Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1926-02-10 / 6. szám

4 Független Budapest 1926. február 10. Nehézségek a városligeti vurstli kitelepítése körül. A vurstlit át kell telepíteni a Népligetbe. — Solty műszaki főtanácsos közvetítő javaslata. A városligeti vurstli kitelepítésének gondolata már régen foglalkoztatja a városrendezési szakembe­reket. Tervek egész serege fekszik a városházán, amelyek más-irtás helyen jelölik meg a vurstli el­helyezési lehetőségeit és tervek egész halmaza ké­szült már arról is, hogy mire használja fel a főváros azt az értékes, nagy kiterjedésű területet, amelyet ezidőszerint a mutatványos bódék városa foglal el. Üjabban ismét fel-fep bukkan a vurstli kitelepítésének ideája a városházán, s az elmúlt évben, mindőn a mutatványosokkal kötött szerződés lejárt, arról be­széltek, hogy a főváros nem újítja meg többé a mutatványosok bérleti szerződését. Utolsó pillanat­ban azonban mégis újra engedett a főváros merev­nek látszó álláspontjából és hat évre újra bérbe­adták a Városliget legszebb részét a mutatványosok­nak. Üt évig tehát semmi remény sem lehet a vurstli kitelepítésére, annál is inkább, mert a mutat­ványosoknak akadtak lelkes pártfogóik, akik a városrendészeti érdekeket figyelmen kívüli hagyva, magánérdekejti szempontjából kezelik a vurstli kila­koltatásának dolgát. Most ismét az aktualitás előterébe lépett a Her- mina-úti ringlspil, barlangvasút majomszínház és hableányvíái-os sorsa, amennyiben a Széchenyi- fürdö mellett építendő úszómedencével kapcsolatban néhány mutatványos bódé elhelyezése vált szük­ségessé. Felmerült a kérdés, hova helyezzék ezt a néhány, egzisztenciális érdekében veszélyeztetett,' bódétulajdonost. Sokan raijtuk keresztül' __ akarták megkezdeni a vurstli Városligetből történő kitele­pítését s a Népligetben akartak új területet a kila­koltatott mutatványosok rendelkezésére bocsátani, mások tiltakoztak az ellen, mondván, hogy a vurstli kitelepítése csak egyszerre, az összes mutatvá­nyosokkal1 egyidejűleg történhetik, mert ha rész­letekben költöztetik át a mutatványosokat, a közön­ség megoszlása folytán valamennyien éhen halnak. Solty Lajos műszaki főtanácsos vetett fel azután egy közvetítő indítványt, amely a fő­város érdekének megvédése mellett a Széchenyi-fürdő mellől elhelyezett mutatványosok érdekeit is szolgálja. Solty főtanácsos azt javasolta, hogy miután az egész vurstli kitelepítése egyhamar úgy sem történhetik meg, a fővárosnak már teljesen mindegy, hogy S—10 mutatványos bódéval több vagy kevesebb fog­lal-e helyet a Városligetben, s ezért adjanak helyet a Hermina-út mentén a Széchenyi-fürdő előtt állott bódéknak is. Az illetékes szakbizottság megértéssel és helyesléssel fogadta Solty Lajos műszaki főtaná­csos indítványát, s helyszíni szemle alapján hozzá is járult ahhoz, hogy a kilakoltatott mu­tatványosok a Néparéna mögötti területen nyer­jenek új elhelyezést. A főváros azonban most még erélyesebben foglal­kozik azzal a régi tervvel, hogy a Városligetet a hangos népmullatságok színterétől megtisztítsa' és rövidesen teljesen elő akarja készíteni a vurstlinak a Népligetbe való áttelepítését. Egy piaci engedély kalandos története. . Az elöljáróságok dzsungeljéböl. — Egy fővárosi fogalmazót hivatalos eljárása közben fényes nappal bekísértek a rendőrségre. A státusrendezés közepette az úgynevezett „illeté­kes tényezők“ vajmi keveset törődnek a kerületi adminisztráció belső rendjével. Pedig ennek a sokat emlegetett városi közigazgatásnak sok olyan kinö­vése van, amelyeket sürgősen reparálni kell. Nem be­szélünk