Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-04-14 / 15. szám
2 Független Budapest 1926. április 14. az üzemi kérdésben nézeteltérések lennének, ámbár lehet, hogy akadnak egyesek a párt kebelében, akik bizonyos részletekben külön véleményt alkottak maguknak. — Az üzemi kérdés elbírálásánál két szempont lesz az irányadó: az egyik az, mely üzemek feleslegesek s sziintetendök meg, a másik pedig az, hogy mely üzemek szervezhessenek át oly módon, hogy azok irányításában az autonómia akarata a mainál hatályosabban érvényesüljön. — A másik sürgős kérdés, mely a közgyűléstől vária eldöntését, a státusrendezés. A kiküldött albizottságnak sikerült olyan megoldást találnia, amely a tisztviselők érdekeit megvédi s á bizottság szere- tetéről s jó indulatáról tesz tanúságot az, hogy a köztisztviselők részére, a tervezetben javasolt éhbér mellett, tisztességes létminimumot biztosítanak, Természetesen a végleges döntés előtt ez a kérdés is alapos megoldást igényel, mert a tisztviselők érdekein kívül a főváros teherbíró képességét sem szabad figyelmen kívül hagyni. A költségvetés tető alá hozása ezekkel egyenrangúan sürgős feladat, hiszen már az év negyedik hónapjának közepén vagyunk s az idei költségvetés még mindig a vajúdás stádiumában van. Harrer Ferenc : — A státusrendezés, a költségvetés, az üzemi kérdés letárgyalása és külföldi kölcsön megszerzése együttvéve alkotják e percben együttesen a főváros legsürgősebb feladatát. Hogy ezek közül melyik kerül leghamarabb a törvényhatósági bizottság elé, az a' tanács intézkedésétől függ. Mindenesetre most már egy percig sem szabad késlekedni ezeknek az életbevágóan fontos kérdéseknek a letárgyalásával, mert már az eddigi halogatás is súlyos kárára Amit a köznek. Báíiőay Lásiló :- A húsvéti ünnepek után fokozott erővel kell megindulnia a városházán a serény munkának, annál is inkább, mert nézetein szerint valamennyi párt ég az alkotni vágyás lázától. A költségvetés ügyét 4 hónapi késedelem után most már pillanatnyi halogatás nélkül az illetékes bizottságok elé kell terjeszteni. Lehetetlenség, hogy immár négy hónap óta megállapított előirányzat nélkül működik a főváros és nem történik komoly lépés ennek az állapotnak a megszüntetésére. Ami a költségvetést illeti, annak biztosítania kell mindazon szociális és kulturális igények kielégítését, amelyek megvalósítása ezidőszerint különös fontosságú. Természetesen a kiadások mértékét oly keretekben kell megszabni, hogy az a polgárság terheinek és különösen az antiszociális adóknak fokozását ne vonja maga után. Épp ezért a beruházási programúiba felvett szükségletek anyagi fedezetét kölcsön útján kell előteremteni. Ez a tény maga után vonja azt, hogy egy nagyobb kölcsön felvétele iránt is meg kell kezdeni a komoly tárgyalásokat, Budapest hitelképességéhez kétség nem férhet, ennek tanúbizonysága az a sok kölcsönajánlat, melyekkel a fővárost az utóbbi időben elárasztják. Minden figyelembe vehető ajánlatot el kell fogadni a tárgyalás alapjául s a legelőnyösebb feltételekkel egy, legalább 100 millió aranykoronás, hosszú lejáratú kölcsön felvételét kell a közgyűlés jóváhagyásával perfektuálni. —- A közigazgatás és a tanügyi státus ietárgyalá- sának is elérkezett már az ideje. Az a hosszú húzó- dozás, amely ennek a két kérdésnek az eddigi tárgyalásait jellemzi, csak felesleges izgalmakat idézett elő eddig a tisztviselők és a tanszemélyzet körében. A státusrendezés tanulmányozására kiküldött bizottság és a 12-es pénzügyi bizottság befejezte már erre vonatkozó tanácskozásait s most a jogügyi és a pénzügyi bizottság készíti elő a közgyűlés részére ezt a nehéz kérdést. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy sikerült a státusrendezés megoldásánál a tisztviselői kar anyagi igényeit a legmesszebb menő módon kielégíteni, ami annál nagyobb vívmány, mert a tisztviselői érdekek mellett a főváros pénzügyi lehetőségeivel és a kormány hatalmi beleszólásával is számolni kellett.