Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1917-11-14 / 46. szám
2 Független Budapest Óriási lárma pedig csak akkor volt, amikor — lelkesen megéljenezték Marher tanácsnok szavainak kihirdetését. A tanácsnok urnák ugyanis múlt szombaton Budapest népe előtt még az volt az őszinte álláspontja, hogy az egész margarin-botrányért a közélelmezési miniszter felelős, menjenek tehát ő hozzá és vonják őt felelősségre. A közgyűlésen már sokkal dipiomatikusabban beszélt a tanácsnok ur és a polgár- mesterrel együtt megragadta ezt. a nem legszerencsésebb alkalmat, hogy bizalmukat tüntetőleg nyilvánítsák a közélelmezési miniszter iránt. A főváros gerinctelen- ségének újabb elkedvetlenítő képét kaptuk, amikor egyik percben diszkrét célzások történtek arra, hogy a zsirhiányért egyedül a Közélelmezési Hivatal a felelős, a másikban pedig a teljes bizalom és ragaszkodás zászlóját hajlították meg a közélelmezési miniszter előtt. Marher tanácsnok felszólalása egyébként sem volt a legsikerültebb, de nem ő tehet arról, hogy ebben a hálátlan ügyben őt állították sorompóba.' A vita nívóját egyébként Földes Árpád dr. bizottsági tag felszólalása fémjelezte.. A főváros mai vezetősége valóban nem érdemelte meg, hogy Földes dr. legyen az, aki a védelmére kel. Ha mirólunk olyan dolgok derülnének ki, mint a bizottsági tag ur polgári erkölcseiről az adóbizottsági tárgyalások kapcsán, akkor jó ideig nem mernénk a nyilvánosság napfényére menni, még kevésbbé azzal vádolni az újságok. t, hogy kórusban szítják az elkeseredést a főváros ellen. Ilyen kiindulópont mellett természetesen csak az következhetett, hogy Földes dr. a leglelkesebben védte meg a fővárost s szelíd áldozati bárány- nak tüntette fel, aki némán kénytelen tűrni a Köz- élelmezési Hivatal packázásait. Szegény Bárczy, mit sem tehetett az ellen, hogy Földes dr. igy megtámogatta pozícióját s bizonnyal maga előtt is restelkedett egy kicsit, hogy őt Földes dr. ennyire védelmébe vette. Még Szilágyi Károly dr. felszólalása volt a legértékesebb, aki a margaringyártásnak legalább a jövőre nagyobb ellenőrzését kívánta, nagyobb baj azonban itt sem történt és a polgármesternek még arra sem kellett válaszolnia, miért nem fogadta a népküldöttségét. Általában könnyed, tarka hangulat uralkodott a közgyűlésen. Nem láttuk a megilletődés és aggodalom nyomait, a szeretetet és féltést, amellyel a szörnyű gondokkal terhes tél közeledtéről gondolkozni és érezni kellene. Csak nivotlan, üres és zavaros felszólalásokat hallottunk és ellenállhatatlanul éreztük, hogy nagyon sürgősen szükség van arra, hogy itt minden felujhódjék, mert minden tökéletesen megérett az elmúlásra. A községi választójog és a háború végével hazatérő tömegeknek összeforrása az itthon szenvedett néppel kell hogy végre kisöpörje a kommunális életből az összes oda nem való elemeket és Budapest dolgozó népe végre annektálja a városházát és átalakítsa a maga őszinte, becsületes képére. Hóhért Oszkár. Mosf Budapest ellátása a legfontosabb. A tizes népélelmezési bizottság múlt pénteki ülésén figyelemre méltó eszme merült fel. A nyilvánosságnak, sajnos, nincs módja ezekről a tanácskozásokról teljesen hiteles módon értesülni s igy nem tudjuk kitől indult ki az a gondolat, hogy a közélelmezési helyzetet rendkívüli közgyűlésen kell megvitatni. De mindenképen fontosnak tartjuk, hogy ezeket a kérdéseket nyilvánosan pertraktálják, mert a titkos tárgyalás egyáltalán nem nyugtalja meg a közönséget arról, hogy a főváros mindenben megteszi azt, ami helyes és lehető s ma valóban olyan a helyzet, hogy szükség van annak a demonstrálására, hogy a városházán a legmesz- szebbmenő gonddal és buzgósággal dolgoznak a lakosság ellátása érdekében. Bűn volna tagadásba venni, hogy a negyedik háborús tél küszöbén Budapest közellátása bajok és nehézségek áradatának veszedelmes sodrába került. Minden bajok egyszerre torlódnak össze s a kormánynak és a