Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1926-07-14 / 28. szám

4 Független Budapest 1926. július 14. Modern bérpalotát épít a főváros a köztemető-úti gáztartály helyén. Megkezdték a legrégibb Néhány nap múlva eltűnik a föld színéről a József­város egyik jellegzetes régi épülete, a Köztemető- út mentén lévő hatalmas gáztartály. A tanács a héten elrendelte az üzemen kívül álló épület lebontását és 4—5 napja már munkások serege bontja csákányok­kal a hatalmas építmény falait. A Köztemető-üt mentén most lebontásra kerülő gáztartályt még 1875-ben építette a trieszti osztrák légszesztársulat és ez volt az első gáztartály Buda­pesten, ahonnan a fővárost először látták el gáz- világítással; 1910-ben, amikor a főváros megváltotta a magánkézben levő gázgyárat, már csak rövid ideig használták az elavult köztemetőüti gáztartályt, és amikor 1914-ben felépült az óbudai modern gáz­gyár, ezt végleg üzemen kívül helyezték. Az érté­kes belső vasberendezést még annak idején leszerel­ték s csupán a külső falakat hagyták érintetlenül. 12 éve áll üresen, felhasználatlanul az óriási köralakú épület, amely hatalmas területet foglalt el a város forgalmas részén. Időközben több terv merült fel az épület haszno­sítása érdekében. így pár évvel ezelőtt egy vállal­kozó cirkuszt akart létesíteni az óriási, üres gáztar­tályban és ilyen értelmű ajánlatát be is nyújtotta a A főpolgármester a közelmúlt napokban helyette- síteítte be a főváros^ Statisztikai Hivatal igazgató­jává lllyefalvy Lajos~dr.-t. a hivatal volt aligazgató­ját. Az elismert, kiválóan nagytudású szakember régóta várt kinevezésével új. fejlődő korszak kez­dődik a fővárosi Statisztikai Hivatalban, amely az utóbbi években már nem tartott lépést olyan tempó­ban a modern időkkel, mint ahogyan azt a mai kor megköveteli. A hivatal kiadványai évtizedek óta ugyanazokban az egyforma tabellákban tüntették fel a főváros életében előforduló különféle változásokat, nem véve tudomást arról, hogy ma már a házassá­gokon, a halálozásokon, a születéseken kívül nag.V szociális problémák is érdeklik a közügyekkel foglal­kozókat. Sok panasz volt a miatt is, hogy a hivatal által kiadott statisztikai adatok elkésve, gyakran évekkel azok beszerzése után. kerültek nyilvános­ságra, aminek következtében az adatok nagyrésze már csak történelmi értékkel bírt. A főváros tanácsa is nagyrészt hozzájárult ahhoz, hogy a Statisztikai Hivatal utóbb már nem tudott megfelelni a követel­ményeknek1, mert egyrészt anyagiakban szűkkeblűén bánt vele. másrészt a személyzet munkaerejét olyan feladatok elvégzésére vette igénybe, amelyek nem tartoztak a Statisztikai Hivatal munkakörébe. Ez azonban nem jelenti azt, hogy magas, tudományos színvonalából bármit is vesztett volna a Statisztikai Hivatal, a kifogások csak arra szorítkoznak, hogy a változott idők követelményeit a hivatal nem verte figyelembe és nem elégítette ki a nagy szociális kér­déseket tanulmányozó körök várakozását. A Statisztikai Hivatal elismert, tudományos nívó­jára jellemző, hogy Tokió, Belgrád. Szófia, Buka­rest, a nem rég felállított varsói statisztikai, hivatal, sőt a háború előtt Moszkva és Szentpétervár is ide küldte az ottani statisztikai hivatalok felállítása előtt, a hivatal igazgatására kiszemelt vezetőket, az itteni hivatal tanulmányozására és az itt vezetett feldolgo­zási rendszert vezették be az ottani statisztikai hi­vataloknál is. lllyefalvy Lajos dr. kinevezése a Budapesti Sta­tisztikai Hivatal modern, az élettel haladó alapokra való helyezését jelenti. A fiatal, kitűnő tudós