Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-02-10 / 6. szám
1926. február 10. Független Budapest 5 A budapestiek nem szeretik a fákat és a virágokat. Mégis meg lesz a „virágos Budapest“. — Újabb parkok és kertek. —■ Räde kertészeti igazgató nyilatkozik programmjáról. A nagyvárosok komor, szürke képét azok a ked- vesi, zöld. oázisok teszik elfogadhatókká, amelyek parkok, kertek, sétányok alakjában húzódnak meg ,a nagy bérpaloták tengerében. A háború előtt Budapest gazdag volt ilyen oázisokban, lépten-nyomon parkok, pázsitok, lombos fák zöld szigetei tűntek a járókelők szemei elé a forradalmak idején azonban valósággal letarolták gonosz kezek a terek, utak kertek lombos fáit, bokrait és virágait. Éveken át, egész a legutóbbi időkig, sivatagszerű pusztaság képét mutatták mindazok a helyek, ahol azelőtt zöld pázsit és illatos virág nyújtott üdülést a pesti polgároknak. Sok embernek fájt ez a kopárság. a vandál kezek pusztításának ■ ez a súlyos nyoma, de talán a legjobban egy szerény, csöndest de munkás férfiúnak, aki a pesti virágok, kertek és fák atyja: a kertészeti teleii igazgatója. Neki fájt a legjobban, hogy a néhai parkok helyén még a fák gyökereit sem sikerült felfedeznie, s a pázsitos virágágyak helyén szemetes gödrök keletkeztek. Rüde Károly igazgató azóta odaadó szeretettel ápolja a kertészeti telepen a csemetefákat, a virágpalántákat, hogy minél előbb újra színes, ózont árasztó szigeteket, hűsítő parkokat varázsoljon a kopárság helyére. A fáradhatatlan munkának már is látszik sok helyen eredménye. A letarolf'terek nagyrésze újra zöldéi, az útvonalak mentén újra lombot eresztő fák terebélyesednek s nyáron már virágágyak is illatoztak ezer színekben a belső városrészek pázsitszigetein. Most azután tovább folyik a munka a főváros be- fásítása és beültetése körül és a kertészeti telep ki is dolgozta erre az évre előirányzott programmját, hogy kora tavasszal megkezdhesse a növények és facsemeték ültetését azokon a helyekein,, ahol még mindig látszanak a forradalmi idők pusztításának nyomai. A kertészeti telep igazgatója munkatársunknak ezeket mondotta a küszöbön álló tavaszi munkálatokról: — Most készítettük el a kertészeti telep ez évi költségvetését, mely nagyjában a tavalyi keretek között mozog és amelybe fölvettük mindazokat a parkozási és fásítási terveket, amelyek az elmúlt évben nem voltak végrehajthatók. Nehéz a mi feladatunk, mert Budapesten sajnos, nagyon kevesen szeretik a növényeket s majdnem mindenkire rá lehet mondani, hogy ellensége a fáknak, virágoknak. A közönség itt nem ápolja a köztereken elültetett növényeket, hanem a kocsistól kezdve, mindenki rátipor mindarra, ami zöld és viruh Külföldön bizony máskép van ez. ott már a gyermekbe, belé- nevelik a növények iránti szeretetet s a legkisebb fűszálra is vigyáznak az emberek. — De nem is kell, hogy a közönség pusztítsa a pesti fákat, elpusztulnak azok maguktól is, a hatóságok közönye folytán. A fák köré piacokat, bódévárosokat építenek, épületeket emelnek, más helyen kivagdosnak egész park-részeket, ahol pedig körülöttük szabad a térség, ott a magasság felé való növésüket kell folytonos nyesegetéssel megakadályozni, mert alacsonyra vannak építve a villamos vezetékek. — Most tervbe vettük, hogy tavasszal beültetünk több kopáron álló térséget, fasorokat ültetünk több útvonal mentén, s virágágyakat létesítünk mindenütt, ahol egy kis szabad földdarab található. így legelőször a Gellérthegy lejtőinek fásitását rendezzük s a Városmajornak a Klára-út mentén elterülő részét ültetjük be fiatal facsemetékkel. Parkírozzuk a’ kőbányai Kálváriakertet, úgyszintén a Mátyás-teret. A Mátyás-tér parkírozását a múlt évben már kétszer elvégeztük, de a környék érzéketlen lakói mindannyiszor tönkretették, elpusztították a virágágyakat és növényeket. Az Almássy-tér befá'sítását és parkírozását szintén tervbevettük, ehhez azonban addig nem kezdhetünk hozzá, amíg a községi élelmiszer-üzem a háborús időkből származó árusító bódéját le nem bontatja. — A Városliget azon részét, ahol a lebontott Kis Színkör állott, szintén befásítjuk és virágágyakkal látjuk el. Több útvonal mentén fasorokat