Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-12-22 / 51-52. szám
4 Független Budapest 1926. december 22. azt is, - hogy lehetőleg olyan területeken épüljenek, ahol a közmüvek már rendelkezésre állanak és lehetőleg a főváros különböző területein gondoskodjunk új lakásról, hogy az egyes kerületek lakosságának az igényei ebbő! a szempontból is minél inkább kielégíthetők -legyenek. Amennyiben pedig^ a Tabán rendezésének a kérdése is^ olyan kérdés, hogy annak megoldása elől elzárkózni nem lehet, sőt lehetőleg rövid időn belül meg kell oldani, a lakások építésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy a Tabán kiürítése esetén a jelenleg ott lakók megfelelő elhelyezéséről is történjék gondoskodás. 4.000— 5,000, lakás építése Budapesten gazdasági szempontból is csak előnyös lehet, az építkezések ily módon való megindítása új vérkeringést jelenítene a gazdasági életben, viszont nem járna azokkal a hátrányokkal, amelyeket jelentékenyen nagyobb számú lakás építése úgy a munkabérek, mint az anyagárak tekintetében okvetlenül és hirtelen előidézne. Ami pedig a lakások kiadásának a lehetőségét illeti, 4.000— 5,000 lakás kiadása feltétlenül egészen könnyen volna biztosítható. mert hiszen a kerületi elöljáróságok több mint 2,000 olyan családot tartanak nyilván, akik csa ádtagjóikkal együtt emberhez nem méltó lakásokban laknak és--akiknek a kilakoltatása egészségügyi szempontból is immár sürgősen és elkerülhetetlenül szükséges. De még ma is sokan vannak Budapesten, akik iskolákban laknak, és mivel onnan lakás hiányában kitelepíteni nem lehet, az iskolákat vonják el a maguk kulturális feladataik teljesítése elől. Nefn hagyhatjuk szó nélkül az Auguszta-telep. a Mária Valéria-, a Zita-telep, a Leríkei-úti barakkok, a lágymányosi holt Dunaágban lévő telep, a régi lóverseny-terűiéinek, az V. kerület és a X. kerii et kültelkeinek stb., stb. lakóit, akiknek a tisztességes elhelyezése elől szintén nem lehet kitérni. Hogy milyenek ezek a lakások, elegendő rámutatni arra, i hogy pl. az említett telepek lakói között még aránylag elég jó lakásviszonyok között levő Lenkei-úti barakktelepen az egy szoba konyhából álló lakásoknak- nincsen semmiféle mellékhelyiségük, nincs padlás, nincs pince, a fűtőanyagot, esetleg a téli időre, elraktárolt élelmiszereket a lakószobákban tartják, a lakásban történik a mosás, ott szárad a ruha. Csodálatos-e tehát ilyen körülmények között, hogy itt az egészségügyi viszonyok egyenesen ijesztőek? Egyik barakktelepen pl 270 lakóból 60 beteg és ez az arányszám mindenütt így van. laknak ott olyan családok, amelyek tüdövészesek és a családnak már minden tagja megkapta a bajt. Sok szó esett arról is. hogy akkor, amikor a külföldi példák arra tanítanak, hogy lehetőleg kétszobás lakásokat építsünk, helyes-e az, hogy itt Budapesten tovább folytatjuk az egyszoba konyhás lakások építését? A statisztika tényleg azt igazo ja, hogy Budapesten aránytalanul sok az egyszoba- konyhás lakások száma, de ebben az aránytalanul nagy számban benni'oglaltatnak azok az egészségtelen lakások is, amelyekből a lakókat ki kell telepíteni. Tehát amennyiben éppen a kisebb keresetű lakosság érdekében — akik a drágább kétszobás lakások árát megfizetni nem tudják — ismét egyszobás lakásokat él ütünk, e-z a statisztika arányát egyáltalában nem változtatja meg, ellenben a főváros gondoskodik arról, hogy az újonnan épülő egyszobás lakások úgy méreteikkel, mint mellékhelyiségeikkel az egészségügyi viszonyoknak minden, tekintetben megfelelőek legyenek. A magánépítkezési tevékenységtől egyszobás lakások termelését nem igen