nem­csak az intézmény nagyhírű tudományos nívóját fogja még magasabbra emelni, de részletes, nagy gonddal kidolgozott Programm alapján teljesen újjászervezi az intézményt, és a mai kor kívánalmainak megfelelően, az adatgyűjtés rend­szerét is megreformálja. A Statisztikai Hivatal új igazgatója beterjesztette a tanácshoz nagy koncepciójú programmját, amelyet rövidesen tárgyalás alá nesznek. Az érdekes pro­grammal legközelebb még bővebben fogunk foglal­kozni, ez alkalommal csupán annak lényegét kíván­juk ismertetni. Január 1-étől lllyefalvy Lajos igazgató újra vissza akarja állítani a Statisztikai Havi Füzetek háború előtti kereteit. Ebbe beillesztik a reformálás alatt álló áruforgalmi statisztikát, az átreformálásra váró ár- statisztikát. mely a legfontosabb háztartási, életfenn­tartási, közszükségleti cikkek, nyers termények, fél­gyártmányok áralakulására fog kiterjedni. Szerepelni fog benne a bankok forgalmi statisztikája, a munka­nélküliség kérdését felölelő statisztika, a létfenntar­tás és az életszínvonalat feltüntető statisztikai táb­lázat és mindenekelőtt a legkülönbözőbb fővárosi üzemek működésére vonatkozó statisztikai adatok. pesti gázmű lebontását. fővároshoz. A tanács annak idején tárgyalta is az érdekes beadványt, azonban a tervből még sem lett semmi, mert a tanács arra az álláspontra helyezke­dett, hogy a temető szomszédságában kegyeletsértés lenne cirkuszt engedélyezni. Egy másik vállalkozó két évvel ezelőtt modern autógaraget akart berendezni a gáztartályban, emeletsorokkal, ahová szerpentines úton jutottak volna el a berak­tározandó autók. A gazdasági viszonyok azonban ennek a tervnek a megvalósítását is megakadályoz­ták. A fővárosnak időközben a lakásépítkezési akcióval kapcsolatban belterületen fekvő telkekre volt szüksége, és így merült fel a gondolat, hogy lebontják a nagy területet elfoglaló gáztartályt és annak helyén nagyobb palotát emelnek. Az 51 éves épület lebontásához tehát haladékta­lanul hozzá is fogtak és rövidesen már modern bér­palota építésének munkálatai kezdődnek el a helyén. A főváros nagyértékü építési anyagokhoz is jut a gáztartály lebontása révén, azokat azonban a gáz­művek fogják felhasználni iroda- és raktárhelyiségek építésére. Ismertetni fogják a havi füzetek statisztikai szem­pontból a kerületi elöljáróságok különböző oldali! te­vékenységét és jövő évtől kezdve tárgyalni fogják a munkásbiztosító pénztárra, a mentőkre, az üzletnyi­tásokra és beszüntetésekre, a cégjegyzésekre és tör­lésekre, a csődökre, kényszeregyességekre, a zálog­házak forgalmára, az idegenforgalomra, a honosítá­sokra, a külföldi munkakeresőkre, az építkezésekre, a bakteriológiai intézetre, a fővárosi könyvtárra vo­natkozó adatokat is. Kiterjeszkednek majd szélesebb körben a hatósági munkaközvetítő és a szakszerve­zeti és a munkáltatói munkaközvetítő szervek sta­tisztikai ismertetésére. Nagyfontosságú lesz az a táblázat, amely a fogyasztási adókat a különböző árucikkek szerint részletezve, és pedig úgy a fo­gyasztás mennyiségére, mint a jövedelemre való te­kintettel fogja feltüntetni; Megreformálják az áru- és személyforgalomra vonatkozó táblázatokat, mert az áruforgalmi adatok kiszolgálását a Máv. a közel­jövőben beszünteti. Az értéktőzsdei árjegyzések is szerepelni fognak a heti és havi füzetekben. lllyefalvy Lajos igazgató újra meg akarja jelent- tetni az évek előtt megszüntetett Statisztikai közle­mények című kiadványt, amelyben legrövidebb idő alatt megjelennének az aktuális, egy-egy nagyobb tárgykört felölelő tabellák és szakszerű közlemények, kommentárok. A