Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-07-20 / 29. szám
1927. július 20. Független Budapest 3 Az új fővárosi törvény. A Független Budapest számára írta: dl*. Szabó Imre tiszti főügyész. Általánosan halljuk, de a legilletékesebb tényező: a belügyminiszter úr úgy a képviselőházban, mint a sajtó útján a közvélemény előtt nyilatkozott is arra vonatkozólag, hogy szükségesnek tartja a köz- igazgatási szervezet általános reformjával kapcsolatban a fővárosi új törvény megalkotását is. Kétségtelen, hogy közigazgatási szervezetünk a inai fejlettebb igények kielégítésére alig alkalmas és ezért már a fővárosi önkormányzat is több ízben kifejezte azt az óhajtását, hogy a fővárosi törvény a változott viszonyok, a szerzett tapasztalatok és az ezeknek megfelelő követelmények figyelembe vételével újjá alkottassák. A székesfőváros, amelynek hatósága kiterjed a főváros területén levő vagy tartózkodó minden személyre és minden vagyonra, gyakorolja az önkormányzatot, viszi, az állami köz- igazgatásnak egy nagy részét és ezenfelül önálló vagyonjogi személy is. Az önkormányzat a magyar állam szervezetében olyan fontos történelmi alapokon nyugvó pillér, amelynek lényeges megbolygatása az egész állami szervezet megváltoztatását tenné szükségessé, és amely az idők folyamán a szabadságnak és az alkotmánynak egyik erőssége és támasza volt. Ha az ön- kormányzat bárminő érintéséről beszélhetünk, ez, a magyar történelmi alkotmányos szervezet helyes felfogása és tisztelete mellett, legfeljebb a felügyelet és az ellenőrzés hatályosabbá tételében állhatna. A törvényhatóságot megillető jogokat ezidőszerint a törvényhatósági bizottság, a tanács, a polgármester, a kerületi elöljáróságok és az árvaszék gyakorolják. A törvényhatósági bizottságnak, a polgár- mesternek, a kerületi elöljáróságoknak és az árva- széknek hatáskörét pontosan megállapítja a törvény és minden egyéb a törvényhatósági jogkörben gyakorolt ügynek elintézését a tanács elé utalja. Lényegében tehát a törvényhatósági központi igazgatás két tényezője: a közgyűlés és a tanács, amiben kifejezésre jut az az elv. hogy a tisztviselői és a nemtisztviselői elemek egymás mellett és egymással karöltve gyakorolják a törvényhatósági jogokat. Szóba került az is, hogy a tanácsot mint testületet az új törvény során teljesen töröljék el és a tanács jogait a polgármesterre és helyetteseire (az alpolgármesterek) ruházzák át, amely esetben a tanácsnokok csak ügyosztályvezetők és az ügyosztályokba tartozó ügyek referensei lennének. Akiknek ez az álláspontja, azok hivatkoznak arra, hogy a tanácsi igazgatás elhalványítja a felelősséget és végeredményében ilyen igazgatás mellett nem lehet megtalálni a felelős személyt. Igen nehéz és súlyos feladat vár arra, akinek ebben a kérdésben döntenie kell, mert egymagában a felelősség kérdése nem teszi szükségessé az igazgatás egyik fontos pillérének az eltörlését, annál kevésbbé, mert, helyes értelemben véve, a felelősség érvényesítése a tanácsi igazgatás mellett is hatékonyan érvényesülhet. Már évtizedek óta felmerült a;z az óhaj, hogy a törvényhatósági bizottság hatáskörét csak a leglényegesebb dolgokra kellene szorítani és feltétlenül ide nem tartozó, valamint a tanács hatásköréből elvonandó ügyek elintézésére új szervet felállítani, amely a