várhatjuk, viszont a fővárosnak a maga építkezései keretében módjában lesz mindenkor a felmerülő szükséglethez képest nagyobb lakások építéséről gondoskodni, amint a múltban is gondoskodott ennek a szükségletnek a kielégítéséről. A főváros szociálpolitikai ügyosztálya a törvényhatósági bizottság közgyűlésének az intenciói értelmében következetesen iparkodik egyrészt megszüntetni a lakáshiányt, másrészt pedig az egészségtelen lakások kiürítéséről kíván gondoskodni. Ezen a téren a közelmúltból már egy jelentékeny lépésre tudunk rámutatni, amennyiben- a főváros polgár- mesterének az a kijelentése, amelyet a Duna tavaszi kiáradátsa alkalmával az ú. n. Suhajda-telep személyes meglátogatása után a közgyűlésen tett, már is valóra vált és a sokat emlegetett Suhajda- tclco, de még az ennél sokkalta egészségtelenebb Globucsnik-telep is, már csak a múltaknak emléke, ezeknek a telepeknek a lakói részint a főváros által épített kislakáscs házakban, részint a főváros által épített új szükséglakástelepen nyertek megfelelő elhelyezést. A fővárosnak ezen a téren folytatnia kell megkezdeti munkáját; nem szabad megengednie, hogy emberek maguk által összetákolt gunyhókban. fabódékban, földalatti odúkban, vagy a gyárak kemencelyukaiban éljék át életüket, nem szabad megengedni, hogy néhány kevésbbé leükiismeretes ember. szegény embertársaik szorult helyzetét kihasználva, létesítsenek olyan telepeket, olyan házakat és lakásokat, amelyek közegészség szempontjából még a legkisebb igényeket sem tudják kielégíteni és így ezek az emberek veszélyeztetik nemcsak a maguk és családtagjaiknak, hanem a főváros egész lakosságának az egészségét. A magyar nemzetet ért annyi szerencsétlenség után, egyike a legfontosabb teendőknek egészséges lakások építése. ez az egyik alapja a közegészség biztosításának, ez egyik alapja a gazdasági élet jövendő fellendülésének. A világháború és a trianoni béke szomorú következményei eléggé tönkretették nemzetünket, nekünk kötelességünk, hogy megfogyott nemzetünk életerejét fenntartsuk, gondoskodjunk egy egészséges, életerős új nemzedékről, gondoskodjunk nemzetünk megerősödéséről és boldogulásáról. Kistükör Budapest székesfőváros közoktatásügyéről. Irta dr. Purebl Győző tanácsnok. A főváros közoktatásügye nagy keretekben mozog és első betekintésre, azt hiszem, elég ha annyit elmondunk, hogy a főváros területén 199 iskolaépületünk van 505 közoktatási intézettel és intézménnyel, ezekbe 101,295 tanuló jár, a tanügyi alkalmazottaknak száma 5,000-en felül van és a főváros tanügyi költségvetése 1926-ban 555,317,046 000, 1927-ben pedig 672,936,175,000 koronát tesz ki. E hatalmas számok azt igazolják, hogy fővárosunk pedagógiai és kulturális szempontból nagy gondot fordít a nép- és egyéb oktatásra és óriási anyagi áldozatot hoz e téren, amit igazol azon körülmény is, hogy az említett hatalmas költségvetési kiadási tétellel szemben a fővárosnak mindössze 37,000,000,000 korona bevétele van e téren. A főváros iskolái. A főváros közoktatása hét részre osztható fel. Általános irányú oktatásra, idetartozik 113 elemi iskola, 53 polgári iskola, 2 főreáliskola és 4 leánygimnázium. Az ipari szakoktatás áll 80 iparostanonc iskolából, 6 női ipariskolából és 1 iparrajziskolából. A kereske- delmii szakoktatáshoz tartozik 10 felsőkereskedelmi isko'a, 3 női kereskedelmi szaktanfolyam, 8 kereskedőtanonc iskola, 1 droguista továbbképző tanfolyam, 1 középiskolát végzettek kereskedelmi szaktan- folyama. A gazdasági szakoktatás keretébe tartoznak gazdasági háztartási és más ipari irányú népiskolák (41), gyakorlati háztartási és kertgazdasági