Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1917-12-26 / 52. szám
Tizenkettedik évfolyam. 52. szám. i 1917. december 26. Várospolitikai lap, a Budapesti függetlenségi és 48-as párt, valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek hivatalos lapja. MEGJELENIK minden szerdán, a szükséghez képest többször Is. ♦ Előfizetési ára a „NAGY BUDAPEST“ melléklettel együtt: Egész évre 28 kor. Ф Félévre 14 kor. ■ИИШЗЯЯЯИДИШИИИ*м гд»«АЦ11ЦИИЬ2£ЗаЕ£&а^ДИИ5Я8ИИГСДНИИг1пм1г *üK3afeft3£Sa Főszerkesztő: DR> SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-u. 22. TELEFONSZÁM: József 45 -82. ннмншявядашмняинввинннм Ugrón Gábor belügyminiszter és Vázsonyi Vilmos clr. választó- jogi miniszter nagyfontosságu nyilatkozatokat lettek a Független Biidapzst-nek. Arra jók e miniszteri kijelentések mindenesetre, hogy betöltsék némileg azt a szomorú ürességet, amely a főváros idei karácsonyfáján tátong. Tavaly, amikor még a Jásza-kormány volt uralmon, nem is törődtünk vele, hogy úgy, mint esztendőről-esztendore, akkor is csak hátrányok és kötelezettségek hárullak a főváros polgáraira. Mit várhattunk volna Tiszáéktól egyebet ? Most azonban a főváros polgársága várva- várta a karácsonyi ajándékot: a fővárosi törvény revízióját. An ikor a demokrácia kormánya jött, csupa napsugár áradt mindenfelé, a nyár melege nemcsak a testet hevitette, de a lélekbe is belelopta a remény izzó''sugarát.' Azt hittük, hogy a lelkek tele egészen elmúlik s ami jön, épen fordítottja lesz annak, ami évtizedek óta múlt — múlt a fejünk felett. Idestova félesztendő telik el azóta, hogy a városháza udvarán és környékén másfélszázezer polgár követelte az általános titkos választójogot s a demokrácia kormánya, amelyet ez a hallatlan méretű demonstráció segített uralomra, csak félig valósítja meg az ígéreteket, amiket akkor tett, amidőn a parlamentben ünnepélyesen bemutatkozott. Mit ígért akkor Esterházy gróf s mely Ígéretét tette magáévá Wekerle is ? Ünnepélyes ígéret hangzott el, hogy a fővárosi polgárság érdekeinek védelmére megkapja a fővárosi törvénynek esztendők óla sürgetett, demokratikus reformját. Hangsúlyoztuk akkor, hogy a városháza udvarán lejátszódott tüntetés tulajdonképen junk- timot állított fel az általános titkos választói jog és a fővárosi törvény gyökeres revíziója között. A polgárság egyforma erővel követelte mind a kettőt, mert elképzelhetetlennek tartotta, hogy ugyanakkor, a midőn átalakul az egész ország demokratikussá, benne akár csak egy napig autokrata maradhasson a főváros szervezete. Joggal hihettük, hogy a választói jog reformjával egyidejűleg beterjesztik a képviselőház elé a fővárosi törvény revíziójára vonatkozó javaslatot is. A főváros közvéleménye Ugrón és Vázsonyi miniszterek nyilatkozatai alapján immáron tisztában lehet vele, hogy milyen akadályok miatt kell még továbbra is türelmesen várakoznia a maga reformjára. Bizonyos, hogy azok a szempontok, amelyek a fővárosi törvény revízióját késleltetik, nem kicsinyesek. A belügyi igazgatás és a községi választójog reformja nem oldható meg részlegesen, ez kétségtelen. De épen amiatt, mert a főváros polgársága azon az emlékezetes népgyülésen közvetve a fővárosi törvény reformját is követelte, szükséges, hogy megállapítsuk : A remény és a bizalom csak az ország karácsonyfájára hozta meg a várva-várt ajándékot. Ennek folytán a kormány, bár csak átmenetileg is, felidézte a polgárság lelkében a csalódás érzetét. A főváros polgárai ezért azt a szerény óhajukat tolmácsolják a miniszter urak előtt, akiktől jövőjük és boldogulásuk biztosítása függ, hogy minél gyorsabban kezdjék meg a tervezett reformok előmunkálatait. Budapestnek már csak a békekorszak megalapozása szempontjából is szüksége van arra, hogy tisztán és világosan domborodjék ki a közgyűlésein a demokratikus uralom. Ugrón Gábor belügyminiszter a közigazgatás szerves az új fővárosi törvényt. Ugrón Gábor bcMgjy-miniszter szives volt egy munkatársunkat fogadni és a fővárosi törvény revíziója tekintetében hozzá intézett kérdésre a következőket válaszolni: — A fővárosi törvény revízióját a belügyi közigazgatás szerves reformja keretében kell megoldani. A reform a háború utáni fokozottan nehéz feladatok szempontjából is minden vonatkozásában sürgős. A főváros - és városaink általában —- az ország közgazdasági, mivelödcsi es szociális fejlődésének olyan fontos vezérlő tényezői, hogy a reform irányító elve csak e kiválásuk sikeres lefesd éséhez szükséges korszerű változtatások és újítások gyakorlati érzékkel való keresztülvitele reformja keretében akarja megoldani lehet. A bejügymimszlénum egyik legfontosabb feladata a reform előkészítése, amellyel állandóan foglalkozik s amelyhez remélhetőleg belátható időn belül lesz szava mindazoknak az illetékes tényezőknek, akiknek értékes tapasztalatait a reformmunká- nál feltétlenül gyümölcsöztetni kívánja. Részletekről beszélni ma még korai volna és az időnként a sajtóban a reform resztet kérdéséiről megjelenő közlések csak találgatáson alapulnak. A kérdés azonban mindenesetre olyan nagyjelentőségű, hogy a magam részéről csak üdvösnek tartom, ha szakemberek minél gyakrabban es minet behatóbban fejtik ki nézeteiket a különböző kérdésekről. lamenti választójogi reform küszöbön álló megvalósulása a községi választójog kiterjesztésének ügyét — és ezzel kapcsolatosan a főváros nagy szervezeti reformját is — mind közelebb viszi a megvalósuláshoz. Az általános községi választójog megalkotásának kérdéséről alkalmunk volt beszélgetést folytatni dr. Vázsonyi Vilmos választójogi miniszterrel, aki a következőket mondotta nekünk: — A községi választójog reformját magam ismételten sürgettem a közgyűlésen és a nagy választójogi reformmunka nem volna teljes, ha ezt a reformot is ugyanabban a demokrata szellemben meg nemű-valósi tan ók.- A községi választójog reformjának előkészületeire csak a kerületi beosztásról szóló törvénytervezet elkészülése után kerül a sor. A községi reform alapelveivel közelebbről még nem foglalkoztam, de kijelenthetem, hogy megvalósítása természetszerűen azonnal /го-. vetni fogja a parlamenti reformot és mindenben a demokratikus szempontoknak megfelelő lesz. Vázsonyi Vilmos választójogi miniszter a községi választójog reformjáról. (A Független .Budapest tudósítójától) A par-
