Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-12-07 / 49. szám
2 Függeilen Budapest 1927. december 7. a kérdésben, amely teljes bizonyossággal a főváros legyözetésével fog végződni. A tanács pedig ezzel az ügyes taktikával mentesül úgy a törvényhatósági bizottsággal, valamint a kormánnyal szemben a felelősség alól. Nem igaz az, hogy a tanács nem tudott véleményt alkotni magának a central é-kérdésbeu. Mielőtt a terveket lekiildte volna a kereskedelmi miniszter a városházára, megvolt már a tanácsnak a szilárd álláspontja, amely természetesen nem egyezett a kormány szándékaival. Ez az álláspont a tervek pontos megismerése után sem változott meg. sőt még jobban megszilárdult. Természetesen a tanács óvakodott, hogy ezt az elhatározást nyíltan is kifejezésre juttassa, mert nem akart módot adni a kormánynak, hogy az erőszak eszközével feleljen. Ez esetben a kormány jogosan hivatkozhatott volna arra. hogy a helyzetet a főváros élezte ki. így azonban, hogy a tanács a hallgatás taktikájához folyamodott. minden ódium a kormányt fogja terhelni. Mert, hogy történni fog valami, ami a fővárosra nézve nem lesz kellemes, az egészen kétségtelen. Előrelátható, hogy a kormány a főváros álláspontjának ismerete nélkül fogja megkötni a Talbot-csoporttal a centráié létesítésére vonatkozó szerződést. Az is kétségtelen, hogy a terhek nagyrészének viselése a fővárosra fog hárulni s hogy a főváros lesz e mellett a centráié legnagyobb áramfogyasztója is. E kettős terhek viseléséért már eleve elhárítja magáról a tanács a felelősséget, s hogy még a későbbi időkben se lehessen semmit a fejére olvasni, 29 mindazok, akik a centráié kérdésével a városházán foglalkoztak, hirtelen beteget jelentettek. ágynak dőltek s bizonyára mindaddig nem áll helyre drága egészségük, amíg a kormány hatalmi szavával nem döntött a centráié kérdésében. Nagy sajnálattal vettük tudomásul, hogy a mait héten egyszerre estek betegágynak Borvendég Ferenc tanácsnok és Deutsch Lajos elektromos üzemi vezérigazgató és ugyanakkor ment 3 heti szanatóriumi üdülésre Bu- záth Ferenc alpolgármester is. És felhívjuk a figyelmet arra is. hogy a miniszterelnökkel folytatott Talbot-tárgyálá- sok. után Sipöcz Jenő polgármester is néhány napig a szobát volt kénytelen őrizni. A kulisszák mögött tehát ezek a játékok folynak, miközben a kormány a szerződés aláírására készen tartja a tollat. Mire a kormány a döntést perfektuálja, a betegek is Isten, segítségével felkelnek, s a városházán is megindul majd a munka az, elmulasztottak pótlására. Mindenekelőtt az elektromos művek igazgatósága terjeszti majd elő véleményes jelentését. amely már készen van s csak közzétételével várnak m ndaddig, amíg az abban foglalt súlyos kritikák már nem járhatnak kellemetlen következményekkel. Legkésőbb tehát január első napjaiban, amikor a centrálészerződést a kormány megkötötte, előlép a főváros is a maga álláspontjának ismertetésével. A pártok nagyrésze különben is helyesli a tanács magatartását, mert így legalább hivatkozhatnak arra, hogy ü döntésnél az államhatalom megint elnyomta a főváros érdekeit. Mindez nem fog változtatni azon a tényen, hogy az új, hatalmas elektromos centráié az anngol tőkecsoport vállalkozásában a főváros bőrére BánhicMn épül fel. mm „Egészséges, munkabíré Generációt akarunk nevelni,“ Szécsi Ernő dr. nem ad programniot, mert az ő programinja azonos a tiszti főorvoséval. A múlt szerdai közgyűlés közmegelégedésre nagy szótöbbséggel Szécsi Ernő dr. egészségügyi tanácsost választotta meg Budapest székesfőváros tisztv föorvoshelyettesévé. A hosszú és elkeseredett választási harcnak ily módon történt befejezése megelégedéssel tölt lei mindenkit, mert a főváros közegészség- ügyének élén most már két kiváló és elsőrendű szak- tekintély áll. Csordás Elemér és Szécsi Ernő. Ez a két név mindennél teljesebb garancia Budapest közönsége számára, hogy az egészségügyi veszedelmek és bajok messze el fogják kér ti lm', a fővárost. Ennek a garanciának a tudatában vonult fel a közgyűlés óriási többsége, hogy 160 szavazattal Szécsi Ernőt állítsa oda munkatársul Csordás Elemér mellé. A választásra még a betegek is eljöttek, hogy leszavazzanak Szécsi Ernő mellett. S hogy az eredmény ilyen impozáns győzelemben nyilvánult rneg,, az elsősorban Csordás Elemér főorvos érdemének tudható be, aki önfeláldozóan korteskedett, kapacitált és győzött meg mindenkit, hogy ennek az állásnak betöltésénél nem pobtikai szempontokat, hanem egyedül a szaktudást, a rátermettséget szabad figyelembe venni. Az ő érdeme, hogy sokan még az ellenpártbóili is Szécsi Ernőre szavaztak és hozzásegítsék. hogy a fővároshoz méltó helyettes kerüljön a tiszti főorvosi hivatal! élére. Szécsi Ernő dr. egészségügyi tanácsos, aki fiatalon, 46 .éves korában, 19 éves szolgálat után ért el karrierjének erre a magas fokára, megválasztása után a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának:- Nekem tuíajdpnképen nincs és nem is lehet mondani vialóm. Én csak köszönetét remeghetek azoknak, kik a választáson kitüntető bizalmukkal ajándékoztak meg. Én ünnepélyesen megígértem abban a megható pillanatban, amikor megválasztásomat a főpolgármester ár közölte, hogy igyekezni fogok további munkámmal erre az előlegezett bizalomra rászolgálni. Ezt a fogadalmat csak megismételhetem. Program- mot nem adhatok, mert SZÉCSI ERNŐ dr. egészségügyi tanácsos. az én progranmiom azonos a tiszti főorvos nro- rammjával. VIGADÓ KÁVÉHÁZ IV. kér., Deák Ferenc-utca 2. VIGADÓ KIOSZK V. kerület, Vigadó-tér Tulajdonos: BABÓCSY LŐRINC Nekünk kettőnknek egy célunk lehet, a főváros közegészségügyét a legmagasabb színvonalra emelni, modern szociálhigiéniát teremteni. a lakosság egészségügyére felügyelni és céltudatos preventív intézkedésekkel a fővárost és lakóit a fertőző bajoktól megóvni. Egészséges munkabíró. ép testű és ép szellemű generációt akarunk nevelni s erre lesz hivatott a fejlődés előtt álló iskolaorvosi intézmény. Mindezekben a nagyjelentőségű kérdésekben a főorvosé a Programm s én csak hűséges követője s munkatársa leszek a reá váró nagy feladatok elvégzésében. A tiszti főorvosi hivatalban nem lesznek pobtikai kérdések, itt csak az emberiség javáért folyik a munka. A Független Budapest útján mégegyszer hálámat és köszönejtemet nyújtom át mindazoknak, akik bizalmat kölcsönöztek az én Szerény személyemnek. Minden igyekezetem az 'lesz1, hogy erre a bizalomra rászolgáljak. GUNDEL éttermei és polgári vendéglője a „Szent Gellért" szállóban Külön szobák és termek bankettek, esküvők házi bálok és