Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-09-14 / 37. szám
XXII. évfolyam 1927, szeptember 14 37. szám Független Budapest Várospolitikai és közgazdasági lai 0. megjelenik minden heten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre ......... 20 pengő = 250.000 korona. Fé l évre............... 10 pengő = 125.OOu korona. Eg yes szám ára 40 fillér = 5.000 korona. Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon: József 1)5—82. Postatakarékpénztári csekkszámla: 45.476. Önérzetesen és szinte sértődötten hangsúlyozzák, hogy az autonómia védelmére indított mozgalom felesleges, mert nincs senki sem, aki jobban tisztelné az autonómiát, mint ők, már mint Ripkáék. Igen, a kormány tiszteli, sőt tisztelteti az autonómiát: ne tessék tehát védelmezni, mert az sértés velük szemben. Lassan kint úgy alakul a dolog, hogy nemsokára bolondnak, Don Quichoté-nek fogják mondani azt, aki félti tőlük Budapest önálló életét; mosolyognak rajta és fölényes kézlegyintéssel intézik el, mint akiről beszélni nem érdemes. „Ugyan kérem, iőliink féltik az autonómiát? Tőlünk? Akik bármikor meghalunk érte, de még szívesebben élünk érte és — belőle?!“ Belénk akarják fojtani a szót, elejét akarják venni még annak is, hogy az önkormányzat iránt érdeklődjék a polgárság, mert minden úgy van jól, ahogy van és az a helyes út, amely ő feléjük vezet. Aki más úton halad, az tévelyeg, ki kell nevetni, bolondok házába csukatni, mint kártékony rendbontót. Igen: rendbontót. Mert rend csak egyféle lehetséges, az a rend, amelyet ők teremtenek maguk körül: a temetők rendje. Van-e békésebb, nyugodtabb, csendesebb hely a temetőnél? Ügy-e nincs. Nos, mit akartok ti rendbontók? Mi ezt a tökéletes rendet és nyugalmat hozzuk és ez ellen a gyönyörűség ellen mertek tiltakozni?! Bolondok vagytok és nem szabad komolyan venni benneteket, mert nem tudjátok, mi a jó, mi a hasznos és üdvözítő. Az autonómia jelszó lett a városházán, tartalomnélküli, elcsépelt frázis, amelyet mindenki úgy forgat, ahogy akar. Köpönyeg az autonómia, amelybe be lehet burkolózni, nem pedig palást, amelyet tisztelni kell. A köpönyeget az keríti a nyakába, aki akarja, s ha egyszer ebben a köpönyegben mutatkozik, akkor szentnek és sérthetetlennek nevezi ki önönmagát. Az autonómia a szabadságot jelenti. A liberalizmus egyik megnyilvánulási formája az autonómia, hogy egy csúnya szóval fejezzük ki magunkat: ismérve a liberalizmusnak. Ennélfogva természetes, hogy a kormány és exponensei nem lehetnek barátjai az autonómiának, mint ahogy reakció és önkormányzat nem férhetnek meg egy csárdában. Az autonómia ott virágzik, ahol az államrendszer a liberalizmuson alapszik, mert az autonómiák tartozékai a szabadelvűségnek. A reakció talajából nem nőhet ki és nem fejlődhetik az önkormányzat, minélfogva tudatos félrevezetés minden olyan jelszó, amely azt akarja elhitetni, hogy a főváros autonómiája kedves az ő szívüknek. Sem Ripkáék, sem pedig Wolffék nem lehetnek őszinte hívei az autonómiának, mert ez ellenkezik legbelsőbb meggyőződésükkel, ellenkezik azzal a reakciós szellemmel, amely uralkodik rajtuk és eltölti őket, mint valami eredendő örökség. Autonómia és liberalizmus egyet jelentenek. A liberalizmus az anya és az autonómia ennek az anyának gyermeke, aki elpusztul, ha az anya nem táplálja. Azok a kevesek, akik még hisznek a polgári szabadságban, akik előtt nem egyszerű üzleti érdek az emberi jogok teljessége, természetszerűleg sietnek az autonómia védelmére. Ezeknek a keveseknek össze kell találkozniok és össze is fognak találkozni, akárhogy igyekeznek is fölényeskedő mosollyal intézni el amazok az autonómia védelmében megindult harcot. össze kell találkozni, mielőtt elveszne minden, mert késő szemrehányások már nem hozhatják vissza azt, ami elveszett, már pedig látjuk a felénk tornyosuló