Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-08-11 / 32. szám
4 Független Budapest 1926. augusztus 11. Elkésve jelennek meg a versenytárgyalási hirdetmények a főváros hivatalos lapjában. Felzúdulás a vállalkozók közt. — Nyári A városi közmunkák kiadása terén az új közgyűlés bevezette az azelőtti szokásos nyilvános versenytárgyalásokat. Ezzel, megszűnt az a YVolffék uralma alatt dívott rendszer, hogy többszáz milliós és milliárdos munkák végzésére csak egyes kiváltságos cégek és vállalatok nyerjenek megbízást. Mindazonáltal voltak mostanában szükebbkörü versenytárgyalások is, de csak olyan munkákra, amelyeknek ellátását úgyis csak 2—3 speciális cég végezhetné, azonkívül pedig olyan munkákra, amelyek alig nehány milliós értékűek. Az ilyen versenytárgyalásokról szóló hirdetményeket a feltételekkel együtt tudvalévőén a főváros hivatalos lapja, a Fővárosi Közlöny tartozik elsősorban közölni és a város csakis olyan közmunkákra tarthatja meg a nyilvános versenytárgyalást, amelyeknek hirdetménye a hivatalos Fővárosi Közlönyben legalább háromszor megjelent. Az utóbbi időben azonban a főváros hivatalos lapja rendszerint csak egyszer-kétszer közölte a versenytárgyalási hirdetéseket és azokat is oly rövid idővel a versenytárgyalási terminus lejárta előtt, hogy az érdeklődő vállalkozók legtöbbje képtelen volt ajánlatait kellő időben benyújtani az egyes közmunkákra. Számtalan panasz is érkezett a főváros ügyosztályára ezek miatt, és meg is ígérték a panaszok orvoslását. A vállalkozók bíztak az ígéretekben, de óriási volt a meglepetésük, amikor a héten arról értesültek, hogy a városházán egész sereg versenytárgyalást folytattak le, amelyeken csak néhány vállalkozó vett részt. A versenytárgyalások olyan munkákra szóltak, amelyeknek kiírását a főváros hivatalos lapja egyáltalán nem közölte, és így csak 10—15 befolyásos vállalkozó értesült magánúton arról, hogy a szóban- forgó munkákban versenytárgyalást hirdettek. A szállító cégek érthető elkeseredéssel siettek újra a középítési ügyosztályra, ahol a vezetők azzal men- tegetődztek, hogy ők eleget tettek kötelességüknek és idejében leadták a hirdetményeket a hivatalos lap szerkesztőségének. A Fővárosi Közlöny a nyári szünet miatt most hetenkint csak 2—3-szor jelenik meg, és így történt, hogy számos, többszáz milliós verpihenöre tér a középítkezési albizottság is. senytárgyalásról szóló hirdetmény nem jelent meg a kellő időben. így például az állatkerti munkáslakóházak és az állatkerti madártelelő épület építésére vonatkozó versenytárgyalást július 30-án tartották meg, a Fővárosi Közlönyben pedig csak augusztus 5-én jelent meg a hirdetés. Ugyanígy történt az összes kislakásos bérházak- nál szükséges különféle kályhák és takaréktűzhelyek beszerzésére vonatkozó versenytárgyalásnál, a szegényház és a hajléktalanok menhelye gőzfűtésberen- dezési munkálatainál, amely milliárdos és többszáz milliós közmunkák versenytárgyalási hirdetménye csak a versenytárgyalás lezajlása után látott napvilágot a főváros hivatalos közlönyében. A vállalkozók nem hagyják annyiban a dolgot, hanem felelősségre kívánják vonatni az illetékeseket ezért a mulasztásért, mert többen azzal érvelnek, hogy csak a hivatalos lapból vesznek tudomást a városi versenytárgyalásokról és a rendszertelenül megjelenő hirdetmények miatt elesnek attól a lehetőségtől. hogy részt vegyenek a pályázatokon. A városi közmunkáknál különben, elkésve bár, de mégis beáll egy rövid nyári szünet. A középítési ügyosztályon tavasz óta megszakítás nélkül folyt a szorgalmas, munka és alig volt nap, amelyen ne tartottak volna versenytárgyalásokat s ne adtak volna ki különféle közmunkákat a vállalkozóknak. A fővárosi szakbizottságok egy hónap óta szüneteltetik működésüket, egyedül a középítési albizottság tartott hetenkint még most is 2—3 ülést, hogy az elvégzésre váró közmunkák ügyében minél előbb döntsön. Most, a vakáció vége előtt a középítési albizottság is rövid nyári szünetet tart. Tegnap, kedden és ma, szerdán tartották az utolsó