Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-12-22 / 51-52. szám
1926. december 22. Független Budapest 3 Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kirógástaianul 1%?£!п»г-'и“аз. »!Ьоомп'».ц.11». A törvényhatóságnak van továbbá költségvetési joga és hatalma arra, hogy a törvényhatósági működés költségeinek fedezéséről — amint az állam az állami szükségletek fedezéséről maga gondoskodik,— szintén maga gondoskodjék és a területén lakó népesség jövedelmeiből e célra külön bevételi forrásokat nyisson. A törvényhatóság által az önkormányzati hatáskörben hozott határozatok vagy önmagukban érvényesek és végrehajthatók, vagy kormányhatósági jóváhagyást igényelnek.. Az általános szabály az, hogy a törvényhatósági határozat kormányhatósági jóváhagyást nem igényel. Következik pedig ez a törvénynek (1872 : XXXVL t.-c. 3. §., 1886 : XXI. t.-c. 3. §.) abból az elvi kijelentéséből, hogy „a törvény- hatóság saját belügyeiben önállólag intézkedik“. -Jóváhagyás tehát csak ott kell, ahol azt a törvény (1872: XXXVI. t.-c. 4. stb. §-a„ 1886 : XXI. t.-c. 5. stb, §) kifejezetten rendeli. A törvényhatóságnak önkormányzati hatáskörében hozott — kormányhatósági jóváhagyásra nem szoruló — határozatai a m. kir. kormány elé csak aj az érdekeltek jogorvoslata, b) hatósági személy — a főispán^ és a tiszti főügyész — felülvizsgálati felterjesztése és c) hivatalból történő észlelés folytán kerülhetnek. A kormányhatóságot ezzel kapcsolatban megillető jogkör tekiintetében arra mutathatok rá. hogy a m. kir. kormány az a) alatt említett esetben egyesek szerint reformatórius (megvádoztató), mások szerint azonban csak kasszatórius (megsemmisítő) hatáskörrel bír, míg a b) és c) alatt említett esetekben a jogkör mindig csak kasszatórius. Ebből a kormányhatósági jogkörből a m. kir. belügyminisztert megillető vagyonfelügyeleti jogkör különösen kiemelkedik. Ezért azzal külön kell foglalkoznom. A vagyonfelügyeleti jog forrása Budapest székes- főváros tekintetében az 1872 : XXXVI. t.-c. 4. §-a, az egyéb törvényhatóságok tekintetében pedig az 1886 : XXI. t.-c. 4. §-a. Az utóbbi rendelkezést az 1920 : IX. t.-c. 24. §-a Budapest székesfővárosra is kiterjesztette, az 1924 : XXVI. t.-c. 20. §-a pedig ezt a rendelkezést új szövegezésben fenntartotta. Az utóbb említett törvényhely a lényegen nem változtatott. Az 1922. évi június hó 16. napjára összehívott nemzetgyűlés közigazgatási bizottság a fentemlített törvénycikkre vonatkozó törvényjavaslat tárgyában előterjesztett jelentésében (1922. évi június hó 16. napjára összehívott nemzetgyűlés irományai — 485. számú iromány) rámutat ugyanis arra, hogy „minden félreértés vagy félremagyarázás elkerülése végett azonban nyomatékosan hangsúlyozni és ebben a jelentésben is felemlíteni kívánta a bizottság azt, hogy ez a rendelkezés a belügyminiszter felügyeleti jogkörét nem terjeszti ki, sem reá új jogkört nuházni nem kíván“. A vagyonfelügyeleti jog jelenleg tehát csak a m. kir. belügyminisztert illeti meg, aki azt országos vagy helyi szempontoktól vezéreltetve gyakorolja. A m. kir. belügyminiszter ezen joga gyakorlásánál vizsgálhatja egyrészt azt, hogy a törvényhatóság megtartotta-e azokat a törvényes szabályokat, amelyek előírják azt, miként kell a törvényhatóság akaratának az illető kérdésben megnyilvánulnia, másrészt pedig azt, hogy az >illető határozat vagyonjogiig indokolt-e. Ezen keretben mozgó vizsgálat eredményeként a m. kir. belügyminisztert azután — amint fennebb már mondottam — az a jog illeti meg, hogy az illető határozatot megsemmisítheti, nincs azonban a m. kir. belügyminiszternek joga arra, hogy az illető határozat helyébe új határozatot: saját határozatát helyezze. A törvényjavaslat azonban mindezeket figyelmen kívül hagyja s a törvényhatóság jelenlegi jogállását úgy kívánja megváltoztatni, hogy azok következtében: aa) a jogkör már nemcsak a m. kir. belügyminisztert, hanem a m. kir. pénzügymiiísztert is megilleti, tehát két felügyeleti és rendelkező hatóságot állapít meg; bb) a jogkör nemcsak kasszatórius, hanem pozitív intézkedésekre jogosító. Ezen változtatás következtében a törvényhatósági bizottságnak többé rendelkezési és intézkedési jogköre lényegében nem lesz és ez a jogkör lényegében a m. kir. bel-, illetve pénzügyminiszterre