Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-03-10 / 10. szám
1926. március 10. Független Budapest 3 I Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul «iin Hullámok a Hungária-forrás vizének értékesítése körül. Egy konzorcium ki akarja bérelni a Hungária-forrás vízének egy részét. — Bérezel tanácsnok , nyilatkozata. «, Városházi körökben és a közgyűlési pártok között nagy izgalmat keltettek azok a hírek, amelyek az elmúlt héten a Hungária-forrás állítólagos bérbeadásáról terjedtek el a fővárosban. Időközönkint fel-fel- bukkan az a szállongó hír. mely ennek a világhírű gyógyforrásnak a magánkézre való juttatását lanszí- rozza. illetékes helyen azonban mindannyiszor kereken megcáfolták ezeket a felelőtlen híreket. Legutóbb a Független Budapest hasábjain jelent meg egy ilyen irányú konkrét cáfolat s ennek folytán mindenki megnyugodott abban, hogy a Hungária- forrás bérbeadásáról szóló suttogások nem egyebek a kionkurrens magántőke titkos kívánságainál. Alig pár nappal ezelőtt ismét hírek terjedtek el a városháza körül a Hungária-forrás bérbeadásáról, amit most már igaznak tüntetett fel az. a tény is, hogy a főváros összehívta az ásványvíz-üzemi házibizottságot. Az ülés tárgysorozata iránt hiába érdeklődött a sajtó, arról illetékes helyen semmiféle információt sem voltak hajlandók adni s ez a titokzatosság csak még jobban megerősíteni látszott azt a hírt, amely a Hungária-forrás bérbeadási tervéről szólt. Az aggodalmak azonban nem bizonyultak teljesen indokoltnak, mert az ellenőrizetlen hírek alapján megindult koncentrikus sajtótámadás nyomán az illetékes ügyosztály kénytelen volt hivatalos felvilágosításokkal szolgálni arról, mi is készül tulajdonképen olyan nagy titokban az ásványvíz körül. Ekkor de— Ismétlem, ezért az összegért a főváros egyedül a vizet, a palackozási, illetve a csomagolási munkát adja, mert a konzorcium még a palackok dugóját és címkéjét is a maga költségére vásárolja. Már most ezekhez az, adatokhoz tudni kell azt, hogy a Hungária-forrási naponta 36,000 liter vizet szolgáltat, amiből Harmatvíz céljára naponta 20!,000 litert, az ivócsarnokba járó betegek pedig poharas fogyasztással legfeljebb 3—4,000 liter vizet fogyasztanak. A forrás vízéből tehát naponta legalább 12,000 liter felesleg marad. amit felhasználni nem tudunk s így ez a páratlan gyógyvíz a forrásból egyenesen a Dunába ömlik. Most pedig akadt egy társaság, amely ajánlatot tesz a fővárosnak, hogy a Dunába ömlő vízből, jó áron, évente legalább 100—500,000 litert megvásárol, ami, — hogy úgy fejezzem ki magam — talált pénzt jelent a fővárosra. — 100,000 liter víz évente, a felajánlott 15 aranyfilléres egységár mellett, 220 milliót jelent, 5 év múlva pedig 1,100 milliót. Ezt a pénzt a főváros az ajánlat elfogadása esetén egyenesen a Dunából merítené ki, mert и felesleges vizet az üzem ma semmiképen sem tudja felhasználni. Ez tehát az a „titokzatos“ terv. amely az ásvány víz-üzem körül felmerült, s amelyet kellő információ hiányában egyesek igyekeztek elgáncsolni s hamis színben tüntetni fel. — Ismétlem, szó sem volt bérbeadásról, sem monopóliumról, ami kiderül abból is, hogy a konzorcium ajánlatának elfogadása esetén a Hungária- forrás ivócsarnokában továbbra is mindenki kaphat forrásvizet egyenesen az üzemkezelőségtől. A konzorcium ájtal igényelt