üléseket, amelyeken egy sereg versenytárgyalást folytattak le és az eddig beérkezett nagyszámú ajánlatok felett döntöttek. Szeptember közepéig a városháza középítési albizottsága is elcsendesedik és öt héten át nagyrészt szünetelnek a versenytárgyalások és a közmunka-kiadások is. Kedvezőtlen az utolsó félév egészségügyi jelentése Csökkent a születések száma, a fertőzőbetegségek száma meg növekedett. — Európában Budapest a második helyen áll a tuberkulózis pusztítása terén. A közigazgatási bizottság szeptemberi ülésén terjesztik elő a városi szakhivatalok félévi jelentéseit a főváros közállapotairól. A tiszti főorvosi hivatal már most elkészítette terjedelmes jelentését, amelyben Végh János dr. ismét több oldalt szentel a porszívógépek dicsőítésére és újra követeli, mint azt már egyik előbbi előterjesztésében tette, hogy a tanács kötelezze a lakókat, illetve a háztulajdonosokat porszívógépekf vásárlására. A porszívógépek előnyeinek ismertetésén kívül a tiszti főorvos szomorú színben tünteti fel az elmúlt félév közegészségügyi állapotait. Bár a múlt év első feléhez viszonyítva. 1926. első hat havában Budapest közegészségügyi állapota kielégíthetőnek mondható, mégis nagy számban fordultak elő fertőző megbetegedések, s ami a legsúlyosabb, igen elszomorítóak voltak most is a szociális állapotok. A születések száma a múlt év első feléhez viszonyítva idén erősen visszaesett. Tavaly az első hat hóban 9,246 születés volt. míg idén csak 8,733. Kismértékben csökkent a halálozások száma, mert míg a múlt év első felében 6,917, addig idén 6,602 halálozás történt. A hevenyfertőző betegek száma a tavalyi első félévben 8,534 volt és ezek közül 372 halt meg. Ezzel szemben idén a fertőzőbetegek száma 7,192-re csökkent, ezek közül 352 halt meg. A kórházakban ápolt betegek száma jelentékenyen emelkedett. A fővárosi kórházakban a múlt év első felében 38,724 beteget ápol- j tak, az 1926. év első felében pedig 41,610-et. Ha a tuberkulózisban elhalt egyének számaránya szerint bíráljuk el a főváros közegészségügyét, akkor ezzel sehogysem lehetünk megelégedve, jóllehet a halottak száma a múltakhoz viszonyítva csökkent, Budapest tüdőbetegeinek száma jelentősen emelkedett. 1925. első felében 4,422 új és 55,712 régi beteget kezeltek a tüdőbeteggondozó intézetekben, míg az idei első félévben 5,797 új és 71,951 régi beteg volt a gondozó intézetek forgalma. A tüdőbetegek száma a tavalyi 1,621-ről ez évben 1,571 -re csökkent. Tüdőbetegeink statisztikai adatait összehasonlítjuk Európa 30 nagy városának statisztikai adataival, akkor azt látjuk, hogy tüdővészben átlag a legtöbben halnak meg Sevillában, ahol 1925. évben minden 100,000 lakosra 406 tüdővészes jutott. Mindjárt utána következik Budapest 291 halálesettel és csak hátrább sorakozik Leningrad 284. Trieszt 281. Madrid 253 halálesettel. A legkedvezőbb a tüdővész statisztikája Hágában, ahol 100,000 lakos közül csak 87 pusztul el tuberkulózisban. A leromlott közegészségügyi állapotok okát a fővárosi jelentés ma is a tarthatatlan gazdasági viszonyokban, a ki nem elégítő városrendezésben, a súlyos lakásviszonyokban, a fertőzött levegőben éls a lakosságnál tapasztalható közegészségügyi ismeretek hiányában látja. ..A gazdasági viszonyok megjavítása tőlünk független, mondja a jelentés — mindaddig, amíg a világszerte leromlott kereseti viszonyok meg nem javulnak, amíg a minimális életszükségletet ’mindenki részére meg nem tudjuk javítani, és amíg az egész világon fokozódó munkanélküliség meg nem szűnik.