Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-12-22 / 51-52. szám
1926. december 22, 7 Független Budapest A modern útburkolat. Irta Király Kálmán székesfővárosi műszaki tanácsos. A közúti úthálózatok problémája ma nemcsak a szakköröket, hanem a nagyközönséget is élénken érdekli. Az autó ma már nem tekinthető luxus-közlekedési észköznek, mert munkaidőnk fokozottabb kihasználása végett okvetlenül szükségünk van rá. Ebből következik, hogy ha a.nemzetek nagy versenyében nem akarunk elmaradni, úgy utainkat a gépkocsiközlekedésre alkalmassá kell tenni. El kell követnünk mindent, hogy hazánkban az autóforgalmat kellemessé, biztossá és olcsóvá tegyük. E végből elsősorban a szabad kilátást kell lehetővé tenni. Sűrű, kissugarú kanyarulatok a közlekedést nagyon veszélyeztetik. Ily vonalvezetést tehát nem szabad alkalmazni, hanem az utakat lehetőleg hosszú, egyenes szakaszokból kell megalkotni, amelyeket nagy sugarú ívek kötnek össze, Nagyon kívánatos, hogy a főutakon a különböző közlekedési eszközök ne mind egy és ugyanazt az úttestet használják, vagyis az utat lehetőleg tagoznunk kell; a gyors, könnyű forgalmat különítsük el a lassú teherforgalomtól. Ha pedig ily úton villamos vasúti vágányokat is kell elhelyeznünk, akkor tegyük azokat külön pályatestre. A modern út egyik legfontosabb kelléke a hézagmentes sima, de nem csúszós útburkolat. Szükséges ez egyrészt azért, hogy közvitáinkon kellemetlen sár és a közegészségre annyira hátrányos por ne képződjék, másrészt elengedhetetlen az autózás szempontjából. Csakis ily úton redukálódik a kerekek gumikopása és a benzinfogyasztás a minimumra. De szükséges a jó útburkolat ahhoz is, hogy az autó nagy közlekedési sebességét, különösen az országutakon kihasználhassuk. Rossz úton autóval is csak lassan haladhatunk. Az előadottak miatt a régi poros, sáros és minduntalan javításra szoruló zúzottkőburkolatokat, az ú. n. vízzel kötött (közönséges) makadámutakat igyekeznünk kell kiküszöbölni, A nagyforgalmú utakon helyettük elsőrendű teherbíró útburkolatot alkalmazzunk, míg a kisíorgalom esetén megelégszünk azzal, hogy a régi utat alkalmas kötőanyaggal vízátnemeresztövé tesszük és ily módon modernizáljuk. A régibb idő óta használatos útburkolatok közül az autóközlekedesnek megfelel: a kér amit, a tömörített aszfalt és az öntött aszfalt. Ezek mellé sorakozik újabban: a sheed- (hengerelt-), a topeka■ és a bitumac- aszfalt, továbbá a bitulit-. a bitumoid-, a vialit-, a spramex-, a collas- stb. burkolat. Nem nagy teherforgalom esetén, úgy nálunk, mint a külföldön, elég jó eredménnyel használatos a tisztított kőszénkátrány is. Végül meg kell még emlékeznünk a cementről, mint útépítő anyagról. A beton régente csak mint alapzat jött figyelembe, újabban azonban fedőrétegként is kipróbálják. Sőt legújabban az útépítő technikusok egy rés'ze a cementhabarcsot a makadám hézagainak kitöltésére is figyelembe veszi. A fölsorolt burkolatokat persze egyik hatóság sem fogadta el arra, hogy azokat azonnal nagy mértékben alkalmazza. Manem hozzájárultak ahhoz, hogy a vállalatok azokat kisebb útszakaszokon kipróbálják. így keletkeztek az ú. n. próbautak. Hazánkban az újabb útépítési eljárások gyakorlati kipróbálásában Budapest székesfőváros járt jó példával