minimális évi 100,000 liter vizet nem egy év, hanem 10 nap alatt is rendelkezésre tudjuk bocsátani, miután, mint már előbb kijelentettem, naponta körülbelül 12 000 liter forrásvíz megy veszendőbe. — Kijelenthetem különben azt is, hogy a konzorciummal folytatott tárgyalásaim során a jövedelem bizonyos százalékát is sikerült biztosítajnom a szerződés létrejötte esetére a fővárosnak, viszont a 25 évre kért szerződés helyett csak 15 éves szerződésre teszek javaslatot az illetékes fórumoknak. — Sokan azt vetik szememre, hogy miért akarjuk magántársaságnak eladni a felesleges vízmeny- nyiséget s miért nem terjeszti a főváros saját maga ezt a világhírű vizet az ország különböző helyein és a külföldön. Erre az a megjegyzésem, hogy a főváros most nincs abban a helyzetben, hogy a nagy költségekkel járó propagandára és szervezkedésre súlyos 100 milliókat, sőt milliárdo- kat költsön. A konzorciummal kötendő szerződés terve, illetve a társaság ajánlata, a legközelebbi tanácsülés, azt követőleg pedig az illetékes bizottságok elé kerül megvitatás végett. MBMMMMtWfMHNIMMIIMK rült ki, hogy az üzem formális bérbeadásáról nincs szó. csupán egy bizonyos vízmennyiséget akar eladni a főváros az ajánlattevő konzorciumnak s ezen az üzleteim a főváros állítólag elég tekintélyes jövedelemre tenne szert. A Hungária-forrás körül keletkezett félreértéseket és a forrással kapcsolatos terveket Bérezel Jenő tanácsnok. a városgazdasági ügyosztály vezetőie a következőkben magyarázta meg a Független Budapest munkatársának: — Nagyon meglepett az az éles, egybehangzó támadás, amelyben az egész sajtó részesítette, a Hungária-forrás jobb kihasználásával kapcsolatos terveinket. Ezeket a támadásokat nem tudom mással magyarázni, mint azzal, hogy a sajtó nem volt kellően informálva erről az ügyről, s a felelőtlen híresztelések alapján alkotott véleményt magának erről a kérdésről. Meg vagyok győződve, hogy a tervezet megvilágítása után az egész sajtó épp úgy fogja helyeselni annak végrehajtását. mint amennyire most az előtte ismeretlen tervet ellenzi. — Röviden megvilágítom, hogy tulajdonkénen mi is készül a Hungária-forrási, illetve az ásványvíz üzeme körül. Mindenekelőtt hangsúlyozni kívánom, hogy semmiféle bérbeadásról, semmiféle monopóliumról szó nincsen. Egyelőre az történt, hogy egy pénzcsoport, amelynek tagjai közé tartozik dr. Siklóssy budapesti orvos is, figyelmessé lett a Hungária-forrás világhírű vízének példátlan gyógyító hatására s elhatározta, hogy e kitűnő gyógyvíznek minél széle'sebb rétegekben, minél távolabbi területeken való terjesztésére ajánlatot tesz a fővárosnak. Ez az ajánlattétel meg is történt és ebben a nevezett konzorcium azt kérte a fővárostól, hogy 25 évre terjedő időre a főváros bocsásson rendelkezésükre a forrás vízéből bizonyos mennyiséget. Az ajánlattevők az első évben legalább évi 100,000, a második, harmadik, negyedik, ötödik évben pedig évente legalább 2—3—4—500,000 liter Hungária-víz átvételét garantálják. de ha a szükséglet úgy kívánja, úgy nagyobb mennyiséget is hajlandók átvenni. A konzorcium egyliteres palackokban kívánja a vizet forgalomba hozni, s hogy az ellenőrzés mindenféle szempontból megfelelő legyen, az általa rendelkezésre bocsátott palackokba a fővárossal kívánja paldckoz- tatni a gyógyvizet. Az egy liter vízért és a töltési