beterjesztett Programm szerint az intézmény új igazgatója a Statisztikai Hivatal eddig szűk munka­körét a jövőben a következő statisztikai körökre kívánja kiterjeszteni: A kispolgárok és munkáscsaládok háztartási sta­tisztikája. Az ipari munkások munkabér és munkaidő statisztikája. A fővárosi üzemekben alkalmazott munkások bérstatisztikája és részükre munkás­kataszterek felállítása. A munkanélküliség statiszti­kája és alakulása a szellemi foglalkozások körében. A munkát kereső külföldiek statisztikája. A munka­viszály, a munkaviszonyok ési munkásjóléti intézmé­nyek statisztikája. A magántisztviselők, az ipar és kereskedelem körében alkalmazott munkások, a ta- noncok. a háztartási alkalmazottak, az iparosok és kereskedők szociális és gazdasági viszonyainak sta­tisztikája. Az egyesületek statisztikája. A fontosabb társadalmi rétegek lakásviszonyai. Az üzlet-, raktár- és műhelybérek. Az albérleti és ágybérleti lakbérek alakulása. A főváros népességének foglalkozási vi­szonyai, Budapest dolgozó asszonyai. A főváros ha­landósága. különös tekintettel a munkáshalandóság viszonyára. A házasságok termékenysége, különös tekintettel a munkástársadalomra. 20 év a főváros népmozgalmából. A vándorlások statisztikája, külö­nös tekintettel a munkástársadalomra. A vigalmi, a forgalmi), a fogyasztási adó és általában a többi adók statisztikája. A gyáripari, kisipari, üzemi és termelési statisztika. A fővárosi üzemek statisztikája. Idegen- forgalmi statisztika. Ingatlanforgalmi statisztika. Rész­vénytársaságok, szövetkezetek statisztikája. Az épü­leteket terhelő jelzálogtartozások és a háztulajdon statisztikája. Tűzkár elleni biztosítások statisztikája. Ár- és áruforgalmi statisztika. A főváros közoktatás- ügyi statisztkája az utolsó 20 év alatt. Ezek lennének azok a modern szellemmel átitatott irányelvek, amelyek a statisztikai hivatal új igazga­tójának programmját alkotják és amelyeknek meg­valósítása a maga nemében páratlan magas szín­vonalra fogja emelni a fővárosnak ezt az újjászülető intézményét. Uj személyautókat vásárol a főváros. A régi autók javítása rengeteg pénzbe kerül. A főváros ócska, sokat kifogásolt autóparkja rövi­desen eltűnik, de azért a főtisztviselő urak még sem lesznek kénytelenek gyalog járni, inert az ócska ko­csik helyett modern, új autókat kapnak. Az elnöki ügyosztály részletesen megindokolt előterjesztésben 2.800 milliót kért a közgyűléstől, hogy a rozoga, nagyrészt már használhatatlan autók helyébe új ko­csikat szerezhessen be. Jelenleg összesen 10 kocsi­ból áll a főváros autóparkja, ezek helyett most a fő­polgármester. a polgármester és az alpolgármester részére 3 darab nagytípusú. reprezentatív célokra is alkalmas, és 8 darab négyüléses. kisebb autót kívánnak vásárolni. Hangsúlyozza az előterjesztés, hogy az autópark felújítása mellett rö­vid időn belül annak szaporítása is elkerülhetetlen lesz, mert a külső hivatalok is egymásután kérik, hogy a főváros autót bocsásson rendelkezésükre, így az elöljáróságok, a kertészeti hivatal, a központi pénztár, a vásárcsarnokok igazgatósága, a vegyé­szeti hivatal és más intézmények meg hivatalok is kérnek autókat az elnöki ügyosztálytól, aminek elle­nében természetesen lemondanának a lófogatú, drá­gább. de lassúbb kocsikról. Hivatkozik az elnöki ügyosztály arra. hogy az új autók beszerzése nagy megtakarítással járna. mert a jelenlegi ócska kocsik javítására egyenkint 30—50 millió javítási költséget kell fordítani. A régi típusú, nehéz autók anyagszükséglete is tetemesen nagyobb., úgy, hogy az esetben, ha a főváros az autókat újakkal cseréli ki, évente 600 millió megtakarítást érhet el. 