törvényhatósági közgyűlés választott tagjaiból és tisztviselőtagokbój alakulna. Kétségtelen, hogy egy nagyváros igazgatásában a közgyűlés hatáskörében nem' lehet meghagyni olyan ügyeket, amelyek a város életére nem a leglényegesebbek. és amelyeknek helyes elintézése más, mozgékonyabb szerv által is elvégezhető. Minden esetre azonban meg kell hagyni a közgyűlés hatáskörében a választmányok és a bizottságok tagjainak, a legfőbb tisztviselőknek megválasztására vonatkozó jogot; a szabályrendeletek alkotását; az adók, pótadók. illetékek, vámok, helypénzek, városi dijak stb. életbeléptetésére, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó elhatározást; a kölcsönök felvételét; a költségvetés, a zárószámadás, a vagyonleltár és a vagyonmérleg ,megállapítását.; a közigazgatási kerületek és tanácsi ügyosztályok számának megállapítását; az üzemek, vállalatok, intézetek és közintézmények létesítését és megszüntetését; a tisztviselői, tanügyi és egyéb állások szervezését és megszüntetését, továbbá a tisztviselők és egyéb alkalmazottak illetményeinek megállapítását., végül az úgynevezett politikai ügyeket. A közgyűlés hatáskörébe jelenleg tartozó egyéb ügyek, így különösen fellebbezések stb. elintézése, valamint általában a közvetlen irányítás és az igazgatásban való részvétel minden nehézség nélkül bízható egy új szervre, ha abban maga a törvényhatósági bizottság kiküldöttjei útján és a tisztviselői igazgatás megnevezett tisztviselői útján vesz részt. Felmerült az az óhaj is. hogy az ellenőrzés és a számviteli hatályosabbá tétele/ érdekében az állami számvevőszékhez hasonló intézményt kellene felállítani és ebből a célból1 a főszámvevőt felelősség mel- 1 att megbízni az utalványozások szabályszerűségének, a hitelezők törvényszerű engedményezésének, a főváros egész vagyoni igazgatásának ellenőrzésével. Az új törvényben pontosan és részletesen szabályozni kcál az üzemek igazgatásának és ellenőrzésének a kérdőd és ennék a szabályozásnak megnyugtatónak kell lennie, hogy az a bizalmatlanság, amely (j.etleg tapasztalható volt, teljesen megszűnjék és az üzemek a közre nézve is fontos feladatukat nyugodtan végezhessék. Kétségtelen, hogy az üzemek könyvelése, a költség vetéseknek és a zárószámadásoknak elkészítése egységes elvek szerint kell. hogy történjék és kell. hogy az üzemekn'cik egységes szolgálati. illetményszabályzatuk és nyugdíjszabályzatuk legyen. Az üzemi igazgatásnak szervei a közgyűlés, a közgyűlés kiküldött tagjaiból és a főtisztviselőkből álló új szerv, a tanács illetőleg a polgármester és az Üzemi igazgatóságok. A közgyűlés határozhatna az üzemek létesítései, az üzem rendeltetésének, címének, kezdő vagyonának és törlesztési tervezetének megállapítása, az üzemek megszüntetése vagy átalakítása, az üzemek évi költségvetésének. évi mérlegének, a nyereség és vcszte- ségszámlának jóváhagyása és az üzemi alkalmazottak illetményeire és szolgálati viszonyára, valamint a nyugdíj- és nyugbérellátásra vonatkozó kérdésekben, és kikiildené az üzemek igazgatóságába és az ellenőrző szervbe a törvény által megadandó számban a tagokat. Az üzemek vezetésének és működésének egységes irányítása és az egyéb e keretbe tartozó lényeges feladatok elvégzése az alakítandó új szerv hatáskörébe tartózhatnék. Az üzemek közvetlen igazgatása