Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1926-08-25 / 34. szám

2 Független Budapest 1926, auguszíus 25. Pesti Tükör. Hl ■ ......... 1 ^ Sze nt István hete elhozta Budapestre a magyar vidéket. Szúzszinü pillangó lepte el Budapest utcáit, eljött az ország népe a bűnös városba, hogy jöjjön, lásson és gyönyörködjék saját nagyságában, saját szépsé­gében. És ahogy néztük a vidékieket, láttuk őket a főváros utcáin imbolyogni, különös érzés támadt bennünk. Ez a nép, amely idegenül, csodálkozva nézett széjjel a roppant városban, nagyon messzire van még tőlünk, nem ért meg bennünket. Láttuk drága véreinket és megértettük azt a feladatot, amely Budapestre vár az országban. Budapest­nek kell felnevelnie ezt a népet, Budapest emlőin kell táplálni, hogy elhelyezkedhessék ez a XX. szá­zad Európájában a kis Magyarország, hogy azzá legyen, amivé lennie kell: egy új kultúra meg­teremtőjévé, amely magyar és európai. Igen. Budapestre kell hozni a népet, ide kell vezetni, hogy lásson, tanuljon, hogy megértse ez a zseniá­lis nép, hogy milyen nagy lehetőségek rejtőznek benne, hogy bizalmat kapjon a magyarság saját magéhoz. Sok sok ilyen hét kell, hogy emelt fő­vel járjon a vidék a pesti utcán, hogy otthon érezze magát abban az Európában, amelyet Buda­pest jelent és hogy otthon érezze magát abban a jövőben, amelyet ez a város mutat meg a magyar­ságnak. Mohács emlékezetéről szól ennek a hónapnak másik históriai dátuma. „Nékünk Mohács kell“, mondta Ady Endre, a halhatatlan költő és azóta, amióta ezt a verset megírta meg­kaptuk a második Mohácsot, amely még az első­nél is siralmasabb. Az első Mohács igazi tragé­diája — Mohács után kezdődött, az első Mohács­ban nem is maga a szörnyű ütközet volt a leg­tragikusabb, hanem az, ami utána következett: a magyar meghasonlás. És ezért lett Mohács — Moháccsá. A mi mostani szörnyű Mohácsunk még reménytelenebbül, még szomorúbban hagyott itt bennünket, mint az első. Jaj nekünk, ha nem lát­juk meg a történelem tanulságát, ha nem értjük meg, hogy mit kell tennünk, ha nem fogunk össze, ha megint a meghasonlás és visszavonás lesz úr rajtunk. Mohács hozta ránk az iáegen hatalmat, a Habsburgokat, akik négyszáz esztendeig pusz­títottak bennünket: újabb négyszáz ilyen eszten­dőt már nem bírunk el. De ennél kevesebbet sem. ha tovább is azt csináljuk, amit eddig, ha a vég­zet Kain bélyegét, a gyűlölködést le nem mossuk homlokunkról, ha a turáni átkot meg nem törjük. Igen, nekünk Mohács kell, mert így talán meg­találjuk egymást és felépíthetjük azt a magyar várat, amely dacol minden Moháccsal, a jövendő minden viharával. A városházi készülődés érthető és természetes, nem kis dologról van szó a tisztújítás küszöbén. A tisztviselő, aki a fővá­rosnak szentelte életét, ilyenkor, a tisztújítás előtt egy pillanatra a maga életével is törődik, mert ez emberi kötelessége, nemcsak joga Em­berek százainak sorsa dől el az őszi tisztújítá­son. De ml úgy érezzük, hogy nem a szavazás dönti el ezt a sorsot, mert a szavazást viszont maga a tisztviselő dönti el. Aki dolgozott és dol­gozik, az maga döntött már és nem kell félnie, mert a létért való nagy küzdelemben derekasan vette ki részét'. A városatya, aki szavazni megy, nem akarhat mást. mint ami a főváros érdeke: ez az érdek pedig azt követeli, hogy becsülje meg a munkát. Nem szabad pártérdekeknek ér­vényesülniük, elég volt a pártoskodásból, a fele- kezetieskedésböl. A városházán emberek vannak, akik a kötelességüket végzik és ezeknek az em­bereknek nyugodtaknak kell lenniök abban, hogy munkájuk megkapja azt a megbecsülést, amelyet megérdemel. A tisztújításnál csak egy szempont lehetséges: a végzett munka szempontja és aki munkáját elvégezte, azt nem érheti baj. akár­milyen párthoz, vagy felekezethez tartózik is. Ezt parancsolja a liberalizmus, amely tisztel min­den meggyőződést, amíg nem okoz károkat a köznek. ÉpUlt dr. Sipőcz Jenő polgármester építési programmjának első ciklusában.