Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1917-10-03 / 40. szám
független Budapest gyűlés fogja eldönteni, hogy újabb meghosszabbítást adnak-e, vagy pedig nyilvános pályázatot írnak ki. A pénzügyi bizottság pénteken tárgyalja ezt az ügyet. Ki lesz az uj alpolgármester? A főváros uj harmadik alpolgármesteri állására a legkomolyabb jelöltek Folkusházy Lajos és Márkus Jenő dr. tanácsnokok. Evyként érdemes tagjai a tanácsnak s a viszonyok rövid időn belül talán úgy is alakulnak, hogy mindkettőjük feljebb emelkedik pályáján. Folkusházyt az ancienitás jogán elsőbbség illeti Márkussal szemben. Munkás egyénisége, amely törhetetlen szorgalommal dolgozott a főváros háborús közellátásán, nagy becsben áll a törvényhatóság tagjai között. Viszont rendkívüli szimpátia, tisztelet és szeretet fordul Márkus Jenő dr. tanácsnok felé, aki • kiváló tehetségével. pompás munkaképességével és megnyerő, egyéni szeretetreméltóságával igen nagy népszerűségre tett szert a városatyák és a polgárság körében is, amely ismeri és becsüli nem újkeletű demokrata politikai meggyőződését is. A megüresedő tanácsnoki állásra is egyformán kitűnő városi tisztviselők, WUtinger Gyűlő, Sztankovics Szilárd főjegyzők és Miklós Elemér dr. tanácsjegyző a jelöltek. A közgyűlésnek valóban nehéz lesz eldönteni, hogy az alpolgármester- és tanácsnok-jelöltek közül, kit illet meg az elsőbbség, ki az érdemesebb ? PÉNZ ÉS HITEL. A bankok háborús problémái. A nagy átalakulások, amelyek a háború következtében a gazdasági élet minden terén végbemennek, természetszerűleg a pénzintézetek üzletvitelében is mélyreható változásokat hoztak létre. Szinte észrevétlenül, napról-napra uj szempontok merültek fel, régtől átszűrt bankári bölcsességek, avatott fináncelmék tapasztalatai megdőltek és egyik napról a másikra uj nézőpontok felé kelett a bankpolitikát irányítani. Egész üzletágak elmaradtak, újak keletkeztek, a régi metódusok helyett uj eszközöket kellett alkalmaznia és nemcsak az üzletvezetés szempontjai változtak igy meg, (hanem újjáalakult az egész bankszervezet. Bátran állíthatjuk, hogy ez a gazdasági tényező : nagybank, egész más fogalmat takar ma, mint békeidőben és a kapi- talisztikus gazdálkodás nagy bentrumaj a háború alatt nem hogy megfogyatkoztak volna, hanem meg növekedtek jelentőségben, mert a háború pénzügyi követelményei a közérdek irányában terelték működésüket. ' Elmaradt csaknem lelj esen a leszámítolási üzlet váltóanyag hiányában, amely békeidőben a legfontosabb üzletág volt. ezenkívül a bankokba terelődtek nemcsak a termelés fölös tőkéi, hogy ott és akkor találjanak elhelyezésre, amikor és ahol arra a ki- hetvezés lehetősége megvan, hanem a pénzzé felváltott árukészletek, a hadseregszállitások anyagainak ellenértéke. mindaz, ami a háború tolyamán nyers- és késztermékből készpénzzé változott át. a bankokhoz került, hogy ott gyümölcsöző elhelyezést nyerjen. Ez a nagy tőkeáramlat, amely a százmilliós betéteket egyszeriben milliárdos betétekké duzzasztotta fel. akkor került tehát a bankok kezelésébe, amikor a kihelyez- hetési lehetőség a legkisebb volt. A békeidők normális hitelüzletei úgyszólván teljesen kiapadtak és mint csaknem egyedüli hitelkérő az állam lépett fel, amely közvetve vagy közvetlenül veszi igénybe legnagyobb részét annak a tőkének, amely a bankok pénztárainál egybe- gyül. A nagy betétekkel szemben az aktívák leg* nagyobb része mint hadikölcsönkötvények. hadiköl- csönlombardok. állami kincstárjegyek, állami tartozások jelentkeznek és igy minden bank úgyszólván egy- egy állampénztárrá alakult át, amely szervezetével a hadviselés szolgálatába állott, közvetítő lett a tőkeelhelyező közönség és az állam között és verbuváló erejével az állam rendelkezésére bocsátja mindazon eszközöket, amelyek az országban felgyülemlenek. Ez a tevékenység nem lett volna lehetséges azon nagy bizalom nélkül, a mellyel nagybankjaink hírnevüket évtizedeken át megalapozták és nem lett volna lehetséges azon gazdasági kultúra nélkül, amely bankjaink felkészültségében és üzleti nívójában megnyilvánult. Az uj tőkék keletkezése, e hadiköicsönjegyzések demokratizálták a banküzletet, mert hisz a népesség legszélesebb