Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1917-01-24 / 4. szám

Független Budapest 3 csakis az az érdeke, hogy az építkezések megindul­janak cs nem szabad törekvéseiket azzal kömpromit- tálniok, hogy a háztulajdonosokkal közösséget vállal­nak. Ezzel csak saját akciójuk sikerét kockáztatják. Örömmel láttuk, hogy a Mérnökegylet értekezletén hozott határozat pontja1 közt egy sincs, amely a ház- tulajdonosok érdekét képviselné. Kíváncsian várjuk a memorandum végleges szövegéi, vájjon az Építőmes­terek Egyesületének felterjesztésétől eltérően, kikap- csolják-e abból a háztulajdonosok kívánságainak párt­fogását. Az építészeknek a háztulajdonosokkal szemben egy nagy előnyük van az építőipar megindításáért folyó akcióban: a közérdeket képviselik, a lakástermelés megkezdéséért, a háború utáni lakáskérdés rendezé­séért dolgoznak. Ha a harmadféléve tartó építkezési pangás enyhítését akarják elérni, el kell magukban hall gall alniok a háztulajdonost a maga kisebbségi magánérdekével és kizárólag az építőipar érdekeit, az uj lakástermelés szükségességét kell erélyesen kidom- boritaniok. Amiről a Mérnökegyletben nem volt szó. Az igazságügyminiszteri ankéten az építészek szó­szólóinak odáig kellett volna juttatniok ügyüket, hogy az építkezés rendeleti akadályainak elhárítása után egy má sodik, a kereskedelmi' minisztériumban tartandó an­kéten tárgyalásra kerüljenek az építkezés megindítását elősegítő módok. A Mérnökegylet határozata megjelöli ezeket, köztük elsősorban a háborús építkezések adó- mentességét és az építő hitelbank létesítését, melyek fontosságát a »Független Budapest« előbbi cikkeiben kellően méltatta. A határozatnak azonban van egy méta akkordja: a telekérlékadó behozatala, amely pe- d g az építkezések megindításának leghatásosabb és progresszív gazdasági szellemű .előmozdítója volna, nem szereped az építészek kívánságai közt. Pedig az értekezleten ott láttuk Pikier J. Gyulát, a telekérték- adó eszméjének magyar úttörőjét is. Úgy látsz;k, az építészek meg sem tudják magukban teljesen meg­tagadni a háztulajdonost . . . A kormány és a főváros hivatása. Végül még a hatóságoknak az ügyben való szere­péről kell szólnunk. Határozottan el kell Ítélni, hogy a háztulajdonosok­nak sikerült elérniök azt, hogy a kormány ankéten tárgyalta a rendelet elleni kifogásaikat. A főváros képviselői az ankéten nem vették kellően védelmükbe a lakók érdekeit. Mindez arra mutat, hogy a kor­mány és a főváros egyként félreismeri hivatását. A háztulajdonosok csak eszköznek használták fel az építőipar sérelmeit, az ankéten azonban szóba sem kerültek azok Pedig a lakáskérdést a háború után ren­dezni kell, ez óriási fontosságú. Az első helyes lépést megtették a rendelet meghozatalával, most tehát ne folytassanak rákpolitikát, hanem haladjanak tovább előre a lakáskérdés komplikációinak megelőzésében. Még bizonytalan, hogy a háztulajdonosoknak az an­kéten előterjesztett kívánságaiból mennyit akceptál a kormány. Bármely kérésüket teljesiti is, visszafejlődést idéz elő eddigi háborús lakáspolitikájában. A lakbér­rend eletet változatlanul fenn kellett volna tartani a felmondási jog és a béremelés letiltása szempontjából és csak amennyiben a lakáskérdés további irányitása; a szükséges uj lakástermelés érdeke kívánja, szabadna kiegészítő rendelkezéseket fűzni hozzá. Az uj házak építése a közönség érdeke, mig ellenben az ankétet a háztulajdonosok érdekében hívták egybe. Ez furcsa jelleget is adott az ankétnek, amely mentési akció lett — a