Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1927-02-02 / 5. szám

XXII. évfolyam. 1927. február 2. 5. szám. Függaen Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap. Megjelenik minden héten. , ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Főszerkesztő: B. VIRAGH GÉZA Egész évre ......... 20 pengő = 250.000 korona. Fé l évre............- ío pengő — 125.00» korona. Felelős szerkesztő: L1PPAY GYULA dr. ______Egyes szám ára 40 fillér — 5.000 korona._________________________________________________________________________________ Sz erkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon : József k5—82. Postatakarékpénztári csekkszámla : 45.476. A közgyűlés képe másfél esztendeig ugyanaz volt, mert ha volt is itt-ott valami kis változás, ez annyira jelen­téktelen volt, hogy a közgyűlésnek azon az összetételén, amelyet a választások eredmé­nyeztek, alig-alig látszott meg. Csak legutóbb, a tisztújítás lezajlása után kezdett ez a kép változni, míg most végre elérkeztünk oda, hogy megkezdődik az a folyamat, amely kialakítja a jövendő közgyűlést és tisztító erejével meg­hozza azt a szelektálást, amely egészségesebbé és izmosabbá teszi Budapest törvényhatósági életét. Azt, hogy a pártok képe megváltozik, hogy a bomlási processzus megkezdődött és új hely­zet előtt állnak a főváros eddigi nagy, vezető pártjai, már nem lehet titkolni, hiszen az ese­mények egy része a nyilvánosság teljes rész­vétele mellett folyik le, a másik rész pedig az, amelyhez nem gyújtottak fáklyákat, illatával árulja el, hogy a rothadási folyamat még nem végződött be és Dánia még nincs olajjal szag­talanítva. Az égszakadás, földindulás megkezdődött már régebben, de még mindig nincs vége s a földrengés nemcsak egy ponton ingatta meg a talajt, hanem végig, az egész vonalon, az ösz- szes nagy pártoknál. A Wolff-párton Perezel Béla esete jelezte, hogy baj van, de a szeiz­mográf már Buday Dezső újévi beszédénél is erősen ingott, jelezve, hogy remeg a föld és ös'szeomlani készült egy világ, amelyet sikerült ragasztékokkal együtt marasztani évek hosszú során át. A Ripka-párt titokzatos mosolyt eről­tetett magára és azoknak, akik akarták, meg­súgta, hogy ő lesz a legerősebb párt a közgyű­lésen, mert jobbról is, balról is sok a dezentőr, akik mind őhozzájuk készülnek átszökdösni. Megérzik a bogrács csábító illatát és íem tud­nak ellentállni ebben a nagy zavarosban a ki­tűnő halászmestereknek, akik a húsos fazekat tették horguk végére. És most, amikor azt néz­zük. hogy hol az a nagy, legnagyobb párt, akkor azt látjuk, hogy a szaporodás, amely alapjában véve lényegtelennek látszik, valójá­ban nem is olyan lényegtelen, mert azt eredmé­nyezte, hogy ebben az „egységes“ pártban dühöng a felfordulás és egyenetlenkedés. A libe­rálisok bevonulása felkavarta a gyomrok egy részét: a Bohh Józsefék gyomra nem vehette be egyszerűen a liberálisok és zsidók csoport­ját, míg emezeknek a gyomra nem igen tudja megemészteni a Bohnokat. De a liberálisok — hagyományos jó szokás szerint — ygymaguk közt sem tudnak meglenni, és mint halljuk, a Kdllay Tibor- Siegescu—IJési Géza frakció épp most készül arra, hogy kibuktassa Ugrón Gábort az Erzsébetvárosi Kaszinóból, ahová pedig nagy diadallal vonult be. De ez a bom­lási folyamat megmutatkozik a Ripka-púiri egyéb szakaszain is, amit legújabban a Ba- rdnszky-eset -mutat meg, jelezve, hogy az ég- szakadás, földindulás még csak most kezdődik meg igazán a Ripka-párton, most, amikor rneg- kezdődik az clet-halálharc a főváros önkor­mányzatáért. A