Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-08-11 / 32. szám
1926. augusztus 11. Független Budapest 5 Az ősszel megkezdik Budapest befásítását. Külföldi tanulmányútra mentek a főváros kertészeti szakértői. Néhány hét előtt megírta a Független Budapest, hogy a városházán illetékes ügyosztályon előkészületek történnek új parkok, sétányok és játszóterek létesítésére. A közgyűlésen és a különböző bizottságokban ugyanis számtalanszor hangzott az az óhaj. hogy a parkokban szegény és sivár pesti kősivatago- j kát minden rendelkezésre álló terület kihasználásá- I váj sétányok és parkoázisokkal tarkítsák és a bér- i kaszárnyákba zárt pesti gyermekek számára létesít- i seriek mindenütt gyepes játszótereket. Konkrét indít- j vány is hangzott el e tekintetben, amit a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadott el s így a tanács, illetve az illetékes ügyosztályok intézkedtek a határozat mielőbbi végrehajtása érdekében. A belterületen levő fővárosi telkek bérleteit, amennyiben azok a közeli időkben lejárnak, már meg sem hosszabbítják, hanem virágokkal és fákkal fogják beültetni. A mellékutcákat mindenütt fákkal szegélyezik és kikeresték azokat a telkeket is, amelyek játszóterek létesítésére alkalmasak. A főváros még az ősszel meg akarja kezdeni a fák ültetését, a játszóterek és parkok területeinek elrendezését, de mielőtt erre sor kerülne tanulmányozni kívánja a külföldi nagyvárosok modern parkjait, sétányait és játszótereit. Ezért a tanács úgy határozott, hogy tanulmányútra küldi kertészeti teendőket végző szakembereit. néhány városi főtisztviselő vezetésével. A tanulmányútra Linhardt József műszaki főtanácsost, Czip- rián Gyula főmérnököt, Szilágyi József kertészeti főfelügyelőt és Dán éi Gergely főkertészt küldte ki a tanács, akik egyelőre Drezda, Berlin és Bécsi hasonló intézményeit tekintik meg. A bizottság tegnap utazott el több hétre tervezett tanulmányútjára és amint hazaérkeznek, megkezdik Budapesten is a modern sétányok és játszóterek létesítését. Megírtuk, hogy a belügyminiszter is akar a Városmajorban egy nagyobb játszóteret létesíteni a fővárosi gyermekek számára, de ennek munkálatai is csak a bizottság visszaérkezése után kezdődik meg, mert fel akarják használni a külföldi tapasztalatokat. Közkonyhából uszoda és közfürdő. Kabdebó Gyula műszaki főtanácsos nyilatkozik az Üllői-út és Haller-utca sarkán épülő új fürdőről. — 33 méteres uszoda épül 500 kabinnal. A kislakás építkezési akció első ciklusának befejezése után a főváros most egyéb szociális intézményeket létesít. Ezek között is legelsőnek a kerületi közfürdőkre kerül a sor, mert, mint ismeretes, a törvényhatósági bizottság tagjai pártkülönbség nélkül követelték, hogy a főváros minden egyes kerületben építsen modern közfürdőt. A tanács ennek következtében beruházó programmjában elő is irányozta a kerületi közfürdők létesítését, különös figyelemmel azokra a kerületekre, amelyeknek lakossága túlnyomó részt a szegényebb néposztályból kerül ki. Ennek az építkezési akciónak az élén is Kabdebó Gyula műszaki főtanácsos áll, aki oly nagy sikerrel és közmegelégedéssel irányítja már eddig is az új fejlődésnek indult Budapest lakásépítési akcióit. Kabdebó Gyula műszaki főtanácsos, aki ez idő szerint a főváros összes építési ügyeinek teljhatalmú vezetője, még az ősszel hozzá akar fogni a második községi építési ciklus, a közfürdők megteremtéséhez. Nemcsak arra törekszik, hogy az új fürdők egészségügyi, szociális és építészeti szempontból legyenek megfelelők, de nagy figyelmet fordít arra is, hogy a főváros mai nehéz helyzetére való tekintettel minél kevesebb költséggel történjék az építkezés. Ez indította a kiváló szakembert arra, hogy az egyik nagyszabású közfürdőt, melynek építését már a közeli jövőben megkezdik, egy már meglevő épület fejhasználásával teremtse meg. A tervek erre vonatkozóan már el is1 készültek és