és vezetése megoszolhatnék az üzemigazgatóság és a vezér- igazgató között. Az. üzemek ellenőrzésére a főszámve, vő és az üzemellenőrző bizottság lehetne hivatott. Az üzemellenőrző bizottságot a közgyűlés saját tagjaiból választaná. Ekként az üzemek igazgatásában a törvényhatósági bizottság közvetlen jogot és ténykedést szerezne, az ellenőrzés pedig kiküldöttei útján közvetlen és hatékony lehetne. Az új törvény fontos rendelkezéseket kell, hogy tartalmazzon a jogorvoslatok egyszerűsítése, és a gyors elintézés lehetősége tekintetében. Mindaddig, amíg az alsóbb közigazgatási bíróság kiépítve nincsen. a polgárság fontos jogi és vagyoni érdekei szempontjából, mint legfelső közigazgatási bírói tényezőt. csakis a m. kir. közigazgatási bíróságot lehet választani és ahhoz a panaszjogot megadni. Általános szabálynak kellene annak lennie'* hogy olyan ügyben, amelyben a m. kir. közigazgatási bírósághoz panasznak van heíyé. a másodfokú közigazgatási hatóság határozata ellen további közigazgatási jogorvoslatnak helye nem lehet. Az ú'j törvénynek simulni kell a. magyar nemzet és nép szelleméhez, a történelmi miliőhöz és el kell telvei lennie azzal a gondolattal, hogy hosszú időkre állapítja meg a közigazgatás szervezetét. Meg, kell találnia azt a határvonalat, ahol az önkormányzat és a szabadság a kormányhatóság felügyeleti és e/llen- őrzési jogával fontos érdekek sérelme nélkül tal'ál- kozhatik. Összes csatornázási, vízvezetéki vasszerelvények BARTKOJÄNOS vas ön tő die Budapest, VI., Agyag-u. 77-79. Telefon: L. 914 39. MOHAROS JANOS ÉPÜLET- ÉS DISZMŰBÁDOGOS, gőz-, légszesz-, vízvezetékszerelő BUDAPEST, IX., TELEPI-UTCA 27. SZÁM. Wollner M. H. és Fia vízvezeték, csatornázás, központi fűtés, szellőztetés, légszesz, villanyszerelési, épület- és díszműbádogos munkák vállalata. BUDAPEST, V., ARANY JÁNOS-UTC.A 22. SZÁM. Telefon : Teréz 236—63. bádogosmester FLIEGL BÉLA légszesz, vízvezeték, csatornázás, egészségügyi fürdőberendezések vállalata Budapest, IX., Ferenc-körút 18. Telefon : ]. 135-07. STREIT ANTAL épület- és díszműbádogos, légszesz, vízvezetek, csatornázás és fürdőberendezési vállalata Budapest, I., Kriszíina-körúí 85. Telefon : K. 502-97. ütő- és fürdőkádak állandóan raktáron. Scheiber Miklós okleveles gépészmérnök központi fűtés, vízvezeték és egészségügyi berendezések Budapest, VII., Vörösmarty-u. 19. Telefon : J 352-92. ******************** jSCHONDORFER JENŐ) í MÉRNÖK. KÖZPONTI FŰTÉSI, SZELLŐZTETÉSÉ VIZVE- $ £ ZETÉK1 ÉS CSATORNÁZÁSI BERENDEZÉSI VÁLLALATA ^ ^ Budapest, Vili., Gólya-utca 22. Telefon : József 431-72. £ /r^^M*************A Olsili József épület- díszműbádogos és vízműberen Ttzc Budapest, VII., Tábornok-utca 3. Telefon J. 393—59. SPITZER SALAMON nagyiparos, központi fűtés, vacuum és légfűtés, szellőztet ) berendezés légszesz-, vízvezeték- és egészségügyi berendezési munkák valamint épület- és díszmű-bádogos munkál gyártelepe Budapest, V., Visegrádi-utca 29. Telefon : L. 904-50. BERGER MÓR épület- és díszműbádogos, légszesz-, vízvezeték-, csatornázás- és egészségügyi berendező vállalata Pesterzsébet, Piac-tér 3. sz. Telefon: T. 156—33. Alapítási év : 1897, Telefon : T. 241—68. LÓRENCZ DÁNIEL épület- és díszműbádogos, légszesz- és vízvezetékberendező Saját házában. ||. kér , Margit-kÖrÚt 69. Saját házában.