'A közgyűlés hozzájárulása után a 12 új autót nyil­vános versenytárgyalás útján szerzi be a főváros. a régieket pedig ugyancsak nyilvános árlejtésen adja el. «ы— n Jirwa -araras«wsaag. A főváros megbírságolta a „Magyar Aszfalt“-ot. A felszakított utcaburkolatok helyén nyaktörö balan- szírozásra kényszerítik a közönséget. — Példás el­járás a vállalat ellen. Amerre a pesti polgár szeme ellát, mindenütt bont­ják az aszfaltot, a kövezetét ёэ nemcsak a járművek közlekedését teszik lehetetlenné az úttesteken emel­kedő barrikádok, meg gödrök, de a gyalogjárók köz­lekedését is megakadályozzák a felhasított járda- burkolatok. Most, a nyár közepén a legforgalmasabb utcák és körutak járdaburkolatának javítását kezd­ték meg, minek folytán az 5—6 méter széles körúti gyalogjárdák heteken át álltak felszaggatva. Ezt azzal indokolják, hogy az aszfalt alapzatát képező cementburkolatnak pár napon át száradnia kell. A cementrétegre azután görcsös, gödrös, gömbölyű felületű deszkalapokat raknak le, úgy hogy a gyalogjárók valósággal nyaktörö, akrobata­mutatványokat kénytelenek végezni, hogy a Javítás“ alatt levő 'járdaszakaszokon átküzd- jék magukat. Azok viszont, akik nem éreznek ma­gukban annyi artista ügyességet, hogy a süllyedő, emelkedő léc- és deszkatengeren keresztülvergőd­jenek, a villamossínek mentén és a kocsiutakon jár­nak, kitéve magukat egy másik, nem kevésbbé súlyos' veszedelemnek, az elgázoltatásnak. A főváros polgársága természetesen erősen ki­fakadt és úton-útfélen szidta a főváros vezetőségét abban a hitben, hogy mndennek a főváros az oka. Most derült ki azután, hogy nem a főváros a hibás a járdajavításoknál tapasztalható elviselhetetlen állapotokért, sőt a főváros maga is a legerélyesebb rendszabályokat alkalmazta, hogy azok megszűnje­nek. A járdajavításokat tudvalévőén versenytárgya­lások útján vállalatba adják és a munkák javarészét a Magyar Aszfalt R.-T. végzi. Azokon az útszaka­szokon, amelyek javítása a Magyar Aszfalthoz tar­tozik, fordultak elő ezek a tűrhetetlen anomáliák. Solty Lajos helyettes tanácsnok azonnal berendelte magához a vállalat vezetőjét és felelősségre vonta az előidézett állapotokért. A vállalat vezetője azzal védekezett, hogy 5 milliót adtak ki deszkákra, hogy a közlekedés zavartalanságát biztosítsák, szerintük tehát nem követtek el semmiféle mulasztást. Solty tanácsnok azonban kijelentette, hogy a Magyar Aszfalt R.-Т., amely állandóan több milliárdos köz­munkákat végez a fővárosnak, nem hoz nagy anyagi áldozatot akkor, ha pár millióval többet ad ki és rendes, egyenes, síma deszkákat helyez el a javí­tás alatt álló járdaszakaszokon. Hogy kijelentésének nagyobb nyomatékot adjon, a közszállítási szabály­zat értelmében mindjárt egy milliós pénzbírságra ítélte a Magyar Asz­falt R.-T.-ot közlekedés akadályozásáért és kötelezte a válla- hogy ezentúl rendes, közlekedésre alkalmas a javításra váró járdákra. KONDOR RÉZSŰ lakatosáru és redőnygyár Budapest, VII., Peterdy utca 14. sz. Telefon: József 26—18. Alapíttatott 1896-ban. Stii iái lemezből készült görredőnyök, esslingeni faredőnyök, napellenző szerkezetek, vászonredőnyök. Bostwigh-rács, ajtócsukók és mindennemű alkati észek. "V i d p h r p (I íj in ente« о in аео!Лн A Budapesti Statisztikai Hivatal a világ legmodernebb intézménye lesz. lllyefalvy Lajos dr. igazgató hatalmas programmja. — Budapest életének teljes tükre lesz a statisztikai hivatal munkája. latot, deszkalapokat helyezzen

Next

/
Thumbnails
Contents