Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1917-10-17 / 42. szám

Tizenkettedik évfolyam. 1917. október 17. 42. szám.

Várospolitikai lap, a Budapesti függetlenségi és 48-as párt, valamint

az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek hivatalos lapja.

MEGJELENIK minden szerdán, a szükséghez képest többször is. ♦ Előfizetési ára a „NAGY BUDAPEST“ melléklettel együtt: Egész évre 20 kor. Félévre 10 kor.

Főszerkesztő: DR- SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

Budapest, VII., Szövetség-u. 22.

TELEFONSZÁM: József 45—82.

Szervezkedésre

valóban szükség volt s hogy ezt a függetlenségi pártok kooperáltan tették meg, tényleg helyes és főleg időszerű. Budapest polgársága semmire sincs jobban rászorulva, mint az egészséges vezetésre, amelynek kitűnő érzékkel kell alkalmajdsbcínia a fővárosi társadalom élet- szükségleteihez.

Az a szervezet, amelynek alakulását vasárnap határozták el a függetlenségi szervezkedő gyűlésen, tulajdonképen nem uj, mert már a koalíció legelső idejében is »megalakult«. Az idő és az események azonban lecsökkentették a jelentőségét és értékét a minimumra. S amikor Budapest tiz választókerületéből kilenc függetlenségi képviselőt választott, a polgárság túlnyomó része szabadelvüpárti égisz alatt klikkzászlók köré csoportosult. A helyzetnek ez a szignaturája okozta azután, hogy a munkapárt megalakulásakor ez a szabadelvüpárti klikktábor mindjárt politikai keretet is kapott.

Vájjon ebből az következnék-e, hogy Budapest érett polgársága nem termékeny talaj a függetlenségi eszmék számára, ezt erősen kétségbe kellene vonnunk. A helyzet az, hogy a polgári rétegek túlnyomó része gyakorlati érzékű s elsősorban helyi politikát tiz. A koalíciós függetlenségi szervezet pedig annyira elmerült az országos politika jelszavaiban, hogy a községi politika követelményeivel egyáltalán nem törődött.

A budapesti függetlenségi szervezetnek ez a gyengesége okozta azután azt, hogy a munkapárt, amely a klikkek segítségével városi jelszavak alatt valósággal ráfeküdt az autonómiára, teljesen háttérbe szoritotta a kerületi függetlenségi szervezeteket s egyedül а VII. kerületi függetlenségi párt maradt meg épen és agilisnak a koalíciós fellobbanásból.

A függetlenségi politika országos vezetői nem tanultak túlságosan sokat ebből a' tanulságból ezúttal sem. A szervezkedő gyűlésen sok szó esett mindenről, de a legkevesebb azokról az igényekről, amikkel Budapest polgársága ma minden kormányzattal szemben teliép. Ez külön társadalom, amely a maga autonómiájának olyan keretében, ami számára egyenlő jogokat és igazságos kötelezettségeket biztosit, a függetlenségi eszmékért a leglelkesebben tudna hevülni. De a filius ante patrem elvet nem hajlandó akceptálni. Előbb szüksége van arra, hogy az autonómiában megerősödjék s cs:ik azután lehet benne elég energia a függetlenségi eszmék propagálására.

A vasárnapi gyűlés nagy szónokai elmulasztották azt, hogy olyan fővárosi községi prog- ramniot adjanak, amely egy csapásra a függetlenségi zászló táborába terelte volna az egész polgárságot. Ajánljuk tehát az eszme diadalának őszinte bajnoki szivéből, hogy a legközelebbi nagy szervező gyűlésre állittassék fel az a városi programm, amellyel az országos függetlensági pártok a függetlenségi eszmét Budapesten kibővíteni, egészséges és ' reális tartalommal megtölteni akarják. Enéikül — előre megjósolhatjuk — minden agitáció csődöt fog mondani. Budapest polgársága a függetlenség értelmezésénél mindig abból indul ki, hogy minden befolyástól függetlenül intézhesse a maga sorsát a fővárosban és egyforma joga legyen a közgyűlésen azokkal szemben, akik a városi hatalmat évtizedek óta valósággal kisajátították maguknak.

MÉRLEGEN.

*

»A klikkek

és a had adók« cimen a Déli Hírlap leleplezte azokat az agitációs eszközöket, amelyekkel a klikkek városi bizottsági tagjai az adókivető bizottságokban kerületi szervezeteik számára tagokat verbuválnak. Valóban aljas és felháborító esetekről rántja le a leplet ez a közérdekű felszólalás. Mi már esztendők óta hirdetjük, hogy ezen a téren a legsúlyosabb visszaélések történnek és kérve kérjük az illetékeseket, hogy reformálják meg az adókivető bizottságokat, amelyek ma Budapesten nem az igazságos megterhelés állami eszközei, hanem közönséges kortesszervezetek, amik büntetnek vagy jutalmaznak az adókivetéssel aszerint, ahogy kerületi klikk-szervezetüknek tigja vagy ellenfele az adóalany. Ez a helyzet hovatovább teljesen tűrhetetlenné válik s ha idejekorán nem orvosolják, Budapest legveszedelmesebb rákfenéje lesz.

