Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1926-04-14 / 15. szám

2 Független Budapest 1926. április 14. az üzemi kérdésben nézeteltérések lennének, ámbár lehet, hogy akadnak egyesek a párt kebelében, akik bizonyos részletekben külön véleményt alkottak maguknak. — Az üzemi kérdés elbírálásánál két szempont lesz az irányadó: az egyik az, mely üzemek feles­legesek s sziintetendök meg, a másik pedig az, hogy mely üzemek szervezhessenek át oly módon, hogy azok irányításában az autonómia akarata a mainál hatályosabban érvényesüljön. — A másik sürgős kérdés, mely a közgyűléstől vária eldöntését, a státusrendezés. A kiküldött al­bizottságnak sikerült olyan megoldást találnia, amely a tisztviselők érdekeit megvédi s á bizottság szere- tetéről s jó indulatáról tesz tanúságot az, hogy a köztisztviselők részére, a tervezetben javasolt éhbér mellett, tisztességes létminimumot biztosí­tanak, Természetesen a végleges döntés előtt ez a kér­dés is alapos megoldást igényel, mert a tisztviselők érdekein kívül a főváros teherbíró képességét sem szabad figyelmen kívül hagyni. A költségvetés tető alá hozása ezekkel egyenrangúan sürgős feladat, hiszen már az év negyedik hónapjának közepén vagyunk s az idei költségvetés még mindig a vajú­dás stádiumában van. Harrer Ferenc : — A státusrendezés, a költségvetés, az üzemi kérdés letárgyalása és külföldi kölcsön meg­szerzése együttvéve alkotják e percben együt­tesen a főváros legsürgősebb feladatát. Hogy ezek közül melyik kerül leghamarabb a tör­vényhatósági bizottság elé, az a' tanács intéz­kedésétől függ. Mindenesetre most már egy percig sem szabad késlekedni ezeknek az élet­bevágóan fontos kérdéseknek a letárgyalásával, mert már az eddigi halogatás is súlyos kárára Amit a köznek. Báíiőay Lásiló :- A húsvéti ünnepek után fokozott erővel kell megindulnia a városházán a serény munkának, annál is inkább, mert nézetein szerint valamennyi párt ég az alkotni vágyás lázától. A költségvetés ügyét 4 hónapi késedelem után most már pillanatnyi halogatás nélkül az illetékes bizottságok elé kell terjeszteni. Lehetetlenség, hogy immár négy hónap óta megállapított előirányzat nélkül működik a főváros és nem történik komoly lépés ennek az állapotnak a megszüntetésére. Ami a költségvetést illeti, annak biztosítania kell mindazon szociális és kulturális igények kielégíté­sét, amelyek megvalósítása ezidőszerint különös fontosságú. Természetesen a kiadások mértékét oly keretekben kell megszabni, hogy az a polgárság terheinek és különösen az antiszociális adóknak fokozását ne vonja maga után. Épp ezért a beruhá­zási programúiba felvett szükségletek anyagi fede­zetét kölcsön útján kell előteremteni. Ez a tény maga után vonja azt, hogy egy nagyobb kölcsön felvétele iránt is meg kell kez­deni a komoly tárgyalásokat, Budapest hitelképességéhez kétség nem férhet, ennek tanúbizonysága az a sok kölcsönajánlat, melyekkel a fővárost az utóbbi időben elárasztják. Minden figyelembe vehető ajánlatot el kell fogadni a tárgyalás alapjául s a legelőnyösebb feltételekkel egy, legalább 100 millió aranykoronás, hosszú lejá­ratú kölcsön felvételét kell a közgyűlés jóváhagyá­sával perfektuálni. —- A közigazgatás és a tanügyi státus ietárgyalá- sának is elérkezett már az ideje. Az a hosszú húzó- dozás, amely ennek a két kérdésnek az eddigi tár­gyalásait jellemzi, csak felesleges izgalmakat idézett elő eddig a tisztviselők és a tanszemélyzet körében. A státusrendezés tanulmányozására kiküldött bizott­ság és a 12-es pénzügyi bizottság befejezte már erre vonatkozó tanácskozásait s most a jogügyi és a pénzügyi bizottság készíti elő a közgyűlés részére ezt a nehéz kérdést. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy sikerült a státusrendezés megoldásánál a tiszt­viselői kar anyagi igényeit a legmesszebb menő módon kielégíteni, ami annál nagyobb vívmány, mert a tisztviselői érdekek mellett a főváros pénz­ügyi lehetőségeivel és a kormány hatalmi beleszó­lásával is számolni kellett.- Az üzemi kérdés megoldása is elérkezett az aktualitás stádiumába, s most már annál kevésbbé sem kerülhet le a napirendről, mert a pártok több­ségében megvan a hajlandóság, hogy a közérdekű üzemek leépítését nem tűri el. A demokratikus blokk kebelében uralkodó ellen­tétekből szó sem igaz. Akad ugyan egy pár ember, akinek egyéni véle­ménye van ebben a kérdésben, azonban ezek a jó­hiszemű egyéni akciók nem azonosíthatók a de­mokrata párt álláspontjával. Az üzemeket nem épít­jük le, de, hogy teszem, a botgyár és a Vinarium, amelyek fennállásához semmiféle közérdek nem fűződik, megszűnjenek-e, ebben a kérdésben egysé­ges a pártok véleménye. Kosma Jenő : A státusrendezés félig-meddig elintézett kérdésnek tekinthető, amennyiben a 12-es pénz­ügyi bizottság által kidolgozott javaslathoz a hátralevő bizottságok és a közgyűlés valószí­nűleg nagyobb Adta nélkül fog hozzájárulni. Ezek után a költségvetés letárgyalása lenne a legsürgősebb feladat, annál is inkább, mert a í költségvetésbe most már fix összegként állít­ható be a tisztviselők illetmény tétele. — Az üzemi kérdés szintén a halaszthatatlan ügyek legelsői között szerepel s már csak napok választanak el ennek megvitatásától. A kővet­kező sürgős probléma a beruházási programúi megállapítása, amelynek előmunkálatai már folyamatban is vannak. Ezzel kapcsolatos lesz a külföldi kölcsön megszerzésére vonatkozó tárgyalások megindítása s ennek segítségével megvalósulásra kerülnek azok a hatalmas nagy koncepciójú tervek, amelyek a városháza tigy- í osztályaiban most folynak. ЯММНШНММШШПЖ Autonómia és fővárosi takarékpénztár. Irta tíi*. Szabó Imre tiszti főügyész. Alkotmányunk szerint a törvényhatóságok önkor­mányzati joga egyik legfőbb alkotmánybiztosító té­nyező. Az önkormányzat lényege abban áll, hogy a törvényhatóság saját belügyeiben önállólag intézke­dik, határoz és szabályrendeleteket alkot, határoza­tait és szabályrendeleteit saját közegei által hajtja végre, tisztviselőit választja, az önkormányzat és közjgazgatläs költségeit megállapítja és azok fede­zetéről gondoskodik. Az önkormányzatok korlátja a törvényeken és törvényes rendeleteken kívül csupán a m. kár. belügyminiszter vagyonfelügyeleti joga, amely szerint a törvényben felsorolt bizonyos hatá­rozatok a kormányhatóság jóváhagyásáig végre nem hajthatók, más határozatok pedig végső elhatározás végett a belügyminiszter döntése elé kerülnek. Az önkormányzati hatáskörben hozott határozatokat azonban a belügyminiszter meg nem Változtathatja, helyükbe a saját elhatározását nem teheti, hanem legfeljebb a határozatot vagy. annak egy részét jóvá nem hagyja. A háború kitöréséig az önkormányzati jognak ép­ségben tartása és a belügyminisztert megillető