tanfolyam (l), háztartási irányú továbbképző tanfolyam (1), kertészképzö iskola és iskolai növénykert (1). Az Ötödik részhez tartozik az. egyéb szakoktatás, áll ez pedig 50 zenetanfolyamból, 1 felsőbb zeneiskolából és 1 Pedagógiai Szemináriumból. Kisdedóvók és nevelőintézetek között felsoroljuk a 86 kisdedóvót, 3 gyógypedagógiai nevelőintézetet és 5 árvaházat és szeretet- házat. Végül az egyéb közoktatási intézmények közé sorolandó étkeztetési akció, gyermeknyaraltatási akció, iskolai bútorjavító és raktár, iskola fogorvosi rendelőintézetek, iskolanővéfi intézmény, iskolaköteleseket nyilvántartó hivatal, iskolaszakorvosi rendelő- intézetek, iskolaorvosi intézmény, iskolán kívüli népművelő bizottság, pedagógiai könyvtár, tanszerkészítő műhely. Amidőn a főváros az előbb bemutatott nagy kere- tckberi a közoktatás ügyét eme hatalmas pillérekre fölépítette, szándéka és célja az volt, hogy Budapest művelődését előmozdítsa és ezzel nemcsak a főváros, hanem az ország érdekeit is szolgálja. ■ A fővárosnak mindenkor sikerült a közoktatást magas nívón tartani s miként a felsorolt különböző iskolatípusok és fajok igazolják, a tanulmány minden ágára igyekezett kiterjeszkedni, az elemi oktatástól CSAK EREDETI VIZET IGYUNK. Szent Lükácsfíirtlö Rt. „Kristály“ Kútvállalata III., Zsigmond-utc 25—27. Telefon 43-90. kezdve a középiskolákig az ipar, kereskedelem, mezőgazdasági főfoglalkozási ágak bevonásával, nem hagyva figyelmen kívül a zeneoktatást és a tanítói felsőbb kiképzést sem. Kiterjedt a figyelme a fővárosnak az utóbbi időben a gyenge tehetségű gyermekek oktatására is — igyekezvén őket a társadalom számára megmenteni, — a gyógypedagógiai iskolák és a kisegítő iskolák felállításával. Sikerült is a fővárosnak ezt a nívót fenntartania tőle telhetőleg — bár a férfi tanerők csökkentését éreztük — a háború időszaka alatt is; sajnos, azonban erős visszahanyatlást mutatott a proletárdiktatúra alatt, olyannyira, hogy ennek távozása után az egészet újra fel kellett építeni. Megnyugvással éts megelégedéssel mondhatjuk ma, hogy úgy a tanulókat, mint a tanerőket illetőleg sikerült ismét a békenívó és a békeállapotoknak megfelelő helyzetet megteremteni s hisszük és reméljük, hogy a most nevelendő generáció erős támasza lesz szegény hazánknak és fővárosunknak, mert hiszen a nevelés ilyen irányban történik. Kevés az iskola. Különös nehézséget okoz a továbbhaladás terén az, hogy kevés az iskolánk. különösen erősen érezhetjük a hiányt a főváros perifériáin és jelezhetjük, hogy igen sok, különösen e'emi iskolában, váltakozó tanítás folyik csak azért, hogy a mindinkább szaporodó tanulókat valahogyan elhelyezhessük. Most már azonban azon a ponton vagyunk — hogy miután hosszú évek során iskolaépítkezés nem történt —, hogy a váltakozó tanítással sem tudjuk az iskola, helyesebben a tanteremhiányt pótolni s bármennyire küzködik a főváros anyagi gondokkal az iskolaépítkezéseket tovább nem kerülhetjük már el Az elmúlt esztendőben emeletráépítéssel igyekeztünk szaporítani a tantermek számát, így a dianaúti, a szigetutcai, Szemere-utcai, őrnagyutcai, hernádutcai és kénutcai elemi iskolákra, valamint a III. kér. kiskoronautcai polgári fiúiskolára igyekeztünk emeleteket húzni s ezzel sikerült némileg egy évre a hiányt elodáznunk. Azonban az iskolaköteles tanulók száma erősen megnövekedett, a bérházakban elhelyezett iskolák költséges fenntartásától eltekintve — ezek a tanításra kevésbbé alkalmasak lévén —. kénytelenek voltunk egy iskolaépítési programmot kidolgozni, amely az elodázhatatlan, legszükségesebb iskolaellátást lesz hivatva pótolni. Az