demokratapárt belső harcairól nem szíve­sen írunk. De nem tehetjük azt, hogy meg ne lássuk azt, ami nyílt színen, ország-világ teljes részvétele mellett folyik le, hogy ne vegyük tudomásul azt a teljes anarchiát, amelybe a libe­rális hagyományoknak ez a letéteményes pártja jutott. Nem okoz örömet nekünk a demokrata- párt súlyos válsága, mert az i viszálykodás, amely a testvérpártot emészti, erősen sújtja a liberalizmust és demokráciát, amelyet ez a párt vitt annak idején diadalra a városházán. Sajnosán kell megállapítanunk, hogy a mostani nyílt küzdelmek jól nem végződhetnek, és hogy a demokratapártnak elemeire való szakadása szinte elkerülhetetlennek látszik ebben a pilla­natban. Reménytelennek látjuk a párt lielyze­Az egyes adók és illetékek mérsékléséről, továbbá a helyi hatóságok háztartásának hatékonyabb ellen­őrzéséről szóló törvényjavaslat a jogügyi és a pénz­ügyi bizottságok állásfoglalása után pénteken kerül a közgyűlés elé. A bizottságok mint ismeretes, péirt- kiilönbség nélkül egyhangú tiltakozásukat fejezték ki az autonómia teljes megsemmisítéséi jelentő törvény­javaslattal szemben és egyhangúan annak teljes visszavonását követelték. Ez, irá' yb-.u a közgyűlés felterjesztéssel fordul a kormányhoz. A törvényjavaslat köztudo'másúan 11 különböző szakaszban érinti a főváros pénzügyi és^ önkormány­zati kérdéseit. Az egyik szakasz a földadó leszállításán mondja ki, még pedig a kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után az eddigi 4.241 korona helyett 3,750 koronának megfelelő 30 fillért kellene fizetni. Ennek a rendelkezésnek különösebb jelentősége nincs a fő­város szempontjából, inert a földadó mérséklése a főváros bevételeit csak jelentéktelen mértékben csök­kentené. A 2. szakasz szerint, a házadó kivetési kulcsa Buda­pesten az eddigi 24% helyett 20% lenne. Ez a leszállí­tás a fővárosnak már régi kívánsága és már hosszabb idő ól,a kérte a főváros, hogy Budapesten ugyanannyi legyen a házadó, mint vidéken. Ez most sem telje­sült, mert a vidéki házadót 20%-ról 18%-ra szállítot­ták le, tehát újra alacsonyabb, mint Budapesten. A fővárosnak az a kívánsága hogy ezentúl Budapesten is IS% legyen a házadó. Az egyik következő szakasz a helyhatóságok ház­tartásának hatékonyabb ellenőrzése végett azt köve­teli, hogy a főváros a jövőben, legkésőbb október végéig, terjessze fel a pénzügyminiszterhez a következő év költségvetését. A belügyminiszter a felülvizsgálás során a pénzügy­miniszterrel egyetért ve jóváhagyhatja, felemelheti, le­szállíthatja vagy törölheti a költségvetés egyes téte­leit, a jóváhagyást megtagadhatja és új költségvetés készítésére is utasíthatja a fővárost. Ez a rendelkezés a főváros szempontjából keresztül nem vihető, mert október végéig lehetetlen a költségvetést elkészíttetni és letárgyaltatni. A főváros költségvetése egy vaskos kötetet tesz ki és békeidőben úgy terjedelmében, mint összegében meghaladta a szerb királyság költségve­tését. Ezt már azért sem lehet keresztül vinni, mert a törvényjavaslat 45. §-a a szerint az előző évi zárszámadást szeptember végéig kell befejezni. A főváros december végéig kér terminust a költ­ségvetések fel térjesztéésére. A 48. §. arról intézkedik, hogy a belügy- és a pénzügyminiszter a főváros háztartását, köz­intézményeinek, üzemeinek, vállalatainak gazdál­kodását, továbbá pénzkezelését állami közegek által bármikor megvizsgáltathatja tét és nem hisszük, hogy a mai bomlásból sér­tetlenül kerüljön ki a párt, amelyet ennyire megtéptek a belső harcok. Bizonytalan