háztulajdonosok érdekében. Azt mutatja ez, hogy a kormány csak a lakbérkérdést látja, a háborús lakáskérdést azonban nem. De mi lesz a háború után, ha nem lesznek uj lakások s megboszuija magát az, hogy az építkezési kedv megindítására semmit sem csináltak, sőt még rendeletekkel ellene is dolgoztak ? Ez a kérdés az, amelyeknek előkészítése a köznek igazi fontos érdeke s ha valamiről, úgy erről igenis kell a leghozzáértőbb elemek bevonásával tanácskozni. Természetes tehát, hogy az ankéten mindenféle magán­érdek kifejezésre jutott, csak épen erről nem esett egyetlen szó sem. Pedig a bérletiltás után csak egy probléma maradt még fenn : az uj t lakásprodukció s ennek a puritán megoldását kellene keresni, hogy a háború végére a lakáspiacon várható nagy zavarokat megelőzzük. Ennek a megoldásnak természetszerűen a háztulajdonosok ellenére kell megtörténnie s az építő­ipar kívánságait is csak annyiban kell respektálni, amennyiben a megoldás szociális szellemét követik. A költségvetés. A költségvetés munkájával a számvevőség már elkészült, úgy hogy a legközelebbi napokban napvilágot fog látni a budget vaskos kötete. A költségvetés megjelenése után sor fog kerülni arra, hogy mindazok a javaslatok, melyek a főváros jöve­delmeinek szaporítását célozzák, az illetékes bizott­ságok elé kerüljenek. Hírek a városházáról. Női számtisztek A Nőtisztvíselők Egye­sülete azt kéri a tanácstól, illetve a közgyűlés­től, hogy mindazokra az állásokra, amelyekre a nőknek egyforma képesítésük van a férfiak­kal, nőtisztviselőket is válasszanak meg. Most, aimkor az uj szervezéssel kapcsolatban uj számtiszti állásokat is kreálnak, különösen aktuális ez a kérdés, hiszen érettségizett és kellő gyakorlattal rendelkező nőtisztviselők dol­goznak a számvevőségen, akik férfiakat pótol­tak, kimutatták tehát alkalmasságukat erre a pályára. Abban a pillanatban, amint a főváros ilyen nőtisztviselőket alkalmazott és munkájukat elfogadta, kötelezettséget is vállalt velük szem­ben és ez a kötelezettsége nem merülhet ki az ideiglenes hivatalnoki állásban. Ha a nőtiszt­viselő ugyanolyan értékű munkát tud produ­kálni, mint a férfi, meg kell neki adni a mó­dot arra, hogy tehetségének, munkájának és szorgalmának megfelelően előrehaladjon. Mél­tánytalanság volna, ha a főváros ezeket a nő­tisztviselőket, akiknek ugyanolyan képzettségük van, mint a férfiaknak, csak azért szorítaná háttérbe, mert nők. Az az idő régen elmúlt, amikor a női munka iránt bizonyos idegenke­déssel viselkedtünk: a háborúban a nők gya­korlatilag igazolták sok uj pályára való alkal­masságukat. Nem akarjuk azt mondani, hogy ezután minden szakon teret kell engedni a nőknek, hiszen ez a mai körülmények között nem is volna lehetséges, de azokon a szako­kon, amelyeken elfogadták a munkájukat, tes­sék gondoskodni a munkájuk méltánylásáról is. Semmi kifogásolni való nincs abban, hogy meg­felelő képzettségű nőtisztviselőket számtisztekké válasszanak, sőt éppen az volna a furcsa, hogy ha a' főváros elzárkóznék az ilyen igazságos és jogos törekvések elől. A forgalom korlátozása. A közlekedési bizott­ság legutóbbi ülésén elhatározta, hogy fölkéri a taná­csot, járjon közbe a kormánynál, hogy a villamos vasutak megfelelő mennyiségű szénhez jussanak. A tanács ugyan nem a legkitűnőbb közbenjáró, ha a kormánynál kell elérni valamit, remélnünk lehet mégis, hogy nem kerül sor a forgalom redukálására. Már megindult egy bizonyos akció, hogy a villamos vasu­tak jogos szükségletét kielégítsék, ezen a címen tehát szó sem lehet arról, hogy bizonyos járatokat csök- kentsenek vagy hogy a forgalmat később kezdjék és korábban fejezzék be. A forgalom korlátozása a köz­lekedés csődjét jelentené, hiszen már a mai forgalom is annyira korlátozott, hogy valóságos kínszenvedés villamoson utazni Budapesten. WnGÁRU kötvények a legelőnyö­sebbek élet-, tűz-, baleset szavatossági-, betöréses- lOpás elleni, üveg-, jég- és állatbiztosításoknál­Felvilágosításokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a Általános Biztosító R.