most arról az elöljáróról, aki hetenkint egy- szer-kétszer félórára megy be a hivatalába, sem arról, aki még a saját tisztviselői által is csak külön megállapított fogadóórán, bejelentés után kereshető fel, hanem azokról a komolyabb rendellenességekről. amelyek főleg a kerületi elöljáróságokon hirdetik a decentralizáció nagyobb dicsőségét. A kerületi kiskirályokról valóságos legendák keringenek a városháza azon ügyosztályaiban, amelyek a kerületekkel hivatalos ügyekben közvetlen érintkezést tartanak fenn. azon ókból, mert ők bizonyos jogi vonatkozású ügyekben az elöljáróságok fellebbviteli hatóságai. Nem. akartuk ezeket a dolgokat eddig szóvá 'tenni, mert az mél­tán árt az egész fővárosi adminisztráció jóhírének, de az esek amelyet az itt következendőkben el akarunk mondani, mégis a nyilvánosság elé kívánkozik, mert megdöbbentő mélységeit tárja fel annak a fegyel- metlenségnek és anarchiának, amely egyes fővárosi hivatalokban otthonos. A Garay-téri piacon csakúgy, mint a többi piaco­kon, az elöljáróság adja ki az őstermelői igazolvá­nyok alapján a helyfoglalási engedélyeket. Ezeknél az engedélyeknél az elöljáróságnak szigorúan szem előtt kell tartania azt a szempontot, hogy csupán olyan őstermelők kaphassanak engedélyeket, akik a saját termékeiket árusítják, hiszen az, egész akcióval az az életrevaló célja volt a főváros tanácsának, hogy a közvetítő kereskedelem kizárásával, legalább az áru­A rekedt szónok kínos és nevetséges Rekedtség és köhögés ellen szopogasson Minden gyógyszertárban, drogériában, cukorkásnál és csemegésnél kapható 1 sítók egyrésze közvetlen érintkezést találjon a fo­gyasztóval és így végeredményben a közvetítői ha­szon kizárásával, olcsóbbá tegye a közélelmezést. Ha azután egy magát őstermelőnek nevező árusról kiderül, hogy tulajdonképen kofa, akkor az igazol­ványt természetesen elveszik tőle és nem árusíthat tovább állandó standon a nyílt piacon. A Garay-téren is szerepelt ilyen őstermelői igazolvánnyal egy vi­déki kofa, akiről kiderült, hogy gazdag vidéki asszony, több hold szölleie van és hogy nemcsak a maga terményeit árulja, hanem összevásárolja a íalujabeli tejet, vajat, gyümölcsöt és jól megél a Budapestre való feljárásból. Kitűnő elöljárósági összeköttetései vannak ennek az asszony­nak, kitűnő helyet szereztek neki a Garay-téren, és úgy élt ott, mint hal a vízben. Közben ugyanerre a helyre jelentkezett árusítási igazolványért egy nyugalmazott fővárosi altiszt. 80%-os hadi­rokkant felesége, akinek már csak azért is meg kellett volna adni az árusítási igazolványt, mert a rokkantakat ebből a szempontból törvények és rendeletek ajánlják az ille­tékes hatóságok figyelmébe. Nem azért vagyunk azonban a Dob-utcai elöl­járóságon, hogy már első fokon igazat adjanak egy szegény rokkantnak. Nem is adtak és a kofa helye a kofáé maradt. A rokkant az ügyet megfelleb­bezte a tanácshoz, amelynek közgazdasági ügyosz­tálya, tekintettel a kirívó visszásságokra, egy referens-fogalmazót küldött ki helyszíni vizsgálatra a Garay-térre. A fogalmazó, akit erre kiküldtek és akinek nevét könnyen érthető okokból nem akarjuk kiírni, meg­jelent a Garay-téren és az ügy tisztázása érdekében néhány kérdést intézett a kofához. — Igazolja maga magát! — röffent fel az asz- szonyság. — Én X. Y. fővárosi fogalmazó vagyok a város­házáról. — volt a válasz, — azért jöttem ki. hogy ezt az ügyet megvizsgáljam. A kofa csípőre tett kézzel mérte végig a fogalma­zót: — Azt mindenki mondhatja! Majd a rendőr előtt igdzolja magát. A szóváltásra ekkor már csődület támadt és bi­zony közeledett a rendőr. — Na, mi