még a jövő képe, de a tisztulási folyamat teljes erővel folyik, és mire elkövet­kezik a nagy harc a főváros életét megsemmi­sítéssel fenyegető törvényjavaslat ellen, kiala­kult már a főváros törvényhozásának líj képe. Ez a kép semmi esetre sem lesz olyan, mint eddig volt, mert a bilincsek most már nem tart­hatják többé együtt azt, ami nem összetartozó. A pártkeretek megváltoznak és el fog követ­kezni a városházán az őszinteség korszaka, amely mindenkit ott, és azon a helyen fog ta­lálni, amely őt megilleti, nem pedig ott, ahová pártérdekek és egyéni érvényesülés vitte idáig. és a szükségesnek látszó intézkedéseket megteheti. Kötelezheti a óvárost az igazgatási szervezet kiépí­tésére, példására, a személyzeti létszám apasztásúra, felülvizsgálhatja az alkalmazottak bármely forrásból származó illetményeit s azok mérséklését. Kimondja ez a szakasz, hogy a kormány megtilthatja a fővárosi üzemek és vállalatok részvénytársasággá való alakítását, el­rendelheti a részvénytársasági forma megszünte­tését s elrendelheti egyes nem gazdaságos, vagy nem közszükségletet szolgáló üzemek teljes fel­oszlatását. Szükség esetén a kormány a főváros gazdálkodásának állandó ellenőrzésére ellenőrt rendelhet ki, akinek jogkörét az állam szabja meg. A főváros törvényhatósági bizottsága és a tanács e szakasz teljes egésze ellen a leghatározottabb tilta­kozását fejezi ki, mert e rendelkezések törvényerőre való emelése az autonómia teljes megsemmisülését jelenti. Végül a 49. §. arra hatalmazná fel a kormányt, hogy a kereseti adó jövedelmét állami bevételnek nyil­váníthassa s azt a pénzügyminiszter által a belügyminiszterrel egyetértőleg megállapított módon teljes összegében a főváros és a többi városok és> községek háztartási szükségletének fedezésére fordíthassa. Ez a szakasz azt célozza, hogy megszüntesse a helyhatóságok kereseti adó bevétele terén jelentkező aránytalanságokat, tz a rendelkezés rendkívül sérel­mes a fővárosra nézve, mert a főváros egy-egy lakosa négyszeresnél is nagyobb terhet visel általános kere­seti adóban, mint átlagban a vidéki lakos. A kereseti adó hozama pedig Budapesten több mint egyharmada a.: egész ország kereseti adó hozamának s így kétség­telen, hogy a tervbe vett rendelkezés a főváros lakos­ságával fizettetné meg a vidéki helyhatóságok igényei­nek kielégítését. A tervezett rendelkezés' különben ellentétben áll magával a kereseti adótörvéuy- uyel is, mert hiszen a kereseti adó kulcsát a törvény szerint városonkint a szükséglethez mérten kell megállapítani autonóm hatáskörben. Ez azután olyan > lehetetlen helyzetet teremtene, hogy például valamely vidéki város keresed adó kulcsát 1%-ban állapítaná meg abban a feltevésben, hogy ha ez az összeg kevés is, úgyis részesedni fog abból a kereseti adó bevételből, amely a kormány részéről szétosztásra kerül s aminek természetesen legnagyobb részét adja az a kereseti adó, amelyet a főváros lakossága tizet. Ez az a törvényjavaslat-tervezet, amellyel Bethlen ki akarja végezni Budapestet. És hogy ez törvény­erőre ne emelkedhessek: összefog Budapest népe pari különbség nélkül, elszánt, egységes akat attak Törvényjavaslat a főváros autonómiájának teljes megsemmisítéséről Milyen intézkedéseket tervez a kormány a főváros elleni törvényjavaslatban. Legmodernebb gyógy­intézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJOR-SANATORIUM 5Ä™ Magánklinika! osztályon teljes ellátási dij napi 150.000 korona. Idegbetegek, üdülők gyógy­helye, vízgyógyintézet, nap- és légfürdők.

Next

/
Thumbnails
Contents