elől, amennyiben már a háború előtt egyre nagyobb mértékben alkalmazta a kátrányozást, a folyó évben pedig egy 2 km. hosszú próbautat épített az új lóversenytér és a Máv. ceglédi vonala közt fekvő Albertirsai-úton. ahol nem kevesebb, mint 16 útépítési eljárást próbál ki. Kisebb próbáktól eltekintve, különös figyelem illeti meg a m. kir. kereskedelmi kormány által Kispest és Szentlőrinc községek határában levő Üllői-útón elrendelt próbaburkolásokat, a VIII.. Illés-utcában a Kálvária-tér és a Ludoviceum-utca között, valamint a VI., Vágány-utcában a Bókay János-tér és a Mohácsi-utca közt létesült sheed (hengerelt) próbaaszfalt utat. Mindezek és egyéb próbák azt célozzák, hogy jövő évben megállapíthassuk: melyik burkolat felel meg a mi különleges viszonyainknak legjobban. Az anya- és csecsemővédelem az általános szociálpolitikai munkában. Irta Dr. Flaxmayer József. Alig egy-két évtizeddel ezelőtt az emberek élete I sokkal nyugodtabb. csöndesebb és biztosabb volt, ) ma pedig a harc a megélhetésért olyan magasfokú, a tülekedés a kenyérért olyan kétségbeesett, hogy az emberek az egész vonalon sokkal többet dolgoznak, mint bármikor azelőtt, még azok is, akik korunk legsúlyosabb keresztjét, a munkanélküliséget cipelik vállukon, mert ezeknek küzdelme legnagyobb az életért. Ez a rohanás, .lüktetés, harc. kell. hogy kényszerítse a szociálpolitikát, hogy a jelenben feladatát egyes akciókkal és szükségpótló intézkedésekkel töltse be, a jelen bajain segíteni igyekezzék és ha már a kor nagy hiányait teljesen pótolni nem tudja, legalább a jövőt, a fiatalságot mentse meg és legalább annak biztosítson jobb életet. Ennek a feladatnak a szolgálatában áll az anya- és csecsemővédelem, amelynél fontosabb kérdés nem lehet, mert hiszen az anyaság a kútforrása a nemzetnek és csak a helyesen betöltött anyai hivatás biztosítja a gyermek egészségét, jólétét és ez által az ország jövőjét. De különben is vájjon ki szorul nagyobb támogatásra, segítésre, nevelésre és tanításra a terhes anyánál, aki már két ember életét éli, a sajátját és a gyermekéét, ki szorul jobban segítő kézre, mint az az anya, aki manapság olyan sokszor saját szájától elvonva adja táplálékát a gyermekének, aki még teljes felgyógyulása előtt már is fokozott munkával keresi meg újszülöttje részére a szükségeseket és akinek e mellett tanítani, nevelni kell egy olyan jövendő állam polgárait, akiknek mindenkor minden idegszálukra és munkabírásukra szükségük lesz. A nagy nyugati államok már régen rájöttek arra, hogy fajuknak hosszú fennmaradását és uralmát csak úgy tarthatják meg. állampolgáraik boldogulását csak akkor biztosíthatják, ha szellemileg és fizikailag erős, életrevaló jövő nemzedékről gondoskodnak. Angliában az 1908-ban hozott teljesen új rendszerű anya- és csecsemővédelmi törvényt 1914-ben. a világháború kitörésekor egy újabb törvénnyel módosították, illetőleg szigorították meg. Mint ahogy ottan az egészségügyi minisztériumban hallottam, azzal a célzattal tették ezt, hogy amikor mindenki a rövid pár hónapig tartó győzelmes háborúról álmodozott, csak egy pontot tartottak szem- előtt. a minden körülmények között bekövetkező pusztulás pótlását és legfőképen. hangsúlyozottan az állam fennmaradását, a jövő nemzedék útján