Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-08-25 / 34. szám
XXI. évfolyam. 1926. augusztus 25 34. szám. Megjelenik minden heten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest me.léklettel együtt Egész évre ... ... 20 pengő = 250.000 korona. Fél évre ... ... ÍO pengő = J25.00 > korona. Egyes szám ára 5 OOO korona. Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA. Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. (Telefon : József 45—82.) Még nem tudja Ripka, hogy jelölteti-e magát polgármesternek és még azt sem tudja, vájjon megtartják-e a polgármesterválasztást a szeptembervégi közgyűlésen. Egyáltalán semmit sem akar tudni Ripka Ferenc, diszkréten hallgat, mint valami gavallér, mint aki azt mondja: hagyjatok békében, nem beszélhetek a dologról, hiszen magánügy. Nem, Ripka nem beszél, Ripka nem is beszélhet. Mert a haditanács, amelyen azt a hadjáratot fogják megbeszélni, amelyet a kormány akar Budapest dolgozó népe ellen indítani, nem ülhetett össze Szent István hetében Fonyód-Béla- telepen, a nagy tanácskozást csak most hívhatták össze Balaton-Füredre. És mivel hadjáratról van szó. hogy képzelik Budapest naív polgárai, vájjon elárulja-e az ellenség azokat a haditerveket, amelyek alapján le akarja győzni Budapestet a kormány? Budapest népe Bárczy Istvánt akarja, Bárczy polgármestersége létérdeke a fővárosnak. Tudván tudja ezt a kormány, de azt is tudja, hogy Bárczy István egész ember, aki gondolkozik, alkot, érez és teremt, a kormánynak pedig nem kellenek egész emberek. A kormánynak eszközök kellenek, papírfigurák, amelyeket dróton mozgathat, bábuk, amelyeket polgármesternek öltöztethet és elénk tarthat, Bárczy pedig nem pictus masculus, nem olyan, amilyen Bethlenék- nek tetszik. A kormánynak Sipöczök kellenek. Sok, sok Sipőcz. A városnak pedig Bárczyak kellenek, legalább az az egy Bárczy, aki felér a világ összes Sipőczcivcl. Tehát hadjárat Budapest ellen, Bárczy ellen. És összeül a kormány, hogy megbeszélje a hadjárat részleteit, hogy megkeresse a támadó pontnak azokat a részeit, ahol sikerrel nyomulhat be az autonómia és a polgárság hadállásába. Lám, Gömbös Gyulával máskép tárgyal Bethlen, mint a fővárossal. Gömbös megjelenik Inkepusztán, jön', lát, győz és aztán továbbmegy. Gömbös, az kedvenc. A bűnös Budapest ellenség. Mert Budapest a maga életét akarja élni, nem pedig a Gömbösék életét, Budapest, ez a csodálatos ifjú óriás nem hallgat a békák kuruttyolására, amely a fajvédelmi pocsolyákból zeng feléje, Budapest tiszta szeme a jövőbe tekint és nem hátra, a sötétségbe és gyűlöletbe. Budapest tehát bűnös és úgy kell vele bánni, mint ahogy ezt a gonosztevők megérdemlik. Még nem tudja Ripka, megtartják-e szeptember végén a polgármesterválasztást. A közgyűlés úgy döntött, hogy igenis, meg kell tartani, mivel októberben Bárczy már hatvan éves lesz és a törvény értelmében hatvan éven túl csak a kormány hozzájárulásával lenne megválasztható. Ennélfogva Ripka nem tud erről beszélni. Hallgat. Diszkrét. Ez a hallgatás nagyon őszinte felelet. A kormány tehát azt hiszi, hogy kicsinyes trükkökkel megakadályozhatja azt, hogy Budapest akarata akarat legyen és hogy Gömbös-féle választást csinálhat itt Budapesten, 1926-ban. Azt hiszi a kormány, hogy Budapest népének élniakarása semmit sem számít, hogy Balaton-Füred dönt és nem a város, hogy tovább sipöczködhet Budapesttel, amelytől.fél, amely túlnőtt azon a határon, amelyet a törpék neki szántak?!... Wells-nck, a nagy angol írónak van egy csodálatos regénye, amelyben valaki feltalálja azt a táplálékot, amely óriásokat nevel. Ezzel a táplálékkal sikerül is