“ Többé-kevésbbé hasonló a helyzet a városrendezéssel összefüggő közegészségügyi kívánalmak tekintetében is. Itt azt látjuk, hogy a városrendezés alkalmával nem voltak figyelemmel a közegészségügyi kívánalmakra, vagy ha igen, akkor csak a mára gondoltak, de a jövőre nem. Ügy a múltban készült, mint a most tervbe vett utcák igen keskenyek, magas épületek átütésére nem alkalmasak, a bérkaszár- uyáknak csak egyik homlokzatához férhet a napsugár. terek, sétányok alig vannak a város belterületén. A főorvos nézete szerint a városrendezés alkalmával nem számoltak azzal, hogy Budapest valaha milliós lakosú város is lesz és éppen ezért ma már éles figyelemmel kell gondolni arra, hogy 2, sőt 3 milliós lakost is számlálhat még egyszer a főváros. A ki nem használt, mély telkekkel határolt utcákat az eljövendő nagy forgalom részére kelli programm- szerüen kiszélesíteni. A kültelkeken épülő bérkaszár- nyákat nem szabad egy frontba építeni, hanem lehetővé kell tenni, hogy minden épület külön álljon és minden oldalán érje a levegő és a. napsugár. A város belterületén a fővárosnak nincsenek nagy terei és sétányai. Még most lehet és már most kell gondoskodni arról, hogy az V. kerületnek a Lipót-körúttól kívül eső részén legalább 50 hold sétatér és gyermekjátszótér léte- síttessék. Ugyanilyen módon kell gondoskodni a VI. kerületnek az Angyalföld és Csikágó, a VII. kerületnek a zuglói rész és a IX. kerületnek a körúttól kifelé eső részéről. Ezzel rokontermészetü az összes gyalogjárók szegélyének fával való beépítése. Javasolja a tiszti főorvos, hogy a tanács a városrendezéssel összefüggő közegészségügyi1 kívánalmak kielégítése érdekében szükéges intézkedéseket az érdekelt hatóságok bevonásával mielőbb tegye meg. Majd a lakáskérdéssel foglalkozik behatóbban a tiszti főorvos jelentése és újból megismétli azt a sokszor előterjesztett javaslatot, hogy az ipari vállalatokat és gyárakat kötelezzék munkásaik részére lakóházak építésére. A munkáslakások mellett a közalkalmazottak lakáskérdésének megoldását is sürgeti és indítványozza, hogy a főváros necsak bérkaszárnyákat, ] hanem öröklakásokat és kertes házakat is építsen, vagy pedig a közalkalmazottaknak olcsó kamatozású és hosszúlejáratú kölcsönöket folyósítson. Kívánatosnak tartja a főorvos, hogy lakásépítési engedélyt csak az esetben adjanak, ha minden lakószoba úgy van elhelyezve, hogy ahhoz a napsugár hozzáférhet. A bérkaszárnyák építésénél kívánatosnak tartja, hogy minden lakásban benn legyen az 'illemhely .és a világító-udvar rendszere megszüntet- tessék. Javasolja, hogy az építési engedélyek megadása r.ecsak műszaki, hanem előzetes közegészségügyi engedélyhez is legyen kötve és követeli, hogy a tanács az építési szabályrendeletet ilyen értelemben módosítsa, kívánatosnak tartja továbbá, hogy a pincelakásokat, pinceműhelyeket, pincében elhelyezett mosókonyhákat, amelyek rendszerint sötétek, nedvesek, talajléggel fertőzöttek. egyszersmindenkorra szüntessék meg. s helyettük térjenek át a manzardépítés rendszerére. Javasolja, hogy a padlásoknak manzardlakásokká való átalakítására vonatkozóan a tanács az építési szabályrendeleten módosítson és kérje fel a pénzügyminisztert, hogy az ily lakásoknak 30 évi adó- mentességet biztosítson. Foglalkozik a tiszti főorvos jelentése a lakbérekkel is s e tekintetben az az indítványa, hogy a hatóság négyzetméterekben állapítsa meg az új lakások béreit. mert tűrhetetlennek tartja, hogy a lakásbéreket a szobák száma és nem azok nagysága után követelik a háztulajdonosok. Több olyan oldal következik ezután a jelentésben, mely Budapest megfertőzött levegőjéről szól és a levegő megjavításának módozatait tárgyalja. Majd az anya- és csecsemővédelemről, bölcsődékről és szülőházakról tesz említést a félévi jelentés, amelyre nagy gondot kíván fordítani. Követeli a tüdőbetegek részére fekvőcsarnokok építését, a gyógyíthatatlan betegek részére irgalomház létesítését A kórházak bujakóros osztályain a nyilvános rendelést kívánja bevezetni és a város különböző részein ingyenes rendelőintézetek felállítását tartja kívánatosnak. Ezekkel kapcsolatban állítaná fel a főorvos a házassági tanácsadó intézményt is. Központi fűtés, vízvezeték, csatornázás, bádogos-munkák ■sssq SPIEGLER SAMU ^iÍÜJZJ Budapest, VII., Samjanich-u. 47. domöky József ASZTALOSÁRUGVÁRA Budapest, VII., Várna-utca 7. Telefon: ]. 70 -78. Készít templo «berendezéseket és különleges bútorokat FűiCráE KAROLY ezelőtt POLGÁR és HÜLLER épület-műlakatos és vasszerkezetek üzeme saját telepén Budapest, VII. kerület, Hajtsár-út 46. sz.