való biztosítását. Hazánkban az anya- és csecsemővédelem munkáját az Orsz. Stefánia Szöv. autonóm társadalmi egyesület látja el. Szervezete az egész világon már elfogadott prevenció, a bajok megelőzésének és felismerésének, valamint a n.evelós és tanítás gondolatán alapszik. Tagozata négyes: először az anyának a szülés előtti védelme, másodszor maga a szülés, harmadszor a szülés utáni anya- és csecsemő-, valamint gyermek- védelem a hároméves korig, negyedszer e háromra vonatkozó propaganda. Ezt a munkát az egész országban fiókszövetségek útján végzi, amelyek irányítását a helyi hatóságok intézik. Budapesten pedig a központi igazgatóság saját vezetése mellett látja el. A fővárosban jelenleg 19 védöintézet működik, amelyek mindegyikében egy nő- és egy gyermekorvos áll teljesen ingyen az anyák és gyermekek rendelkezésére. A 19 védőintézet a fővárost 19 kerületre osztja, amely kerületek kisebb körzetekre oszlanak fel és minden körzet anya- és csecsemővédelmi munkáját egy-egy védőnő végzi, aki az anyakönyvi hivatalok értesítése alapján minden újszülöttet felkeres. Az anya- és csecsemővédelmi munkának legfontosabb támpontjai az ezen szociális munkában jól kiképzett védőintézeti orvosok, valamint és főképen a kétéves tanfolyamot végzett védőnők, akiknek lelki- ismeretes, pontos, időt és fáradságot nem kímélő és sok kellemetlenséggel járó munkájuk az alapja és biztosítása e nagyfontosságú célnak. Amint már említettem, az Országos Stefánia Szövetség, Budapest kivételével, az országos munkát önállóan működő fiókszövetségek útján végzi. Egyedül Budapest az, ahol éppen a zsúfolt tömegek között annyira fontos munkát még mindig egyedül a szövetség központja, mint autonóm egyesület intézi sok bajjal és nehézséggel megküzdve, de annál nagyobb kitartással és megértéssel. Jóllehet a főváros minden anya- és csecsemővédelmi akcióját az Országos Stefánia Szövetség útján bonyolítja le és ennek a közös munkának volt az eredménye, hogy 1923-tól kezdve 1925. év végéig a csecsemőhalálozás Budapesten 17%-ról 12'5%-ra csökkent, éppen e munka sikerén felbuzdulva, a fővárosban is meg kell alakítani az ország helyi hatóságaiban már megalakított fiókszövetséget. amelynek feladata lenne mindazokat az intézményeket, amelyek három éven aluli gyermek- és anyavédelemmel foglalkoznak, közös szervezetben összefoglalni és mindazokat az összegeket, amelyeket külön-külön fordítanak e munkára, egy irányú Programm alapján felhasználni a közös cél érdekében. E szervezetnek kellene, hogy feladata legyen, elsősorban több, jobban fizetett és jól kiképzett védőnők útján az eddigi munka hatását fokozni. Az anya- és csecsemővédelem mai 3 éves korhatárút az iskola- köteles korhatárig felemelni, mert hiszen a 4 és 5 éves gyermekek halálozási statisztikája bizonyítja, hogy ez a kor gondozás szempontjából sokkal közelebb áll az anya- és csecsemővédelem munkájához, mint az általános gyermekvédelemhez. A nyugati államokban ezt már mindenütt keresztülvitték. E szervezet feladata lenne az elhagyott terhes- és leányanyák ügyét megfelelő otthonok útján felkarolni. Az előreláthatóan komplikált szülés esetén az anyának szülő-intézetbe való jutását feltétlenül biztosítani. Az iskolaköteles korú gyermekeknél a napközi otthonok