Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1917-12-26 / 52. szám
Független Budapest Az uj lakásbérleti rendelet s a lakáskérdés. Irta dr. Szabó Imre székesfővárosi t. főügyész. Az uj lakásbérleti rendelet alkotóit azonkívül, hogy az eddig több helyen szétszórt anyagot egy szerves egész be foglalják, különösen, két szempont vezette. Az első az volt, hogy a bérlők és a bérbeadók ellentétes érdekeit bizonyos fokig méltányosan kiegyenlítse. A háztulajdonosok arra hivatkoztak, hogy a hadbavonultak részére engedélyezett bérfizetési halasztás a ház jövedelmét lényegesen csökkentette, a házfentartás és kezelés költségei sokszorosan megdrágultak, a háborús viszonyokból származott rendkívüli drágaság őket épugy sújtja, mint a bérlőket s hogy a házba fektetett tőke az egyetlen, amelynek kamatozása a háború alatt nem hogy emelkedett volna, de lényegesen csökkent, holott a házkezelés bizonyos munkával is jár. Ezzel szemben a bérlők felhozták, hogy a bérösszegek nálunk már a háború előtt is ab- normisa-n magasak voltak s hogy fontos állami érdek, a háború által amúgy is erősen sújtott, gazdaságilag gyengébb fél megvédése. A rendelet a kérdést akként oldotta meg, hogy a bérnek a háború előtt fizetett bérösz- szegre való visszaállítását megengedi ugyan, de ezenfelül csak korlátolt béremelést engedélyez. A béremelés szempontjából a lakásokat osztá- yozza : kislakásokra, amelyeknek jelenlegi bére Budapesten 1.500 K, középlakásokra, amelyeknek bére 1.500 K-nál nagyobb, de 5.000 K-t meg nem halad s ennél nagyobb»- bérösszegéi nagylakásokra. Az osztályozás abból a feltevésből indult ki, hogy minél kevesebb bért fizet a bérlő, annál jobban rászorul a védelemre Ezért a kislakás bérének felemelését, továbbá a katonai szolgálatot teljesítő bérlővel szemben a kis- és középlakás bérének felemelését egyáltalán nem engedi meg. A középlakás béremelését legfeljebb 10%-ig engedélyezi, de ezt is a lakáshivatal engedélyéhez s bizonyos előfeltételek igazolásához köti. Az előfeltételek között gyakorlatilag a legfontosabb az, ha a ház fentartására és kezelésére fordított rendes évi kiadásoknak, a vízszolgáltatás díjának és a bérlők javára szolgáló más efféle mellékszolgáltatások költségeinek a háború folyamán bekövetkezett emelkedését az időközben történt béremelés nem fedezi. A béremelés engedélyezésénél a lakáshivaíal részére tág teret enged, mert szabályként állítja fel, hogy a méltányosság szerint tekintettel kell lenni a felek vagyoni helyzetére és az eset egyéb körülményeire. Ez a rendelkezés hozza helyre a bérösszeg alapján való osztályozásnál elkerülhetetlen azt a sérelmet, hogy nem mindig az a gazdaságilag gyengébb, aki 1.500 koronánál kevesebb bért fizet, ami különösen a fix jövedelemből élő középosztálya áll, amely társadalmi állásánál fogva kénytelen nagyobb lakást tartani s áll azokra, akiknek nagyszámú családjuk van. A nagylakás s az üzlet, raktár, iroda béremelésének csak az a korlátja van, hogy az emelés tekintettel a lakás minőségére, a helyi viszonyokra, a felek helyzetére, a ház jövedelmezőségére ne legyen indokolatlanul magas. A másik szempont, amely a rendelet alkotóit vezette, az volt, hogy a lakásszükség enyhítésére vezető jogi szabályokat állapítson meg s a bérbeadásoknál és az albérleti összegek megállapításánál űzött visszaéléseket megakadályozza. Az idevonatkozó rendelkezések között a legfontosabb, hogy a lakásba csak a lakáshivatal által kiállított lakásigazolvány alapján szabad beköltözni s a lakáshivatal megtagadhatja a lakásigazolvány kiállítását attól, aki