azokról Kabdebó Gyula műszaki főtanácsos a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: A törvényhatósági bizottság közgyűlésén a legutolsó költségvetés tárgyalásakor többen szóvá tették, hogy az Üllői-út és1 Haller-utca sarkán még a háborúban épült központi konyha teljesen használatlanul hever, amióta beszüntették az tizemét. A nagyértékű eptilet és drága gépek évről-évre jobban pusztulnak és mindig csak a költségvetés tárgyalásakor vesz a közönség tudomást a létezésükről, amikor a házfelügyelettel és tatarozással járó kiadásokat kell megszavazni, amelyeknek semmi fedezetük nincsen, mert az építmény és a telek most jövedelmet nem hoz. Liber Endre tanácsnok, a központi konyha gazdája, elmondta, hogy ennek az intézménynek az üzemét azért kellett megszüntetni, mert ilyen óriási konyha nem vált be sehol a világon. Nálunk sem vált be és a külföldieket is leszerelték már. mint a háborúnak egyik utolsó maradványát. A tanács azóta mindenféle célra próbálta felhasználni a még jókarban'lévő épületet, de kiderült, hogy az különleges építésénél fogva semmire sem alkalmas. De legkevésbbé lakásokra, amire pedig legjobban szérették volna átalakítani.- A közgyűlés nagy kedvetlenséggel vette tudomásul a központi konyha sorsát és megint csak felhívta a tanácsot, hogy törje valamely alkalmas megoldáson a fejét. Most azután, hogy a kerületi fürdők és a kerületi uszodák kérdése előtérbe került, végre sikerült az építkezési ügyosztálynak új rendeltetést találni a központi konyha számára. A legcsodálatosabb pedig a dologban az, hogy a nagyszabású épület és a gyönyörűen befásított telek, amilyen kevéssé volt alkalmas eredeti rendeltetésének, aminek készült, oly pompásan megfelelt az új célnak, amelyre pedig nem is gondoltak megalkotói. A fölhagyott központi konyhából ugyanis kerületi közfürdő és uszoda lesz, mert mind a kettő elftlr benne, aránylag nem is költséges átalakítással. tervezve, hogy a teteje nyáron annyira kinyitható és ilyenkor szabad uszodának használható, míg télen becsukva a legnagyobb hidegben is megfelel. Az uszodához csatlakoznak az öltöző kabinok, amelynek száma nem kevesebb mint 500. Mivel pedig a nagy- közönség mellett az iskolák is sorozatosan használni fogják, nagyon fontos az, hogy a sok fülke lehetővé teszi, hogy egyszerre 10—10 osztály ifjúsága használhassa. A szükséghez mért nagyságú előcsarnok, a szokásos pénztárfülkével és fürdőruhakiadóval, azután egy bőven méretezett előfürdö, továbbá a fodrász és lábápoló fülkéi sorakoznak az úszócsarnok körül. Maga az uszoda forgalma úgy van megoldva, hogy az egyik oldalról a fülkébe ruhástól mennek a látogatók, az úgynevezett ,,piszkos" folyosón ési levetkkezve, a másik oldalról az ú. n. . tiszta" folyosón mennek az úszómedencéhez. A fürdés utáni forgalom ugyanúgy történik, mezítelen, nedves lábbal a „tiszta1' folyosón keresztül az öltözőfülkéhez, onnan felöltözve és poros cipővel a „piszkos“ folyosón keresztül. Ez a szisztéma a németországi modern fedett uszodákban egészségügyi okból mindenütt általános-.- Az épület bal- és jobbszárnyát teljesen külön kapun és külön lejáraton keresztül a férfi illetve nő I közfürdők foglalják el. Ezek tulajdonképen tisztasági fürdők és első sorban azoknak a családoknak használatára szolgálnak, akiknek a lakásában nincsen fürdőszoba. Az új közfürdő tehát a Vili. és IX. kerületek külső rélszének. vagyis a főváros déli vidékének kis- lakásos közönségét kívánják fürdőkkel ellátni. Úgy a férfi mint a női közfürdőben 30—30 külön fürdőszoba van, mindegyik kád- és zuhanyfürdővel fölszerelve. Az összesen 60 fürdő, napi1 öt látogatást föltételezve, egy napon 300, egy héten 2,000 és egy hónapban 9.000 fürdést tud lebonyolítani. Szükség esetén a fürdőszobák száma még növelhető, mert az épület két oldalszárnya további hozzáépítést megenged. Az uszodán, a férfi és női közfürdőn kívül elhelyezést nyertek még