Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1917-01-31 / 5. szám
I sagi telepet. A fővárosnak monopóliumra kellett törekednie, bár az első időben gyakran hangoztattak azt, hogy a főváros a Magyar Vilamos- sági telepének megváltásával konkurálni akar az Általános Villamosságival. Ebből a konkurá- lásból nem lett semmi, már csak azért sem, mert közben felvetődött az elektromos áram megdrágításának, majd a világítás megadóztatásának gondolata. Számításba kellett venni a magánvállalatot is és a fővárosra nézve sokkal kedvezőbbnek mutatkozott, ha monopóliummá teszi az elektromos áramszolgáltatást. ■ A huszas bizottság a világítási ügyosztály előterjesztését magáévá tette és felszólította a tanácsot, hogy mindezt konkrét előterjesztésbe foglalva vigye a pénzügyi bizottság és a közgyűlés elé. A legközelebbi időben tehát a főváros illetékes fórumai is foglalkozhatnak az Általános Villamossági. megváltásának ügyével. A villamosok üzemredukciója. (Szakértői vélemény az anyagmegtakaritásról. — Az esti kocsijáraíok beszüntetése csekély szén- takaritást jelent. — Nem szabad korlátozni a forgalmát.) A legutóbbi napokban riasztó hírek terjedtek el arról, hogy a villamos vasutak a forgalomnak oly nagymérvű korlátozását tervezik, amely egyértelmű volna a villamos közlekedés csődjével. A villamosok este nyolc órai zárórájának behozatalát emlegették, amelyre az anyaggal való' takarékosság szüksége kényszerítené rá a villamos társaságokat. A hírekre csakhamar megjött illetékes részről a cáíolat, félő azonban, hogy a viszonyok alakulása folytán újra fék fog merülni az üzemredukció eszméje. A megállóhelyek számának csökkentése áramtakarékosság céljából történik s tekintve, hogy Bécs- ben a villamos közlekedés nagyfokú korlátozása már megtörtént, tartani kell attól, hogy nálunk is komolyan gondolni fognak a bécsi példa követésére. Ettől pedig óvni kell a mi villamos-társaságainkat, még pedig nemcsak az amúgy is tarthatatlan módon redukált forgalom íentartása szempontjából, de azért is, mert az üzem korlátozása jelentéktelen anyagmegtakarítással járna csupán. Ezt bizonyítja a kérdés egyik hivatott szakértőjének véleménye, melyet a következőkben fejtett ki a »Független Budapest« munkatársa előtt : — A közforgalmi eszközök üzembentartása igen tekintélyes anyagfogyasztással jár. Ezek beszerzése a háború első idejében nem járt különösebb nehézséggel, mert a villamostársaságok és az ország készletei elég nagyok voltak pótlásukra. A társaságoknak legfeljebb az egyre emelkedő árak súlyát kellett elviselniük. Máshol azonban, így például Bécsben a forgalom korlátozását azzal indokolják, hegy a forgalmi eszközök tekintélyes száma — állítólag 200 motoros kocsi — az anyag és munkáskéz hiánya folytán nem volt üzemképes állapotban' tartható. — Nálunk viszont a szén hiányáról beszélhetünk és úgy állnak a dolgok, hogy minden eszközt meg kell ragadni, hogy a kocsijáratok számának vagy a forgalom időtartamának redukcióját elkerüljük. Ennek bekövetkezése aránytalanul nagy hátrányokkal járna. Különben is, milyen mérvű üzemkorlátozásról lehetne szó ? A villamosok naponta kereken 20 órai üzemidőt tartanak, mikor is a kezdő és végző üzemórákra — a reggeli és esti kocsíszám kisebb lévén — aránytalanul kevesebb fogyasztás• esik. Tehát, ha ezeknek áz óráknak forgalmát beszüntetik, a meg. takarítás csak igen csekély lesz. Pontosan kifejezve, az üzemidő megrövidítése oly módon hogy a villamosok reggel később kezdenének és este korábban végeznének, az üzemröviFüggetien Budapest chiles uniideu orajara 'mindössze о jo szén- megtakaritást jelentene. Ha pedig a forgalomban tartott kgcsiszámot korlátoznák', Így a mai, már amúgy is tűrhetetlen állapot egyszerre teljesen tarthatatlanná válna. Az üzemkorlátozás tehát sehogy sem vezet célhoz és így a villamos vasútoknak a szükséges szénmennyiséget mindenáron meg kell kapniok. 