megy át olyként, hogy a m. kir. bel-, illetve pénzügyminiszter által e tárgyban tett intézkedések a törvényhatóságot kötelezik, az azok e’len jogorvoslattal nem élhet, sőt abban a tárgyban újabb határozatot sem hozhat. Ez azután gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ön- kormányzat megszűnik és a törvényhatóság a jövőben a m. kir. bel-, illetve pénzügyminiszternek tökéletesen ki lesz szolgáltatva. Ezek után nyilvánvaló, hogy a fentemlített törvény- javaslat szóbanforgó rendelkezései a törvényhatóság jelenlegi jogi helyzetének lényegét érintik. Érintik pedig oly módon, amely a végrehajtó hatalom központi szerve, a m. kir. kormány és helyi szervei, a törvényhatóságok közti —- alkotmánybiztosíték jellegével bíró — egyensúlyt a helyi szervek rovására megbontja. Ez tehát végeredményében azt jelenti, hogy a fentemlített törvényjavaslat szóbanforgó rendelkezései nem céloznak mást, mint az alkotmánynak burkolt módon inicidentaliter való módosítását. S miért van erre a burkolt alkotmánymódosításra szükség? A fentemlített törvényjavaslat indokolása szerint lényegében azért, mert ezáltal a takarékosság elve a törvényhatóság háztartásában fokozottabb mérvben keresztülvihető legyen. Ezen cél elérésére azonban ilyen mélyreható, az alkotmányos egyensúlyt megbontó, a törvényhatóságok önkormányzatát megsemmisítő rendelkezésekre szükség nincs. A jelenleg fennálló jogszabályok szerint a törvény- hatóság által hozott mindazon határozatok, amelyek fedezetet igényelnek, úgyis kormányhatósági jóváhagyás alá tartoznak és azok kormányhatósági jóváhagyás előtt végre nem hajthatók. Épből pedig következik az, hogy a takarékosság elvének keresztülvitelét és érvényesülését a m. kir. belügyminiszter részére megállapított jogkör ma is biztosítja, és így ebből a célból különleges intézkedésekre szükség nincsen. ¥ Epitsünk-e lakásokat? Irta Liber Endre tanácsnok. A legutóbbi idők egyik legfontosabb problémája a lakáskérdés. A főváros szociálpolitikai ügyosztályának javaslatára a közgyűlés már a folyó évben körülbelül 1,500 kislakás építését határozta el, de ez az 1,500 lakás egyáltalában nem elégítette ki az igényeket. Budapesten a lakáshiány ma is meglehetősen érezhető és annak fokozatos megszüntetése nemcsak abból a szempontból fontos, hogy néhány ezer olyan ember jusson rendes egészséges lakáshoz, akik most emberhez nem méltó helyen laknak, de rendkívül fontos egészségügyi és gazdasági szempontból és fontos a munkanélküliség megszüntetése szempontjából is. De amennyire minden kétséget kizáró módon megállapítható Budapesten a nagy lakáshiány, másrészt meg kell állapítani azt is, hogy az egész lakáshiányt, egy éven belül a gazdasági élet nagyobb megrázkódtatása nélkül egyszerre megszüntetni egyszerűen nem lehetséges.. Mindenesetre érdekes jelenség, hogy míg eddig a lakásépítés kérdésével csaknem kizárólag a hatóság, a kormány és a főváros foglalkozott, ma már a magántőke is kezd érdeklődni ebben az irányban. Ezzel az érdeklődéssel is úgy vagyunk, mint annyi más kérdéssel itt Budapesten, hogy amikor egy-egy ilyen kérdéssel szemben valami kezdeményezés indul meg. a kezdeményezést nyomon követi az érdeklődőknek egész sorozata, ami sokszor egészséges versenyt szül. Ez a magyarázata annak, hogy a főváros két nagy bankjának kezdeményezése után egymásután jelentkeztek más bankok és vállalkozók, akik ajánlataik szerint hajlandók lakásokat építeni, amivel Budapest egész lakásszükséglete egy csapással megszüntethető volna, sőt még azon fölül fölös számban állanának lakások rendelkezésre, ami viszont a házak, illetve a lakások értékének hirtelen csökkenését vonná maga után. A hatóságnak éppen ezért e'engedhetetlen kötelessége megállapítani azt. hogy mennyi azoknak az építendő lakásoknak a száma amelyeket a főváros gazdasági élete elbír és csak ennek gondos mérlegelése után lehet véglegesen dönteni a fölött, hogy mennyi lakás épülhet Budapesten. A szociálpolitikai ügyosztály a lakásprobléma megSOVÁNYITÓ GYÓGYTORNA a Szent Gellért Gyógyfürdő legtökéletesebben berendezett gyógytorna (Zander) termében. Mérsékelt árak. oldásánál a leghelyesebbnek a magánépítkezés megindulását tartotta, olyképen, hogy amennyiben a magánépítkezés megindulásának a drága kölcsön még mindig akadályául szolgál, a