Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-04-14 / 15. szám
XXI. évfolyam. 1926. április 14 15. szám. Megjelenik minden héten. ELŐFIZETÉSI ÄRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre ......... 20 pengő = 250.000 korona. Fé l évre.............. 10 pengő = 125.000 korona. ____________Egyes szám ára 5.000 korona._________ Fő szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA. Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. (Telefon: József 45—82.) Fordulóponthoz érkezett a főváros élete. A húsvéti szünet után most kerülnek azok a nagy kérdések a törvény- hatóság elé, amelyek a főváros jövendő sorsát hordozzák méhükben. A törvényhatósági bizottság eddigi munkája még a múlté volt: romokat kellett eltakarítani, sebeket gyógyítani, hibákat jóvátenni és mulasztásokat pótolni, — a hüsvét után való munka azonban már a jövendőé, az új, nagy Budapest alapkövét rakja le a törvényhatóság munkaprogrammja. Tizenkét keserű, szörnyű szenvedésekkel teli esztendő után végre eljutottunk oda, hogy most már a jövőbe is nézhetünk, szabad a holnapra is gondolnunk és nem kell szemünket állandóan a jelen bizonytalanságán és a múlt szörnyűségein tartanunk. Tizenkét év után végre eljutottunk ahhoz a pillanathoz, amikor megkezdődhetik, amire oly nehezen vártunk: az alkotó munka. A Független Budapest mai száma egy másik- helyen foglalkozik a főváros legközelebbi teendőivel s ezek közt különösen két dolog az, amely a jövendőnek szól: a költségvetés és a beruházási programul. Volna még egy harmadik és negyedik fontos probléma is: az üzemek, meg a státusrendezés dolga, de ezek már félig-meddig elintézett dolgok, és ha esetleg még kérdőjelként is mered felénk egyik-másik részletük, nagyjában megoldódott ez a két kérdés, amelyeknek a méregfoga úgyszólván inár ki van húzva. A külföldi kölcsön az életet jelenti a fővárosra. Az oiszág pénzügyi szanálása mindent elpusztított itt, s ma romokban hever Budapest gazdasági élete. Szörnyű és reménytelen állapot az, amelyet a szanálás teremtett és csak egyetlen világító nyár biztat reménységgel ebben a vigasztalan pusztításban: Budapest székesfőváros, amely most olyan hatalmas beruházó programmot terjeszt a pénzügyi bizottság elé, amely korszakot jelent nemcsak Budapest, hanem az ország közgazdasági életében is. Ennek a programmnak előfeltétele a külföldi kölcsön, amely nélkül nem lehetne e£t a programmot megvalósítani. Négy billió papírkorona, vagyis 264 millió aranykorona az az összeg, amely a beruházó Programm végrehajtására szükséges. Ez a hatalmas összeg lehetővé teszi, hogy hosszú tizenkét év után, akkor, amikor a főváros lakossága reménytelen kétségbeeséssel néz a sívár jövendő felé, hirtelen világosság derüljön az éjtszakába s új erőre kapjon az élet, amelyen már-már győzedelmeskedett a pusztulás, a rombolás, a pénzügyi szanálás okozta megsemmisülés. Az a száz millió aranykorona, amely a beruházó Programm első részének megvalósításához szükséges, vért hoz a dermedt erekbe, s amit a kormány nem tudott és nem tud megcsinálni: megmenti az ország gazdasági életét s új reménységet önt a szívekbe. Nem, nem állítjuk azt, hogy ez az ösz- szeg egyszeriben véget vet miniden bajnak és nyomorúságnak, de igenis, állítjuk és hisszük, hogy a főváros példája visszaadja a hitet, amely már elveszett és megszünteti a tespedést, a további rombolást, mely végzetes léptekkel vitt bennünket a sír nyitott szája felé. Budapest, a magyar főváros ismét történelmi szerephez jutott: megmenti a magyar gazdasági életet. Amikor a legnagyobb a munkanélküliség, amikor a nyomorúság olyan irtóztató méreteket öltött, amire még példa nem volt, akkor Budapest munkát és kenyeret ad az országnak. Az alkotó munkát Budapest kezdi meg most és-Budapest fogja folytatni a jövőben is, és ezt az alkotó munkát nem akaszthatja meg semmi sem. A húsvét utáni munka lesz Budapest életének talán legszebb munkája, mert nemcsak teremt, nemcsak alkot, hanem jövendőt is alapoz, azt a jövendőt, amelyben a reA pénzügyi bizottság április 16-i és a közgyűlés április 21-i ülésének kiemelkedő szenzációja van. A tanácsi ügyosztályok, valamint az ügykörükbe tartozó üzemek és intézmények összeállították és beterjesztették a legközelebbi 10—12 év munka- programmját, amelynek végrehajtása egy nagyszabású külföldi kölcsön felvétele útján válik lehetségessé. A beruházások és egyéb teljesítmények összesen négy billió papirkoro- nát megközelítő, vagyis mintegy 264 millió aranykorona költséget igényelnek. Ennek az óriási összegnek kölcsönképcn való felvételét a mai viszonyok mellett a tanács nem javasolja s ezért egyelőre 100 millió aranykorona, illetve 20 millió dollár kölcsön felvételét tartja szükségesnek. A 10U millió aranykoronából a főváros a következő üzemeknél kíván, nagy jelentőségű beruházásokat és építkezéseket eszközölni: Millió aranykorona Gázművek .................................... 