1 anácsosnak láttuk előre közreadni ezt a szak- véleményt, nehogy a villamos közlekedés terén is előálljon az az észszerütlen helyzet, amely a főváros világítása körül tapasztalható. Az üzemredukció a villamosoknál sem jelent számottevő takarékosságot s ha megtörténnék, akkor közúti közlekedésünk is — értelem és haszon nélkül — a lőváros mostani közvilágításához hasonló lehetetlen nívóra sülyedne le. Hírek a városházáról. Hanvai Sándor nyugalomban. Hanvai Sándor, az elöljárók elöljárója negyven évi sikeres és buzgó szolgálata után benyújtotta a polgármesterhez nyugdíjazás iránti kérelmét. Akik Hanvai Sándort ismerik, bizonyára egyöntetű sajnálkozással veszik tudomásul ezt a hirt, mely azt jelenti, hogy Hanvai nem vesz többé részt a városháza ügyeiben. Mint elöljáró egyike volt a legjobbaknak; azok közé a tisztviselők közé tartozott, akiket példaképül szoktak odaállítani mások elé, akik tehát nemcsak maguk szolgálják buzgón és lelkiismeretesen a közönséget, hanem alkalmasak arra is, hogy követőket neveljenek maguknak. A háború alatt Hamvai főképpen a jótékonyság ügyeinek irányításával foglalkozott; a háború kitörése után ő szervezte meg a városi népsegitő irodát s általában nem volt ilyesfajta mozgalom, melyben nem vett volna részt. Negyven esztendős közszolgálata például állhat minden fővárosi tisztviselő előtt és most, amikor igénybe veszi az igazán jól megérdemelt nyugalmat, mindenki szeretete és ragaszkodása kiséri. Nyilatkozat. Vettük és közre adjuk az alábbi nyilatkozatot: A »Függeilen Budapest« folyó évi január 24-én kelt 4. számának a »Mérlegen« című rovata »A háziurak« bekezdést cikke azt imputalja nekem a házbérkérdés ügyében tartott értekezlet alkalmából, hogy szembeszáiltam azokkal az érdekekkel, amelyeknek megvédésére rendeltettem, hogy megszegtem a polgári bizalom tízparancsolatai, végül, hogy elmondott véleményem — apósom háztulajdonos lévén —- azt igazolja, hogy »minden szentnek maga felé hajlik a keze«. A cikk nemcsak személyemet illetőleg, de a szó- banforgó ankét előzményeit és az elhangzott véleményeket ilietőleg is téves adatok alapján Íródott. A szabályzat revízióját nemcsak a háztulajdonosok, de más, reám nézve illetékes hatóság is kivanta. Ami pedig nyilatkozatomat illeti, én csatlakoztam Vázsonyi képviselő ur áliásfoglalasahoz és arra az esetre, ha a ház fentartásának háborús többletköltségei erejéig a háztulajdonosnak a béremelés ennek dacára, megengedtetnék, annak szakértők által megállapítandó csekély percentben való maximálását és minden esetben szakértői megvizsgálását kértem. Ez a valóság. Bármilyen álláspontot foglaltam volna is el különben, azt mindig tárgyilagosság s kötelességem teljes tudata diktálták volna nekem s azért nyugodt lélekkel állapítom meg és jelentem ki, hogy a fent felsorolt invek- tivák minden okot és alapot nélkülöznek. Budapest, 1У17. évi január hó 27-én. Dr. Vita Emil, székesfővárosi tanácsnok. D in kötvénve,< а I egelő nyö3/UIPLsfirCsebbek élet-, tűz, baleset szavatossági-, betöréses- lopás elleni, üveg-, jég- és állatbiztosításoknálFelei! ígositásokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a Нмшш Általános Biztositó R.