van itt? — kérdezte a rend zordon őre. A kofa sápítozni kezdett, hogy így meg úgy meg akarják támadni, mire a rendőr sem volt rest és az igazolványát kezében lobogtató fővárosi fo­galmazót. az egész Garay-tér örömujjongása közepette karonragadta és utcai botrányokozás címén bekísérte az Aréna-úti 55-ös örszobára. Hogy a fogalmazót az őrszobáról sűrű bocsá­natkérések között engedték el, azt mondani is feles­leges. Az is természetes, hogy a fogalmazó azonnal jelentést^ tett az esetről ügyosztályában, ahol fel­háborodással tárgyalták az ügyet és Iiamvasy fő­jegyző átiratot intézett a főkapitánysághoz és a pol­gármesternek jelentést tett az esetről. A polgármester természetesen szintén fel volt há­borodva és rögtön kiadta a rendeletét, hogy elég­tételt kell szerezni és hogy a kofaügyre vonatkozó iratokat az elöljáróság azonnal küldje fel a tanács­hoz, amely majd intézkedni fog. Ennek az ,intézkedésnek" már több mint 4 hete,' azonban nem azért vannak kiskirályok а VII. kerü­letben, hogy egy egyszerű polgármesteri intézke­désnek eleget tegyenek. A kér. elöljáróság — a ta­nács világos rendeletének — mely a harcias kofától a helyfoglalási engedélyt megvonta, s csak birtokon kívüli fellebbezést engedett meg, nyíltan ellenszegült, s a tanács határozatát még mai napig sem hajtotta végre. az a Garay-téri kofa még mindig a helyén van. a rokkant még mindig hiába kilincsel árusítási igazol­ványért. a fogalmazó még mindig hiába gondolkozik azon, hogy hogyan lehetséges az, hogy öt fényes nappal rendőr kísérte be a rendőrségre. rgy fest a fővárosi közigazgatás 1926-ban a kerü­leti kiskirályok nagyobb dicsőségére! SPITZER SALAMON nagyiparos’ központi fűtés, vacuum és légfűtés, szellőztető berendezés, légszesz-, vízvezeték- és egészségügyi berendezési munkák, valamint épület- és díszmű-bádogos munkák gyártelepe Budapest, V., Visegrádi-utca 29. Telefon : L. 904-50. =il111П И1111111111III i 111111II1111i111111 Ili 111!111iIi11111П111111i11111111!111111IIII1111111ИIÍL2 ASZÁS MÁRTON I szobafestő-mázolő mester = BUDAPEST, VII., VÁROSLIGETI FASOR 1. SZ. § Telefon : József 45-98. ­tíiii i uiiiiiii iái i ni нм un i mii nun ni in i in inni i и i in i и i mii mii inni i ni 11 unni iinri К Vízvezeték, csatornázás, központi fűtés, derítő telepek T HOLT ISTVÁN oki. mérnök BUDAPEST, II,, DONÁTI-UTCA 26. TELEFON: L. 903—23. I OETL ANTAL VASÖNTÖDE ÉS GÉPGYÁR R.-T. % Budapest, X., Asztalos Sándor-űt 9. sz. I TELEFON: József 8—32 és József 8—31. 1 CONSTRUKCIÓ SZERKEZETI AUTÓALKATRÉSZ, MOTOR- ÉS GÉPÜZEM. Túlajdonos: BERKOV1TS SÁNDOR mérnök. Budapest, VI., Csengery-utca 74. szám. Telefon: 147-58. GYÁRTMÁNYAI S; elepek, szelepemelők, dugattyúk* du­gattyú-csapok. Első tengely lengőcsapok, komplett. Főtenge­lyek, vezértengelyek, kardán-tengelyek, differenciál-tengelyek, bolygó (csillag-) tengelyek, fogaskerekek, rugócsapszegek, precisiós kromnickel csavarok, mindenféle bronzperselyek, motorok, gépért, stb. Felvonók szakszerű javítása és építése. Elektromos gépek javítása. Budapest, Vili., Barossutca 91 FRANK és BERGER TFT EFON • József 74-05 iCLnruiN. -József 60-69 SODEMANN ALBERT VILLAMOSSÁGI ÉS MŰSZAKI VÄLLALAT. — Telefon: 158-18. Villamosvilágítási és erőátviteli berendezések tervezése és építése. — Mezőgazdasági és mindennemű ipari üzemek eiektromosítása. — Villámhárító-, vészjelző- és telefonberen­dezések. — Villamosgépek és készülékek javítása. I r oda és üzlet: I., Alagút-utca 1. Műhely: I., Attila-utca 13. BETONCSŐ ж мико — í <ч ¥ n MARVANYMOZAIKLAP SIMM ISTÄNiäI CEMENTA'RUGYARA

Next

/
Thumbnails
Contents