem tudjuk, mivel odakötözték a lóhoz, mint a halott Szulejman császárt Szigetvár alatt, hogy továbbra is uralkodjék, amíg nem sikerült bevennie a várat, a főváros autonómiáját, amelyet oly kegyetlenül ostromol a kormány évek hosszú sora óta. Ennek a halottnak a kezére kell az új, friss, fiatal és életerős törvény, amelyet hiába vár Budapest, mert ez a kormány, ha hoz is új törvényt, halottat fog szülni, amelyből nem lesz élet. Ide pedig élő, ízmos, fejlődésre képes törvény kell. Olyan, mely méltó Budapesthez, a világnak ehhez a magyar csodájához, mindnyájunk szívbeli öröméhez. A vármegyei törvényjavaslatból tudjuk, mi lett volna az új fővárosi törvény lényege, tudjuk, hogy a javaslat nem a dicső, nagy és ragyogó Budapestet szolgálta volna, hanem a „bűnös Budapestet“ akarta szolgává tenni. Mert még mindig bűnös ez a Budapest, mert gondolkozni mer, haladni akar és azt meri gondolni, hogy a huszadik századba jutott, nem pedig a tizenharmadikba, amikor szőrkámzsában illet vezekelni és Canossát kellett járni az ilyen bűnösöknek. Várjuk az új törvényt, kell az új törvény. Elég volt a halottból, mert most már nem lehet bennünket továbbra is megcsalni, a felénk áramló bűzhödt illat elárulja, hogy a mai törvény már hulla, amelyet nem szolgálhatunk, amely nem parancsolhat. Olyan törvény keil, amely felszabadítja Budapestet és új fejlődés felé viszi. Szabadság nélkül nem élhet, nem teljesítheti hivatását Budapest. A magyar főváros ma nemcsak az ország legnagyobb és legelső városa, nemcsak reprezentáló kirakatdarabja Csonkamagyaror- szágnak, hanem szíve, feje, véré és agya ennek az elárvult országnak. A vérnek lüktetnie kell, szabadon és vidáman kell keringenie az erekben, mert ha lekötik, akkor megbénul az egész test. Budapest: a modern, új életre kelő Magyarország, a magyar főváros a nap, amely fényével világosságot és életet ad a megmaradt, árva, homályba esett országnak. Innen indul ki az országba minden haladás, minden erő, minden szépség és minél többet adhat Budapest az országnak, annál erősebb lesz Budapest, mert az ország ereje viszont Budapest erejét növeli. Jöjjön tehát az új törvény. Jöjjön a friss, megváltó lendületű levegő. A paragrafusok azonban ne legyenek börtönök, ne kötelékek, amelyek gúzsba szorítanák, hanem csodatevő elixirek, amelyek életet fakasztanak. A mostani törvény mein kell és nem kell a tervezett új javaslat sem, amelyet immár túlontúl ismerünk, anélkül, hogy ismernők. Jöjjön az új törvény mielőbb, az, amelyik felszabadítja Budapestet. Ez az új törvény azonban királyfi legyen, aki életre támasztja az alvó Csipkerózsikát. Legyen A fővárosi törvény revíziójának keresztülvitele átterelődik az új esztendőre. A krónika teljesen elhallgatott erről a jelentős kérdésről s még az sem bizonyos, viajjon a jövő év első felében lesz-e törvény a javaslatból, vagy pedig, újra elhúzódik a javaslat tárgyalása bizonytalan időre. Politikai körökben csak annyit tudnak, hogy a kormány kidolgozott, készen álló programmjában a törvényjavaslatok és törvény- módosítások egész sora szerepel, amelyek hónapokra lefoglalják a parlament munkarendjét. A fővárosi törvény azonban nem szerepel a közeljövő napirendjén. Ennek ellenére várospolitikai berkekben ismét fellángolt a törvényrevizióval kar. cső latos vita. mégpedig abból az alkalomból, hogy a belügyminiszter most ismertette az ellenzéki pártokkal a vármegyei reform tervezetét. Már régen beszéltek a fővárosi törvénnyel kapcsolatban bizonyos intézkedésekről, amelyek bejárták ugyan az egész közvéleményt, de hitelre alig találtak. Olyan reakciós ízű paragrafusokat imputáltak a készülő fővárosi törvénytervezetbe, amelyek ha megvalósulnak, az autonómia halállát jelentették volna. Illetékes helyen mindig igyekeztek megcáfolni özeket a híreszteléseket s a belügyminiszter is nem egy nyilatkozatában hangoztatta, hogy műiden hír. amely a készülő törvényről szól, csak üres, alaptalan kombináció. Most azonban, hogy a vármegyei törvényjavaslat tervezete hiteles formában nyilvánosságra került. arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy a fővárosi törvényről szóló híresztelések nem voltak vadkacsák, hanem igenis olyan helyről származhattak, ahol nagyon is be vannak avatva a kodifikátorok munkájába. A vármegyei törvénytervezet