hatóság nyújtson megfelelő módon segítő kezet a magánépitkezési tevékenységnek. A magánépítési tevékenység megindulása esetében a hatóság feladata csupán a kislakások építésére irányulna annál is inkább, mert a kislakások építésénél a magántőke kevésbbé találja meg a maga számadását. A bankoknak és a vállalkozóknak lakások építésére vonatkozó ajánlatai mindenesetre a magántőkének a megmozdulását jelentik, de ez még korántsem tekinthető a magánépitkezési tevékenység megindulásának abban az értelemben, a hogyan az a rendes, normális körülmények között történt. Ezeknek az ajánlatoknak az elfogadása esetén a fővárosnak az építkezésére külön tökéről vagy kölcsönről gondoskodnia nem kell, csupán a közművek, utak és parkok elkészítése jár nagyobb befektetéssel, viszont azonban a magántőke még nem meri elvállalni az építkezéssel járó rizikót és azért a hatóságtól a maga befektetett tőkéjének megfelelő biztosítását kívánja a lakásbérek garantálásának a tormájában. Az építkezéseknek ilyen módon való megindítása egészen újszerű és hogy az érdekeitek körében a kérdésnek ilyen formában való megoldása tetszéssel találkozott, annak legjobb biztosítéka az, hogy a főváros két nagy bankjának az ajánlatát csakhamar nyomon követte még sok ilyen ajánlat, amelynek elfogadása esetén a főváros hamarosan 20,000 új lakáshoz juthatna hozzá. Ezeknek az ajánlatoknak a oontos felülvizsgálása műszaki és pénzügyi szempontból meglehetős nagy nehézségekkel és sok munkával jár: az ajánlatok nem egészen egyforma kivitelű lakások építésére vonatkoznak, így tehát az átszámítás a lakások minősége tekintetében is nagy gondot és figyelmet kíván. Hogy a lőváros epítsen-e és milyen mértékben építsen a beérkezett egészen újszerű ajánlatok alapján, avagy a fővárosra nézve egy kedvező feltételek mellett felveendő kölcsönből, annak eldöntése a közgyűlésnek a feladata, A kérdés végleges eldöntésénél sok minden szempontot keli mérlegelni. Mérlegelni kell mindenesetre és elsősorban azt. hogy lakások építésére sürgősen és elkerülhetetlenül szükség van. de gondosan mérlegelni keil azt is. hogy az építkezés terén mik a legközelebbi jövő teendői és hogy miképen lehet a legközelebbi jövőben fokozatosan megszüntetni a lakásínséget úgy. hogy az a gazdasági élet helyes és zavartalan menetét biztosítsa és a mellett — amennyiben a főváros bizonyos lákásbér-garanciát vállal magúra — lehetőleg olyan módon történjék az építkezés, hogy az építendő lakások kiadása is biztosítva legyen. Budapesten ma a lakáshiány az időközben elmaradt építkezések következtében 14,000—15,000 lakásra tehető. Vagyis ha Budapesten ma ilyen számban építenének lakásokat, a lakáshiány egyszerre megszűnne. Csak az a kérdés, hogy a lakáshiánynak olyképen való megszüntetése, hogy az összes lakásokat egy évben építsük meg, helyes volna-e és nem volnának-e ennek gazdasági szempontból hátrányai? A lakásépítési bizottságban ez a kérdés természetszerűleg már többször került megvitatás alá és ott az az egyetlen helyes vélemény alakult ki. hogy a lakáshiány csakis fokozatosan szüntethető meg és oedig olyképen. hogy az egész fennálló szükséglet lehetőleg 3—4 év alatt elégíttessék ki, amely esetben az első évben talán valamivel nagyobb számú és azután a jelentkező szükséghez képest a következő években kevesebb lakás, építtessék. Ennek megfelelően az első évben építendő lakások számát legfeljebb 4,500 maximálisan 5,000-ben kellene megállapítani. de ebből a mennyiségből is 1,000 lakás építését a hatóságnak magának kellene fenntartani és csupán 3.500—4,000 lakás építését lehetne magántőkére bízni. Az első évben építendő lakások számát azért is kell nagyobb mértékben megállapítani, mert hisz a kormányrendelet értelmében a lakások felszabadításának az ideje mindjobban és jobban közeledik, de viszont maga a kormányrendelet is úgy intézkedik. hogy a lakások felszabadítása csak akkor követ- kezhettk be. ha megfelelő számú lakás rendelkezésre áll. Kétségtelen az is, hogy a lakások felszabadulása Budapesten a házak értékének az emelkedését fogja maga után vonni, ami nemzetgazdasági szempontból szintén nagy jelentőséggel bír. Az új lakások építésénél figyelembe kell venni, a, Városligetben. Thermálfürdők, külön szénsavas, iszap-, fényfördök és egyéb gyógytényezök.