munkáért Uterenkint 15 aranyfillért, azaz 2,200 koronát ajánlott fel a konzorcium, a vidékre vagy külföldre szállítandó vízért pedig a ládába való csomagolás fejében literenkint 3 fillérrel többet, azaz 18 aranyfillért = 2,700 kordiát. MATER OTTO épület- és díszmű-bádogos, légszesz-, vízvezeték-, csatornázás-, szivattyú- és gőzfűtések berendezési telepe Budapest, VII., Hársfa-uíca 10/c. Telefon: J. 60-70. Strenger Rezső Budapest, IX., Mátyás-utca 10. (Telefon: József 12-51.) Újabb memorandumok a státusrendezésben történt sérelmek miatt A mérnökök, a kezelőtisztek és a Fővárosi Könyvtár tisztviselői külön-kiilön feliratban panaszolják fel sérelmeiket, Március 24-én közgyűlés elíé1 kerül a státusrendezés és a még addig rendelkezésére álló néhány napot a főváros tisztviselői igyekeznek minél jobban felhasználni a rendelet sérelmes szakaszainak megváltoztatására. Naponta újabb és újabb memorandumok látnak napvilágot, amelyekben a tisztviselői kar más-más kategóriái igyekeznek a főváros tanácsát és a törvényhatósági bizottság tagjait a státusrendezés sérelmeire figyelmessé tenni s azok orvoslására bírni. A tiszti örvösök, a tiszti ügyészek, az árvaszéki tisztviselők után újabban a mérnökök; a kezelői tisztviselők és a könyvtári tisztviselők fordultak az illetékes tényezők elé és nemcsak a sérelmeiket sorolják fel, hanem azok! orvoslásának módját is megjelölik. Különösen nagy figyelemre tartott számot a műszaki személyzet elaborátuma, amely közigazgatási szempontból is megfontolandó javasltatokat terjeszt a tanács és a közgyűlés elé. Táblázatosán mutatja ki a memorandum a fogalmazói és a mérnöki kar státusviszonyait, amelyből kiderült, hogy a mérnökök erősen háttérbe szorulnakl előmenetel szempontjából a fogalmazói karral szemben. A mérnökök felsorolják több pontban kívánságaikat, amelyeket két csoportba osztanak. Az egyik csoportba tartoznak azok a kívánságok; amelyek a memorandum szerint most végrehajthatók, a másikba azok, amelyeknek végrehajtása csak törvényhozási úton volna lehetséges. A kívánságok közé tartozik, hogy a szanálási törvény megszűnése után a főváros autonóm jogkörében szerveztessék egy alpolgármesteri címmel és hatáskörrel felruházott műszaki képesítésű tanácsnoki állás. Ez állás betöltője irányítaná egységesen a főváros összes műszaki ügyeit. Követelik a legutóbb egyesített út- és csatornaépítési és középítési ügyosztályok szétválasztását. Ennek a két ügyosztálynak a személyzeti létszáma egyenlő az összes közigazgatási ügyosztályok személyzeti létszámával. A közlekedési ügyosztályt műszaki ügyosztállyá kívánják átminősíttetni, amelynek élére műszaki képesítésű tanácsnok kerülne. A műszaki ügyosztályokon kívül a legtöbb műszaki üggyel bíró VII., VIII., X. és XII. ügyosztályok műszaki és üzemi ügyeinek felülvizsgálását, az alpolgármesteri jogokkal felruházott műszaki tanácsnokra kívánják bízni. A fizetési beosztással kapcsolatban a mérnököknek az a kívánságuk, hogy a műszaki főtanácsosok, akik évtizedeken át a tanácsnokokkal egyforma fizetést élveztek, ezentúl is a tanácsnokokkal egyenlő fizetési osztályban maradjanak. Végül egy úgynevezett műszaki tanács létesítését javasolják, amely a műszaki tanácsnokokból állana és feladata lenne az összes műszaki természetű ügyek tanácsi hatáskörben való intézése. A mérnökök létszámának 