Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-07-20 / 29. szám
2 Független Budapest 1927. július 20. széltem. Az „Őrszem"-nek az üzemekkel kapcsolatos akcióiáról csak egy közgyűlési interpellációból szerzett tudomást s ekkor kijelentette nekem, hogy adónkat, melynek helyességéről én _ a történtek dacára is meg vagyok győződve, — ő határozottan helyteleníti s azt a maga részéről semmiféle vonatkozásban támogattni nem fogja. Ekkor azonban a kérelmeket az illetékes minisztériumokban beadtuk s így az akciót ebben a stádiumban a visszavonulás szégyene nélkül nem (állott módunkban megállítani. Egyébként nagykorú, gyámság vagy gondnokság alatt nem álló. önálló keresettel bíró budapesti ügyvéd vagyok, aki magam szabom meg működésem területének határait. Az „Őrszem" kérésének sorsa különben a 2BBV kormány bölcs belátásától függ. Ha azt látom, hogy a kérdés méltányos elintézésének csak az én személyem az akadálya, úgy készséggel állok félre s adom át helyemet olyanoknak, akiken keresztül egy gazdasági kérdés mikénti megoldását nem lehet politikai céltáblául felhasználni. Míg az „Őrszem" elnöke vagyok, állom a harcot minden támadással szemben s képviselem az érdekeit azoknak, akik bizalmukkal megtiszteltek. Krivoss Árpád dr. nyilatkozatával szemben, állnak a városi pártok vezetőinek nyilatkozatai, amelyek már ismeretesek. Kétségtelen, hogy a közgyűlés teljes egyértelműséggel foglal állást Krivossék terve ellen, amelyről felháborodással beszélnek az összes pártok. Több nagyüzem nem hajtotta végre a közgyűlésnek a biztosítások felmondására vonatkozó határozatát A főváros áttér az önbiztosítás rendszerére. A nyári szünet késlelteti a főváros biztosítási ügyeinek elintézését s őszig nincsl is kilátás arra, hogy végre egységes mederbe terelődjön ez a nagyfontosságú ügy. B. Virágh Géza közgyűlésül interpellációja terelte rá a figyelmet a biztosítási ügyek körül tapasztalható rendszertelen állapotokra s ennek az interpellációnak a hatása alatt határozták el az illetékes körök az összes fővárosi biztosítások felmondását. A Független Budapest annak idején beszámolt a tanács errevonatkozó intézkedéséről és, közölte azt is, hogy a tanács jelentéstételre kötelezte az összes üzemeket arravonatkozóan, vájjon teljesítették-e a biztosításfölmondásokat elrendelő utasítást. Azóta másfél hónap telt el. a jelentésre kiszabott határidő is régen lejárt, de a tanács legnagyobb megdöbbenésére egyes nagy üzemek többszöri felszólítás ellenére mind a mai napig nem közölték az illetékes ügyosztállyal, vájjon felmondták-e a biztosításokat, vagy sem. A legutóbbi tanácsülés foglalkozott a renitens- üzemek magatartásával s szigorú vizsgálatot rendelt el annak kinyomozása érdekében, miért nem szolgáltatták be a szóbanforgö fővárosi vállalatok a kötelező bejelentést, A tanácsnak az a gyanúja, hogy több üzem nem respektálta a közgyűlés és a tanács határozatát s nem mondotta fel a meghatározott időben a biztosításokat. Amenyíiben ez tényleg kiderülne, szigorú megtorlást fognak alkalmazni az üzemvezetőkkel szemben, akiket a károsításért amúgy is felelőssé tesznek. A városházán különben az a terv, hogy az egész vonalon áttérnek az önbiztosítási rendszerre. Véglegesen természetesen csak a közgyűlés dönthet ebben a kérdésben, de ezt megelőzően isi az üzemek utasítást kaptak, hogy