Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1917-10-03 / 40. szám
f üggetlen Budapest szűnnie. A belügyminisztérium nem tűzhet jobb célt maga elé, mint hogy az egész ország szociális színvonalát odáig emelje, ahol- a főváros ma áll, — az eddigi kormányok minden kerékkötő munkája dacára. Ha a kormány megértő és gyors támogatásban fogja részesíteni a fővárost, ezzel a legdusabb reménységeket támasztja a jövőre. Ha a minisztérium gáncsos- kodása megszűnik és véget ér az az állapot, hogy a belügyminisztérium a főváros minden szép szándékának temetője, a belügyminisztérium Budapest ügyeinek és a lakosság jólétének szerető gondozója és fejlődésének legfőbb mozgatója: Nagy-tíudapest minisztériuma lesz. A főváros uj adói és a kormány. A kormány és a. főváros közötti egyetértés mani- fesztációjának volt egy méla akkordja : a kormány a polgárságot terhelő uj adók jóváhagyásával adott nyomatékül friss rokonszenvének. De ez a momentum elsikkadt abban az örvendetes hangulatban, amelyet Vázsonyi megjelenése és a Wekerle leiratából áradó jóindulat keltett. A kormány leirata elmondja, hogy a kormány az igénybe venni kívánt- bevételi források közül nem járulhat hozzá ahhoz, hogy az állami hozadéki adók közül a házadót a fővárosnak engedje át. Nem teljesítette a kormány azt a kérést sem, hogy a főváros adókezelési költségeihez méltányos és igazságos ösz- szeggel járuljon hozzá, továbbá, hogy a jövedelemadó és a hadinyereségadó megpótlékolható legyen, bár az utóbbi ellen nincs elvi kifogása. A házadó átengedésének megtagadása Bárczy egyik kedvenc adópolitikai tervének részleges elodázását jelenti. Emlékezetes az az adóprogramm, amelyót Bárczy a költségvetés tárgyalásakor a pénzügyi bizottságban kifejtett. Ennek igen lényeges pontja volt a házadó átvétele a kormánytól megváltás utján. Az állampénzügyek tehát semmiben sem szenvedtek volna kárt, úgy látszik azonban, hogy Wekerle jövő adópolitikai terveivel nem egyezik az, hogy a házadót a fővárosnak engedje át. A házadónak fokozatosan telekérték- adóvá való konvertálása ezzel csak részleges halasztást szenved, mert a háztulajdonosokkal szemben bizonyos konverziót rejt magában az is, hogy a ház- bérfillért a telekértékadó behozatala kapcsán leszállítják. A német városok és" községek már régebben keresztülvitték, hogy a házadót, amely tisztára községi természetű, átengedjék nekik s a fővárosnak ez a kívánsága nálunk sem maradhat sokáig fejlesztetlenül. Az adókezelési költségek részleges megtérítése régi kívánsága a fővárosnak. A kormány most sem haj. landó teljesíteni, de ez jelentőségben elenyészik amellett az örvendetes tény mellett, hogy a kormány hajlandó a főváros háborús kiadásai közül az államra tartozókat megtéríteni. Már érzékenyebb pénzügyi veszteséget jelent a főváros számára az, hogy a jövedelemadó és hadinyereségadó megpótlékolásához nem járult hozzá a kormány. Ha azonban számbavesszük, mennyi jövedelmező adót hagyott jóvá a kormány — köztük a telekértékadót is, amelynek jóváhagyása a demokratikus adópolitika szempontjából rendkívüli nyereség—- s ezt összehasonlítjuk azokkal a kilátásokkal, amelyekkel a Tisza-kormány uralmon maradása esetére kecsegtethette volna magát a főváros : akkor kétségtelenül nagy megelégedéssel kell tudomásul venni Wekerle leiratát. A vigalmi adót és speciálisan a kártyajáték községi megadóztatására például igen kevés remény volt a Tisza-kormány ideje alatt. Teleszky ismételten jelét adta annak, hogy ezt az adót az állam részére tartja fenn, holott épen ennek megvalósulását