“ Mosolyt fakasztó márványtábla hirdeti Sipőcz alkotó-zsenijét a mesterutcai új bérházban. nem indult meg alatta semmiféle építési ciklus. Az építési Programm csak most, a demokratikus blokk bevonulása után készült, de azt nem Sipőcz Jenő polgármester, hanem a demokratikus blokk készítette. Nagyon furcsálják tehát azok a kíváncsi polgárok, akik a Mester-utca 39. számú bérház kapuja alá be­vetődtek. hogy márványtáblára vésve kell egyszerre megtudniok azt, _ amit eddig senki se tudott, hogy Sipőcz Jenő polgármesternek is van építési Pro­gramm ja. Még furcsábbnak ítélik a márvány tábla azon aranyszavait, hogy a bérpalota Sipőcz Jenő építési programmjának „első ciklusában“ épült. Azt kérdik egymástól ezek a kíváncsi pesti polgárok: vájjon cléri-e Sipőcz Jenő polgármestersége a második ciklust is? Erre bizony egyhangú és egyértelmű a válasz, s ezek után csak azt csodálják, hogy nem nevezték az első fővárosi bérpalotát „Sipőcz Jenő-udvarnak". Kíváncsian várjuk ezek után, milyen márványtáb­lák kerülnek a novemberben elkészülő városi bér­házak lépcsőházába, miután nyilvánvaló, hogy Sipőcz Jenő polgármestersége akkorra már a múlt boron- gós emlékei közé fog tartozni. Legjobb lenne a mes­terutcai bérház márványtábláit is újakkal kicserélni s a szöveget ilyképen módosítani: „Épült Sipőcz Jenő polgármesterségének utolsó napjaiban, az alkotni akaró pártok építési programm­jának első ciklusában." 99 A fővárosnak a Mester-utca 39. szám alatt lévő bérháza a múlt hó végén elkészült és a szerencsés lakók már sorra be is költöztek a hatalmas ház­tömbbe. A sárga épületkolosszus messzire kiemelke­dik a környék házai fölé és mellette már is épül a másik sarkon egy újabb óriási bérpalota, szintén a főváros lakásépítkezési akciójának egyik eredménye­ként. A Mester-utca 39. számú ház a fővárosi lakás­építkezési akció első befejezett eredménye. Sokan bámulják a kívül-belül impozáns épületet ahová még most is hordják a szerény, de fényesre lakkozott új bútorokat. Többen be is merészkednek a palota lépcsőházába és ezeknek a kapu alatt mindjárt egy rózsaszínű márványtábla ötlik a szemükbe, amelyen a következő aranyozott felirat ragyog: BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS TISZTVISELŐHÁZA épült 1925 — 1926. évben Dr. SIPŐCZ JENŐ polgármester építési programmjának első ciklusában. Az érdeklődők és a kíváncsiak csodálkozással néz­nek ezekre a csillogó, frissen aranyozott betűkre és fejcsóválva olvassák, hogy: „épült Sipőcz Jenő pol­gármester építési programmjának első ciklusában". Ezek a fejcsóválgatók azt kérdezik egymástól a mesterutcai hatalmas bérház kapualja alatt, vájjon miért készült el csak most Sipőcz polgármester épí­tési programmja s vájjon miért kezdte el csak most a Programm „első ciklusának“ végrehajtását? Tud- tukkal Sipőcz Jenő hat éve polgármestere ennek a városnak és öt és fél éven át nem került ki a keze alól semmi­féle építési Programm. A szeptemberi ügyvédi vizsgákra, jogi alapvizsgákra és szigorlatokra, valamint az állam- számviteli államvizsgára az előkészítést megkezdettük. — Jegyzetbérlet vidékieknek is. Felvételi, beíratási és egyéb egyetemi ügyekben díjtalan felvilágosítást nyújtunk szóban és levélben. SZONTAGH-SZEMINARIUM Ktíffi. A mai gazdagok.*) Lássuk tehát, kik a mai gazdagok; kik fizetik ma a legtöbb adót. A névsorban megtaláljuk a régi kon­zervált vagyonok urainak jól ismert neveit, de a va­gyonok és vagyonosok névsorában találunk bizony teljesen ismeretlen nevűeket is, akik hatalmas vagyo­nukkal mint szerény ibolyák bújnak meg a főváros embererdejében. Legtöbb adót fizettek 1925-ben Budapesten: I. kerületben. 1. Tornyai Schossberger Rezső Aranykoronában báró földbirtokos, Márton­hegyi-út 51—55 ............. 68,100 jöved. adó __ ____1,550 vagyonadó Összesen . . 69.650 2. Semsey László dr. gr. földbir­tokos, Városmajor-u. 28/b. 47,139 jöved. adó 13,100 vagyonadó 3,319 házadó ________15 földadó_____ Ös szesen . . 63,573 3. Dréher Jenő földbirtokos, Mártonhegyi-út .... 