mulalságok céljára. Délutáni tea Jazz-band melleit. Este az étteremben elsőrendű cigányzene. Diétás konyha betegek részére. GUNDEL NYÁRI VENDÉGLŐJE az ÁLLATKERT MELLETT a főváros legkedveltebb kerthelyisége. A fővárosi statisztikai hivatal új évkönyve. Alig egy éve, hogy a fővárosi statisztikai lbvatal igazgatója nyugalomba vonult s átadta helyét a hivatal aligazgatójának, dr. Illyefalvi 1. Lajosnak Altalanos volt a vélemény, hogy e nagytudású, már akkor is ismertnevü statisztikus, nagy dologra hivatott és nemcsak a laikusok, hanem a szakemberek is nagy várakozással tekintettek a statisztikai hivatali1 új kor- szaka felé. Illyeftnvi igazgató be ;s váltotta a hozza- fűzött reményeket s rövid idő alatt könyvpiacra hozta a hivatal tavalyi évkönyvét, megindította a „Városi Szemle című, hosszú idő óta szünetelő várospolitikai és városigazgatási folyóiratot, kiadta a Statisztikai Közlemények első kötetének négy hatalmas füzetét, közben, dr. Lamotle Károly tanácsnok kezdeményezésére, terjedelmes munkaprogramníja alapján lebonyolította a fővárosi szükségmunkát mely ezer szeretni _ munkanélkülit juttatott kenyérhez a legnehezebb téli hónapok .alatt. E munkálatokat alig lej ez te bei s mans nyilvánosságra hozta a statisztikai hivatal második Fvkönyvel, mely gazdagság és terjedelem tekintetében még a tavalyit is felülmúlja s a hivatal egykori régi, már-már feledésbe menő' fényét újítja fel. Az 1,500 oldalt meghaladó hatalmas kötet két részié oszlik. Első része a közigazgatási évkönyv, mely tej ölel!' az utolsó év történetét. A városi köz- igazgatas élete a. maga egész gazdagságában tárul fel az olvasó előtt. Az általános közigazgatásról szóló fejezet kiterjeszkedik a törvényhatósági életre, a személyzeti ügyekre, a bizottságok, elöljáróságok működ esete és a tűzrendészed tevékenységre. A községi háztartás és városgazdaság című fejezete foglalkozik a főváros jövedelmeivel s részletesen tárgyalja a különböző adókat. A városépítés és közmunkák alatt találnak helyett a. szabályozásra és vai ősi eiidczésre. csatornázásra és közmüvekre vonatkozó részletes ismertetések. Megtaláljuk továbbá az evkonyben a fővárosi.és az egyéb szervek közegészségügyi működésének, a főváros közegészség- ügyi üzemeinek részletes taglalását, az ipar, kereskedelem és közlekedéssel összefüggő minden kérdés tüzetes megvilágítását. Beszámol az évkönyv a főváros nagyszerű iskolapolitikájának eredményeiről is az utolsó évben, az egyes iskola1, fajok és egyéb kulturális intézmények fejlődésével kapcsolatban. A közélelmezés című fejezet bevilágít a háború utáni „béke év“-nek nevezett 1926. és 1927-es év élelmezési viszonyaiba s végül a főváros emberbaráti és szociális tevékenységének megható képét tárja elénk a szociális ügyek, közjótékonyság és gyámi közigazgatás című fejezetek változatos adataiban. Az Évkönyv táblás része 1.070 oldalon, 661 táblázatban közli a főváros számszerű adatokkal fe,mérhető éUtmegnyilvánulásaU. Az előző Évkönyvhöz képest ez az Évkönyv újabb fejlődést mutat. Bővített alakban jelenik meg az évkönyv mindegyik fejezete és a régi tárgykörökön kívül ismét újabb szociális és gazdasági kérdéseket kapcsol be, melyeket a közig: zgatás érdekei ppitmcsolóan megkívánnák. Meg kell emlékeznünk az idei évkönyv