a jövő évi költség- vetésbe vegyenek fel bizonyos összeget az önbiztosi- tási alap első részleteként. A gázművek már meg is teremtették a maguk önbiztosítási alapját és két éven át 3 millíárdot tartalékoltak erre a célra. Az 1925. évi zárószámadásban ugyanis két milliárd, a mos: elkészült ,1926. év'i zárószámadásban pedig egy milliárd korona szerepel az önbiztosítási alap első alaptőkéjeként. Az még nincsen megállapítva, hogy az üzem hány évig és milyen összeget gyűjtsön a teljes alap megteremtése számára. Ű! autóbusz-versenytárgyalás kiírását kérik a magyar autógyárak Panaszkodnak a szigorú feltételek miatt és meggyanúsítják a fővárost. Az autóbusz-ügyben nagy kavarodás támadt. A két éven keresztül folytatott fáradságos munkát teljes összeomlás fenyegeti, s ha a helyzet néhány napon belül meg nem változik, kilátás van arra, hogy az autóbusz-ügy megoldása, nevezetesen az új autóbuszok beszerzése, hosszú időre eltolódik, A magyar autógyárak ugyanis sérelmesnek tartják magukra nézve a főváros által kiírt pályázati feltételeket s azzal fenyegetőznek, hogy egyáltalán nem vesznek részt a pályázaton, ha a tanács idejében nem módosítja a szerintük elfogadhatatlan és súlyos kikötéseket. Mindenekelőtt azt kifogásolják a magyar gyárak, hogy a főváros külföldi eredetű autóbuszokra írta ki a versenytárgyalást s álláspontjuk szerint ez nemcsak a magyar iparra sérelmes, hanem hátrányos a fővárosra is, mert ezeknek a típusoknak Magyarországon való előállítása esetén a speciális berendezkedés és a gyártási licenciák megszerzése aránytalanul megdrágítanák a kocsik árát. De kifogásoljak azt is, hogy a megjelölt típusok idejüket múlták, és állításuk szerint, mióta ezeket a próbakocsikat Budapesten forgalomba helyezték, már sokkal modernebb autóbuszokat gyártanak. A magyar autóipar sérelmeinek orvoslását követelte előbb a polgármestertől, de miután ott célt nem ért. memorandummal fordult a kereskedelmi és belügyminiszterhez, akiktől az autóbuszversenytárgyalás megsemmisítését és új feltételek alapján való kiírását kérte, A memorandumban rámutatott a Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesülete arra a körülményre, hogy a külföldi próbakocsik idehoza- tala csak porhintés volt a magyar ipar szemébe s azt a célt szolgálta, hogy a külföldi kocsik a próbaüzem leple alatt megvásárolhatók legyenek. A magyar gyárak félremagyarázzák a versenytárgyalási feltételeket, mert azt állítják, hogy a versenytárgyalási kiírás lehetővé teszi külföldi gyárak pályázatát is, miután a feltételekben vámról, szállításról, külföldi megbízottak jelenlétéről van szó. Ez szerintük arra vall. hogy a- főváros itt olyan rejtett ajtókat akar magának biztosítani, amelyeken keresztül esetleg külföldi kocsikat szerezhet be. Ez a magyarázat tendenciózus félreismerése a való helyzetnek. mert a versenytárgyalási hirdetés kimondja, hogy kizárólag belföldön előállított kocsikat lehet szállítani s csupán azt engedi meg, hogy egyes, itthon elő nem állítható alkatrészeket szerezzenek be külföldről a magyar gyárak. Ez esetben azonban a pályázó köteles a legteljesebb részletességgel felsorolni azokat az alkatrészeket s azok mennyiségét melyeket külföldről szándékszik behozni és az autóbuszoknál felhasználni. Mélyen sérelmezik a magyar autógyárak a versenytárgyalási feltételiek