- Az üzemi kérdés megoldása is elérkezett az aktualitás stádiumába, s most már annál kevésbbé sem kerülhet le a napirendről, mert a pártok többségében megvan a hajlandóság, hogy a közérdekű üzemek leépítését nem tűri el. A demokratikus blokk kebelében uralkodó ellentétekből szó sem igaz. Akad ugyan egy pár ember, akinek egyéni véleménye van ebben a kérdésben, azonban ezek a jóhiszemű egyéni akciók nem azonosíthatók a demokrata párt álláspontjával. Az üzemeket nem építjük le, de, hogy teszem, a botgyár és a Vinarium, amelyek fennállásához semmiféle közérdek nem fűződik, megszűnjenek-e, ebben a kérdésben egységes a pártok véleménye. Kosma Jenő : A státusrendezés félig-meddig elintézett kérdésnek tekinthető, amennyiben a 12-es pénzügyi bizottság által kidolgozott javaslathoz a hátralevő bizottságok és a közgyűlés valószínűleg nagyobb Adta nélkül fog hozzájárulni. Ezek után a költségvetés letárgyalása lenne a legsürgősebb feladat, annál is inkább, mert a í költségvetésbe most már fix összegként állítható be a tisztviselők illetmény tétele. — Az üzemi kérdés szintén a halaszthatatlan ügyek legelsői között szerepel s már csak napok választanak el ennek megvitatásától. A kővetkező sürgős probléma a beruházási programúi megállapítása, amelynek előmunkálatai már folyamatban is vannak. Ezzel kapcsolatos lesz a külföldi kölcsön megszerzésére vonatkozó tárgyalások megindítása s ennek segítségével megvalósulásra kerülnek azok a hatalmas nagy koncepciójú tervek, amelyek a városháza tigy- í osztályaiban most folynak. ЯММНШНММШШПЖ Autonómia és fővárosi takarékpénztár. Irta tíi*. Szabó Imre tiszti főügyész. Alkotmányunk szerint a törvényhatóságok önkormányzati joga egyik legfőbb alkotmánybiztosító tényező. Az önkormányzat lényege abban áll, hogy a törvényhatóság saját belügyeiben önállólag intézkedik, határoz és szabályrendeleteket alkot, határozatait és szabályrendeleteit saját közegei által hajtja végre, tisztviselőit választja, az önkormányzat és közjgazgatläs költségeit megállapítja és azok fedezetéről gondoskodik. Az önkormányzatok korlátja a törvényeken és törvényes rendeleteken kívül csupán a m. kár. belügyminiszter vagyonfelügyeleti joga, amely szerint a törvényben felsorolt bizonyos határozatok a kormányhatóság jóváhagyásáig végre nem hajthatók, más határozatok pedig végső elhatározás végett a belügyminiszter döntése elé kerülnek. Az önkormányzati hatáskörben hozott határozatokat azonban a belügyminiszter meg nem Változtathatja, helyükbe a saját elhatározását nem teheti, hanem legfeljebb a határozatot vagy. annak egy részét jóvá nem hagyja. A háború kitöréséig az önkormányzati jognak épségben tartása és a belügyminisztert megillető vagyonfelügyeleti jognak az említett korlátok között való megtartása a jogok szellemének megfelelő módon történt és a törvéiwhatóságok önkormánA^zati joga sérelmet nem szenvedett. A szanálási törvény a szanálás idejére valósággal állami közigazgatást vezetett be, amelynek következménye az volt, hogy a vagyonfelügyeleti jog korlátái elmosódtak és a szanálás időtartamára megállapított rendkívüli jogok az önkormányzat alkotmánybiztosító jellegét és fontosságát elmosódottá tették. Az a szellem, amely szerint, a szanállási törvény egyes intézkedésein is túllépve, a kormány rendelettel intézhette el az önkormányzat jogkörébe tartozó ügyeket is, azt az aggodalmat keltette fel, hogy ez a szellem a szanállási időnek folyó1 évi június végén való lejárata után erősen éreztetni fogja hatását és az önkormányzat épségét veszélyeztetni lesz alkalmas. A szanálási törvényben kifejezésére jutott szellem különösen a fővárossal szemben mutatkozott veszélyesnek, mert ennek hatása alatt jött létre az 1924 : XXVI. t.-c. 20. §~a, amely a belügyminiszternek a fővárossal szemben olyan különös' jogokat biztosít, amelyek az önkormányzat valódi értelmének/ és jogainak csorbulására vezetnek. Ez a szakasz ugyanis akként intézkedik, hogy a belügyminiszter a fővárosnak nemcsak közigazgatási, de gazdasági működését is saját kiküldött közegei vagy az által kiküldött más szakértők által bármikor megvizsgáltathatja és a vizsgálat eredményéhez képest felügyeleti jogkörén belül intézkedhetik. Amikor a nemzetgyűlés közigazgatási bizottsága ezt a törvényszakaszt bírálat alá vette, érezte azt, hogy a törvény szövegével szemben bizoiiA'os magyarázó rendelkezéseket kell fűznie a nemzetgyűléshez intézendő javaslatában és és ezért a javaslat ki is jelenti, hogy a belügyminiszternek a felügyeleti jogkörön belül megadott intézkedési jogiával nem kívánja a vagyonfelügyeleti jogkört kibővíteni, sem pedig a belügyminiszter részére újabb vagyonfelügyeleti jogot biztosítani. A nemzetgyűlés a közigazgatási bizottság ezen javaslatával, tehát ilyen értelmezéssel és ilyen szellemben fogadta el a fenti törvényszakaszt. Már pedig akkor, amikor alkotmányjogunknak egyik legerősebb pillére és