ültetünk, így többek között az Albertiirsai és a Pongrác-út. a Mester-utca külső része és a Hun- gária-körút mentén. A belső városrészekben pótoljuk a kiszáradt, tönkrement fákat és szeretnénk a külvárosokban is fasorokat ültetni. Ez azonban teljesen hiábavaló igyekezetnek látszik, miután a perifériák lakosságának kecskéi minden növényzetet lerúgnak és az eddig ültetett fákat is mind tönkretették. Ezek ellen az anomáliák ellen kérünk hatósági védelmet, különben minden igyekezetünk és törekvésünk a „Virágos Budapest“ megteremtésére meddő és eredménytelen marad. Rossz szőlősgazda a főváros. Nem jövedelmez a főváros szölötelepe. — Harcok a szőlőtelep sorsa körül. Kevesen tudják, hogy a városházán nemcsak közügyek intézésével foglalkoznak, hanem ezek mellett még — szőlőtelepet is igazgatnak. Ez a szőlőtelep még a 90-.es években létesült a Maglódi-út mentén, abból a célból, hogy a budai hegyekben elpusztult szőlőket helyettesítő homoki szőlőknek beültetését irányítsa s jó szőlőanyag eladásával a nemes szőlő- fajok termelését lehetővé tegye. A főváros azonban nem találta meg számításait a szőlőteleppel és ezért 1905rben 20 évi időre bérbeadta azt a földmívelésügyi minisztériumnak. Egy évvel ezelőtt, midőn a szerződés lejárt, az állam sietve visszaadta a bérletet; úgy látszik az állam ugyancsak céltalannak találta az azon folytatandó gazdálkodást, mert a szőlőtelep évről-évre több áldozatot kívánt, de a belé fektetett tőkét sohasem adta vissza. A főváros 1925. elején tehát kénytelen volt a rossz üzletnek bizonyuló 105 magyar holdas szőlőtelepet visszavenni saját kezelésébe s miután 1925. elején a törvényhatósági bizottság még nem volt megválasztva, a közgyűlést helyettesítő tanács elhatározta, hogy a telepet többé nem adja bérbe, hanem megtartja saját kezelésében. Nagy gyorsan el is költött a tanács különféle szőlészeti, borászati cikkekre, szerszámokra, kerítésekre és egyéb hasonló beruházási dolgokra közel egy milliárdot, noha ugyanezeket a szükségleti tárgyakat olcsó pénzen átvehette volna a bérletet felmondó államtól. Az üzemreviziós./ bizottság vizsgálata során kint járt a városi szőlőtelepen is, amelyet egy milliárdos befektetés ellenére is — mint a bizottság jelentésében megállapítja — siralmas állapotban talált. Alapos megfontolás után az üzemreviziós bizottság azzal a javallattal állott elő, hogy a főváros ezt a telepet adja bérbe magánszemélynek, aki garantálni tudja, hogy a főváros környékének szőlőoltvány, facsemete igényeit megfelelően kielégíti. A revíziós bizottság jelentésére válaszolva azután egy hatalmas, mellékletekkkel dúsan felszerelt memorandumot készített a közélelmezési ügyosztály s> a szőlőtelep igazgatósága, amelyben hosszasan ismertetve a telep célját, feladatát és anyagi kérdéseit a mellett foglal állást, hogy a telepet a főváros tartsa meg saját kezelésében s ne adja magánvállalat kezébe. A memorandumból kiderül az a nagy meglepetés is, hogy a szőlőtelepnek tulajdonképen rossz az elnevezése, mert a telepen mindent termelnek, de a legkevesebbet szőlőt. A pontos kimutatás) szerint a 105 holdas területen mindössze 35 hold a szőlőt termő terület, míg 15 holdon búzát, rozsot, árpát, 20 holdon burgonyát, tököt, répát, dinnyét, kukoricát, borsót, 5 holdon gyümölcsöt, 4 holdon facsemetéket, 1 holdon spárgát, a többi területen pedig hasonló konyhakerti gazdálkodást folytatnak. Tíz ezer darab eperpalántát is ültettek a múlt évben a fővárosi szőlőtelepen, sőt 200 négyszögölön megkezdték az úgynevezett metszett virág termelését. Ezeket a virágokat a temetők előtt akarja árusítani a főváros, mintegy konkurrenciát okozva egy másik üzemének, a temetői kertészetnek. A memorandumban a tanács azt javasolja, hogy a szőlőtelepet a főváros tartsa meg saját kezelésében nemcsak a fontos közérdekekre való tekintettel, hanem azért is, mert a szőlőtermelés jelenlegi kedvezőtlen konjunktúrájában a főváros nem lesz képes ezt a gazdasági objektumot bérbeadás folytán kedvezően értékesítem. Azt hangoztatja a tanács), hogy bérbeadás esetén ez a telep elveszti közintézményi jellegét s nem fogja szolgálni azokat a közgazdasági célokat, amelyekért a főváros