20'0 Elektromos művek ....................... 18-Ü Ví zművek......................................... 12-4 BESZKÁR........................................... 10-1 Au tóbuszüzem........................... 44 Ép ítkezések__.___._.......................... 23'8_ Ös szesen . . . 88‘4 millió aranykorona, ami 17-68 millió dollárnak felel A húsvéti ünnepek után újult erővel indul meg a városházi munka. Most hajtják végre azokat a nagy feladatokat, amelyeknek megoldása eddig többféle okból késlekedett. A várospolitika terén tapasztalható csendet, a jelek szerint, továbbra sem fogja megzavarni semmi, s így a közgyűlés legközelebbi munkaprogrammja csakis a politikamentes nagy problémák megoldására szorítkozik. Most egyszerre egész sereg ilyen megoldásra váró aktuális kérdés van a közgyűlés programmján. Hogy csak a legfontosabbakat említsük: tető alá keli hozni a régen húzódó tisztviselői státusrendezést, a halaszthatatlan költségvetést, a kényes üzemi kérdést, a beruházási programúi megvalósítása érdekében sürgősen tárgyalásokat kell kezdeni egy nagyobb külföldi kölcsön felvételére, Ezek és egyéb elsőrendű kérdések várnak döntésre a törvényhatósági bizottságban. Felkértük a pártok vezető férfiúit, nyilatkozzanak ezekről a küszöbön álló kérdésekről s a következő válaszokat kaptuk: Harass Marcell: . — A közgyűlés húsvét utáni programmján a halaszthatatlanul fontos kérdések egész halmaza szerepel. Ha mást nem is említek az elodázhatatlan feladatok közül csak a költségvetés és a státusrendeményükvesztett kishitűek már nem hittek s amely most friss, zöld reménységgel biztatva mosolyog felénk. A legközelebbi 10—12 évre viszont az alábbi beruházások vannak a programúiban előirányozva: Aranykorona ezrekben Budai hegypálya átalakítása . 138 Fürdők, ásványvíz-üzem . . . 21.586 Állat- és növénykert .................. 414 Me zőgazdasági üzem........................8.276 Sj zálló- és bérházépítkezés . . . 13.793 Elöljárósági székházak .... 16.470 Közélelmezési intézmények . . 12.834 Népjóléti alkotások........................7.176 Üt építés.............................................10.773 Csatornázás és árvízvédelem . 8.391 Szivattyútelep és utihenger-iizem 1.192 Ligetek, sétányok....................... 1.553 Közegészségügy, köztisztaság . 26.965 Iskolaépítések ........................... 22.069 Te mplomok......................................1.086 Tiszti szállók........................... 828 Ár umintavásár támogatása- . . . 690 Budapest felmérése........................2.069 Te leknyilvántartó ...... 690 Tüzörség.................................... 1.380 Há zinyomda.....................................3.448 Au tógarázs, javítóműhely . . . 252 Városházi- távbeszélő központ . 207 Tisztviselő-jóléti intézmények . . 1.790 Telekszerzés......................................3.450 A Tabán közműveinek kiépítése 5.000 Összesen . . . 175.540 A pénzügyi ügyosztály a fenti Programm alapján felhatalmazást kér a közgyűléstől, hogy a polgár- mester a kölcsön első részletének, 20 millió dollárnak felvételére vonatkozó tárgyalásokat haladéktalanul megkezdje. zés befejezését, valamint az üzemvizsgáló bizottság jelentésének' letárgyalását, akkor is hű képét vázoltam annak az óriási munkának, amely a törvényhatósági bizottságra a közeli napokban vár. Értesüléseink szerint leghamarabb az üzemek kérdésének megvitatására kerül a sor s állítólag ennek az ügynek a tárgyalása a pénzügyi bizottság legközelebbi ülésére már ki is van tűzve. Felesleges mondanom, hogy az üzemek sorsának eldöntésénél a legaprólékosabb részletekre is figyelemmel leszünk. A haiigiilat-csináiók jelszavai nem téveszthetnek meg bennünket s egyedül a közérdek lesz az, amely az üzemek elbírálásánál álláspontunkat irányítani fogja. Elsősorban azt fogjuk megvizsgálni, vájjon ma is fennforognak-e még azok az érdekek, amelyek annak idején az egyes üzemek létesítését szükségessé tették, s ha igen, milyen mértékben. Elméletileg ugyanis könnyű álláspontot konstruálni, de figyelemmel kell lenni arra is, hogy ez az elmélet miként válnék be a gyakorlatban. És itt határozottan meg kell cáfolnom azokat a suttogva továbbított híreket, nunina a demokrata párt és a szociáldemokrata pait Kozol Dr. PA JOR-SANATORIUM VAS-UTCA és íégfiirdők. i betegek reszere Magánklinikái osztályon teljes ellátási díj napi 150.0QQ korona. ----Né gyezer milliárd beruházásokra. A beruházó programul részletezése. — 100 millió aranykorona azonnali beruházásokra. meg. amtMimiiMiiwsi я&твшттвтФттшт&'&ъ &&тттттттт*вттлт—т Beruházó programúi. Külföldi! kölcsön, sfáfbssrendezás, költségvetés. A főváros legsürgősebb feladatai. — Baracs Marcell, Harrer Ferenc, Bánóczy László és Kozma Jenő nyilatkoznak az aktuális problémákról. Várospolitikai és közgazdasági lap.