alkotmánybiztosítója a törvényhatóságok autonómiája, amikor a kormány a törvényhatóságokkal az ő költségükre és terhűkre nagykörű álami feladatokat végeztet, amikor az állami közigazgatás egy nagy részének terheit is a törvényhatóságokra rója, különösen fontos, hogy a törvényhatóságok önkormányzata alkotmányjogi jelleggel meghozott eredeti törvényekben megállapított épségében megöriztessék és fenntartassék. A külföldön, még 'olyan helyeken is, ahol az ab kotmányjogi fejlődés az önkormányzatot nem helyezte az alkotmányjog egyik biztosítéka gyanánt előtérbe, hanem a közigazgatás tulajdonképen állami feladat volt, mind jobban és jobban előtérbe nyomul és intézményekben kifejezésre jut az állami ellenőrzés és felügyelet minél szőkébb korlátok közé való vonása és az önkormányzat jogainak minél erősebben való biztosítása. Az irányzat tehát nálunk éppen ellentétes azzal, ami a külföldön folyamatban van. A fővárosnak már évtizedek óta programmja és elhatározott törekvése: községi takarékpénztárnak létesítése, amely a külföldön már a legtöbb — különösen német városban — létesült, virágzik és fejlődik. Minden községi pártnak programmját képezte és képezi ma is a községi takarékpénztár létesítése, ámde az önkormányzat sérelmére a belügyminiszteri jóváhagyás пЙ1»а miatt ez az intézmény nem volt megvalósítható. Amikor a Budapesti Takarék- és Vásárpénztár Részvénytársaság megalakult, már akkor az alapítás céljai között szerepelt az, hogy ezen részvénytársaság idővel községi takarékpénztárrá alakulhasson át és ezért alapszabályszerü céljai közé felvétetett a takarékpénztári és banküzletek végzése és ellátása is. Azok a terjengő hírek t diát, amelyek szerint a Vásárpénztár azzal, hogy takarékpénztári és banküzlc- tckkel is foglalkozik, tulajdonkénem hivatásától eltért volna, nem felel meg a tényeknek, mert már alapításakor is kitűzőit feladatai és céljai között szerepelt a takarékpénztári és banküzletek folytatása. A vásártéri forgalom lebonyolításánál, végzett szerepe különösen a háború alatt és az azt követő időkben olyan fontos szolgálmány volt, amely nélkül a székesfőváros hússal és állati termékekkel való ellátása alig lett volna lehetséges. Egy m/ásik fontos feladata a Vásárpénztárnak a termelésnek fokozása, az állattenyésztés mennyiségi és minőségi előmozdítása, amit azzal ér el, hogy a termelők részére állatok beszerzésére és hizlalására előlegeket foAósít azzal a feltétellel, hogy a kihízlalt állatokat a termelő a budapesti vásárra tartozik felküldeni. Ha figyelembe vesszük, hogy mindinkább fenyegetett és jelenleg is fenyeget az a veszély, hogy a jobbfajta magyar állatok a budapesti piac megkerülésével közvetlenül külföldre kerülnek, akkor kétségtelen, hogA^ ez a hivatása és feladata a budapesti. Diac ellátásának egyik legfontosbb előmozdító tényezője. A vidéki nagybirtokosoknak adott kölcsönök célja- éppen a termelés fokozása és az állattermelésnek a budapesti piacra való felhozatala. Eltekintve attól, hogy a húsipar és húskereskedelem hiteligényét majdnem teljesen a Vásárpénztár elégíti ki. a Vásárpénztár a rendelkezésére álló lehetőségekhez klépest az egyéb ipar és kereskedelem felvirágoztatását is céljául tűzte ki és azok működését és fennmaradását kölcsönök nyújtásával biztosítja. Természetes, hogy ezen kölcsönök folyósítása csakis kellő fedezet mellett lehetséges, amely nagyon gyakran ingatlanbiztosítást tesz szükségessé. Az a terv, hogy a Vásárpénztár nagyarányú intézetté úejlesztessék, a főváros és lakossága érdekeinek minden tekintetben előnyére fog válni és ulkaä- mas lesz arra, hogy a már évtizedek óta tervezett, de mindeddig meg nem valósíthatónak bizonyult községi takarékpénztár feladatait helyettesítse és pótolja. Magyar királyi 72,000 sorsjegy, 36,000 nyeremény Minden második sorsjegy styer! Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben 5,000,000,000 öt milliárd korona jutalom és nyeremények : jutalom ä hárommilliárd I 1 nyer. a 400 millió nyer. » kétmilliárd 1 nyer. » 2j0 millió nyer. » egymilliárd 1 nyer. » 130 millió nyer. » 500 millió I 1 nyer. * 100 millió 1 nyer. á 100 millió stb. stb. korona. jsszesen több mint 55 milliárd borona készpénz ix I. osztály búzása április 15-én kezdődik Egész Fél Negyed Nyolcad 200,000 К 100,000 к 50,000 К 25,000 К Sorsiegyek minden árusítónál 1 EMKE KÁVÉHÁZ VII., ERZSÉBET-KÖRÚT 2. SZÁM Az előkelő társaság találkozó helye! Minden szombaton záróra reggel 5 órakor!