fővárosnak erői legjobb megfeszítésére van szüksége, hogy fentartsa az ellátás folytonosságát és egyik-másik szükségleti cikk körül végzetes bajok ne támadjanak. A tizes bizottság pénteki ülésén legfőbb bajként a waggonhiányt jelölték meg, amely miatt az árucikkek csak nagy nehézséggel és késéssel érkeznek a fővárosba. Különösen áll ez a szén és a burgonya ellátás dolgában. A szén- hiánynak aztán beláthatatlan következményeivel kell számolni s a bizottság ülésén leplezetlenül feltárták, hogy az egész vonalon mily súlyos konzekvenciákat vonhat ez maga után. Sok ipari üzem már ma is csak redukált mértékben képes dolgozni és félő, hogy egyes a mai időkben különösen fontos üzemek is kénytelenek lesznek teljesítőképességüket jelentékenyen leszállítani. A gázgyár és az elektromos művek szintén igen bizonytalan helyzetben vannak és egyik napról a másikra alimentálják üzemüket szénnel. Hasonló a helyzet a villamos vasutaknál is, amelyek szintén folytonosan vegetálnak szén dolgában. Ha még ehhez hozzávesszük azt a gondot, amelyet a magánlakások szénellátása elsősorban jelent, akkor valóban rendkívüli figyelemmel és aggodalommal kell kezelni ezt a kérdést és bármint lesz is, helyesebb és megnyugtatóbb, ha a közgyűlés nyilvánossága előtt beszélik meg a helyzetet. Ennek a tárgyalásnak azonnal oly komolynak, intenzívnek, szóval jelentőségteljesnek kell lennie, amint az a helyzet rendkívüli súlyának megfelel. A burgonyaellátás szintén különösen fontos, mert a tömegnek egyik legfontosabb elsőrangú élelmezési cikke s ezért sürgősen biztosítani kellene a téli szükségletet. Kétségtelen, hogy ha a Közélelmezési Hivatal megadja a fővárosnak a szabad bevásárlás jogát, akkor ma nem állna fönn az a helyzet, hogy — mint az az utóbbi napokban állandóan megtörtént — nem tudják beváltani az esedékes burgonyajegyeket s a napi burgonya felhozatal tíztől tizenöt waggon között ingadozik. A zsirellátás körül is sürgős szükség van arra, hogy a Közélelmezési Hivatalt kárpótolja a főváros a hizlalás betiltásáért s ezenkívül főként a tejfelhozatal megjavítása kell, hogy komolyan foglalkoztassa az illetékes tényezőket, mert utóbbi időben a felhozatal ijesztő mértékben apadt. Nem a főváros tehet arról, hogy a kedvezőtlen árviszonyok folytán a fővárosba irányuló felhozatal annyira csökkent, s bár a teának felemelése semmikép sem helyeselhető, az egy elrontott helyzeten most már másként aligha lehet segíteni. A múlt heti közgyűlésen kissé túlságosan erőteljes szócsata fejlődött ki Sümegi Vilmos és Hűvös Iván között, a körül, hogy ki a bűnös, a közélelmezési helyzet mai megromlott állapotaiért. A tej kérdésben a legvilágosabban megállapítható, hogy ezt az ügyet a réni kormány rontotta el, amikor nem maximálta megfelelsen az árakat az egész országban. xA Közélelmezési Hivatal űj rezsimje most már csak vergődik abban az áldatlan helyzetben, a melyet a Tisza-kormány lelkes agrárbarátsággal megteremtett, de fölötte kívánatos, hogy végre erélyes s e mellett praktikus rendelkezésekkel kibperálja közélelmezésünknek Kürthy idejéből megmaradt fekélyeit. A munkás asszony ok múlt szombati tüntetése titán a rendőrségen előállították a tüntető asz- szonyok vezetőit és ígéretüket vették, hogy nem fognak elmenni Hadik János gróf közélelmezési miniszterhez, akihez a városházán utasították őket. Ha ez a felvonulás tényleg nem is történt meg, a szombati események egyaránt mementóul szolgálhatnak úgy a városházán, minta piaristák eskü-téri palotájában. Most kell a legnagyobb felbuzdulásnak eljönnie, most kell minden kontroverzia kiküszöbölésével a legenergikusabb együttműködésre lépni a Közélelmezési Hivatalnak és a fővárosnak és valóban mindent _ megtenni a főváros téli ellátása érdekében. Es ne felejtsék el az illetékes tényezők, hogy most Budapest ellátása a legfontosabb, mert a külföld is az után fogja megítélni háborús kitartásunkat, hogy Budapest élelmezése