más városból vagy községből kíván beköltözni, — hogy a lakás céljára rendelt helyiségeket hivatali vagy üzleti célokra csak a lakáshivatal engedélyével szabad elfoglalni, - hogy a lakáshivatal elrendelheti az üresen álló bérhelyiségek, a bérbeadott, de tényleg nem lakás céljára, hanem raktározásra, árufelhalmozásra, hivatal, iroda vágy- üzlet céljára használt lakások s a nyaralókban rendszerint bérbeadni szokott lakások bérbeadását, szükség esetén rekvirálását, továbbá az albérleti összegek maximálását. Ezek a rendelkezések, nézetem szerint, alkalmasak arra, hogy a lehetőség szerint enyhítsék a lakásszükségét s a budapesti lakáshivatal ezek révén már is több üdvös intézkedést tett. Hátra van még azonban a hadbavonult bérlők felgyülemtett bérhátralékának rendezése, ami különösen a hadbavonult bérlők érdeke, de a háztulajdonosok jogos' igénye is. Ez az állam feladata. A rendeletet némely részében tévesen értelmezték. A téves értelmezés különösen ott volt, hogy mikor és kinek kell a lakáshivatalhoz fordulni. A középlakások bérének (2. §.), a fűtésért és a melegvizszolgáltatásért járó ellenértéknek (5. §.), a háború alatt épült házakban s épületrészekben levő kis és középlakások bérének (4. §.) felemelése a rendelet szerint csakis akkor hatályos s a bérlőt, még ha az emelést elfogadta is, csakis akkor kötelezi, ha a la-ás- hivatal azt engedélyezte, Ennélfogva az ilyen felemelés megengedéséért a bérbeadónak kell a lakáshivatalhoz fordulnia. Ellenben a nagylakás, az üzlet, a raktár, az iroda bérének felemelésekor, ha azt a bérlő nem fogadja el, mert indokolatlanul magasnak találja, a bérlőnek kell a lakáshivatalhoz fordulnia, mert ez a béremelés a lakáshivatal engedélye nélkül is hatályos, s mert különben a bérlő a 10. §. utolsó bekezdése szerint köteles az emelt bért az emelés hatályba lépésének időpontjától kezdve megfizetni. Ezt a fizetési kötelezettséget tehát csak úgy kerülheti el, ha az emelés ellen a lakáshivatalhoz fordul. A téves értelmezés onnan származott, hogy a 10. §-t vagy egyáltalán nem vették figyelembe, vagy pedig annak azt a kifejezését, hogy a|bérlő a »megengedett mértékben« emelt bért köteles megfizetni, helytelenül magyarázták. Azt értették ugyanis e kifejezés alatt, hogy a »megengedett« szó a lakáshivatal engedélyére vonatkozik, vagyis a bérlő ilyen esetben is csak azt az emelt bért tartozik megfizetni, amit a lakáshivatal engedélyezett. A rendelet azonban világosan megmondja, hogy mikor függ a béremelés hatálya a lakáshivatal engédélyétől. Ilyen a 2., 4. és 5. §. esete. Ezekben a szakaszoknan a rendelet ezzel a szóhasználattal: »a bérbeadó kérelmére« határozottan kijelenti, hogy az ilyen emelések megengedését a bérbeadónak kell kérni a lakáshivataltól s az ezen szakaszok alá tartozó béremelések — még a bérlő részéről való elfogadás esetén is — csakis akkor hatályosak s azok alapján a bérlő csak akkor köteles fizetni, ha a lakáshivatal az emelést engedélyezte. Egészen más azonban az eset a nagylaká- soknál, üzlet, raktár vagy iroda céljára bérelt helyiségeknél, tehát a 3. §. esetében. Itt a rendelet nem mondja — mint a 2., 4. és 5. §-nál — hogy az engedélyt a bérbeadónak kell kérnie és a béremelés hatályát nem teszi függővé a lakáshivatal engedélyétől, sőt ellenkezőleg a 10. §-ban ilyen emelés esetén bérfizetési köte- lezeltséget állapit meg. A lakáshivatal ilyen eestekben a 3 §. szerint nem »engedélyezi« a béremelést, hanem vita esetében az »érdekelt fél kérelmére megállapítja« a bérösszeget. Az érdekelt fél természetesen a bérlő, mert