30-cal való szaporítását is kérik. A fővárosi törvény revizójával kapcsolatban kéri a mérnöki kar annak kimondását, hogy a műszaki és üzemi ügyek kizárólag csak műszaki ügyosztályokban intézhetők s azok élén csakis műszaki képesítésű egyének állhatnak. A nem műszaki jellegű köz- í igazgatást teljesen el kell választani a műszaki és I üzemi igazgatástól. A kerületi műszaki ügyek i ugyancsak függetlenítendőki lennének a kerületi köz- j igazgatástól s azok irányítása a kerületi műszaki ér- I tekezletek útján az alpolgármesteri jogokkal felruházott műszaki tanácsnok alá tartoznának. A mi- J nősítési törvényt oly módon kívánják a mérnökök korrigálni, hogy a főiskolai képzettség minden köz- j igazgatási állásra képesítsen. A kezelő hivatalnokok I terjedelmes memoranduma hangsúlyozza, hogy a mostani státusrendezés legerősebben a kezelő hivatalnoki kart sújtotta i s az ebben a szakban levő magasabb állások ijesztő j mértékben történt redukálása, a fizetési osztályok ! leszállítása, a fiatalabb nemzedék részére nem nyújt I semmiféle jövőt. A státusrendezés szerint a kezelő ! hivatalnokok csak а VI. fizetési osztályt érnék el, I míg más középfokú kvalifikációhoz kötött tisztviselők, а IV. fizetési osztályokba is eljuthatnak. Hogy a méltatlanságoknak elejét vegyék, ezért a kezélő személyzet azt javasolja a tanácsnak, hogy a kezelöszakot osszák két csoportba, az egyik csoportba kerüljenek a négy középiskolát végzett, a másikba pedig1, az érettségi vizsgálattal ! rendelkező kezelő hivatalnokok. Mind a két csoport а XI. fizetési osztályban kezdené meg működését, de amíg a négy középiskolások csak, а VII., addig az érettségizettek а IV. fizetési osztályt is elérhetnék. Érdekes memorandumban sorolják fel sérelmeiket a Fővárosi Könyvtár tisztviselői is a polgármesterhez címzett emlékiratban. Rámutatnak a Fővárosi Könyvtár nagy feladataira s azokra az értékes szolgálatokra, amelyeket az intézmény tisztviselői kara végez. 1911. óta a könyvtár könyvanyaga négyszeresére emelkedett és 11 fiók- könyvtár, 3 gyermekkönyvtár s 4 olvasóterem áll a közönség rendelkezésére. Több mint 300 külföldi 'testvérintézettel tart kapcsolatot az intézmény, ami szintén a tisztviselői kar érdeme. A könyvtárosi karban tudósok, írók foglalnak helyet, akiknek a törvény szerint főiskolai diplomával kell rendelkezniük s megfelelő elismert írói munkásságot kell végezniük. A 7 könyvtáros közül kettő jogi és bölcsészettudományi kart végzett, kettő középiskolai tanári diplomával rendelkezik; egy egyetemi magántanár, egy műegyetemi tanársegéd s egy levéltárosi vizsgával rendelkezik. E magasfokú képzettségek ellenére a státusrendezés alkalmával az igazgatói állást а IV., az aligazgatói állást az V., a könyvtárosi állást pedig а X. fizetési osztályba vetették vissza. Ilyen körülmények között, amikor a könyvtárosi állásra pályázóktól a tanács joggál megköveteli a főiskolai végzettséget, az idegen nyelvtudást, a tudományos írói munkásságot, a jövőben alig akad pályázó, aki ilyen ismeretek birtokában, melyeket 26—27 éves kora előtt alig szerezhet meg a rosszul fizetett könyvtárosi állásra vágyódnék. A Fővárosi Könyvtál tisztviselői kara ezért azt kéri a tanácstól és a közgyűléstől, hogy a könyvtári igazgatói állást а IV—III., a könyvtárosi állásokat pedig а VIII. fizetési osztályba osszák be.