látták szívesen, mert szórakozást és fényűzést adóztat meg. Jóváhagyja a kormány a szemétfuvarozási díj emelését is. A telekértékadó jóváhagyásának nagy fontosságát nem lehet elvitatni s kétségtelen, hogy egy új szociális adópolitikai irány kezdetét jelenti. A félszázalékos telekértékadó hatását nem becsüljük túl s kétségtelen, hogy a mai nehéz építkezési viszonyok közt életbeléptetését nem fogják tömeges lakásépítkezések követni. De le fogja törni a telekspekulációt és nagy útmutatás lesz az igazságos, korszerű adópolitika irányában. A »Független Budapest« hasábjain nem kell egyébként ennek az adónak nagy értékét és jelentőségét fejtegetnünk, hiszen kezdettől fogva legintenzivebben vettük ki részünket a megvalósításáért folyó akcióból. A íőyárosnak nyolcadfél milliót hoz a telekértékadó és ezt a tekintélyes jövedelmet valóban olyan adónemből huzza a főváros, amely szociális szempontból nemcsak nem káros, de a legmesszebbmenően üdvös és hasznos. Csupán a közlekedési adó és csekély részben a gáz- és villanyadó antiszociális. Ezekkel szemben is kifejtettük annak idején véleményünket. A közlekedési adó megvalósulásának megvan az a nagy, bár negativ haszna, hogy a tarifareviziót jó időre lehetetlenné teszi. Vázsonyi tavaly a pénzügyi bizottságban még ellenezte a közlekedési adót. de úgy látszik, utóbb a huszfilléres taritarevizióra való tekintettel akceptálta s nem gördített akadályokat a jóváhagyása elé. A villany- és gázadónál annak idején Vázsonyi indítványára a kisembereket védő módosításokat tettek a javaslaton s ezzel az adó ellen elhangzott legfőbb kifogások mindenesetre tárgytalanná váltak. A legörvendetesebb az, hogy a kormány elismeri, hogy a főváros háztartását a háború folytán olyan jelentékeny kiadások is terhelik, amelyek nem helyhatósági jellegűek, hanem valójában az állami kiadások közé sorozandók. A főváros deficitje az ezekből a költségekből előálló, nem jelentéktelen összeggel olyan módon csökken, amely a főváros szempontjából mindenképen a legkivánatos- sabb. Itt mutatkozik meg legimpozánsabban a kormány jóindulata s ez az, amit Tiszáéktól legrózsásabb ábrándjai között sem remélhetett a. főváros. A főváros pénzügyi problémái. (A hadikölcsön után jön a városi kölcsön ? — Nem pörölhet a Közúti a közlekedési adó miatt. — Az államot illető háborús kiadások. — A Közútit nem váltják meg a háború alatt.) A »Független Budapest« munkatársának alkalma volt több aktuális vonatkozású kérdésről beszélgetést folytatni egyik városházi vezető személyiséggel. Arra a kérdésünkre, vájjon a törlesztéses kölcsön tervét elejtették-ej informátorunk a következőket mondta: — A főváros kissé rosszul választotta meg az időpontját annak, amikor nyilvánosságra hozta a kölcsön tervét. Természetes, hogy a. kormány most ellene van a városi kölcsönnek, mert a hetedik hadikölcsön a legnagyobb gazdasági erőfeszítést kívánja meg s nem volna illő, hogy a főváros rontsa a hadikölcsön kilátásait. A hadikölcsön-aláirás azonban novemberben véget ér és akkor a főváros számára szabad lesz a tér. A törlesztéses kölcsön eszméjét tehát nem ejtette el a főváros, hanem csak elodázta. A folyószámla-kölcsön nem volna előnyösebb a törlesztéses kölcsönnél s az utóbbi mindenképen a legillőbb kölcsön- forma a főváros számára. Felvetették a sorsjegy-kölcsön eszméjét is és ezt azzal propagálták, hogy Párisban a sorsjegy-kölcsön az egyedüli kölcsön-tipus. Amikor ezt ajánlják, felejtik azt, hogy a párisinak természetében fekszik a nyereményes játék, mig nálunk az Osztálysorsjáték