egy tudósnak néhány óriási gyermeket felnevelnie. A gyerekek nőnek, egyré nőnek és az emberek félve néznek rájuk, holott épp olyan ártatlanok, mint a többi gyermek, csak nagyobbak, hatalmasabbak. A kicsinyek azonban gyűlölettel látják az óriásokat, nem bírják elviselni, hogy legyenek emberek, akik nagyobbak, mint a többi és ezért hadat üzennek nekik, elhatározzák, hogy elpusztítják őket, akik folyton arra emlékeztetik az embereket, hogy milyen kicsinyek maradtak ők. És megkezdődik a hadjárat, kegyetlenül, becstelenül, a sok, sók összeröffent törpe nekifog, hogy elpusztítsa a jövőt, a szebb, a nagyobb, a hatalmasabb embert. Drága szép Budapestünk, a te regényed ez a történet. Jött egy ember, egy tudós, Bárczy Istvánnak hívták és feltalálta azt a táplálékot, amely belőled óriást nevelt. Demokráciának és liberalizmusnak nevezték ezt az eledelt, amely belőled ilyen csodálatosan nagy és szép gyermeket csinált és ez a Bárczy szeretettel, szívének minden melegével táplált téged, fejlesztett, hogy égig nőjj, hogy álmélkodva nézzenek a világ népei az új magyar csodára: Budapestre. És te nőttél, nőttél, míg el nem jöttek azok, akik megfosztottak táplálékodtól s nem engedték, hogy tovább is ragyogjál, tovább is magasodjál. És a törpék összefognak most is ellened, Budapest és megindul az ő hadjáratuk a jövő, a fejlődés, a nagyság ellen. Mi vagyunk Budapest, mi ellenünk indul a hadjárat. Jaj nekünk, akik szépet, nagyot akarunk, jaj nekünk, akik arról álmodunk, hogy Trianon után is életet akarunk teremteni és feltámadást merünk hirdetni. Oly szép dolog a Ezen a héten jelenik meg a választás alá kerülő tisztviselői állásokról szóló pályázati hirdetmény és ezzel megadatott a jel a választási küzdelem megindulására. A városházán tetőfokra hágott az izgalom és a hivatali szobákban meg a folyosókon nem hallani mást, mint suttogást a küszöbön álló tisztújítás esélyeiről. A tisztviselők percről-percre újabb híreket továbbítanak egymásnak és a lihegve érkező hírnökök, a „jólértesült beavatottak“ „bizalmas információikkal“ még jobban fokozzák a feszült izgalmat. Nem is foglalkoznak mással a tisztviselők, mint a kölcsönös információk kicserélésével, ami teljesen érthető és megbocsátható, hiszen olyan események előtt állanak, amelyek teljesen megmagyarázzák az ideges hangulatot. A főtisztviselők, így a tanácsnokok is, már mind befejezték rövid szabadságukat s e hét végén már újra együtt lesz az egész tekintetes tanács, hogy felkészülten induljon neki az egzisztenciájáért megvívandó harcba. A polgármester is befejezte szokatlanul rövid vakációját, s Szt. István óta átvette hivatalának vezetését. Úgy látszik, még sem akarja egykönnyen átengedni a helyét, hanem jó előre, hetekkel a választás előtt elsáncolja már magát díszes hadállásába és már most gyűjti a muníciót, hogy, minden eshetőségre készen, az utolsó csepp vérig küzdjön a kezéből kihulló hatalomért. A városháza tehát egy harcra kész tábor nyüzsgő, izgalmas képét mutatja, ahol elhangzott már a riadó, mely az ellenség közeledtét jelzi. Ezzel szemben azon az oldalon, ahonnan az offenzívát várják, a várospolitika titokzatos frontjain, még mindig minden csöndes és egyetlen mozdulat sem árulta el a nagy harc közeledését. A pártvezérek nagyrésze csak szeptember elején tér vissza a fővárosba s ezért a politikai harcszíntéren még nem kezdődtek meg a haditanácskozások. Egyedül a Ripka-párt berkeiben észlelni némi élénkséget, ahol maga a főpolgármester rakosgatja sorba katonáit és bontogatja a zászlót, amellyel saját polgármestersége érdekében akar a csatatérre indulni. A pályázati hirdetmény