épiilet- statisztikai részéről, mely az 1927. évi speciális fölvételek alapján a legrészletesebb . keretben készült. Ugyanilyen értékű a legutolsó népszámlálás adatait közlő s a főváros népességére vonatkozó fejezet is, mely egyben a népesség foglalkozását, páralanul gazdag szem;'ontok szerint, a legrészletesebb feldolgozásban adja. Tekintélyesen bővültek a főváros üzemeire, továbbá a hitelviszonyokra vonatkozó fejezetek is. amely utóbbi mintegy 70 oldalon részletesen terjeszkedik ki az egyes bankok és takarékpénztárak mérlegeinek részlete« és összehasonlító legújabb adataira, vala- m’ni a részvényeknek az új pengőszámítással kapcsolatos átértékelésére. Az évkönyvnek egyik legértékesebb része azonban az árak. keresetek., bérek, fizetések alakliiására vonatkozó fejezet. Az árakat taglaló fejezet legrészletesebben tárgyalja az árak alakulását a piacokon, vásárcsarnokokban és a nagyobb fogyasztási szövetkezetekben, továbbá megadja mintegy 1,201) áru és közhasznú!lati cikkeknek évi átlagárát, egybevetve az illető árucikk 1914. évi árával, kimutatva abszolutszámban és százalékban az illető árucikk jelenlegi árának a békebelihez viszonyított emelkedését, vagy esetét. Az árucikkeken kívül megtaláljuk ebben a fejezetben mindazon szükségletek árváltozási it is, amelyek a fővárosi embert a bölcsőtől a sírig elkísérik. Ezekből az összehasonlításokból kitűnik, menynyivel többet, vagy kevesebbet költ a ma embere élelmezésre, ruházkodásra, gyógykezelésre, tisztálkodásra. iskoláztatásra, szórakozásra, egészségápolásra. közlekedésre, mint békében. A keresetekre, bérekre és fizetésekre vonatkozó táblázatok tanulmányozása egyszeriben elénk tárja, miért oly nehéz és küzdelmes a megélhetés ma, miért kell még a magasabb pozíciót betöltő hivatalnokoknak is gondos számítással beosztani a f zetést. hogy teljen itt-ott a megdrágult létfenntartási cikkek mellett valami szerény — a békebeli viszonyokhoz képest erősen leszállított művészi élvezetre és szórakozásra is. Sok újdonságot tartalmaz az évkönyv szociális fejezete is. mely tömör kivonataiban közli a hivatal nagyobbszabásá felvételeinek legfőbb eredményeit. ilyenek a fizikai és szellemi munkanélküliek, továbbá az albérlők és ágyrajárók. nemkülönben a háztartási alkalmazottak és iuségsegélyben részesülök szociáb's és gazdasági viszonyai. Ezek taz eredmények világos és tiszta képet nyújtanak az egyes problémák alakulásáról. Részletes adatok tárják fei az országos munkásbiztosító pénztár és a szakszervezetek viszonyait, az Általános Fogyasztási Szövetkezet, :a „Háztartás“ és a Köztisztviselők Fogiyasz- tási Szövetkezetének fejlődését és üzlet menetét. Részletesen kitér az Évkönyv a fővárosi községi munkások bérviszonyaira, melyeket lehetőleg minden vonatkozásban (órabér, hetibér. évi jövedelem, egyéni bér. átlagbér, munkanemek és munkás kategóriák szerint) törekszik megvilágítani. Majdnem 50 ipari ágnál sikerült közölni a bérek fokozatos emelkedését 1924. óta. A hatalmas kötet méltán lehet büszkesége nem csupán a fővárosi statisztikai hivatalnak, hanem magának a székesfővárosnak is, amely meg tudta találni Illyefalvi I. Lajos igazgató személyében azt az embert, aki a hivatal élén állva hivatva van annak egykori fényét és országos! hírét ismét • érvényre juttatni.