az ő érdeke, hogy az indokolatlanul magas béremelés fizetése alól a lakáshivatal utján szabaduljon. Hogy a rendelet itt nem azt a kifejezést használta, hogy a »bérlő kérelmére», annak'oka az, hogy a bérbeadót sem akarta elzárni attól hogy- a lakáshivatallal megállapiltassa, vájjon a béremelés nem indokolatlanul magas-e. Ugyancsak a bérlőnek és az albérlőnek kell I a lakáshivatalnál kérelmét előterjeszteni, ha a butorozottan bérbevett egész lakás vagy a butorozottan albérletbe vett egész lakás vagy lakásrész (szoba; bére magasabb a rendeletben megengedett bérnél s ezen alapon a bérösszeget leszállittatni kívánja. A lakásszükség enyhítésére a lakáshivatalnak ma azon a néhány esetén kívül, amikor üres lakást vagy egy személy által bérelt több lakást talál, csakis a használatlanul álló lakások s az iroda, üzlet, hivatal céljára bérelt helyiségek állanak rendelkezésére. Az utóbbiaknál pedig az igénybevétel igen nehéz. A használatlan lakások bérlői rendszerint katonai szolgálatot teljesítenek s nagyon megfontolandó, hogy az ilyen, önhibáján kívül a haza szolgálatában távollevő bérlőt kitegyük e annak, hogy ha szabadságra, vagy betegen visszajön, vagy amire végleg szabadulni fog a katonai szolgálattól, lakás nélkül álljon. A bútorok átszállítása és elhelyezése is rendkívüli nehézségbe ütközik és többször lényeges romlással, elpusztulással jár. Az irodáknak használt helyiségek, ha az irodát onnan kiköltöztetik, lakás céljára való nagymérvű átalakításra, berendezésre, átépítésre szorulnak. Ezeket a helyiségeket irodák céljára már akként alakították át, hogy a visszahelyezés sokszor lehetetlen, de mindenesetre nagy költséggel jár s a mai viszonyok között hosszú időt igényel. Ezenkívül az ilyen iroda igénybevételéhez a közhivatal vagjy a köz- intézmény felettes felügyelő hatóságának hozzájárulása szükséges; a lakáshivatal határozatai ellen minden esetben előterjesztésnek van helye a lakbérleti bizottsághoz, amelynek közvetlen tapasztalatai nem lévén s az ügyet bírói fórumként intézvén, egészen más szemmel lát és más nézőpontból határoz, mint a lakáshivatal. Ilyen megkötöttség, annyi függés mellett a lakáshivatal nem teheti meg azt, amire a viszonyok kényszere folytán szükség lenne. A lakás szükségen tehát csak az építkezés segíthet Úgy a főváros, mint a kormány erélyesen foglalkozik a lakásépítések ügyével. Ennek azonban elháríthatatlan akadályai vannak, különösen az anyag és a munkáskéz hiánya. Ezért, nézetem szerint, ezen a téren rövid időn belül eredményt nem is lehet várni. A lakásépítés terén azonban addig is tenni kell valamit, legalább a legszükségesebbet, amig ez az akció eredményt mutathat fel. Szükséglakások építése nem fog leküzdhetetlen nehézségbe ütközni. A lakáshivatal most foglalkozik ezzel a kérdéssel s legközelebb konkrét javaslatot fog a kormányhoz s a fővároshoz előterjeszteni, aminek alapján szükséglakások építése rövid idő alatt lehető lesz. Reményünk van arra, hogy a nyár elejére, részben az őszre néhány száz lakás fog erre a célra rendelkezésre állani. SZILÁGYI LAJOS építőmester Budapest, VII., Betlilen-utca 31. (Elemér-utca sarok). Mész-, homok-, tégla-, cement-, gipsz-, nád-, chamott-tégla-, agyag-, stb. árúraktára. Függőállványok kölcsönzése. Elvállal honi- lokzattatarozásokat, kisebb-nagyobb átalakításokat, építkezéseket, burkolat-munkálatokat a legjutányosabb feltételek mellett. Telefon: József 10—41. ША1 П FEST, TISZTIT! Budapest, VII., Szövetség-utca 35—37. W wbLiLP Gyüjtőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58 -45, 128 13.