az épületben a szükséges irodai helyiségek és a szolgálati lakások, a fürdő vezetője, felügyelői és gépkezelői számára. Az alagsorban vannak a kazánházak és gépházak, első sorban a fürdők vizének a melegítésére és a téli fűtésre. Magát a vizet megfelelő kutakkal közvetlenül akarják előállítani és a vízvezetéki vizet csak szükség esetén fölhasználni. A szuterén még rendelkezésre álló helyiségeiben végül egy teljesen modern gépmosoda van elhelyezve, amelynek kettős a célja. Az egyik, hogy a három fürdő üzeméhez szükséges fehérneműmosást végezze. A másik, hogy azoknak a fürdőzőknek, akik kívánják, a rajtuk levő fehérneműt a fürdőzés alatt kimossa, megszárítsa, mángorolja és vasalja. A felső öltözetüket pedig, ha kívánják, fertőtlenítse. A gépmosó technika mai fejlettsége mellett ugyanis egy-egy ilyen mosási processzus olyan kevés időt vesz igénybe, hogy a vendég fürdése alatt kényelmesen lebonyolítható. Az építkezés összes költségei, az épület kibővítését és az épület fölszerelését beleértve, mindenestül hét (7) milliárd koronára fognak rúgni. Mindhárom fürdő használati díja a legalacsonyabbra, legfeljebb az önköltségre van tervezve. A tervekkel az egyik első őszi közgyűlés fog foglalkozni. The Neuchatei Asphalte Company Limited BUDAPESTEN. Iroda : VI., Vilmos császár-út 31. sz. Telefon: T 12-46. Gyár: VI., Váci-út 35. Telefon: L. 914—88. Alapítva: 1873 Alaptőke: 1 millió font sterling. Egyedüli tulajdonosa a Val de Traversi aszfaltbányáknak, Neuchatel kantonban, Svájcban, valamint a Scafa-San Valentinoi aszfaltbányáknak, Chieti tartományban, Olaszországban. Gyárt és elad: Val de Traversi mas- tixot, raffinált bitument, falszigetelő aszfaltot, stb. Készít: Traversi természetes tömörített aszfalt utakat és öntött aszfaltból járdákat és kocsiutakat. THOLT ISTVÁN oki, mérnök Budapest, II., Donáti-u. 26. Telefon : L. 903-25. Vízvezeték, csatornázás, központi fűtés, derítő telepek. S ZŐDY SZILARD R. szobrász, művész, tanárképző főiskolai szobrász-tanár Tel. : J 2-71. Műterem ; Mária Terézia-tér 8. SPANYI ERNŐ okleveles mérnök mélyépítő- és kövező-vállalata Budapest, I., Attila-utca 51. Telefon : T. 126—69. PÁL építész, építőmester BUDAPEST, II., Zsigmond-utca 10. Telefon 66-64. OBENDORFER JÓZSEF ésFIAI oklev. mérnök, ónítóci wáUrtShn^nií út-és vasútépítés, kövezőmesterek w|JllGOl VailcUíAUzUR, csatornázás, vasbeton-építkezés, kövezőmunkák. Vili., Ludoviceum-utca 18 sz. - Telefon: József 84-65. KIKTA GYÖRGY mérnök és GÜNTERTJÁNOS Központi fűtés, szellőztetés, vízvezeték, csatornázás, fürdő, egészségügyi és légszeszberendezések vállalata, városi vízművek és szivattyúberendezések készítése. Budapest, V., Szabadság-tér 5. TELEFON : 6-40. AMON ANTAL és FIAI KÖVEZŐMESTEREK, ÚT-, CSATORNA- ÉS BETON- ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK. FÖLDMUNKA. VÁGÁNYFEKTETÉS. MÉSZKŐBÁNYA. Vili., Futó-utca 10. Telefon: József 3-85. V olnár István építész Budapest, I., Horthy Miklós-út 36. szám. Telefon : József 85—48. TsináSalff weichnsk Józsefnél fl (SS BöffjjS ■% ■ IV. kér., Aranykéz-utca 4. szám.---------------Telefon : Teréz 78—66. TAPÉTÁZÁST előnyös feltételek mellett vállalunk. Az elkészült tervek szerint az épület földszintién, a középső szárnyban lesz a bőven méretezett fedett uszoda. amely 33 méter hosszú és 16 méter széles vízmedencéjével első sorban nagy fiirdő- területet nyújt, de méreteinél fogva úszóversenyekre is kiválóan alkalmas. (A Rudasfürdő vízmedencéje tudvalevőén 22 méter hosszú és azért nem volt alkalmas úszóversenyek tartására.) Az uszoda úgy van ndVnmu SOPRON-, GYŐR- és VAS- BfS « ЧГ «4 Ifi MEGYEI TEJGAZDASÁGI R.-T. * ЖЯЧЯ ШЛ Ж Napi 30,000 liter teljesítőképességű, legmodernebb berendezésű. TELEP és KÖZPONTI IRODA: 1. KE«., FEHÉRV&RI-ÚT 27. — TELEFON: József 128—01 ~F2f” A Ti Л Л T~* Л mozgóképszínház t*gú ii _/jL JLVJL xi Ль _2TjL Dobiny-wcn 42 Telefon: 140-27. minden