rétegeit bankügyfeleknek nyerték meg és az a szóval és Írásban, utazásokkal és az ügykezelés egész propagandájával keresztülvitt agitáció, amely a háborús banküzlet mellett elengedhetetlen volt, fokozta 3 legszélesebb rétegek gazdasági megértését és egy intelligensebb közgazdasági közvéleményt teremtett. Jelentős változáson ment át az iparnak a pénzkoncentrációkhoz való viszonya is. A hazai ipar bámulatosan tudott alkalmazkodni a háborús szükségletekhez és csodának beillő az a készültség, termelési fokozás és terjeszkedési munka, amit a háború ezer nehézsége közepette ki tudtak fejteni. A háború után fogjuk csak megállapittatni, hogy a külföldtől való behozatal elmaradását mely kvantumokkal tudta a magyar ipar pótolni és a hadsereg szükségleteiben milyen k^ótaarányb^n tudott magának Ausztriával szemben részt biztosítani. Még az ipari viszonyok ismerőit is meglnpte, hogy valóságban mily fejlődésképes iparunk van és ha egyszer ennek méltatására fog sor kerülni, aligha lehet majd elzárkózni annak megállapítása elől, hogy a pénzintézeteknek e téren milyen része volt. Azokkal szemben, akik csak támadni valót találtak a bankok háborús üzleti politikáján, jó lesz egyszer emlékezetükbe hozni, hogy Magyarországon előbb volt banktőke, mint magántőke. Mig a külföldön mindenfelé az" ipád vállalkozások alapításának kockázatát, a kezdet nagy nehézségeit az egyéni váilalko- zás viselte, Magyarországon ezt a terhet, munkát cs kockázatot legnagyobbrészt a bankok h udozták. Ipari vállalataink nagyrésze a bankok üléstermeiben alakult meg. Az első beruházások, a szellemi irányítás innen nyert tápot és a magvsr ipar létele ezen közreműködés nélkül szinte elképzelhetetlen. > «*» ♦ <a> ♦ «а» ««►»«►♦о» <r& * <в> •» «3» ♦ о * *.«»»«»» <х» •«», Közgazdasági hírek. A százmilliós Magyar Bank. A »Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság« igazgatósága e hó 24-én tartott ülésében határozta el, hogy október 9-ére rendkívüli közgyűlést hiv egybe, melynek javaslatot fog tenni az intézet jelenlegi 80 millió koronás alaptőkéjének 100-millió koronára való fölemelése iránt. E javaslat értelmében az igazgatóság az újonnan kibocsátandó összes részvénytőke 4: 1 arányban a részvényeseknek fog elővételi jogot biztosítani, a még megállapítandó föltételek mellett. Elhatározásánál tekintettel volt az igazgatóság a bank üzletének és üzletforgalmának minden téren való újabb nagyarányú növekedésére, az érdekkörébe tartozó vállalatok fokozott fejlődésére és újabban keresztülvitt, valamint még tervezett alaptőke-szaporításaira, továbbá belföldi és keleti érdekhálóz ttálnak már végrehajtott és még folyamatban lévő újabb kibővítésére ; különösen kiemelendő a vidéki pénzintézeti érdekeltségnek és az építőiparban birt érdekeltségnek kiterjesztése (figyelemmel a háború után e téren várható föladatokra), úgyszintén a mezőgazdasági ipar és az idegenforgalom fejlesztését célzó vállalatok létesítése. Nem volt végül figyelmen kívül' hagyható a bank által kézéit’ idegen tőkék újbóli jelentékeny növekedése sem ; az 1916. december 31-iki mérlegben kimutatott 420 millió koronányi betétállománnyal és hitelezői tétellel szemben ugyanis a bank által kezelt idegen tőkék összege a legutóbbi hónap végén már 545-millió koronára növekedett. A tőkeemelő művelet révén. -— melynek keresztülvitele -egyébként már eleve biztosítva van - - az. intézet saját tőkéinek összege olyan erősödést ér el, hogy az a bank fejlődésének további történetében fontos lépést fog jelenteni. A Rimamurány-Salgóíarjáni Vasmű Rt. legutóbb tartott igazgatósági ülésén jelentették be, hogy dr. Biró Pált, a magyar gyáripar egyik kimagasló, nagyképzettségű szakférfiút a társaság vezérigazgatójává nevezték l<i. A Hazai Bank Részvénytársaság folyó évi szeptember hó 27-én Dániel Ernő báró elnökletével rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen egyhangúlag elhatározta, hogy az alaptőkét 70.000 darab uj, az üzlet eredményében 1918. évi január hó 1-től kezdve részesedő részvény kibocsátáséival 50 millió koronáról 64 millió koronára felemeli. A közgyűlésnek további határozata szerint az újonnan kibocsátandó részvényekből 62.500 darab-a régi részvényeseknek