terminusát, amely szerintük egyoldalúan van megfogalmazva, minden jogot a főváros részére biztosít, a gyárakat kötbérrel, pénzbírsággal és kártérítési kötelezettséggel terheli, amit a memorandum szerint előkelő és önérzetes gyárak egyáltalán nem vállalhatnak. Balkáni és afrikai módszerhez hasonlítják ezt az eljárást a magyar gyárak. Természetesen ebben a kérdésben nincs igazuk. mert a rendelő fél. ezúttal a főváros, köteles magát ilyen módon biztosítani s nemcsak versenytárgyalások alkalmával, hanem szerződések kötésekor is szokásban vannak a kártérítési kötelezettségek, bánatpénzek megállapítása. Amit a magyar gyárak kifogásolhatnak, az legfeljebb a feltételek szövegezésének hangja lehet, mert az tényleg erősen, szigorúan van megfogalmazva. Végeredményben a magyar gyárak azt követelik, hogy a kormány kényszerítse a fővárost új. méltányosaid) feltételű versenytárgyalás kiírására. 1 a legmegbízhatóbb ! SOPRON-, GYŐR- és VASMEGYEI TEJGAZDASÁGI R. T. Központi üzem és irodák : I., Fehérvári út 33 35. — Telefon : J. 305-31 és J. 428-01. mert azt állítják, hogy ilyen feltételek mellett nem hajlandók a versenytárgyaláson részt venni. Városházi körökben most rendkívül nagy érdeklődéssel várják az ügy fejleményeit, különösen a kormány megállapítását. Egyhangú vélemény szerint az autonómia flagráns megsértését jelentené, ha a kormány a magyar gyárak követelésének teljesítésére kötelezné a fővárost, mert a törvényhatóságnak legautonomabb jogköre a versenytárgyalási feltételek megállapítása. Különben is indokolatlannak tartják a magyar ipar önérzeteskedését, mert a felállított feltételek a legcsekélyebb mértékben sem sértik a magyar gyárak érdekeit. A művészet, technika és magyar munkáskezek gyönyörű alkotása a Spolarich-étterem söröző BUDAPEST. IV. KEK., FERENCIEK-TERE 7. SZ. Legjobb magyar konyha! A legszebb kávéház pedig a Spolarich-kávéház BUDAPEST, VIII. KÉR., JÓZSEF-KÖRÚT 37—39. Esténként cigányzene. Expresso kávé. Saját sütő- és cukrászipari üzem. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁSVÁNYVÍZ-ÜZEME HARMATVIZ a Hungária-gyógyforrás szénsavval telített vize. Kapható mindenütt! Telefon : Teréz 286—76. VvKwfe» 970 méter mélységből 74° melegen tör elő ama radioaktív hőforrás, amely a Széchenyi Gyógyfürdőt táplálja. Csúz, izületi gyulladás, ischias ellen páratlan hatású. SOVANYITO GYÓGYTOKMA a Szent Gellért Gyógyfürdő legtökéletesebben berendezett gyógytorna (Zander) termében. Mérsékelt árak. rendelő jAmKORm vér-és nemibetegek részére m.WT — EZÜST SALVARSflN-OLTÁS 1 Rendelés egész nap. — Rákóczi-út 32., 1. em. I., Rókussal szemb n lccyuiása UNIÓ cipőgyár Budapest, VII., Dohány-utca 16-18. Tel.: ]. 426-41. Tisztviselőknek, altiszteknek kedvezményes árban adok cipőket. BIENENSTOK JÓZSEF ES FIA ruggyanta bélyegzőgyár és vésnöki műinfézef Budapest, VIII., Rákóczi-út 27. Telefon: ]. 421-34. a Rókus-kórház mellett. Kérje próbára az 99 CC gyorsmérleg: et. Magyar gyártmány I Nem drágítja sem vám, sem fuvarköltség. Árban a legolcsóbb, minőségben a legjobb ! „IDEAL“ gyorsmérleg vezérképviselete IV., Kossuth Lajos-utca 7. (az udvarban). Telefon: J. 439—24. ^ Sál SzentcJstván-fjét ráállításén Háztartási’ Ipari Ifiállítás I. Nemzetközi Reklám Kiállítás Olcsó polgári bűtorbemutató VÁROSLIGETI iPARCSARKOK - FŐVÁROS! CSARNOK Augusztus 18—szeptember 15 _A