megjelenése azonban már csak órákkal késleltetheti halál, oly szép, nyugodt és csendes dolog: hogy merjük megzavarni? Hogy merünk életről beszélni, mikor élni bűn, élni nem szabad?! De az óriás élete is olyan, mint a törpéé, az óriásnak is van' szíve és az a szív is dobog. Budapest dobogó szívének kellős közepében ott van Bárczy István képe és amikor ez a szomorúan mosolygó ifjú gyermek, Budapest, álmodozva néz a jövőbe, ez a kép dobogtatja meg hatalmas szívét. Látja a nagy harci készülődést, de még nem veszi tudomásul, tudja, hogy ellene törnek, de nem hisz a lehetetlenben, nem gondol arra, hogy vannak, akiknek fáj a mások élete. Nem tudja megérteni, hogy a gömbösködés és sipőczködés a mérték, hogy azon túl is látni nem szabad és reménykedve néz a szeptember felé, amely visszaadja neki a felszabadítót, akit vár. Drága szép Budapestünk, neked ragyognod kell, világítanod kell a nagy magyar éjszakában. Te vagy a magyar jövő, néked kell feltámasztanod ezt az áléit országot. Ma még kábul- tan hever az ájult test, a nagy csapás, amely ledöntötte, még nem engedi, hogy felemelkedjék. De ime, a fej már kezd emelkedni, a szem már újból fénylik és nemsokára életet visz az egész testbe. Életet, amely a jövőbe visz, életet, amely visszaszerzi azt, amit a halál elvesztett. a választási harc teljes erővel való kirobbanását. A tisztviselők zsebeiben már ott van a bizottsági tagok névsora s az idő rövidsége miatt más most megkezdik a kilincselést a bizottsági tagoknál, hogy a szavazatokat megnyerjék a maguk részére. A városatyák nem szívesen állnak a készülő ostrom elé, mert félnek, hogy nem tudnak majd szabadulni a tisztviselők elől, akiket addig úgy sem tudnak majd lerázni, amíg a szavazatukat meg nem ígérik számukra. Céltalannak is tartják a tisztviselők kilincselését. mert úgy is mindegyiküknek udvarias ígéretet kell tenniök, viszont a szavazó urnánál, ahol már az udvariasság és az ígéret nem kötelező, mindenki saját lelkiismerete szerint fogja leadni szavazatát. Október közepe felé kerül sor az alsóbb tisztviselői állások betöltésére s amint az eddigiek mutatják, itt is példátlan küzdelemre van kilátás. A В-listára került tisztviselők közül egy egész sereg fog pályázni a kiírt állásokra, de beadják pályázatukat azok a tisztviselők is, akiket a kommün után a tanerők példájára üldöztek el a városházáról. A taiiácsjegyzöi állásokra több száz reílektánst várnak, de tucatjával lesznek pályázók az árvaszéki ülnöki, kerületi orvosi és tiszti ügyészi állásokra is. Különösen a kerületi orvosi állásokra fognak tömegével beérkezni a pályázatok keresetnélküli orvosok részéről. Az aktív tisztviselők közül sokan várják a tisztújítástól megérdemelt előlépésiiket. A fogalmazók közül elsősorban Abonyi Tivadar, Beke Hugó, Zobor Miklós, Günther Tivadar, Ráday Albert, Haviin Károly, Keil Tivadar, Bajkai Tibor, Gajári György, Flaxmayer József és Pacher Béla számíthatnak tanácsjegyzőkké való megválasztásukra. Természetesen ez csak úgy lehetséges, ha a jelenlegi jegyzői karból többen kibuknak. Erre meg is van a kilátás, mert a törvényhatósági bizottság pártjai több tisztviselőt helyeztek fekete listára, akiknek eddigi működése nem hozott hasznot a köznek. Választási izgalmak a városházán. A tisztviselők körében ír - nagy a választás előtti izgalom. A pártok még nem foglalkoztak a jelölésekkel. Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJOR-SAHATORiUM BUDAPEST, vili. VAS-UTCA 17. SH. Magánklinikai osztályon teljes ellátási díj napi 150.000 korona. Idegbetegek, üdülők gyógyhelye, vízgyógyintézet, nap- és légfürdők. Várospolitikai és közgazdasági lap.