ugyanis nagy vonásokban. sőt egyes részletekben teljes hűséggel megvalósítani készül azokat az autonómia-ellenes terveket, amelyek az előző értesülések szerint, a fővárosi törvény szövegében is azonosak lennének. Jgy többek között a vármegyei törvénytervezet megvalósítja az úgynevezett ..kis közgyűlést“, amely a törvényhatósági bizottság teljes létszámának tíz százaléka lenne. Természetesen A politikai és gazdasági élet széles köreit egyformán izgalomban tartja a Talbot-centrálé ügyében küszöbön álló kormánydöntés. A Független Budapest írta meg néhány hét előtt legelsőnek, hogy megérkezett a városházára a kereskedelmi miniszter leirata a centrálé ügyében s egyidejűleg tanulmányozás végett megkapta a főváros a centráléra vonatkozó összes terveket és iratokat is. December 10-ig kellett volna a törvényhatósági bízóit súgnak dönteni állásfoglalását illetően, de mint vőlegény, aki szereti, imádja a fővárost, nem pedig tolvaj, aki el akarja venni az alvó királykisasszony legszebb értékeit. Jöjjön az új törvény, szeressen és segítsen, hogy naggyá, nemessé, uralkodóvá tehessük Budapestet. Ezt az új törvényt azonban ettől a kormánytól aligha kapjuk meg. Aludjék hát még egy ideig Csipkerózsika, a mi Budapestünk. Egyszei mégis csak eljön a királyfi, az igazi. De addig várjunk türelemmel. nemcsak választott, hanem kinevezett tagok is helyet foglalnának ebben a kis közgyűlésben, amely az érdemleges alkotó munkát végezné a nagy közgyűlés helyett. A bizottsági tagok létszámának csak bf-része jutna be rendejs választás útján, míg további Vs-ot a virilisták adnák, a harmadik harmpdot pedig érdekképviseleti kinevezés útján helyeznék el a törvényhatósági bizottságban. Budapesten, ahol a virilizinust óhajtják feltámasztani, bizonyára az örökös tagsági rendszert hoznák be, amelyről különben is komoly értesülések vannak forgalomban. A választó-', jog kritérium továbbra is a 6 évi hely- benlakás lehet. A fővárosi törvény előkészítésével kapcsolatban elterjedt híreszteléseknek megfelelően oldotta meg a belügyminiszter a vármegyei törvényjavaslatban a tisztviselők választásának problémáját is. A tervezet szerint a vidéki törvényhatósági tisztviselők közül is csak a polgármester kerülne 6 évenként választás alá. ellenben az összes többi tisztviselőket, a tanácsnokokat is élethossziglan választanák. Úgy látszik tehát, nem voltak olyan légből kapottak a fővárosi törvény revíziójáról elterjedt tudósítások. Mert, amit a belügyminiszter', centralizációs törekvésében jónak talál a vidéki törvényhatóságokkal szemben, azt bizonyára alkalmazni iogja a fővárossal szemben is, amikor a törvény revíziójáról lesz szó. Kétségtelen, hogy amilyen heves és elkeseredett ellenzékre talál a vármegyei törvényjavaslat, ugyanolyan, sőt még szilárdabb ellenállásba ütközik majd a fővárosi törvény revíziója, ha a kormánynak itt •is az lesz a szándéka, hogy a főváros önkormányzati életét megöljei és a város kormánykerekét a maga kényekedve szerint irányítsa. A vármegyei törvényjavaslat ilyen célzatú tervei ligyelmeztetésül kell, hogy szolgáljanak a fővárosi törvényhatósági bizottság tagjainak, különösen a képviselő tagoknak, hogy idejében felvértezzék magukat a fővárosi törvény hasonló szellemű szándékai ellen. múlt heti számunkban jelentettük, a tanács kitért a kényes probléma érdemleges tárgyalása, illetve a bizottságok elé való terjesztése elől s e helyett felirattal fordult a kormányhoz, amelyben közölte, hogy a rendelkezésre álló rövid idő alatt nincs módjában egy ilyen messzire kiható kérdésben döntenie. Nagyon átlátszó ennek a feliratnak a tendenciája. A tanács, — hozzátesszük: igen helyesen — igyekszik kitérni a véleménynyilvánítás elöl ebben A vármegyei törvényjavaslat megmutatja: milyennek készül az új fővárosi törvény. Az új fővárosi törvényről szárnyrakelt reakciós, autonómia-ellenes intézkedések bennefoglaltatnak a vármegyei javaslatban. Hatalmi szóval dönti el a kormány a villamos centrálé ügyét. A Talbot-ügy beteggé tette az egész városházát. — Viselje a kormány a felelősséget! legmodernebb gyógy- intézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJOR-SANATORIUM Ki Magánklinikái osztályon teljes ellátási dij napi 12 pengő. Idegbetegek, üdülők gyógyhelye, vízgyógyintézet, nap- és légfürdők.