50,036 jöved. adó 11,860 vagyonadó 543 házadó * _______46 földadó_____ Ös szesen . . 62,485 II. kerületben. 1. Bárány Oszkár kereskedő, Áldási-utca 12........ 82,000 jöved. adó 1, 290 vagyonadó _______123 házadó_____ Ös szesen . . 83,413 2. Andrássy Gyula gróf háztu­lajdonos, Fő-utca 11. . . 10,100 jöved. adó 5,267 vagyonadó 3,402 házadó Összesen . . 18,769 3. Pctrichevich-Horváth Emil dr. báró, Fő-utca 52.........................322 jöved. adó 85 0 vagyonadó _____10,625 házadó_____ Ös szesen . . 11,797 III. kerülőiben. 1. Gaszner Alfréd kereskedő, Szentlélek-tér 9................. 22,800 jöved. adó _______()50 vagyonadó ös szesen . . 23,450 *) Mutatvány Pásztor Mihály Budapest zsebe című most megje­lent könyvéből. Megrendelhető a Független Budapest kiadóhiva­tala útján is. 2. Glück Vencel földbirtokos, Aranykoronában tőkés, Fajd-utca 2. . . . 5,440 jöved. adó 55 vagyonadó * összesen . . 5,495 3. Rosenfeld Manó kereskedő, Zsigmond-tér 8................. 775 jöved. adó 16 6 vagyonadó 2,182 házadó _______387 kereseti adó Ös szesen . . 3,510 IV. kerületben. 1. Zichy János gróf, I^eáltanoda­utca 8.................................. 30,926 jöved. adó 3, 930 vagyonadó _______547 házadó_____ Ös szesen . . 35,403 2. Szénássy Gyula kereskedő, Szervita-tér .................. 24,200 jöved. adó 1, 470 vagyonadó 8,205 házadó _____4,500 kereseti adó Ös szesen . . 38,375 3. Patay József báró Szép-u. 5. 22,800 jöved. adó _____3,210 vagyonadó Ös szesen . . 26,010 V. kerületben, 1. Tornyay Schossberger Lajos báró földbirtokos, Nádor-u. 57,950 2. Hirsch Albert dr. földbirtokos, Nádor-utca 34....... 44,684 3. Schwarz Gyula földbirtokos, Nagykorona-utca 7. . . . 33,887 4. Festetich Sándor gr., Zrinyi­utca 10. . . . j . . . 59,900 VI. kerületben. 1. Szász Kóburg, Gótlia hercege 240,900 2. Sváb János.......... 221,222 _____1,002 házadó_____ Ös szesen . . 222,224 3. Gutfrcund Márk termény­kereskedő ....................... 50,825 4. Eisenmann Gyula kereskedő 94.842 (házadó 1983) 5. Pfeiffer Gyula bankár . . 139,830 1 „ 7579) 6. Nemes János gróf nagybir­tokos ................................ 82,650 ( „ 2138) 7. Szekeres Ármin bőrgyáros . 56,875 8. Herzog Mór Lipót báró nagybirtokos .................. 147,340 ( „ 1764-34) 9. Franck Valter gyáros . . . 95,750 10. Zselénski Róbert gróf . . . 65,000 VII. kerületben. Aranykoronában 1. Nova Rt................................... 27,327 házadó 71,029 társulati adó Összesen . . 98,356 2. Athenaeum........................... 19 ,094 házadó 18,589 társulati adó Összesen . . 37,683 3. Royal-nagyszálló . . . . 13.S05 házadó 23,055 társulati adó Összesen . . 36,860 Vili. kerüleib en. 1. Károlyi László gróf föld- birtokos, Esterházy-utca . 92,000 jöved. adó 50,277 vagyonadó 5,877 házadó Összesen . . 148,154 2. Gorove László dr. földbir­tokos ................................ 49.900 jöved. adó 8,700 vagyonadó _____3,174 házadó_____ Ös szesen . . 61.771 2. Firét Lajos báróné, Ülői-ut 24,600 jöved. adó 3,860 vagyonadó ______576 házadó_____ Ös szesen . 29,036 IX. kerületben. 1. Fould Springer Jenöné báróné 121,200 2. Zay Miklósaié grófnő föld földbirtokos, Üllői-út 17. . 13,880 3. Fűimmel Jakab déligyümölcs­kereskedő .................. 11,295 * X. kerületben. 1. Belánszky Demkó Dezső ve­zérigazgató, Szabóky-utca 8—10..........................................8,805 2. Graepel Henrik gépgyáros . 6,590 3. Bossán Artur borkereskedő, Ónody-utca 3. -........................5,054 Látjuk tehát, hogy 1925-ben Budapest legtöbb adót fizető polgára Szász Kóburg, Gótha hercege volt, aki több mint 240 ezer aranykorona adót fizetett. Utána következik a sorban Sváb János földbirtokost akinek 221 ezer aranykoronát tett ki az adója. Messze ma­rad mögötte gróf Károlyi László, akinek 148 ezer; báró esetei Herzog Móric, akinek 147 ezer és Pfeiffer Gyula bankár, akinek 139 ezer aranykoronát tett ki az adója. Úgy látszik, ezek ma Budapest leggazda­gabb emberei.

Next

/
Thumbnails
Contents