útján már történt gondoskodás arról, hogy úgy az anya. mint az apa járhasson munkába és e mellett gyermekét megfelelő helyen tarthassa, csak a 3 éven aluli gyermekekről és a gondozás szempontjából még inkább rászoruló csecsemőkről nincs még semmiféle gondoskodás, úgy, hogy az az anya. aki saját keresetéből tartja fenn magát, kénytelen gyermekét vagy a menhelybe beadni, vagy ha ott nem veszik fel, idegeji helyre kosztba adni, tehát a biztos pusztulását előidézni. A fővárosnak pedig saját magának is meg vannak az akciói, intézményei, amelyek külön-külön igyekeznek e bajon segíteni, az „Étkeztetési Akció" a gyermekeknek ebédet nyújt, a „Tejakció“ a kisebbeknek táplálékot ad, ..Csecsemőkelengye-Akció“ és „Ruházati Akció“ a gyermekeket ruhával látják el, az óvodáik többé-kevésbbé hajlékot nyújtanak, a^ védöuitézetek orvosai és védőnői ellátják az egészségügyi és szociális szolgálatot, mind ezek az akciók külön-külön pénzbe kerülnek, de nincsen meg közöttük az az összefogó és egyforma programmal dolgoz.ó célirányosság, amely e nemzetmentő munkában feltétlenül szükséges lenne. A főváros az egész országnak minden tekintetben és mindenkor útmutatóul szolgált és követendő példát mutatott. A fővárosnál e munkaterén is kezébe kell venni azt a zászlót, amelyet magasan lobogtatva megmutatja az irányt az egész ország jövő nemzedékének szellemi és fizikai megerősítésére. AMON ANTAL és FIAI KÖVEZŐMESTEREK, ÚT-, CSATORNA- ÉS BETON- ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK. FÖLDMUNKA. VÁGÁNYFEKTETÉS. MÉSZKŐBÁNYA. VII!., Futó-utca 10. Telefon: József 3-S5. Transformátorok Szénkefék Motorok ,-T. Budapest, VI., Podmaniczky-utca 35. TELEFON: 77—39, 147—75, József 95-10. MESTER ISTVÁN oki. épííész, építőmester BUDAPEST, V. KÉR., VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 4. Telefon: Lipót 995-29 Rella N. és Unokaöccse Építési vállalat részvénytársaság BUDAPEST, VI. KÉR., VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 7. Telefon : T. 154-35, L. 901-48. építőmester NAGY LAJOS Budapest, VI. kér., Felső erdősor 25. szám. Mindenféle gyárak és építkezések tervezése és kivitelt. — Költségvetés díjmentes SPÁNYIERNŐ okleveles mérnök mélyépítő- és kövező-vállalata Budapest, I., Attila-utca 51- Telefon: T. 126—69. ATLAS ÉPIfŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Apor József, Sattler Mihály oki. mérnök, építőmesterek VI., Teréz-körút 47. Telefon : T. 37—57, J. 132—14. HLATKYésTAUSZ oki. építész, építőmester magasépítési, út-, vasbeton- és mérnöki munkák vállalata Budapest, VIII., József-körút 77. Telefon: J. 95-78. VII,, Thököly-út 145. Telefon: József 94-24. Magántanulók réSZére összevont tankönyvek, kivonatok, segédkönyvek magánfanfolyamnál Budapest, VII., fcJvfeUv) Dohány-utca 84. Telefon : József 124-47. Makovsky Ferenc Fülöp Szász-Coburg Góthai herceg Ő kir. Fensége uradalmi építésze Budapest, VII., Abonvi-utca 4. Telefon: J. 81-17. TÓÁSÓ PÁL építész, építőmester BUDAPEST, II., Zsigmond-utca 10. Telefon 66-64. KIKTA GYÖRGY mérnök és GUNTERTJANOS Központi fűtés, szellőztetés, vízvezeték, csatornázás, fürdő, egészségügyi és légszeszberendezések vállalata, városi vízművek és szivattyúberendezések készítésé. Budapest, V., Szabadság-tér 5. TELEFON : 6—40.