veszedelmet, amelyet csak úgy tudunk elhárítani, ha mindnyájan résztvesziink a mentés munkájában. Minden ember a fedélzetre! Sűlyed a hajó, a torpedók egymást érik, egyre nagyobb lesz a veszedelem, az életről, a jövendőről van most szó! A lék egyre nagyobb lesz, a titkos hajófúrók munkája nem lankad, sűlyed a polgárság hajója, A főváros biztosítási ügyeiben beállott váratlan fordulat rendkívül felkavarta a városházi körök nyugalmát. A tanács Htokban akarta kijátszani a közgyűlés akaratát és meghosszabbította a biztosítási szerződéseket a nélkül, hogy erről a nagyjelentőségű ténykedéséről bárkit is tájékoztatott volna mindaddig, amíg a szerződések mindkét szerződő fél: a főváros és a biztosító társaságok által aláírattak. Az egyik érdekelt fél — a biztosító társaság — elügyetlenkedte a dolgot és azt időnek előtte kipat- tantotta a sajtóban, amely sietett figyelmeztetni a mit sem sejtő várospolitikai tényezőket a suba alatt történt intézkedésről. A Független Budapest hasábjain jutott először teljes részletességgel nyilvánosságra a tanácsi határozat lényege s amint a nyilvánosság fénye rávetődött a tanács titkos lépésére, megrettentek attól a felelősségtől, amely machinációjuk nyomában járt volna. A legfurcsább ebben a titokzatos esetben az a körülmény, hogy mikor már mindenki tudott a tanácsi határozatról. akkor a legilletékesebb hdyen a leghatározottabb cáfolatot bocsájtották ki és szemrebbenés nélkül kijelentették az érdeklődök előtt, hogy a biztosítások ügyével a támlás még nem foglalkozott, annál kevésbbé hozhatott tehát olyan határozatot, amely a biztosítási szerződések egy évre való meghosszabbításáról intézkedik. Már egymaga az a tény, hogy a határozat jogerőre emelkedése után felelős tényező egy ilyen súlyosan kompromittáló cáfolatot adott ki a nyilvánosság számára, mutatja, hogy mennyke elvesztették fejüket a városházán a titokban tartott határozat kipattanása miatt s mennyire érezték lépésük rendkívül felelősségének súlyát. Amikor illetékes hely a való tényekkel szemben lelkiismeretiurdalás nélkül letárgyalta a biztosítások meghosszabbításának megtörténtét: ugyanakkor a Független Budapest szerkesztcí- ségi asztalán feküdtek azok a tanácsi határozatok. amelyeket Folkusházy alpolgármester írt alá s amelyek Bucsánszky Bertalan főjegyző előterjesztése alapján 123,832/1927—XI. sz. alatt a következőket tartalmazzák: — A tanács a folyó évi május hó 17-én kelt 56,035/1927—XI. sz. határozatával a .,biztosítási díj fizetésével kapcsolatos egyes kérdésekről" szóló 1927 : X. t.-c. egyes szakaszaiban foglalatait következtében felhívta a fővárosi összes intézményeinek és üzemeinek vezetőit, valamint felkérte a részvény- társasági alapon működő üzemek igazgatóit, hogy az idézett törvénycikk 15. paragrafusában a biztosított félnek adott jog alapján' összes kárbiztosítási szerződéseiket a jelen biztosítási időszak végére mondják fel. Mikor a tanács ezt a határozatot meghozta, ezt annak a célnak szem előtt tartásával tette, hogy a fővárols összes értékeire kötött kár- biztosi- ásókat 1928. január 1-től kezdődően egységes kezelés alá veszi és a biztosítási időszak lejártáig megválasztandó új biztosítási módszer szerint fogja a jövőben biztosításait eszközölni. A tanács városgazdasági ügyosztályához beérkezett jelentések szerint, a fönt felsorolt intézmények és üzemek kárbiztosítási szerződéseiket a folyó biztosítási időszak végére fel is mondotta. A tanács a városgazdasági ügyosztálynak ebben az ügyben újabban tett jelentéseiből meggyőződött arról, hogy a fővárosi biztosítási ügyek végleges rendezése, illetve egységes alapra való fektetése tekintetében még Szükséges tájékozódások s ezen kérdések minden részletére kiterjedő beható tárgyalások még annyi időt fognak igénybe venni, hogy ennek az ügynek alapos és mindenképen meg kell