iskolaépítést programmot két részre osztottuk fel, — mert hiszen természetesen e Programm több évi munkát ölel fel — az első rész az elodázhatatlan legsürgősebb építkezéseket foglalja magában, tehát az építkezés tekintetében a sürgősség határoz. E szerint elsősorban a következő iskolaépületeket óhajtjuk felépíteni: a Fehérvári-út közelében polgári fiúiskolát 10, az I., Lenkc-úton elemi iskolát és kisdedóvót 10, a Farkasréten elemi iskolát és kisdedóvót 10, a III., Bécsi-úton elemi iskolát és kisdedóvót 10, a III., Római- fűrdőtelepen elemi iskolát és kísdedóvót 10, a VII., •Hungária-úton polgári leányiskolát 10, a VIII., Práter- utcában polgári fiúiskolát 12, a Vili., Karpfenstein- utcában elemi és. polgári iskolát, továbbá kisdedóvót 12, a IX., Vásártéren elemi és polgári iskolát, továbbá kisdedóvót 15, a X., Ceglédi-, illetve Gyáli-úton elemi iskolát 10, Külső Váei-.úton. elemi iskolát, kisdedóvót 10 milliárd költséggel. Ki kell bővíteni az V„ Pannóniautcai elemi iskola épületét 5, a X., Szent László-téri elemi iskola épületét 5, a X., Százados-úti polgári iskola épületét 10, a X., Templom-téri elemi iskola épületét 4, a VII., Hernád-utcai iskolában pedig a tornatermet 2 milliárd költséggel, összesen tehát a tervbevett építkezések költsége 145,000,000,000 koronát jelent, ehhez hozzájárul még 5 milliárd korona vételár összeg, a felépítendő iskolák telkeinek megvásárlása céljából. Ki kell egészítenünk még ezen építkezési program- munkat a kisdedóvókkal is, amelyek a következők: I abanc-úti kisdedóvó 5, Hidegkúti-úti kisdedóvó 5, X., Gergely-utcai kisdedóvó 2, X., Maglódi-úti kisdedóvó 2 milliárd költséggel, ez tehát további 14 milliár- dot jelent. Az első pillanatra talán a főváros költségvetésének keretében ezen összegeket nagyon soknak találjuk, azonban, ha számba vesszük azt, hogy hosszú évek óta anyagi feltételek hiányában nem volt mód arra, hogy a székesfőváros a megnövekedett szükséglet kielégítése céljából iskolákat építsen, továbbá, ha figyelemmel kísérjük, hogy különösen a budai hegyvidéken és annak kornyékén, valamint a főváros egyéb perifériális részein, ott ahol a legszegényebb néposztály lakik, a kis gyermekek néha több kilométernyi utat kénytelenek megtenni, hogy iskolájukat elérjék, avagy télen, zordon, rossz időben a hegyvidéket kell megrnászniok, hogy az iskolájukba eljussanak, végül, ha azt látjuk, hogy a kislakásos építkezés keretében az egyesi körzeteknek tanulói annyira megszaporodtak, hogy az ott már folyó, váltakozó tanítás dacára az iskola több növendéket befogadni nem képes s így igen sok gyermek iskolai ellátás nélkül marad, a helyzet követelő parancsa folytán kénytelenek vagyunk belátni azt, hogy az építkezéseket tovább elodázni nem lehet, e tekintetben a tizenkettedik órában vagyunk, minden további- halasztás az iskolai ellátás határozott rovására menne. Amidőn ezekben munkálkodásunk programmjának anyagi részét tártuk fel, úgy érzem, hogy egy pillanatra szükséges az iskolaellátás szellemi, illetve pedagógiai részére is áttérnünk. Közokíatási reforintervek. Szó esik arról, sőt tárgyalások is folynak, az elemi iskoláknak nyolc osztályúvá, valamint a polgári iskoláknak is nyolc osztályúvá való kiegészítése tárgyában. Nehéz a kettő között a választás, de úgy látszik, a közvélemény inkább az elemi iskoláknak nyolc -----------------------------------------------------------------Re nault öt- és tíztonnás vontató traktorok, i -, 3-, 5 tonnás teherautomobilok raktáron. AKT V., Vörösmarty-tér 3. 1 * iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii tiiiiiiiiiiiiiiiiiiii ш шивминн REIM