*

Grecsókot

hívének vallja az Ehrlich-párt is, amely bizottsági tagságot juttatott neki. De a miniszter ur a nyilvánosság elölt az alkotmánypárt tagjaként szerepel. Vájjon mióta van közük Ehrlichéknek az alkotmány- párthoz? Egészen sajátságos dolog, hogy valaki a pozíció kedvéért egyszer ilyen, máskor amolyan politikai égisz alatt található. Ha Ehrlichnek joga lehet dicsekedni azzal, hogy Grecsákot ö segítette a városatyai nimbuszhoz, ebben az esetben az igazságügy- miniszter urnák igazán nincs szüksége arra, hogy az alkotmánypárt berkeiben húzza meg magát. Ehrlich akkora hatalom valóban, hogy az ö segítségével Gre- csák igazságügy miniszter lehetett volna munkapárti táborban is.

*

Az ipari

munkásság ellátása ma olyan elsőrendű érdek, amely minden mást háttérbe szőrit. Ezért csak helyeselni lehet a közélelmezési miniszternek azt a kijelentését, hogy ebben a kérdésben minden akadályt el fog hárítani az útból, hogy a munka zavartalansága bizto- sittassék. Van ebben a kijelentésben valami, amit szívesen pointiroznánk, ha nem lenne háború. így azonban megelégszünk -az egyszerű leszögezéssel s csak hangoztathatjuk mi is, hogy a munkásság, mint a főváros társadalmának jelentős része, ezt a hatósági elbánást joggal elvárhatja.

A főváros és a lakáskérdés.

(Déri Ferenc dr. alpolgármester nyilatkozata.)

A főváros a lakáskérdés megoldására nagyobb- szabásu tervekkel foglalkozik s a teendők dolgában az elmúlt héten a városházán ankétet tartottak. Felkerestük dr. Déri Ferenc alpolgármestert, akinél az ankét eredménye iránt érdeklődtünk. Déri alpolgármester a következőket mondotta nekünk :

— A lakáskérdésben a múlt héten megbeszélést tartottunk, amety több napon át tartott. Ez azonban nem volt formális értekezlet, csak beszélgetés a lakáskérdés különböző részleteiről. A tanács ugyanis előterjesztést szándékozik tenni a közgyűléshez a lakáskérdésben s az előterjesztés kidolgozásával a szociálpolitikai ügyosztályt bízta meg. A lakáskérdésnek azonban olyan sokféle részletei vannak s az egyes részletkérdéseknek a megoldása is annyiféle szempontnak a figyelembe vételét teszi szükségessé, hogy kívánatosnak látszott az, hogy az érdekelt ügyosztályok vezetői és a lakáskérdéssel foglalkozó más tisztviselők egymás között előzetesen megbeszéljék a kérdést és annak egyes részleteit. Azért hívtam össze, a polgármester úr [megbízásából, az értekezletet.

— Mik az értekezlet javaslatai ? —- kérdeztük ezután.

— A megbeszélés anyaga arra fog szolgálni, hogy azt a szociálpolitikai ügyosztály az előterjesztés előkészítésénél felhasználhassa. Javaslatokat az értekezlet nem tett. S Így legfeljebb azt jelenthetem, hogy mely kérdésekkel foglalkozott. Rámutatott mindenekelőtt a leszerelésnek a lakáskérdéssel való összefüggésére, a lakáskérdésnek a gazdasági viszonyokkal, különösen az átmenetgazdaság idejében való kapcsolatára s ezen szempontokból a kérdés rendezésének országos jelentőségére. Foglalkozott azután a magánépit- kezés fellendítésének az előfeltételeivel. Az építési kölcsönök kérdésével, az építési szabályzat revíziójával, az építési anyagok kérdésével, a munkáskérdés előzetes rendezésével, az adókedvezmények kérdésével, a moratóriumnak és a kivételes lakásbérrendeletek- nek a magánépitkezésre való hatásával.

— A magánépitkezéshez szükséges előfeltételek megteremtésének a nehézsége, sőt egy- ideig a, lehetetlensége, természetszerűleg vezet a hatósági lakásépítés kérdésére. Ennél a kérdésnél megbeszélés tárgya volt a főváros szerepe és az állam feladata, a hatósági lakásépítő akció céljai, formái és feltételei, valamint az építési programm elkészítése.

— Szó volt továbbá a közhasznú szövetkezeti lakásépítésről s az ilyen alakulásoknak nyújtható kedvezmények kérdéséről.

Kiterjedt azonkívül a megbeszélés a községi telekpolitikának, közlekedési politikának és az