a szőlő- és gyíimölcsfa- kultú'ra terjesztése és népszerűsítése érdekében létesítette. Kimutatja* a memorandum azt is, hogy jelenleg mennyit jövedelmez a szőlőtelep s mennyi jövedelem lenne várható bérbeadás esetén. A tanács számítása szerint a telep bérbeadása esietén 105 millió korona lenne a főváros várható jövedelme, míg ha házikezelésben marad a telep, úgy 106,247,000 К jövedelmet remél belőle. Tehát összesen ötnegyed millió több bevétele lenne a fővárosnak a legoptimistább számítások szerint is. ha a telepet saját kezelésben tartja és a szőlőt és a gyümölcsöst nem teszi tönkre a jég, a fagy, vagy más bekövetkezhető elemi csapás. Ötnegyed millióért akarja ezek szerint kockáztatni a főváros azt a 105 milliót, amelyet a telep bérbeadása esetén minden gond, minden fáradozás és minden rizikó nélkül könyvelhetne el. Sőt az 1926. évi előirányzatból az derül ki, hogy a telep tiszta nyeresége nem egészen 44 millió koronában van előirányozva, ami mellett érthetetlen, hogy miért nem akarja a főváros 105 millióért a telepet bérbeadni s még érthetetlenebb, hogy ezzel a 44 milliós nyereségelőirányzattal szemben hogyan varázsol elő a másik mellékleten 106 milliós bevételi többletet. A közélelmezési bizottság, amely legutóbbi ülésén foglalkozott a szőlőtelep ügyével, teljes egyhangúsággal foglalt állást az ellen, hogy a telepet a főváros háMtezelésben tartsa. Az összes szónokok egyetértettek abban, hogy a deficites fővárosnak nem lehet feladata szölőtelcp álarca alatt dinnyét, spárgát, korai burgonyát ésl hasonló ínyenc primőröket termelni. A legtöbben azt javasolták, hogy a főváros árlejtés útján adja bérbe a telepet, mások a telep teljes feloszlatása mellett foglaltak állást s azt követelték, hogy a telep területét a közeli temető kibővítésére vagy felparcellázva házhelyek céljára használják fel. A közélelmezési bizottság úgy határozott, hogy egy hattagú bizottságra bízza a döntésit a szőlőtelep jövendő sorsára vonatkozóan, annyi azonban máris bizonyos, hogy házikezelésben a telep továbbra nem marad. Ili e Síin a 'Városligetben. Thermálfürdők, külön szénsavas, iszap-, fényfürdök és egyéb gyógytényezők. SPECIALISTAÉPÍTŐMESTER EGGENBERGERS. GYárkémények tervezése és építése, gőzkazán-befalazások és mindenféle kemencék építése, magas építés Budapest, II., Zsigmond-utca 14. Telefon: 147-54. — ■ ttiapuuuuiL : iöö/. ^ GRÜN WAID HENRIK címfestészeti műterme. — Speciálista üvegcégtáblákban. VI., VILMOS C8ÁSZÁR-ÚT 19. — Telefon ; 14-18. KRÁHER ÁBQILF festő- és mázolómester Budapest, I., Lágymányosi-utca 4. Telefon : ]. 82-57 CZiGLER JÁNOS VÖRÖSRÉZÁRU- ÉS VEGYIPARI GÉPGYÁROS Kórházak és laboratóriumok felszerelése. Vörösrézedények és készülékek készítése és ónozása. Aluminium-heggesztés BUDAPEST, VIII. KÉR., KOSZORÚ-UTCA 12. SZ. Telefon: József 68-24, и 11111111111111111111111111111111111111111II1111111 ш i: 1111111 и 1111111111111111111111 и 11111111111= Alapíttatott 1893. Telefon: József 123-24. = i Ifi. HÁEER SÁNDOR E PALA-, CSERÉP-, KÁTRÁNYLEMEZ-, FA^EMENTFEDÉSI E i ÉS TETŐZETJÓKARBANTARTÁSI VÁLLALAT E I BUDAPEST, VII., KIRÁLY-UTCA 7. ET 11111111111111! I i 11! 1111111111111 i 11! 111111 i! 1111111111 i Ш111111111111111! 11111111111111111 f III! 175 KOSZTELÁN MIKSA BUDAPEST, VI. KÉR., EÖTVÖS-UTCA 23/B. Budapest székesfőváros útjait special-olajaival szabadalmazott eljárás szerint portalanítja. Gabriel és Társa mérnökök MŰSZAKI ÉS ELEKTROTECHNIKAI VÁLLALATA Budapest, Vili. kerület, Német-utca 43. sz. Telefonszám: József 114—14. Elektromos világítási és motorikus berendezések tervezése és szerelése. Szerelési anyagok és égők gyári raktára. STUMPF TESTVEREK коcsigyára Teherautó- karosszéria- gyártás. Kovács műhely. Lópatkolda. Telefon: J. 38-65 Alapíttatott: 1871. évben. Budapest, IX., Vágőhíd-u. 4. A RIMAMURÁNY-SALGÓTARJÁNI VASMŰ R.-T. és az ÓZDI SAM0TTEGYÁR gyártmányainak elárusítója. URBACH és TAFLER Rt. PADLÓBURKOLATOK : keramit-, terazzó-, cement-, márvány- mozaik-, mettlachi-, porcellán- és márványlapokkal, acélbeton és asbestpadló. FALBURKOLATOK bel- és külföldi fayence- lapokkal, minden színben. BUDAPEST, VI., Liszt Ferenc-tér 9. — Telefon : 8- 08.