-T. igazgatósága Budapest, 1/II. kerület, Károly-körút 3. szám és a társaság képviselőségei az ország minden részében. Összes biztosítékok 22 millió korona. — Kartellen kívül. Részvénytőke 6,000.000 korona. Telefon: 153—98, 2—11, 2—12. KOMMUNÁLIS SZEMLE. * Maximális árak Belgrádban. Belgrád város ez- időszerinti parancsnoksága a hús- és hentesáruk árát maximálta. Az uj árak december 4-étől érvé­nyesek. A főbb élelmicikkek árai kilónként és koro­nákban a következők : Marhahús 3’70, borjúhús 4‘40, sertéshús nyersen, szalonnával 6'50, sertésszalonna 11'—, -sertészsír 12'—, debreczeni 7‘—, közön­séges szalámi 8’—, nyers sonka 10' —, főtt sonka 15’— korona. Belgrád kommunális élete. Most készült el az a statisztika, mely a belgrádi hatóságok működéséről számol be. A beszámolóból kiderül, hogy Belgrád város élete mindjobban egy békésen fejlődő nagyváros jellegét veszi fel. Az elmúlt évben a városházán 44.768 ügyet intéztek el. Kiadtak 3.210 erkölcsi bizo­nyítványt 4.048 bizonyítványt engedélyek és koncesz- sziók elnyerésére, 5.297 engedélyt a költözködésre és 7.032 engedélyt utazási igazolványok és passzusok kiadására. A legtöbb utazási igazolványt márciusban adták ki, a legkevesebbet szeptember havában. A leg­több költözési engedélyt májusban adták ki, a legke­vesebbet december havában. A legtöbb koncesszió- engedélyt márciusban adták ki, a legkevesebbet, április­ban. Iktattak 37.766 aktát, ebből a közigazgatási osz­tályra 12.465 ügyirat jutott, mig a többi akta az egyéb osztályok között oszlott meg. Libahizlalás — kukorica nélkül. A Közélelmezési Hivatal nagyobb mennyiségű orosz-lengyel libát bizto­sított a hazai fogyasztás részére és hogy a felosztás arányosan menjen végbe, felszólították az összes vár­megyéket és törvényhatóságokat, hogy igényeiket jelentsék be. A városok közül Pécsett nem kér a közönség a libákból, mert azok állítólag oly soványak, hogy rendszeres és megfelelő hizlalásra van szük­ségük. Hizlalni pedig a mai rendkívüli viszonyok között nem lehet, mert elegendő mennyiségű tengeri e célra rendelkezésre nem áll. Ily körülmények nyomán nem lehetetlen, hogy az egész mozgalom kudarcot fog vallani. Britannia szálló "Télikert éttermében Toll Jancsi és fia muzsikál. OLYMPIA. VII. kerület, Erzsébel-körut 20. szám. Telefon 115—71. Elsőrangú mozgófénykép - előadások. ELŐADÁSOK: Hétköznapokon : '7-4, V-’6, 738 és Vs 10 órakor. Vasár- és ünnepnapokon d. u. 3 órától éjfélig. Számozott ülőhelyek. JEGYEKET bármely előadáshoz előre lehet váltani. Salgótarjáni-, petrozsényi-, annavölgyi-, szászvári-, nagymányoki-, karwini-, ostraui- és porosz /\ szenet; szászvári-, ostraui és karwini kovácsszenet; pirszéngyári és légszeszgyári pirszenet ipari, gazdasági és háztartási célokra, minden vasúti és hajóállomásra, Budapesten fuvarokban és zsákokban is szállít szénnagykereskedés Budapest, V., Erzsébet-tér 19. TELEFONSZÁMOK : 73-96, 73-97, 73-98, 73-99, 156 -56, 172-26. SALAMON JAKAB ÉS TSA.

Next

/
Thumbnails
Contents