miként állja meg a negyedik háborús tél nagy próbáját. Jön a. december, a fagy, a gond: most álljanak résen és tegyék meg kötelességüket az illetékesek, amíg a tömeg zaklatott lelke nyugodt és — amíg nem késő! A városi tisztviselők szervezkedési szabadsága. A főváros alkalmazottainak szervezkedési szabadságát az utóbbi időben többször érte oly sérelem, amely kíméletlenül nyirbálja meg a tisztviselők és egyéb alkalmazottak társadalmi jogait. Bizonyos rosszérzéssel veszünk tudomást ezekről az egyre szaporodó esetekről s nem állhatjuk meg, hogy végre szóvá ne tegyük őket. A gázgyár tisztviselőinek mozgalmát megengedhetetlen módon fojtották el. Sem a panaszbizottság elé nem engedték őket, sem pedig a tisztviselők szociális egyesületeiben való részvételt nem tűrték meg. Bizonyos, hogy a gázgyár igazgatósága sok mindent megtesz tisztviselői jólétének előmozdítása érdekében s ezért meleg dicséret illeti meg, de semmi sem mentheti azt az eljárást, hogy a szociális szervezkedés századában megtiltják a tisztviselőknek, hogy bármely társadalmi egyesülés tagjai legyenek. Az elektromos művek tisztviselőinek szervezkedési mozgalma is nagy nehézségekkel küzd s legutóbb a fővárosi kórházak igen rosszul dotált személyzete fizetési mozgalmának letörése, a mozgalmat vezető orvos elbocsátása keltett kinos visszatetszést. Elképedve kérdezzük: mi dolog ez ? Micsoda zsarnok munkaadói szellem vert gyökeret a városházán? Szégyenletes, hogy épen a főváros közhatósága, amelynek féltékenyen kellene őrködnie a polgári jogok felelt, ilyen önkénykedésre ragadtatja magát. Ezt ma már magánmunkaadótól is megütközéssel fogadnók, mennyivel súlyosabb beszámítás alá esik ez azonban, ha a főváros csinálja. Nagyon rossz színben tünteti fel a fővárost ez az eljárása és igen kívánatos volna, ha ilyen esetek többé nem fordulnának elő. Nincs azon semmi félteni való, ha a tisztviselők szervezkedni akarnak s a főváros épen azzal, hogy megakadályozza a szervezkedést, azt a hitet táplálja, hogy tisztviselőinek bőven van okuk arra, hogy érdekeik védelmére sorakozzanak. xAzt kell feltételeznünk, hogy a főváros tisztviselőit szigorúan benn akarja tartani a nyomorúság kordájában s ezért erőszakkal vonja meg tőlük azt a jogot, amelyet ma már a legutolsó munkás is szabadon gyakorolhat. Teljesen szabad teret kell engedni a tisztviselőknek a szervezkedésre, már abból az okból is, mert a titkos mozgalmak mindig veszedelmesebbek, mert elkeseredettebbek. A főváros tisztviselőit a mai viszonyokra való hivatkozással serit szabad jogaiktól megfosztani, mert épen ők azok, akik mindig mintaszerűen teljesítették munkájukat, holott közben nyomorogtak és szenvedtek. Szégyeljük nagyon, hogy a városházán, ahol a szociális szellemet oly fennen hirdetik, épen a város hivatalnokokkal szemben ily dolgok megtörténhettek. Furcsán fest ez a liberálizmus és megdöbbentő, hogy kezd már rendszerré válni a fővárosnál. Óva intjük az illetékeseket, hogy változtassanak magatartásukon, mert amit most csinálnak, az annyira felháborító, hogy nem lehet eléggé elitélő a bíráló szó, amit fölötte elmondanak s annyira nem méltó a fővároshoz, hogy megrendíti a hitet demokratikos és liberális érzéseiben. kötvények a legelőnyösebbek élet-, tűz-, baleset szavatossági-, betöréses- [opás elleni, üveg-, jég- és állatbiztosításoknál Felvilág ősit ásókkal, prospektusokká és díjajánlattal szívesen szolgál a Általános Biztosító R.-T. igazgatósága Budapest, VII. kerület, Károly-körút 3. szám és a társaság képviselőségei az ország minden részében. Összes biztosítékok 22 millió korona. — Kartellen kívül. Részvénytőke 6,000.000 korona. Telefon: 153—98, 2—11,2—12. *♦ K0VALD FEST> tisztíts ■ W oLbU Gyüjtőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képvis Gyár és főüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utca 35—37. Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58—45, 128—13.