felajánl- tatik és pedig úgy, hogy minden 4 darab régi részvény jogán 1 darab uj részvény vehető át 375 koronás árfolyamon az igazgatóság által megállapitandó részletes módozatok szerint. Egyszersmind felhatalmazást nyert az igazgatóság arra, hogy a megmaradó 7500 darab részvényt szabadkézből, de csak 375 koronás árfolyamon felül értékesíthesse. A felpénz a kibocsátás költségeinek levonása után a rendes tartalék- alaphoz csatoltatik. Az alaptőkefelemelés sima lebo- nj'olitását a Pesti Hazai Első Takarékpénztár-Egyesület által alakított szindikátus biztositja. Az igazgatóság még azt jelentette be a közgyűlésnek, hogy a bank üzletei az alaptőkének a folyó év elején 50 millió koronára történt felemelése óta nemcsak kiterjedésükben növekedtek, hanem azok jövedelmezősége is gyarapodott, úgy hogy a felemelt alaptőke után a folyó évre a múlt évinél nagyobb osztalék várható. Jubiláló sörgyár. Ebben a hónapban tartja 25-ik évi jubiláris közgyűlését a Kőbányai polgári sörfőzödé r.-t. A társaság, mely 1.892-ben alakult 3 millió К alaptőkével, részvénytőkéjét 1904-ben 4 millióra, 1907-ben 5 millióra és 1916-ban 71/- millióra emelte fel. A vállalat telepe évenkint 400.000 hektoliter sör termelésére van berendezve. A vállalat felvirágzása elsősorban dr. Freund Antal és Freund Emil igaz- ' gatóknak köszönhető, akik nagy szakértelemmel és kiváló üzleti érzékkel intézik a társaság ügye t A Magyar Cipőbeszerző Részvénytársaság múlt vásárnap tartotta meg alakuló közgyűlését. A közgyűlésen dr. Ábrahám Dezső országgyűlési képviselő, a magyar cipészek és cipőkereskedők országos egyesületének elnöke, a részvénytársaság alapitó tagja elnökölt. Megnyitó beszédében konstatálta, hogy az 1 millió korona alaptőkének 30 százaléka befizettetett s az alakuló közgyűlés határozatképes. Utána dr. Kertész Adolf, a részvénytársaság ügyésze ismertette az alapszabályokat, melyeket a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Ezután az igazgatóságot választották meg. Elnök lett : Kaffka László ny. államtitkár, Lédermann Mór és dr. Abrahám Dezső alelnökök, Kramer Aurél vezérigazgató. Goldberger J. Emil ügyvezető igazgató lett. Igazgatósági tagokul a következőket választották meg: Schwarz Ármin. Lichtmann Jenő, Schwarz Illés. Sugár Zsigmond. Angyal Kálmán, Herz József, László Jenő és Babocsai Tivadar. A Magyar Gázizzófény r.-t. tőkeemelése. A Magyar Gázizzófény Részvénytársaság október hó 8-án rendkívüli közgyűlést tart. melyen az alaptőke felemeléséről fognak tanácskozni. Az eddigi 1.800.000 korona alaptőkét 3,000.000 koronára emelik fel. Az Erdélyi Erdöipar r.-t. tőkeemelése Az Erdélyi Erdőipar r.-t. e héten tartott közgyűlésén elhatározta, hogy 2,784.000 К alaptőkéjét 10,000.000 koronára emeli fel. A régi részvényesek tiz régi részvény alapján huszonöt uj részvényt kapnak. Az elővételi jog gyakorlata végett a régi részvények október hó 25-ig bemutatandók a társaság pénztáránál vagy az Angol-Osztrák Bank budapesti fióktelepénél. Felelős kiadó: ß. Virágh Géza. A „MODIANO-CLUBSPECIALITÉ“ sodornivaló szivarkapapirnak ára bbksü SiBlér. 1 könyvecskében 63 lap van. Minden könyvecskén rajta van a védjegy és a gyáros aláírása : Britannia szálló Télikert éttermében Toll Jancsi és fia muzsikál. ^йавпаня1йпа91ЛБВ1Вй1ВО1Шяк0 1аовва8явяв1>*ак1авс.йИА kötvények a legelőnyösebbek élet-, tűz, baleset szavatossági-, betöréses- [opás elleni, üveg-, jég- és állatbiztosításoknál 'uncnßii Felvilágosításokkal, prospektusokká és díjajánlattal szívesen szolgái a ffüDGÄRIJj Általános Biztosító R.-T. igazgatósága 1 Budapest, VII. kerület, Kávoly-kövút 3. szám = és a társaság képviselőségei az ország minden részében, в Összes biztosítékok 22 millió korona. — Kartellen kívül. * Részvénytőke 6,000.000 korona. Telefon: 153—98, 2—11,2—12' * в APOLLO A ROYAUSZÁLLÓ ÉPÜLETÉBEN. Az előkelő világ mozgóképszínháza. MOZGÓKÉP-OTTHON TERKZ-KÖRUT 28. — TKI/KI OX U4-9S. Az élet éjszakája. Dráma 4 felvonásban. Főszereplő : Magda Soja. A diktátor. Orosz életkép 4 felvonásban. Főszereplő : Ellen Richter. Siófoki strandélet (IV. sorozat). ELŐADÁSOK KEZDETE: délután 6, és уЛО órakor. — PÉNZTÁR: délelőtt ll-t-öl 1-ig és délután 5 órától.