is nehezen tudott meghonosodni. •—- Mikor hagyják jóvá az uj adókat? —• A pénzügyminisztérium most küldte át a főváros előterjesztéseit a belügyminiszternek, és még egy-két hónap eltelhetik, amig a jóváhagyás leérkezik. — A Közúti nem fog további nehézségeket támasztani a közlekedési adó ellen ? •—■ A helyhatósági törvény értelmében a Közúti részéről a belügyminiszteri jóváhagyás után rekrimi nációnak helye nincs. Ha a Közúti mégis a közigazgatósági bírósághoz fordul, ez a lépése teljesen eredménytelennek fog bizonyulni. — A főváros háborús kiadásai közül azokat, amelyek az államot illetik, mikor közli a főváros a kormánnyal ? — A pénzügyi bizottság legelső ülésén, amely valószínűleg e hét péntekjén lesz, a pénzügyi osztály előterjeszti azoknak a háborús költségeknek lajstromát, amelyek az államot terhelik. Az első közgyűlésen, amely október 10-én vagy 17-én lesz, szintén tárgyalásra kerül ez a költséglajstrom s a kormány hihetőleg módot fog találni arra, hogy ezeket a kiadásokat megtérítse a fővárosnak. — Végül megemlítettük, hogy a közlekedési adó életbelépésével kapcsolatban olyan híreket terjesztenek, hogy a Közúti és a Városi fuzionálni fog. Erre vonatkozóan, a következő információt kaptuk : — A fuzió-hirek teljesen alaptalanok s csakis tőzsdei hangulatkeltés lehet a céljuk. A megváltásról sem lehet szó a háború alatt s rosz- szul teszik azok, akik azt hiszik, hogy a fővárosnak egyéb gondja sincs, mint hogy a közlekedési adó miatt valamikép megvigasztalja a Közútit. Hírek a városházáról. Festeíich Géza gróf alpolgármester halála meleg részvétet keltett a városházán, amelytől az utóbbi időben már távoltartotta betegsége. Élete és munkája azonban meg fog maradni jó emlékezetében azoknak, akik vele érintkeztek és akik a város érdemes tisztviselőinek munkásságát számon tartják. Rokonszenves, buzgó főtisztviselője volt a fővárosnak s nem rajta múlott, hogy munkásságát a nyilvánosság kevésbé ismerhette meg. Emlékét a főváros kegyelettel őrzi meg. Lakásépítkezések a háború alatt. Értesülésünk szerint a Lakásépítési Állandó Bizottság elkészült azokkal az előterjesztésekkel, amelyeket a lakásínség enyhítésére feltétlenül szükséges építkezések dolgában a miniszterelnöknek t.sz. A L. A. B. azt javasolja, hogy még a háború tartama, alatt hatezer egyszobás kislakást építsenek. Az építőanyag beszerzése céljára Építőanyag-központ felállítását sürgetik. KülönöseA fontosnak tartják, hogy a hadsereg által a háború elején lefoglalt sok építési anyagból a megmaradt nagy felesleget felszabadítsák. A L. A. B. előterjesztéseit rövidesen eljuttatja a miniszterelnökhöz, aki a közeli napokban összeül a L. A. B. végrehajtó bizottságával, hogy a lakásépítkezések dolgában meghozhassa döntését. A József-fiárvaház telkének beépítése. A főváros tudvalévőén a József-fiárvaház telkét beépítteti tisztviselő-lakásokkal. Ezekre a bérházakra tervpályázatot irt ki a főváros. A pályázat október elsején járt le és igen dús eredményt hozott. A bizottság szerdán nyilvánosan bontja fel a pályaműveket. A Vigadó bérlete. A Vigadó beriete 1021-ben jár le, a fővárosnak azonban már tavaly jogában állott volna felmondani a bérletet özvegy Evva Lajosnénak. A háborúira való tekintettel azonban meghosszabbították egy évvel a felmondási időt s egyben a bért 42.000 koronáról 48.000 koronáira emelték fel. A I meghosszabbítás most jár le s a legközelebbi közKflVli П fest, tisztit! Budapest, VII., Szövetség-utca 35—37. V W. iLlJ Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58—45, 128—13.