-T. igazgatósága Budapest, VII. kerület, Károly-körút 3. szám és a társaság képviselőségei az ország minden részében. Összes biztosítékok 22 millió korona. — Kartellen kívül. Részvénytőke 6,000.000 korona. Telefon: I53—9S, 2—II, 2—12. Britannia szálló Télikert éttermében Toll Jancsi és fia muzsikál. n EMZETI (ROYAL-) ORFEUM j-------BUDAPEST, VII., ERZSÉBET»KÖRÚT 31.------------ g Ér dekes műsor! NAGY ENDRE állandó felléptével! \ —-— ШШ-УШК МЖШ© j Dohány-utca 57. A New-York-palota mellett. Január hó 31-én és február hó 1-én (szerdán és csütörtökön) : Fata Morgana. Cirkuszdráma 5 felvonásban. Magyar Bánk és Kereskedelmi R.-T. t. c. részvényeseit tisztelettel meghívjuk a f. évi február hó 8. napján tí. u. 4 órakor Budapesten, a bank üléstermében megtartandó rendkívüli közgyűlésre melynek TÁRGYSOROZATA a következő : 1. Az igazgatóság indítványa az alapszabályok 7. §-a értelmében a részvénytőkének további 14 millió korona névértékű részvény kibocsátása által 80 millió koronára való felemelése s a részvénykibocsátás, valamint a befizetés módozatainak megállapítása iránt. 2. Az igazgatóság javaslata az alapszabályok 7. §-ának módosítása iránt. A bank alapszabályainak 23. §-a értelmében azok a részvényesek, akik a közgyűlésén részt akarnak venni, 8 nappal a közgyűlés megtartására kitűzött határnap előtt kötelesek részvényeikét a nem esedékes szelvényekkel együtt a bank budapesti főpénztáránál (V., Vilmos császár-út 32.), vagy a bank budapesti'fiókjainál és pedig: a Fehérvári-úti fióknál, [., Fehér vári-út TJ ; a Lánchíd-téri fióknál, II., Fo-utca 1; a iMargit-köruti fióknál, 11, Margit-körút 31 — 33; a Kristóf-téri fióknál, IV., Kristóf-tér 3 ; a Mehmed smltáa-úti fxóknát, IV., Mehmed szultán-út 23 ; a Lipót-körúti fióknál, V., Lipót-kör- ut 21 : az Andiássy-úti fiuknál, VI., Andrássy-ut 33 ; az lirzsébet- körűti fióknál; VII., Erzsébet körút 2 ; • a József- és Ferencvárosi fióknál, IX., Feronc-körút 46, vagy a bank soproni fiókjánál, váci fiókjánál, bécsi fiókjánál (Wien, i, Herrengasse 2—4), sarejavói fiókjánál, konstantinápolyi fiókjánál, smyrnai fiókjánál, illetve a Fiumei Kereskedelmi Hank Részvénytársaságnál. Fiúméban, Nép- takarekpéuztar iiészvénytáis..ságnát Kaposvárott, az tílsj Hagy- kikindai Takarókpénztamal JNagyiukindán, az Egyesült Biharinegvei Kereskedelmi Bank és Központi Takarékpénztár Részvénytársaságnál Mag. váradon, a Pozsonyi Kereskedelmi és Hitelbank Részvénytársaságnál To-sonyban, a Szabadka vidéki Takarékpénztár és Kereskedelmi Részvénytársaságnál Szabadkán, a Temesvári Bank és Kereskedelmi Részvénytársaságnál Temcsvárott, végül a Bolgár Bank és Kereskedelmi Részvénytársaságnál Szófiában letétemónyezjii. Budapest, 1917. január 22. Az igazgatóság. Utánnyomás nem dijaztatik ) fi/j j |-| A - sг h I megszereti és dicséri már első próba lilitlUClIixl után a kitűnő szabású, szabályozható nyakbőségü féríi ingeket. Ajánlják kiváló minőségben és jutányos árban Vértes és Sebestyén cs. és kir. szab. fehérneműkészitők, IV., Muzeum-körut 15. sz. KÖZPONT! FŰTÉS szellőztető, vízvezetéki, csatornázási és egyéb hygienikus berendezések Riefgchi és Heraneberg r.-t. Budapest,VIII.,Kisfaludy-u. 28 b. (Bejárat Práter-utcán.)