kísérelni mindent, ami emberi erőtől telik. Ők meg csak mosolyogjanak és legyintsenek. Minket nem riasztanak vissza szent munkánktól fölényes, lekicsinylő gesztusok. kielégítő megoldása, illetve rendezése a folyó évben már nem remélhető, ennélfogva felmerült annak a szüksége, hogy a szóban- levő felmondott értékek az 1928. év végéig terjedő időre újra biztosíttassanak. Felhívja ennek alapján a tanács a főváros Üzemszerű intézményeinek vezetőit, továbbá felkéri a részvénytársasági alapon működő üzemek igazgatóit, hogy az 56,035/1927—XI. sz. tanácsi határozat alapján felmondott kárbiztosítások helyett 1928. december 31-iki lejárattal az általuk ezideig követett gyakorlatnak megfelelően a főváros érdekeinek szem előtt tartásával újból biztosítsák a gondozásuk alatt álló fővárosi értékeket. azt megelőzően azonban tegyék megfontolás tárgyává, hogy a szóbanlevő értékek nem lennének-e előnyösebben biztosíthatók a magángyárosok által is gyakorlatba vett premier-risque (első kockázat) rendszer biztosítási mód igénybevételével. Felhívja továbbá a tanács a főváros üzemszerű intézményeinek vezetőit, hogy a jelen határozat kézbesítésétől számított két hónapon belül részletes és kimerítő jelentést tegyenek arra nézve, hogy az annak idején felmondott kárbiztosításaikat 1928. december végéig terjedő időre, melyik biztosító intézeteknél és mily feltételek mellett újították, illetve kötötték meg. — Végül felkéri a tanács a részvénytársasági alapon működő üzemek, intézmények vezetőségét, hogy felmondott kárbiztosításaiknak az 1928. december végéig való megújítása tekintetében az elől lefektetett irányelvek szerint intézkedni és ennek megtörténtéről mielőbb részletes és kimerítő értesítést küldeni legyenek szívesek. Erről a tanács az összes tanácsi ügyosztályokat vezető tanácsnok urakat azon meghagyással értesíti, hogy az egyes ügyosztályok ellenőrzése alatt működő összes intézményeket a bejegyzett cégi és részvénytársasági formában működő üzemeket is beleértve, a tanácsi határozatról haladéktalanul, felelősség mellett a szükséges intézkedések megtétele végett értesítsék. Kelt Budapesten, a székesfőváros tanácsának 1927. évi augusztus 25. napján tartott üléséből. Folkusházy s. k„ h. polgármester. Ugyanilyen szám alatt a tanács az augusztus 25-én tartott ülésen egy másik határozatot is hozott. amellyel az Első Magyar Általános Biztosító Társasággal és a Gazdák Biztosító Szövetkezetével eddig fennállott szerződéseit a jövő év végéig meghosszabbította. Ez az újabb határozat többek között a következőket lar'almazza: A tanács a városgadasági ügyosztály javaslatára elhatározza, hogy a székesfőváros közönsége tulajdonában levő, valamint a kezelése alatt kálló épületeknek és az azokhoz tartozó ingóságoknak, nemkülönben az azok használatából ere<dő haszonvágy bérjövedelmeknek tűzkár esetére való_ biztosítására vonatkozólag az 1922. december 2-án kelt 126,475/1922—XVI. sz. tan. határozat, továbbá az e,zt kiegészítő és módosító 14(1,294/1924—XVI. és 118,798/1926—XV. sz. tanácsi határozatok alapján az Első Magyar Általános Biztosító Társasággal és a Gazdák Biztositó Szövetkezetével az 1927. december 31-ig fenntartott szerződéses viszonyt a most megjelölt tanácsi határozatokban foglalt s jelen határozat 9. pontja szerint némileg módosított feltételek melleit az_ 1927. december 31. napjának déli tizenkét órájától Hogyan áll a városi biztosítások ügye Megsemmisítik a biztosítások meghosszabbítására vonatkozó tanácsi határozatot. — Fejetlenség és bűnbak-keresés a városgazdasági ügyosztályban. Legmodernebb gyógy- intézet sebészi és bel- Ul , HA mb CANATHDIIIAA BUDAPEST, VIII. Idegbetegek, üdülők gyógy-1 ■ 1 ÍJ mi SU 111 VAS-UTCA 17. sz. helye, vfzgyógyintézet, napbetegek részére Magánklinikai osztályon teljes ellátási díj napa 12 pengő. és légfÜrdŐK.