vagyonfelügyeleti jognak az említett korlátok között való megtartása a jogok szellemének megfelelő mó­don történt és a törvéiwhatóságok önkormánA^zati joga sérelmet nem szenvedett. A szanálási törvény a szanálás idejére valósággal állami közigazgatást vezetett be, amelynek követ­kezménye az volt, hogy a vagyonfelügyeleti jog korlátái elmosódtak és a szanálás időtartamára megállapított rendkívüli jogok az önkormányzat alkotmánybiztosító jellegét és fontosságát elmosódottá tették. Az a szellem, amely szerint, a szanállási törvény egyes intézke­désein is túllépve, a kormány rendelettel intézhette el az önkormányzat jogkörébe tartozó ügyeket is, azt az aggodalmat keltette fel, hogy ez a szellem a szanállási időnek folyó1 évi június végén való lejárata után erősen éreztetni fogja hatását és az önkormány­zat épségét veszélyeztetni lesz alkalmas. A szanálási törvényben kifejezésére jutott szellem különösen a fővárossal szemben mutatkozott veszélyesnek, mert ennek hatása alatt jött létre az 1924 : XXVI. t.-c. 20. §~a, amely a belügyminiszternek a főváros­sal szemben olyan különös' jogokat biztosít, ame­lyek az önkormányzat valódi értelmének/ és jogai­nak csorbulására vezetnek. Ez a szakasz ugyanis akként intézkedik, hogy a belügyminiszter a fővá­rosnak nemcsak közigazgatási, de gazdasági műkö­dését is saját kiküldött közegei vagy az által kikül­dött más szakértők által bármikor megvizsgáltat­hatja és a vizsgálat eredményéhez képest felügyeleti jogkörén belül intézkedhetik. Amikor a nemzetgyűlés közigazgatási bizottsága ezt a törvényszakaszt bí­rálat alá vette, érezte azt, hogy a törvény szövegével szemben bizoiiA'os magyarázó rendelkezéseket kell fűznie a nemzetgyűléshez intézendő javaslatában és és ezért a javaslat ki is jelenti, hogy a belügymi­niszternek a felügyeleti jogkörön belül megadott in­tézkedési jogiával nem kívánja a vagyonfelügyeleti jogkört kibő­víteni, sem pedig a belügyminiszter részére újabb vagyon­felügyeleti jogot biztosítani. A nemzetgyűlés a köz­igazgatási bizottság ezen javaslatával, tehát ilyen értelmezéssel és ilyen szellemben fogadta el a fenti törvényszakaszt. Már pedig akkor, amikor alkotmányjogunknak egyik legerősebb pillére és alkotmánybiztosítója a törvényhatóságok autonómiája, amikor a kormány a törvényhatóságokkal az ő költségükre és terhűkre nagykörű álami feladatokat végeztet, amikor az ál­lami közigazgatás egy nagy részének terheit is a tör­vényhatóságokra rója, különösen fontos, hogy a törvényhatóságok ön­kormányzata alkotmányjogi jelleggel meghozott eredeti törvényekben megállapított épségében megöriztessék és fenntartassék. A külföldön, még 'olyan helyeken is, ahol az ab kotmányjogi fejlődés az önkormányzatot nem he­lyezte az alkotmányjog egyik biztosítéka gyanánt előtérbe, hanem a közigazgatás tulajdonképen állami feladat volt, mind jobban és jobban előtérbe nyomul és intézményekben kifejezésre jut az állami ellenőr­zés és felügyelet minél szőkébb korlátok közé való vonása és az önkormányzat jogainak minél erősebben való biztosítása. Az irányzat tehát nálunk éppen ellentétes azzal, ami a külföldön folyamatban van. A fővárosnak már évtizedek óta programmja és elhatározott törekvése: községi takarékpénztárnak létesítése, amely a külföldön már a legtöbb — külö­nösen német városban — létesült, virágzik és fej­lődik. Minden községi pártnak programmját képezte és képezi ma is a községi takarékpénztár létesítése, ámde az önkormányzat sérelmére a belügyminiszteri jóváhagyás пЙ1»а miatt ez az intézmény nem volt megvalósítható. Amikor a Budapesti Takarék- és Vásárpénztár Részvénytársaság megalakult, már akkor az alapítás céljai között szerepelt az, hogy ezen részvénytársaság idővel községi takarékpénztárrá alakulhasson át és ezért alapszabályszerü céljai közé felvétetett a ta­karékpénztári és banküzletek végzése és ellátása is. Azok a terjengő hírek t diát, amelyek szerint a Vá­sárpénztár azzal, hogy takarékpénztári és banküzlc- tckkel is foglalkozik, tulajdonkénem hivatásától eltért volna, nem felel meg a tényeknek, mert már ala­pításakor is kitűzőit feladatai és céljai között szere­pelt a takarékpénztári és banküzletek folytatása. A vásártéri forgalom lebonyolításánál, végzett szerepe különösen a háború alatt és az azt követő időkben olyan fontos szolgálmány volt, amely nélkül a székesfőváros hússal és állati termékekkel való ellá­tása alig lett volna lehetséges. Egy m/ásik fontos feladata a Vásárpénztárnak a termelésnek fokozása, az állattenyésztés mennyiségi és minőségi előmozdítása, amit azzal ér el, hogy a termelők részére állatok beszerzésére és hizlalására előlegeket foAósít azzal a feltétellel, hogy a kihízlalt állatokat a termelő a budapesti vásárra tartozik fel­küldeni. Ha figyelembe vesszük, hogy mindinkább fenyegetett és jelenleg is fenyeget az a veszély, hogy a jobbfajta magyar állatok a budapesti piac meg­kerülésével közvetlenül külföldre kerülnek, akkor kétségtelen, hogA^ ez a hivatása és feladata a buda­pesti. Diac ellátásának egyik legfontosbb előmozdító tényezője. A vidéki nagybirtokosoknak adott kölcsönök célja- éppen a termelés fokozása és az állattermelésnek a budapesti piacra való felhozatala. Eltekintve attól, hogy a húsipar és húskereskedelem hiteligényét majdnem teljesen a Vásárpénztár elégíti ki. a Vásárpénztár a rendelkezésére álló lehetősé­gekhez klépest az egyéb ipar és kereskedelem fel­virágoztatását is céljául tűzte ki és azok működését és fennmaradását kölcsönök nyújtásával biztosítja. Természetes, hogy ezen kölcsönök folyósítása csakis kellő fedezet mellett lehetséges, amely nagyon gyakran ingatlanbiztosítást tesz szükségessé. Az a terv, hogy a Vásárpénztár nagyarányú in­tézetté úejlesztessék, a főváros és lakossága érdekei­nek minden tekintetben előnyére fog válni és ulkaä- mas lesz arra, hogy a már évtizedek óta tervezett, de mindeddig meg nem valósíthatónak bizonyult köz­ségi takarékpénztár feladatait helyettesítse és pótolja. Magyar királyi 72,000 sorsjegy, 36,000 nyeremény Minden második sorsjegy styer! Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben 5,000,000,000 öt milliárd korona jutalom és nyeremények : jutalom ä hárommilliárd I 1 nyer. a 400 millió nyer. » kétmilliárd 1 nyer. » 2j0 millió nyer. » egymilliárd 1 nyer. » 130 millió nyer. » 500 millió I 1 nyer. * 100 millió 1 nyer. á 100 millió stb. stb. korona. jsszesen több mint 55 milliárd borona készpénz ix I. osztály búzása április 15-én kezdődik Egész Fél Negyed Nyolcad 200,000 К 100,000 к 50,000 К 25,000 К Sorsiegyek minden árusítónál 1 EMKE KÁVÉHÁZ VII., ERZSÉBET-KÖRÚT 2. SZÁM Az előkelő társaság találkozó helye! Minden szombaton záróra reggel 5 órakor!

Next

/
Thumbnails
Contents